Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-11 / 35. szám

1991. február 11., hétfő A "0 Frantisek Miklosko és Vladimír Meciar megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) amelyben megjelölték, hogy milyen támogatást látnának szívesen. Frantisek Miklosko Szarva­son és Békéscsabán meleg szavakkal köszönte meg a tájékoztatást. Kiemelte: büszíke arra, hogy a szlová­kok munkájukkal és tudá­sukkal nyomot hagytak a magyar gazdaságban és kul­túrában. Ezt bizonyítja — mondotta —, hogy egy nem­bet tenni országában a nem­zeti kisebbség boldogulásá­ért. Az ugyanis egyértelmű — hangsúlyozta —, hogy Ma­gyarországon a magyar kor­mánynak kell gondoskodni az itt élő nemzetiségekről, s mindez természetesen for­dítva is igaz. Megjegyezte: bár a szlovákok körében érezhetően erősödik a nem­zeti öntudat, ez azonban, so­hasem zárja ki a jó kapcso­lattartást a csehekkel, ma­Szlovákiában és Magyaror­szágon egyaránt az őt meg­illető bánásmódban része­sül. Végül bejelentette: Po­zsonyban hamarosan olyan főiskolai fakultás indul, ame­lyen magyarországi szlová­kokat képeznek ki pedagó­gusnak. Szintén hamarosan kijelölik egy leendő szlovák kulturális központ építésé­nek helyszínét is: az intéz­ménynek a tervek szerint Szeged vagy Békéscsaba ad majd otthont. II karók csak jelképezlek a szándékot (Folytatás az 1. oldalról) monstráció — törvényt ren­delkezések híján — csupán jelképes. Nem kívánnak mást, mint felhívni az Országgyű­lés figyelmét, s nyomást gyakorolni a tulajdonrende­zés fontosságára. A polgár­mester áldását adta az ak­cióra, a tsz-elnök pedig sem­leges álláspontra helyezke­dett, nem ellenezte a föld- foglalást, de — mint a ter­melőszövetkezet érdekeinek képviselője • — nem is tá­mogatta azt. A jelen: szombaton dél­előtt a medgyesegyházi kis­gazdák, a földvisszaigénylők gyülekezőt tartottak a falu­ban, ahol Zsíros Géza mél­tatta a múltbéli és a de- mastrációra érkezett helyi gazdákat egyaránt; mind­azokat, akik a földből éltek a maszek világban és a té- eszesítés után is. A képvi­selő felháborítónak tartotta, hogy a tsz a tulajdonosok­nak 2 ezer forint járadékot fizet holdanként, s ugyan­azt a földet tizenkétszeres összegért adja ki haszon­bérbe. Attól, hogy koronás címer váltotta fel a régit, a hatalomban nem volt válto­zás az országban — folytat­ta. A tulajdon 98 százaléka ugyanis még mindig az ál­lamé. „Ha az állam gazdag, nem biztos, hogy a polgára is az, de 'ha a polgár gazdag, nem kétséges, hogy az állam is jól jár.’ Hisszük, valljuk, mondjuk, aki földet oszt, hatalmat oszt!” Utalt a kár­pótlási törvényjavaslat hi­báira: „Az indítványban 70- 100 milliárd forintot akarnak kárpótlásra fordítani, azok­nak pedig, akiket nem érte Kezdetét veszi a foglalás Fotó: Kovács Erzsébet Irány a batári tulajdonukban sérelem, 312 és fél milliárdot akarnak adni, dolgozói kedvezmény­ként. Ez nem más, mint tör­vényesített lopás!” Bírálta a Fidesz álláspontját, amely elveti a kárpótlást. Nem ér­tett egyet a szabad demok­raták azon elképzelésével sem, amely szerint minden­ki kapjon 20 ezer forintos kárpótlási jegyet. „Nem játszhatunk egyenlősdit, mert az a Jcis különbség azért mégis megvan, amit elzabráltak tőlünk!” — hangsúlyozta Zsíros Géza. Fontosnak tartotta, hogy az önkormányzatok legalább 1500-2000 milliárdnyi tulaj­dont kapjanak. Politikai választóvíznek minősítette a kárpótlási törvényjavaslattal kapcsolatos parlamenti vitát, hiszen: „... legalább min­den párt kimutatja a Joga fehérjét. Kiderül, ki hogyan ügyel a politikai tisztesség­re. Egy bizonyos: a függet­len kisgazdapárt nem akar senki alvállalkozója, csikk- zsebbe tartozója lenni!” A képviselő beszéde után a kisgazdák lovas kocsival, traktorokkal kivonultak a falu határába, és a földfog­lalás minden eszközévelnyo- matékot adtak szándékuk­nak. A demonstrációra el­kísérte a gazdákat Nagy Bé­la polgármester is, aki — mint elmondta — megérti a földfoglalók érzelmeit, elfo­gadja a jelképes akciót. Nem tud viszont azonosulni a földfoglalás — Med gyesegy­házán nem alkalmazott — változatával, az erőszakos foglalással, hiszen az alkot­mányos jogokat mindenki­nek be kell tartania. Egyér­telműen a kormányt tartja felelősnek, hogy majd’ egy- esztendős működése után sem igyekezett megoldani a tulajdon rendezését. I L. E. Találkozó a főiskolán zeti kisebbség igenis lehet cselekvő részese a másik or­szág fejlődésének. A szlovák vendégek Szarvasról a megyeszék­helyre utaztak. Szlovákia képviselői nem sokkal 12 óra előtt érkeztek a békés­csabai városházára. Foga­dásukon megjelent dr. Si­mon Imre, a megyei önkor­mányzat elnöke és Szokolay Zoltán, a város országgyűlé­si képviselője is. A Pap Já­nos polgármester által adott ebéd során a vendégeket tá­jékoztatták arról, hogy a békéscsabai főiskolán szep­temberben szlovák nyelvű tanítók képzése indul, illet­ve szóba került a békéscsa­bai szlovák kulturális köz­pont felállításának terve. A miniszterelnök kérésére futó pillantást vetettek a kivá­lasztott, ám még alapos fel­újításra váró épületre. Délután, a tanítóképző fő­iskolán találkozót szervez­ték a város és a megye szlo­vák ajkú lakosságának kép­viselőivel. Nevükben István Anna, a másfél éve alakult Csabai Szlovákok Szövetségének tit­kára üdvözölte a vezető po­litikusokat. A kötetlen be­szélgetésen Vladimír Meciar beszámolt a résztvevőknek az Antall Józseffel folyta­tott tárgyalásairól, s megje­gyezte: a magyar miniszter­elnököt egy békés versen­gésre hívta ki, ki tud töb­gyarokkal és más nemzetek­kel. Egyet azonban meg kell érteni, a szlovákok zokon veszik, ha országukat felvi­dékként emlegetik Szlovák Köztársaság helyett. Vége­zetül annak a reményének adott hangot, a korábbi, a sajtón keresztül érkezett kölcsönös vádaskodások e tárgyalások nyomán meg­szűnnek, és a kisebbség Fotó: Kovács Erzsébet A közvetlen hangú és ter­mészetesen szlovák nyelvű eszmecsere után a pozsonyi vendégek villanásnyi benyo­mást szerezhettek a szlovák klubról és a tájházról. Ezzel a kényszerűségből szűkre szabott Békés megyei prog­ram véget ért, ugyanis Me­ciar miniszterelnöknek még szombaton este Belgrádba kellett repülnie. ; K. A. J. Kultúrcentrumok magyar és szlovák földön A protokollfőnök-asszony kétségbeesett programidöpont-mentö kísérletei közepette 1— néhány rövid kérdés erejéig — sikerült beszélgetnünk, Vladimír lUeciar szlovák miniszterelnökkel. — Békés megyei látogatása hozzásegiti-e önt a békéscsabai szlovák kulturális központ létrehozásának támogatásához. — A kultúrcentrum helyét a magyar kormányszervek jelölik majd ki — válaszolta a miniszterelnök. — Békéscsaba egyike azon helyeknek, ahol ez megvalósulhat. Rövidesen eldől, hogy hol jön létre a központ. A viszonosság elve alapján Pozsony­ban magyar kulturális központ működik majd. Ennek építése már meg is kezdődött. — Mai tapasztalatai alapján tehát támogatná Békéscsabát a számára kedvező döntés meghozatalában? — Gondolja, hogy két óra után jogom van eldönteni, hogy melyik várost támogassam? — A morva lakosság Csehországhoz és Szlovákiához hasonló államjogi helyzetet kíván létrehozni magának. Megvalósítható­nak látja ezt? — A szlovák—cseh viszony megoldható iUetékességi törvé­nyekkel, mivel az e célból elfogadott jogszabályok kompromisz- szumet jelentenek. A decentralizációt azonban nem vitték vé­gig, ezért Morvaország most lázong, nyugtalankodik. Szlovákiá­nak és Morvaországnak soha nem voltak ellentétes érdekei. Hogy milyen lesz a jövőben Morvaország, az a csehek dolga, hiszen mindig is oda tartozott. Ha Morvaország és Szilézia ön­álló állammá kíván válni, az az ö dolguk. Mi, szlovákok leg­feljebb csak annyit teszünk ehhez, hogy elmondjuk n szövet­ségi államra vonatkozó elképzeléseinket. De egyelőre ezt 1» megtartjuk magunknak. — Ma Belgrádba utazik. A magyarok horvátországi fegyver- szállítási ügye téma lesz-e önök és vendéglátóik között? — Nem, ez magyar belügy, nincs hozzá semmi közünk. Mítosz egy tabutéma küriil Előtérben az egészségügy és az oktatás (Folytatás az 1. «Idolról) akik a titkosságot megsza­vazták. Ezzel ugyanis egy értelmetlen, mesterséges fa­lat húzunk a választók és a Parlament közé. Mellesleg a kormány tanulhatott volna a fegyvereladási botrányból, s végre valóban őszintén nyit­nia kellene a lakosság felé. Az sem okozna nehézséget, hogy Antall József minisz­terelnök a pártfrakciók előtt egyértelmű utalást tegyen a titkosság feloldására. Mi legyen a megoldás? __ Néhány ötlet megoldás­nak tűnik, de mindegyiknek van némi hátulütője — foly­tatja Futaki Géza. — Gon­dolkodtunk azon, hogy ple­náris ülésen, a hivatalos napirend előtt, szót kérünk és kérdést intézünk a mi­niszterelnökhöz. Valószínű a zonban, hogy nem kapnánk meg ezt a lehetőségeit. Mód van interpelláció benyújtá­sára is. Ebben az esetben vi­szont ki kellene vámunk a sorunkat. A felgyülemlett in­terpellációk — ennek követ­keztében az időrendiség — miatt heteket csúsznánk. Legvégső megoldásként va­lószínűleg — az államtitok­ra tekintet nélkül — a nyil­vánosság élé tárjuk a zári ülésen történteket. — Igen, de ebben az eset­ben vállalniuk kell a törvé­nyes következményeket. — Mindannyian törvény­tisztelő emberek vagyunk, s nem szívesen vétünk a jogszabályok ellen. Minit em­lítettem azonban, ez a vég­ső megoldás, amelynek — adott esetben — természete­sen a következményeit is viseljük. I* E. (Folytatás az 1. oldalról) és keretszámládnak ismerete mellett Orosháza 1991. évi összes bevételének a felhasz­nálásáról kellett az önkor­mányzatnak dönteni. E szűk egymililiárd forint elosztása­kor az egészségügyi, az ok­tatási és a szociális felada­tok ellátása kapott kiemelt helyet. S bár a képviselők közül többen (Fülöp Béla, Gyar­mati István, Mihály Zoltán) hangsúlyozták, hogy ilyen precíz, részletes és könnyen érthető költségvetést még nem láttak, a testület tagjai mégis közel 5 órán keresz­tül csak erről vitatkoztak. A felelősségteljes döntés meg­születéséig sokféle észrevétel elhangzott. Többen nem értették, mit takar a zsidó templom fel­újítására szánt egymillió fo­rint és a megvásárlására előirányzott 2 millió 600 ezer forint. Dr. Bereczki István vb-titkár válaszában elmondta: a templom 1971- ben került a helyi áfész tu­lajdonába, és tőle azért kel­lene megvásárolni, mert az elhunyt Bolványi Ferenc végrendeletében felbecsül­hetetlen értékű festményeit Orosházára hagyta, de azzal a kitétellel, hogy a képek egy részét csakis a zsidó templomban lehet elhelyez­ni. A másik részt aukción értékesíteni lehet, amelyből a ráfordítás többszörösen megtérülhet. Kiss Sándor kifogásolta, hogy ilyen nehéz gazdasági helyzetben 2,5 millió forin­tért személygépkocsit akar vásárolni az önkormányzat 'Gombkötő Dezső válaszában kijelentette, a polgármesteri hivatal 21 gépjárművéből már tízet nullára leírtak. Nincs értelme őket felújí­tani. Kocsis János képvise­lő a gyopárosi park tisztítá­sára kért 2 millió forintot, amit végül a képviselők jó­váhagytak. A módosítások mellett a város idei költségvetését jó­váhagyta az önkormányzat Papp János Iliik nit gyerekszobája? Bozsár Lajos, a GAMESZ tevékenységének értékelésekor kije­lentette: bár jogilag nem kifogásolható, erkölcsUeg annál in­kább, hogy Varga Zoltán országgyűlési képviselő a mai napig felveszi a városi könyvtár igazgatói fizetését, holott az Ország- gyűlés fedezi a képviselő költségeit. Véleménye szerint ba Var­ga Zoltán három napig a Parlamentben tanácskozik, és emel­lett még két bizottságnak is a tagja, akkor nincs ideje a könyv­tárban dolgozni. Kifogásolta, hogy az országgyűlési képviselő a polgármesteri hivatal személygépkocsiját használja. Dr. Varga István, mint az MDF frakcióvezetője, határozottan visszautasította ,Bozsár Lajos megjegyzését: — Költségvetési vitára jöttünk ide, s akinek volt gyermek­szobája, az nem kritizálja azt, aki nincs itt. Varga Zoltán nincs jelen, de ha itt lesz, majd megválaszolja a személyét érintő kijelentéseket. Szokodt Sándor alpolgármester is rendre utasította Bozsár La­jost, s felvetette, miért nem az országgyűlési képviselőt kér­dezi, ha vele van gondja. Felháborítónak tartotta, hogy Bozsár Lajos (MSZP) erkölcstelennek Ítélte Varga Zoltánt. Ugyanak­kor elmondta, hogy az MSZP leltárjegyzékéből néhány közis­merten meglevő ingóság lemaradt. Ezzel a témát befejezettnek nyilvánította.

Next

/
Thumbnails
Contents