Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-12 / 36. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŰTT 1991. FEBRUAR 12., KEDD Ara: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Ma minífsftik a fegyverüzletet A Házbizottság döntése ér­telmében csak a keddi ülés­napon kerül a törvényhozók elé a Honvédelmi és a Kül­ügyi Bizottság fegyvereladás­sal kapcsolatos közös jelen­tése, s az ezzel összefüggő képviselői indítványok sorsá­ról is akkor foglal majd ál­lást a plénum — jelenítette be Szabad György elnök az Országgyűlés hétfői ülésnap­ja kezdetén. Szabad György azt is tu­datta a Házzal: Antall Jó­zsef miniszterelnök levélben kezdeményezte, hogy a Hon­védelmi és a Külügyi Bizott­ság tárgyaljon az Országgyű­lés december 18-i zárt ülésén született határozatok nyilvá­nosságra hozataláról. A bejelentéseket követően, napirend előtt több képvise­lő is szót kért. Elsőként Nagy András (SZDSZ) tájékoztat­ta képviselőtársait arról, hogy március 15-én hazahoz­zák Angliából az 1848-as forradalom és szabadságharc hadügyminiszterének, Mészá­ros Lázárnak a hamvait, aki­nek földi maradványai több mint száz esztendeig egy angliai kisváros temetőjében nyugodtak. Első független kormányunk hadügyminisz­terének utolsó kívánsága — mint a képviselő tolmácsol­ta — az volt: addig ne nyu­godjon hazai földben, amíg Magyarországon megszálló csapatok vannak. Mára pe­dig — mutatott rá Nagy András — elhárult ez az aka­dály. Suchman Tamás (MSZP) ezután — eltérve eredeti szándékától, miszerint Csur- ka István múlt heti — mi­nősítése szerint „felháborí­tó” — felszólalására reagál­jon, egy régebbi javaslathoz csatlakozva szorgalmazta: ik­tassanak be kizárólag bel- és külpolitikai ügyekkel foglal­kozó vitanapokat. Ezzel sok kellemetlenségtől kímélnék meg a Parlamentet és a köz­véleményt, egyúttal az ala­pos szakmai munkát igénylő törvénykezésnek is javát szol­gálnák. A továbbiakban szót kérő honatyák valamennyien hosz- szasan érveltek indítványuk napirendre tűzése mellett. Mészáros Péter (MDF) önál­ló indítványában a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény módosítását vetette fel, hogy ily módon rendezzék a víz­ügy és a környezetügy ható­sági jogköreit. Pásztor Gyu­la és Szabó Lajos kisgazda képviselők árvaszékek felál­lítását, valamint — a gyám­ügyi apparátus szétesését megelőzendő —, független gyámszékek létesítését indít­ványozták. Kávássy Sándor (FKgP) pedig azt indítványozta: még a létrehozandó oktatási tör­vény tárgyalása előtt módo­sítsák az 1985-ös hatályos törvényt óly módon, hogy a jövőben meghatározott sza­kokon a főiskolák is adhas­sanak egyetemi oklevelet. Indoklásként előadta, hogy ezzel is elősegítenék az egye­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár Páter a fegyvereladásról Pásztor Gyula az árvaszékek felállításáról (A Békés megyei képviselők parlamenti munkájáról a 2. oldalon számolunk be.) Csütörtökön: Jön Havel és Walesa Antall József kormányfő meghívására február 14-én, csütörtökön Magyar-országra látogat Vaclav Havel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság elnöke és Lech Wa­lesa, a Lengyel Köztársaság elnöke. A visegrádi magyar, cseh-szlovák, lengyel csúcs­találkozóra érkező államfő­ket elkísérik miniszterelnö­keik és külügyminisztereik is. A hármas csúcstalálkozó résztvevői nyilatkozatot ír­nak alá Magyarország, Cseh- SZlovákia és Lengyelország „együttműködéséről, az eu­rópai integráció útján”. Hz úton nem szabad 8-1 (Cikkünk a 3. oldalon.) Fotó: Fazekas Ferenc Egyelőre nem a béke kikötője (2.) „Fásítás” a Fiúméban Történetünk első részében — csöppet sem titkolva a szán­dékot — a dolgozók oldaláról igyekeztünk megvilágítani a Fiume-ügy hátterét A véleményekből a legcsekélyebb koc­kázat nélkül is megállapíthatjuk, hogy a békéscsabai szál­loda — nem éppen távoli időkre visszatekintő — története két korszakra osztható, az egyik az indulás napjaira tevődik, a másik az új „kapitány” zászlóbontására. Nos, ígéretünkhöz híven; folytassa Fásl Adám. Vele együtt természetesen megszólal az ügyben érintett további két ve­zető, dr. Bacsa Vendel, a Békéscsabai Állami Gazdaság ve­zérigazgatója és helyettese, dr. Megyeri Zsolt. Azt már előre leszögezzük: igazságosztásna nem vállal­kozunk. Csupán a vélemé­nyeket rakjuk egymáis mellé, bár llehet, hogy ezek önma­gukban is okulásul szolgál­nak. Hideg ótel, hűvös hangulat Egyesek kisebbfajta nép- vándorlásnak nevezik a dol­gozók távozásiáit a Fiúméból. Annyi bizonyos, hogy tavaly tavasszal kezdték toboroznia majdani kiszolgáló személy­zetet, tanfolyam okát indítot­tak, s természetesen munkát ígértek az új esztendőre. Ügy tűnik tehát, az előkészületek rendben mentek. Csakhogy! A helyzet decemberre egész más képet mutatott, legalább­is a vezetők szerint. — A tisztánlátás kedvéért ed kell mondanunk — kezdi Megyeri Zsolt —, hogy kez­dettől a vendéglátó-ipari részleget érte a bírálat. Ä vendégek kifogásolták, hogy hideg az étel, rossz a szer­vezettség, elégedetlenek az emberekkel. Viszont a köz­gazdasági vezetés a helyzet magaslatán állt. Bacsa Éva, aki a közgaizdlasági munkát irányította^ kifejezetten Fási Ádám hírére jelentette be távozási szándékát. Próbál­tam megnyugtatni, hogy Fá­si Ádámmal biztosan jól tud majd együtt dolgozni. — Állásszegény világunk­ban nem egy örömhír, ami­kor valakinek ajtót mutat­nak a munkahelyén. A tan­folyamok beindításánál, a felvételeknél mekkora le­folytatás az 5. oldalon) lön, jön, jön a BÉKÉS MEGYEI I HIZI MINDEN ÉLŰI! NÉPÚJSÁG Űj műsor, régi áron Jó hírrel szolgálhatunk olvasóinknak: február 15-tól, pén­tekenként az eddiginél lényegesen bővebb, részletesebb, ol­vasmányosabb heti rádió- és tévéműsort közlünk, a TVR Extrát. A 8 oldalas alaplapban található majd a félbe haj­tott 16 oldalas műsor, sok-sok képpel, az egyes filmek, té­véjátékok tartalmi kivonatával, szereposztásával. A jól át­tekinthető, tetszetős formájú műsorújság a magyar, továbbá valamennyi műholdas adás programját tartalmazza. S ami a lényeg: egyelőre változatlan áron, tehát 5,80-ért kapható a pénteki Népújság, benne a 16 oldalas heti rádió-, tévé­műsorral. Holding alakul K privatizációra kósziti fel a vállalatokat Várhatóan néhány hóna­pon belül megalakul az a holding, amely az iparvál­lalatok átstrukturálásával, a privatizációra történő előké­szítésével kíván foglalkozni. A kormány legutóbbi ülésén született meg • erről a dön­tés, ám az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumban már jó ideje foglalkoznak ezzel az elképzeléssel. Külföldön számos olyan cég tevékenykedik, amely a csőd felé közelítő vállalko­zások, nehéz helyzetbe ke­rült vállalatok felvásárlásá­val; átszervezésével, s új­bóli értékesítésével foglal­kozik. Magyarországon azon­ban az ilyen szervezetek még hiányoznak. A hazai vállalatok egy része önerő­ből bonyolítja a privatizá­ciót, ám akad egy sor cég, amelyek különböző okokból kedvezőtlen helyzetbe ke­rült, s így igen néhéz megoldani értékesítésüket. Ráadásul a legyengült vál­lalkozások magántulajdonba adása esetén az államot szá­mottevő veszteség is érhet­né. Nagy szükség lenne kül­földi mintára, Magyarorszá­gon is vállalkozás-felijavító szervezetekre. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elképzelése szerint az első ilyen hol­dingot állami segítséggel hoznák létre, s ha beválik, valószínűleg piaci alapon több más szervezet is kiala­kulna a közeljövőben, A tervek szerint a holdingot részben állami, részben vál­lalati, részben pedig külföl­di tőkével alakítják meg. Egyelőre nincs pontos el­képzelés arról, mekkora alaptőke szükséges egy ilyen vállalkozás indításához. A szervezők szerint 6-7 milli­árd forinttal már a holding működőképessé válhatna, évente 2-3 állami iparválla­lat felvásárlására, lenne al­kalmas ez az összeg. Az ál­lami tőkerészesedés a hol­dingban a tervek szerint nem érné el az 50 százalé­kot. Az ez évi költségvetés nem is irányoz elő központi forrást ilyen célra, ezért va­lószínűleg az állam saját hozzájárulását a PHARE- program keretében kapott pénzből biztosítaná. Ebből mintegy 10 millió ECU-t kí­vánnak ilyen célra fordíta­ni. Elképzelhető az is, hogy Magyarország az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, az EBRD-től Is ven­ne fel hitelt, amelyet szin­tén ilyen célra használna fel. Titkos atomrobbantások A helyszínre küldött vizs­gálóbizottság megerősítette azokat a korábbi feltétele­zéseket, hogy a kazahsztáni MangisLak-félszi gelten, Sev- csemko város közeiében tit­kos atomrobbaintásokat haj­tottak végre, igaz, nem mos­tanában, hanem — húsz év­vel ezelőtt. Akkoriban néhány szuper- titkos; katonai célú kísérle­tet hajtottak végre. A vizs­gálóbizottság már a nyo­mára bukkant két, 300-400 méter átmérőjű, 15-16 mé­ter mély kráternek, de nem zárják ki, hogy újabbakat is találnak. A háttérsugárzás jelenleg a megengedett ha­tárokon belül van ugyan, de a térség ökológiai állapota nyugtalanságra ad okolt, mert a városban működik egy nukleáris energiáival üzemelő tengervíz-sótailajní- tó és néhány kilométernyire a várostól nyíltszíni fejtés­sel termeinek ki uránércet.

Next

/
Thumbnails
Contents