Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-27 / 49. szám

1991. február 27., szerda (Egyénre szabott képességfejlesztés + ismeretek) — kudarcélmény = II Zsolnai az életre nevel (Folytatás az 1. oldalról) Szebben beszél, aki zsoi­nais? Kesiámé véleménye szerint: igen. A rendszeres gyakorlás, az állandó tréning célja a helyes hangképzés és levegővétel, a megfelelő tem­pó, a szép artikuláció elsajá­títása. Közben állandóan szembesülnek teljesítmé­nyükkel, egymást bírálják, értékelik a gyerekek, állás­pontjukat megindokolják, ér. veket sorolnak fel, így tuda­tosodik a kis fejekben, hogy mindig gondot kell fordíta­niuk a beszédükre. A 3. A osztályban képes­ségeik alapján három cso­portba osztották a tanulókat. Az óra Jégzőgyakorllattal kez­dődik, aztán a helyes leve­gővételt ellenőrzi a tanítónő. Milyen hosszú szöveget sU kerül elmondani újabb leve­gővétel nélkül? Próbálom, de nem megy; hiába, gyakorlat teszi a mestert. Egy kis nyel­vészet, felolvasás tekintettar­tással, majd költészetről esik szó. Kézbe kerül az Idegen szavak szótára, a Magyar Nyelv Értelmező Szótára, az írásvetítőn a görög lakóhá­zakról olvashatunk. Az egyik sarakban zenét hallgatnak. A pedagógusnak valószínűleg nehezebb egyszerre három csoporttal foglalkozni, pár­huzamosan feladatokat adni, kérdezni, ellenőrizni, dolgoz­ni — ez szembetűnő. Alapos, igényes felkészülés nélkül elképzelhetetlen így az óra. Ám az is látszik; hogy min­denkit leköt a feladat, sen­kit sem kell fegyelmezni. — Itt nem lehet rutinból dolgozni — mondja dr. Mar- kovics Ferencné. — Ha a pe­dagógus jól Jelkészült az órá­ra, akkor a gyerekeknek ott minden percben dolgoznia kell, tehát nem marad lehe­tősége arra, hogy rendetlen­kedjen. Egyébként a hagyo­mányos óráinkon is csak ak­kor rossz a gyerek, ha nem kötjük le, ha nem dolgoz­tatjuk megfelelően. Ravasz Károlyné volt az első tanító ebből az iskolá­ból; aki elvégezte a zsoinais •tanfolyamot, jelenleg 1—2. osztályban alkalmazza a ta­nultakat. Az átfogó program lényegét, célját tekintve sok hasonlóságot talált Thomas Gordon elméletével. — önállóak lesznek a gye­rekek. felébred bennük az önművelés igénye, bátorsá­got, önirányítást, felelősséget és önkontrollt, önértékelést tanulnak, ellenőrzik önma­guk teljesítményét. Ha mást nem, csak ezeket a képessé­geket kifejleszti a program, már sokat nyújt a gyerek­nek. S azért nem fegyelme­zetlenek, mert miniden gye­rek a képességének megfele­lő terhelést kap. Mindig ott a táblán a plusz feladat, és ha már az is elfogyott, ke­res magának másikat, nincs olyan, mint a hagyományos órákon, hogy ül karba tett kézzel, unatkozik, motyog, pusmog. Első osztályban már né­hány nap után a tanító az önálló munkavégzés és szel­lemi képesség alapján több kisebb, általában három cso­portba osztja a gyerekeket; de nem végleges hovatarto­zásról, nem „bérelt helyről” van szó, a változó teljesítmé­nyek következtében „oda- visszaköütözködhetnek”. Min­den csoport ugyanazt az anyagot tanulja, csak időbe­li eltéréssel, más tempóban; eltérő szinten, a harmadik csoport több segítséggel, mint az első. * * * Ha a szülők és a gyerekek tisztában vannak a képessé­gekkel; amelyek alapján a vá­logatás, a csoportbeosztás történik, akkor nem morog­nak, belátják a differenciálás lényegét, célját, és hálásak azért, hogy a gyengébbekkel többet foglalkozik a pedagó­gus. Bocsánat, itt nem hasz­nálják a „jók” és a „gyen­gék" kifejezést — erre is gondosan ügyelnek. A hiva­talos elnevezések a követke­zők; jól haladók, közepes és lassabb tempóban haladók. Fontos, hogy kudarcélmény, sírás, veszekedés nélkül ér­jék el az eredményeket. Ha meggondoljuk, milyen túl haj-- szolt, te!jesítményközpon,tú világban élünk, bizony ez sem mellékes szempont — A mindenkori iskola fel­adata volt, de az utóbbi tiz- tizenöt évben egyre többet beszéltünk a jobb képességű­ek fejlesztéséről és a gyen­gébbek fezlárkóztatásáról — magyarázza dr. Markovics Ferencné. — Hogyan lehet ezt megvalósítani? Sokat sír­tunk, panaszkodtunk, meg­próbáltunk szakköröket, kor­repetál ásókat szervezni en­nek a célnak az érdekében, mégis örökös hiányérzettel küszködünk. Azt mondjuk, harminc gyerekkel tanórán nincs annyi időnk, alkalmas módszerünk. Megítélésem szerint a Zsolnai-programnál elsősorban ezt a gondot tar­tották szem előtt, amikor fel­építették és kidolgozták a szakemberek. ... — Sokat beszélgettünk ed­dig a képességekről. Szerin­tem ugyanilyen lényeges szempont a fejlődés üteme. Testre, személyre szabott program ez, van tantervi kö­vetelmény, minimum szint és optimális szint. Mi más tör­ténik itt, mint a hagyomá­nyos iskolában, vagy mi tör­ténik másképp? A Zsolnai­program lényege, hogy sike­rült ötvöznie a mindenkori — vagy a modern, korszerű — iskola legfontosabb fel­adatait a hatékony, eredmé­nyes oktatási módszerekkel. Orosz György igazgató a Zsolnai-féle anyanyelvi prog­ram előnyein és a tanítók­kal szemben támasztott ma­gasabb követelményein túl még valami nagyon fontos dologra hívta fel a figyel­münket; — Érezzük és tapasztaljuk nap mint nap, hogy az is­kolák versenyhelyzetben van­nak. Ezzel a programmii is kínálatunkat akartuk fcőoi- teni a szülők és elsősorban a gyerekek számára; először iskolán belül versenyhely­zetbe hozni a nevelőket, ta­nítókat, azután pedig az i*- kolák közötti versengésben helytállni. Meggyőződésem, hogy máris jellemző az is­kolák közötti versengés, és a jövőben a szabad iskolavá­lasztással ez tovább terjed; a szülők azt az iskolát fog­ják választani, ahol gyerme­keik: 1. eredményt érnek el, 2. jól érzik magukat, 3. helyt­állnak. Ha ezeknek az igé­nyeknek nem' tudunk eleget tenni, hiába vagyunk ma­gunkkal elégedettek, az ke­vés. *** Nem kell ahhoz pedagó­gusnak lenni, a figyelmes, érdeklődd szülő is láthatja, hogy nem csak egy módszer­ről van szó, amellyel meg­taníthatják gyerekeinket szé­pen, helyesen, igényesen ír­ni, olvasni; beszélgetni. „A Zsolnai” több ennél, komp­lex program, amelynek kere­tében nemcsak ismereteket lehet átadni, hanem önálló gondolkodásra, eredményes munkára is neveli a gyereke­ket. Korszerű, praktikus élet- renevelés, amely a tudáson túl a viselkedésüket, aiz ille­müket, fellépésüket, életmód­jukat is formálja. Természe­tesen nem egészen új talál­mány és ntem csodaszer ez a Nyelvi; irodalmi és kommu­nikációs program. Alkotói számos eddigi tapasztalatot, eredményt felhasználtak, öt­vöztek szerencsésen kimun­kálásakor, s ahogyan az ok­tatás teljes történelmében, Itt is nagy szerepet játszik a tanító személyisége, tehet­sége. A siker mindenesetre .el­vitathatatlan, ezt igazolják a •Kazinczy utcai iskola tapasz­talatai is. Éppen ezért, a szü­lők részéről jelentkező igényt és az óvodai érdeklődést fi­gyelembe véve 1991 szep­temberétől — az eddigi két­évenkénti indítással szemben — minden évfolyamon lesz egy zsoinais osztály. Niedzielsky Katalin „Tégla”-tervek Sminkiskola és heavy metal klub Bár nincs éppen Békés­csaba központjában a me­gyei művelődési központ „Tégla” Közösségi Háza, az utóbbi években kétségtele­nül a megyeszékhely egyik művelődési centrumává vált, ugyanakkor felvállalta az ötödik kerület, közismert nevén Jamina kulturális-kö­zösségi életének szervezését. Nagytermi rendezvényei a legnépszerűbbek, hisz egy- egy neves együttes koncert­je nemcsak a város, de a környékbeli települések fia­talságát is vonzza. Annak ellenére, hogy manapság az ismertebh énekesek és zene­karok meglehetősen drágák, e jó hagyományt minden­képpen folytatni szeretnék — hangsúlyozza a ház veze­tője, Pocsajiné Fábián Mag­dolna. Nagytermüket — mert hisz őt is pénzből él­nek — különböző célokra bérbe adják, s természete­sen ide tervezik olyan na­gyobb szabású rendezvé­nyeiket, mint például a március végi diákvarieté, a húsvéti játszőház és vásár, a Jamina-nap, a humorfeszti­vál. Lehetőségeket teremte­nek amatőr együttesek be­mutatkozására, s a Tégla Galéria sorozatban a képző­művészet kedvelői fiatal al­kotók munkáit láthatják. Egyre nagyobb igény mu­tatkozik a szakmai tanfo­lyamokra, továbbképzések­re. A kozmetikusoknak elő­adássorozatot terveznek, tőzsdetanfolyamot szervez­nek vállalkozóknak, válla­latvezetőknek, s lesz hagyo­mányos szabás-varrás és vi­rágkötészeti tanfolyam is. Gyógynövényismereti és fi­toterápiás tanfolyamra je­lentkezhetnek azok, akik érdeklődnek a manapság re­neszánszukat élő. természe­tes gyógymódok iránt. A ter­vezett természetgyógyász hét végén jó tanácsokat kaphatnak, s hozzájuthat­nak a szakirodalomhoz. Nemcsak fiatal lányokat, ,dől gozó nőket is várnak a sminkiskolára, ahol mester- kozmetikusoktól sajátíthat­ják el a széppé válás forté­lyait. Egy tavaszi hétvégén virágkiállításra, -vásárra, bonsaibemutatóra hívják mindazokat, akik szeretik a szép növényéket. A ház olyan jól működő kiscsoportoknak ad helyet, mint például a díszítőművé­szeti szakkör, a kerületi nagycsaládos egyesület, a heavy metal klub. Több programjukat a környékbeli üzemekkel, iskolákkal együtt szervezik. Megyei feladato­kat is ellátnak; szakmai irá­nyítói egy közösségfejlesztő tanfolyamnak, s aktívan közreműködnek a népmű­velők középfokú képzésé­ben. Már tavaly nagy volt az érdeklődés az ún. Gor­don-tréning (szülői eredmé­nyességi tréning) iránt, me­lyet az idén is folytatnak. Bár köztudottan nincse­nek könnyű helyzetben a kulturális intézmények, hisz egyelőre nem tudni, működ­tetésükre mennyi pénzt ál­doz majd az önkormányzat, a Tégla — őrizve jó hagyo­mányait — a jövőben is kö­vetni, sőt Irányítani szeret­né a város, különösen pedig a városrész művelődési, kö­zösségi életét. G. K. Angol klub Moszkvában A XVII. században a Moszkvában élő külföldiek találkozóhelye volt, a XIX. században mintegy félezer tagot számlált. Egyébként csak férfiak járhattak a klubba, nőszemélyeket nem engedtek be. I. Pál cár uta­sítására egy időre bezárták, de 1802-ben újra megnyi­tották. Puskin, Csadajev, Lev Tolsztoj gyakori vendé­ge volt a klubnak, a moszk­vai nemesség is itt ünnepel­te a napóleoni háború győz­teseit. Az októberi forradalom után a forradalmi múzeum költözött be az egykori an­gol klub épületébe, egy vil­lába. A klub megszűnt, de mind a mai napig megma­radt a rendkívül értékes könyvtár. A Novosztyi értesülése szerint hamarosan újra meg­nyílik az angol klub Moszk­vában, és az említett forra­dalmi múzeumban kap majd helyet, valószínűleg az egy­kori könyvtárban. R köz­intézményekből az utcára A szovjet főváros közintézmé­nyeiben és felsőoktatási intéz­ményeiben jelenleg 80 ezer rendőr teljesít szolgálatot. A belügyminisztériumban most úgy döntöttek, hogy több mint 10 ezret még ebben az évben átirányítanak utcai szolgálatra — nyilatkozta az APN munka­társának Vagyim Bakatyin bel­ügyminiszter. Az utóbbi években egyre job­ban irritálja ía lakosságot és a külföldieket az a sztálini idők­ből ránkmaradt rendszer, hogy kifejezetten polgári intézmé­nyekben rendőrök teljesítenek szolgálatot. AZ átszervezésnek nem nagyon örülnek az érintett rendőrök, hiszen el kell hagy­niuk jó meleg kuckóikat, és ki keli menni a szeles, esős utcá­ra. VEGYE IGÉNYBE A SZOCIÁLPOLITIKAI TÁMOGATÁS KÜLÖNBÖZETÉT! r r EPITSEN CSALÁDI HÁZAT a „HARGITA” szervezésében! Címünk: HARGITA Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezet, Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 27-971 Telefax: 28-638

Next

/
Thumbnails
Contents