Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
1991. február 11., hétfő A "0 Frantisek Miklosko és Vladimír Meciar megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) amelyben megjelölték, hogy milyen támogatást látnának szívesen. Frantisek Miklosko Szarvason és Békéscsabán meleg szavakkal köszönte meg a tájékoztatást. Kiemelte: büszíke arra, hogy a szlovákok munkájukkal és tudásukkal nyomot hagytak a magyar gazdaságban és kultúrában. Ezt bizonyítja — mondotta —, hogy egy nembet tenni országában a nemzeti kisebbség boldogulásáért. Az ugyanis egyértelmű — hangsúlyozta —, hogy Magyarországon a magyar kormánynak kell gondoskodni az itt élő nemzetiségekről, s mindez természetesen fordítva is igaz. Megjegyezte: bár a szlovákok körében érezhetően erősödik a nemzeti öntudat, ez azonban, sohasem zárja ki a jó kapcsolattartást a csehekkel, maSzlovákiában és Magyarországon egyaránt az őt megillető bánásmódban részesül. Végül bejelentette: Pozsonyban hamarosan olyan főiskolai fakultás indul, amelyen magyarországi szlovákokat képeznek ki pedagógusnak. Szintén hamarosan kijelölik egy leendő szlovák kulturális központ építésének helyszínét is: az intézménynek a tervek szerint Szeged vagy Békéscsaba ad majd otthont. II karók csak jelképezlek a szándékot (Folytatás az 1. oldalról) monstráció — törvényt rendelkezések híján — csupán jelképes. Nem kívánnak mást, mint felhívni az Országgyűlés figyelmét, s nyomást gyakorolni a tulajdonrendezés fontosságára. A polgármester áldását adta az akcióra, a tsz-elnök pedig semleges álláspontra helyezkedett, nem ellenezte a föld- foglalást, de — mint a termelőszövetkezet érdekeinek képviselője • — nem is támogatta azt. A jelen: szombaton délelőtt a medgyesegyházi kisgazdák, a földvisszaigénylők gyülekezőt tartottak a faluban, ahol Zsíros Géza méltatta a múltbéli és a de- mastrációra érkezett helyi gazdákat egyaránt; mindazokat, akik a földből éltek a maszek világban és a té- eszesítés után is. A képviselő felháborítónak tartotta, hogy a tsz a tulajdonosoknak 2 ezer forint járadékot fizet holdanként, s ugyanazt a földet tizenkétszeres összegért adja ki haszonbérbe. Attól, hogy koronás címer váltotta fel a régit, a hatalomban nem volt változás az országban — folytatta. A tulajdon 98 százaléka ugyanis még mindig az államé. „Ha az állam gazdag, nem biztos, hogy a polgára is az, de 'ha a polgár gazdag, nem kétséges, hogy az állam is jól jár.’ Hisszük, valljuk, mondjuk, aki földet oszt, hatalmat oszt!” Utalt a kárpótlási törvényjavaslat hibáira: „Az indítványban 70- 100 milliárd forintot akarnak kárpótlásra fordítani, azoknak pedig, akiket nem érte Kezdetét veszi a foglalás Fotó: Kovács Erzsébet Irány a batári tulajdonukban sérelem, 312 és fél milliárdot akarnak adni, dolgozói kedvezményként. Ez nem más, mint törvényesített lopás!” Bírálta a Fidesz álláspontját, amely elveti a kárpótlást. Nem értett egyet a szabad demokraták azon elképzelésével sem, amely szerint mindenki kapjon 20 ezer forintos kárpótlási jegyet. „Nem játszhatunk egyenlősdit, mert az a Jcis különbség azért mégis megvan, amit elzabráltak tőlünk!” — hangsúlyozta Zsíros Géza. Fontosnak tartotta, hogy az önkormányzatok legalább 1500-2000 milliárdnyi tulajdont kapjanak. Politikai választóvíznek minősítette a kárpótlási törvényjavaslattal kapcsolatos parlamenti vitát, hiszen: „... legalább minden párt kimutatja a Joga fehérjét. Kiderül, ki hogyan ügyel a politikai tisztességre. Egy bizonyos: a független kisgazdapárt nem akar senki alvállalkozója, csikk- zsebbe tartozója lenni!” A képviselő beszéde után a kisgazdák lovas kocsival, traktorokkal kivonultak a falu határába, és a földfoglalás minden eszközévelnyo- matékot adtak szándékuknak. A demonstrációra elkísérte a gazdákat Nagy Béla polgármester is, aki — mint elmondta — megérti a földfoglalók érzelmeit, elfogadja a jelképes akciót. Nem tud viszont azonosulni a földfoglalás — Med gyesegyházán nem alkalmazott — változatával, az erőszakos foglalással, hiszen az alkotmányos jogokat mindenkinek be kell tartania. Egyértelműen a kormányt tartja felelősnek, hogy majd’ egy- esztendős működése után sem igyekezett megoldani a tulajdon rendezését. I L. E. Találkozó a főiskolán zeti kisebbség igenis lehet cselekvő részese a másik ország fejlődésének. A szlovák vendégek Szarvasról a megyeszékhelyre utaztak. Szlovákia képviselői nem sokkal 12 óra előtt érkeztek a békéscsabai városházára. Fogadásukon megjelent dr. Simon Imre, a megyei önkormányzat elnöke és Szokolay Zoltán, a város országgyűlési képviselője is. A Pap János polgármester által adott ebéd során a vendégeket tájékoztatták arról, hogy a békéscsabai főiskolán szeptemberben szlovák nyelvű tanítók képzése indul, illetve szóba került a békéscsabai szlovák kulturális központ felállításának terve. A miniszterelnök kérésére futó pillantást vetettek a kiválasztott, ám még alapos felújításra váró épületre. Délután, a tanítóképző főiskolán találkozót szervezték a város és a megye szlovák ajkú lakosságának képviselőivel. Nevükben István Anna, a másfél éve alakult Csabai Szlovákok Szövetségének titkára üdvözölte a vezető politikusokat. A kötetlen beszélgetésen Vladimír Meciar beszámolt a résztvevőknek az Antall Józseffel folytatott tárgyalásairól, s megjegyezte: a magyar miniszterelnököt egy békés versengésre hívta ki, ki tud töbgyarokkal és más nemzetekkel. Egyet azonban meg kell érteni, a szlovákok zokon veszik, ha országukat felvidékként emlegetik Szlovák Köztársaság helyett. Végezetül annak a reményének adott hangot, a korábbi, a sajtón keresztül érkezett kölcsönös vádaskodások e tárgyalások nyomán megszűnnek, és a kisebbség Fotó: Kovács Erzsébet A közvetlen hangú és természetesen szlovák nyelvű eszmecsere után a pozsonyi vendégek villanásnyi benyomást szerezhettek a szlovák klubról és a tájházról. Ezzel a kényszerűségből szűkre szabott Békés megyei program véget ért, ugyanis Meciar miniszterelnöknek még szombaton este Belgrádba kellett repülnie. ; K. A. J. Kultúrcentrumok magyar és szlovák földön A protokollfőnök-asszony kétségbeesett programidöpont-mentö kísérletei közepette 1— néhány rövid kérdés erejéig — sikerült beszélgetnünk, Vladimír lUeciar szlovák miniszterelnökkel. — Békés megyei látogatása hozzásegiti-e önt a békéscsabai szlovák kulturális központ létrehozásának támogatásához. — A kultúrcentrum helyét a magyar kormányszervek jelölik majd ki — válaszolta a miniszterelnök. — Békéscsaba egyike azon helyeknek, ahol ez megvalósulhat. Rövidesen eldől, hogy hol jön létre a központ. A viszonosság elve alapján Pozsonyban magyar kulturális központ működik majd. Ennek építése már meg is kezdődött. — Mai tapasztalatai alapján tehát támogatná Békéscsabát a számára kedvező döntés meghozatalában? — Gondolja, hogy két óra után jogom van eldönteni, hogy melyik várost támogassam? — A morva lakosság Csehországhoz és Szlovákiához hasonló államjogi helyzetet kíván létrehozni magának. Megvalósíthatónak látja ezt? — A szlovák—cseh viszony megoldható iUetékességi törvényekkel, mivel az e célból elfogadott jogszabályok kompromisz- szumet jelentenek. A decentralizációt azonban nem vitték végig, ezért Morvaország most lázong, nyugtalankodik. Szlovákiának és Morvaországnak soha nem voltak ellentétes érdekei. Hogy milyen lesz a jövőben Morvaország, az a csehek dolga, hiszen mindig is oda tartozott. Ha Morvaország és Szilézia önálló állammá kíván válni, az az ö dolguk. Mi, szlovákok legfeljebb csak annyit teszünk ehhez, hogy elmondjuk n szövetségi államra vonatkozó elképzeléseinket. De egyelőre ezt 1» megtartjuk magunknak. — Ma Belgrádba utazik. A magyarok horvátországi fegyver- szállítási ügye téma lesz-e önök és vendéglátóik között? — Nem, ez magyar belügy, nincs hozzá semmi közünk. Mítosz egy tabutéma küriil Előtérben az egészségügy és az oktatás (Folytatás az 1. «Idolról) akik a titkosságot megszavazták. Ezzel ugyanis egy értelmetlen, mesterséges falat húzunk a választók és a Parlament közé. Mellesleg a kormány tanulhatott volna a fegyvereladási botrányból, s végre valóban őszintén nyitnia kellene a lakosság felé. Az sem okozna nehézséget, hogy Antall József miniszterelnök a pártfrakciók előtt egyértelmű utalást tegyen a titkosság feloldására. Mi legyen a megoldás? __ Néhány ötlet megoldásnak tűnik, de mindegyiknek van némi hátulütője — folytatja Futaki Géza. — Gondolkodtunk azon, hogy plenáris ülésen, a hivatalos napirend előtt, szót kérünk és kérdést intézünk a miniszterelnökhöz. Valószínű a zonban, hogy nem kapnánk meg ezt a lehetőségeit. Mód van interpelláció benyújtására is. Ebben az esetben viszont ki kellene vámunk a sorunkat. A felgyülemlett interpellációk — ennek következtében az időrendiség — miatt heteket csúsznánk. Legvégső megoldásként valószínűleg — az államtitokra tekintet nélkül — a nyilvánosság élé tárjuk a zári ülésen történteket. — Igen, de ebben az esetben vállalniuk kell a törvényes következményeket. — Mindannyian törvénytisztelő emberek vagyunk, s nem szívesen vétünk a jogszabályok ellen. Minit említettem azonban, ez a végső megoldás, amelynek — adott esetben — természetesen a következményeit is viseljük. I* E. (Folytatás az 1. oldalról) és keretszámládnak ismerete mellett Orosháza 1991. évi összes bevételének a felhasználásáról kellett az önkormányzatnak dönteni. E szűk egymililiárd forint elosztásakor az egészségügyi, az oktatási és a szociális feladatok ellátása kapott kiemelt helyet. S bár a képviselők közül többen (Fülöp Béla, Gyarmati István, Mihály Zoltán) hangsúlyozták, hogy ilyen precíz, részletes és könnyen érthető költségvetést még nem láttak, a testület tagjai mégis közel 5 órán keresztül csak erről vitatkoztak. A felelősségteljes döntés megszületéséig sokféle észrevétel elhangzott. Többen nem értették, mit takar a zsidó templom felújítására szánt egymillió forint és a megvásárlására előirányzott 2 millió 600 ezer forint. Dr. Bereczki István vb-titkár válaszában elmondta: a templom 1971- ben került a helyi áfész tulajdonába, és tőle azért kellene megvásárolni, mert az elhunyt Bolványi Ferenc végrendeletében felbecsülhetetlen értékű festményeit Orosházára hagyta, de azzal a kitétellel, hogy a képek egy részét csakis a zsidó templomban lehet elhelyezni. A másik részt aukción értékesíteni lehet, amelyből a ráfordítás többszörösen megtérülhet. Kiss Sándor kifogásolta, hogy ilyen nehéz gazdasági helyzetben 2,5 millió forintért személygépkocsit akar vásárolni az önkormányzat 'Gombkötő Dezső válaszában kijelentette, a polgármesteri hivatal 21 gépjárművéből már tízet nullára leírtak. Nincs értelme őket felújítani. Kocsis János képviselő a gyopárosi park tisztítására kért 2 millió forintot, amit végül a képviselők jóváhagytak. A módosítások mellett a város idei költségvetését jóváhagyta az önkormányzat Papp János Iliik nit gyerekszobája? Bozsár Lajos, a GAMESZ tevékenységének értékelésekor kijelentette: bár jogilag nem kifogásolható, erkölcsUeg annál inkább, hogy Varga Zoltán országgyűlési képviselő a mai napig felveszi a városi könyvtár igazgatói fizetését, holott az Ország- gyűlés fedezi a képviselő költségeit. Véleménye szerint ba Varga Zoltán három napig a Parlamentben tanácskozik, és emellett még két bizottságnak is a tagja, akkor nincs ideje a könyvtárban dolgozni. Kifogásolta, hogy az országgyűlési képviselő a polgármesteri hivatal személygépkocsiját használja. Dr. Varga István, mint az MDF frakcióvezetője, határozottan visszautasította ,Bozsár Lajos megjegyzését: — Költségvetési vitára jöttünk ide, s akinek volt gyermekszobája, az nem kritizálja azt, aki nincs itt. Varga Zoltán nincs jelen, de ha itt lesz, majd megválaszolja a személyét érintő kijelentéseket. Szokodt Sándor alpolgármester is rendre utasította Bozsár Lajost, s felvetette, miért nem az országgyűlési képviselőt kérdezi, ha vele van gondja. Felháborítónak tartotta, hogy Bozsár Lajos (MSZP) erkölcstelennek Ítélte Varga Zoltánt. Ugyanakkor elmondta, hogy az MSZP leltárjegyzékéből néhány közismerten meglevő ingóság lemaradt. Ezzel a témát befejezettnek nyilvánította.
