Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-27 / 49. szám
1991. február 27., szerda o GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖKET ÁRULNAK. „A rák ellen az emberért, a holnapért” alapítvány kuratóriuma, az Innofinance Általános Pénzintézet Rt. és az osztrák dr. Hel- big GmbH Kufsten cég kft-t hoz létre, hogy a magyarországi daganatos betegek is hozzájussanak jó minőségű gyógyászati segédeszközökhöz. A protéziseket, melltartókat, speciális fürdőruhákat, blúzokat, fűzőket árusító boltjuk nemrég nyílt meg a Kékes utcában. A későbbiek során a választék bővül MTI-tetŐ n kiszolgáltatott vásárié Csal a hiteles mérleg Mire jutott megyénk az előző évben ? A gazdasági folyamatok és az életkörülmények alakulását befolyásolé főbb tényezők 1990-ben \ » 12%-os termeléscsökkenés » Csak sertésből több » Már a toll sem kell IPAR A termelés volumene összesen Ezen belül: bányászat gépipar építőanyag-ipar könnyűipar élelmiszeripar Az egy foglalkoztatottra jutó termelés A foglalkoztatottak száma A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A termelés volumene Az egy foglalkoztatottra jutó termelés A foglalkoztatottak száma A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére mezögazdasAg Az 1990. évi adat 1989. évi */o-ában 88,0 53.2 80.3 84,1 94,0 100.9 95.8 91.9 123.9 95.8 99.8 96,0 123,2 A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek értékesített mennyisége: vágómarha vágósertés tonna alapján 68,1 93,0 110,1 101,4 70,8 vágóbaromfi tehéntej tyúktojás A foglalkoztatottak száma: állami gazdaságok, kombinát 92,2 mezőgazdasági tsz-ek közös gazdaságai 88,7 A foglalkoztatottak havi átlagbér;: állami gazdaságok, kombinát 120,5 mezőgazdasági tsz-ek közös gazdaságai 122,6 KERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom, folyóáron 11,9 Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 117,2 vendéglátás 102,1 ruházati cikkek 103,4 vegyesiparcikkek 112,3 A foglalkoztatottak száma 65,0 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 133,3 „A kistelepülések lakossága különösen, kiszolgáltatott helyzetben van, mert előfordul, hogy a legközelebbi városi szerviziből csak hetente egyszer indítanak túrajáratot... Gyakran megesik, hogy a bejelentések nagy száma miatt a megrendelő csak a legközelebbi alkalommal kerül sorra.” A részletet abból a jelentésiből idéztük, amelyet az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség készített, „A villamos háztartási gépek jótállási időn túli javítása és alkatrészellátása” témakörében. A vizsgálat résztvevői: a Borsod, Bács, Csangrád, Győr, Komárom, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Tolna, Veszprém megyei, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Piacfél- ügyelőség. Nem zártak könnyű évet azok a szakemberek, akik hivatásul választották a fogyasztók érdekvédelmét. Ez derült ki abból a beszélgetésből, amelyet Mátrai Lajossal, az OKPF vezetőjével folytattunk. — Sajnos, nem ritkán visz- 6za kell kullognia a pénztártól a 'kispénzű vásárlónak, mert hiányos az ártájékoztatás — mondja Mátrai Lajos. — Kiválasztanak egy cikket, nem tudják az árát, és a pénztárnál megszégyenülnek. Az sem ritka, hogy a gyomrunk ellen követnek el merényletet a boltokban, amikor a különböző húsrészeket nem az értékük szerint árusítják. A bontásnál igen sokat csalnak, a sertés- és marhahús pedig egyre drágább! Ezek valójában a primitív vevőkárosításhoz sorolhatók, mégsem hányhatunk szemet felettük. — Leginkább a kereskedelem, a vendéglátás átalakulása foglalkoztatja az embereket. Van remény változásra? Néhol már érzékelhető a kereskedelmi morál javulása, de negatív példákkal sajnos bővebben szolgált a vizsgálat. Sok az elhanyagolt, vakolatlan üzlet. A feliratok gyakran olvashatatlanok, a kirakatok, közterületek tisztasági is bőven hagy kívánnivalót. A világítás a boltok zömében nem megfelelő. A bútorok kopottak, kicsi a hűtőkapacitás. Sűrűn előfordul, hogy lejárt szavatosságú és lejárt fogyaszthatósági idejű termékeket tárolnák, kínálnak eladásra. — A vásárlók naponta a sa. ját bőrükön érzik, hogy az eladók személy szerint nem vagy alig érdekéitek a forgalom növelésében. Szívesebben fecsegnek egymással, a vevő szánté zavarni látszik őket. Megérjük-e, hogy nem érezzük felesleges tárgynak magunkat az üzletiekben? — Talán a privatizációval hosszabb távon javulni fog a kereskedői magatartás, és nő az eladók szaktudása is. Egyelőre viszont az a helyzet, hogy a privatizáció nem minden területen előnyös a vásárlónak. A magánkereskedők között nem ritka az olyan, aki a gyors gazdagodás reményében szemérmetlenül károsítja meg a vevőket. Erről is képet adott egyik vizsgálatunk, amelyet tavaly az idegenforgalmi főszezonban végeztünk el. Az elvégzett 572 próbavásárlás 6orán az esetek 28 százalékánál hamis mérést, illetve számolást észleltünk. A tévedések nagyobb hányada (85 százalék) a vásárlók kárára történt. Kiemelkedően magas, 33 forint volt a hamis számolásból eredő vásárlói megkárosítások átlaga Heves megyében. Békés megyében ki kellett vonm a for. galomból kilenc darab hitelesített mérőt, mert azokat a fogyasztók megtévesztése céljából szándékosan behor- pasztották. — A szabad árak mennyiben teremtettek verseny- helyzetet? — Erről is furcsa tapasztalatokkal bírunk. Debrecen egyik új lakótelepén, a II. osztályú Fehér Holló sörbárban egy üveg hűtött Spaten sör — a vizsgálat idején — 42 forintba került, míg a város használtcikk- piacán egy magánkereskedő büféjében az álló vendégeknek ablakon át kiadott, meleg, élvezhetetlen Dreher sör 45 forintot kóstált. — Van-e a vásárlónak napjainkban lehetősége a pontos tájékozódásra, az eligazodásra, hogy melyik áru milyen színvonalú? — Sajnos, egyre szűkülnek az erre szolgáló információs csatornák. Megszűnt például a Nagyító című lap, amely értékesíthető teszteket közölt jó néhány árucikkről. A vevő pedig egyre tanácstalanabb, hogy a gazdag kínálatból melyik a jó áru, mit válasszon? Különösen így van ez a műszaki cikkeknél, amelyek kínálata európai nívójú, de szervizelésük már korántsem. A gazdaságban tapasztalható negatív tendenciák folytatódtak. az év második felében felerősödtek; pl. fizetési gondok, sorban állások, belföldi kereslethiány, növekvő infláció. Az év folyamán számottevően emelkedett a kisszervezetek száma, de az első félévi ütem lelassult. Az 50 fő feletti ipari szervezetek 1990. évi termelésének volumene 12%-kal maradt el az előző évitől, amit az említett kedvezőtlen tendenciák, a KGST-piacok jelentős szűkülése, valamint néhány üzem termelésének teljes, vagy részleges leállása okozott. A nagyobb termelőegységek termeléscsökkenését a nagy számban alakult kisszervezetek valamelyest mérsékelni tudták, de kis súlyuknál fogva alapvetően nem befolyásolták. (Főként a 20 és kevesebb főt foglalkoztató szervezetek száma nőtt.) A folyóáron számított ipari export — a konvertibilis elszámolású piacokon történt értékesítés dinamikus növekedése folytán — emelkedett. A megyei székhelyű kivitelező építőipar 1990. évi termelése, az előző évben tapasztalt növekedéssel szemben, visszaesett: ezen belül a magasépítő-ipar termelése az átlagosnál valamivel jobban csökkent, a szak- és szerelőiparé nem változott. A megye nagyüzemi gazdaságainak év végi állatállománya — a sertés kivételével — alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A csökkenés valamennyi főbb állatfajnál tapasztalható volt, mértéke viszont igen eltérő: pl. a szarvasmarhák száma mindössze 0,8, a juhoké 14 százalékkal volt kevesebb az előző év véginél, a tyúkféléké viszont több mint a felére csökkent. 1990-ben a növénytermesztés termékeinek értékesítése összességében jóval kevesebb volt az előző évinél. Az állatok és állati eredetű termékek közül szarvasmarhából, .tyúktojásból szintén jelentősen csökkent, nyersgyapjúból és toliból az előző évinek több mint az egyharmadára esett vissza a felvásárlás, vágó- iuhból és baromfiból viszont emelkedett az értékesítés. A foglalkoztatottak száma minden megfigyelt népgazdasági ágban csökkent. Legnagyobb létszámfogyás — főként a privatizáció hatására — a kereskedelem és a szolgáltatás területén volt. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbérének mintegy 25 százalékos növekedése összességében nem érte el az ugyanerre az időszakra jellemző fogyasztói áremelkedést (28,9 százalék), a kereskedelemben és a szolgáltatóiparban .viszont meghaladta azt. A lakosság központi forrásokból származó összes folyó pénzbevételének (nyugdíjak nélkül) növekedése lényegesen alacsonyabb volt az or- , szágosnál, valamint a fogyasztói árindexnél, így reálértéke az előző évihez képest csökkent. A lakosság év végi betétállománya jelentősebben. hitelállománya alig nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A kiskereskedelem folyóáron számított eladási forgalma jóval mérsékeltebben emelkedett, mint a kiskereskedelmi árszínvonal (29,4 százalék), ami az eladott áruk mennyiségének érzékelhető visszaesését jelenti. Legnagyobb mértékben a vendéglátás. legkevésbé a vegyesiparcikkek forgalmának volumene csökkent. 1990-ben az előző évinél lényegesen (31 százalékkal) kevesebb lakás épült. Ez a hitelpolitikai feltételek további szigorodásának, valamint. az emelkedő lakás- és építőanyagáraknak a kedvezőtlen hatását tükrözi. Az állami erőforrásból épült lakások aránya még a két százalékot sem érte el.. 1990- ben, négy újabb település bekapcsolásával, a megye ösx- szes településének már közel hat tizede gázzal ellátott. 1990-ben kismértékben javultak a lakosság egészség- ügyi és szociális ellátásának feltételei. Mind az általános, mind a gyermekkörzeti egészségügyi szolgálat két- két körzettel bővült, növekedett a körzeti orvosok és a gyermekgyógyászok száma. Csökkent viszont a működő napi szakorvosi óraszám, ami a járóbétegek ellátását, főként a rendelőintézetek munkáját nehezítette. A szervezett kórházi ágyak száma gyakorlatilag nem változott, a működő bölcsődei férőhelyek száma pedig egy tizeddel lett kevesebb. Bővült a szociális otthonok befogadó- képessége, valamint az idősek klubjainak hálózata. Az év folyamán igénybe vett táppénzes napok száma kevesebb volt mint az előző évben, de a táppénzesek aránya, valamint az egy dolgozóra jutó táppénzes napok száma kismértékben emelkedett. 1990-ben a megyében az óvodai férőhelyek száma valamivel jobban csökkent, mint az óvodás gyermekeké. A tanév elején az általános iskolák tanulólétszáma 4,9 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben, viszont az osztálytermek száma alig csökkent, a pedagógusoké nem változott. A szakmunkásképző iskoláknak 6 százalékkal több tanulója volt, az osztálytermek és a pedagógusok száma alig növekedett. A középiskolák tanulólétszáma 7,5%-kal haladta meg az előző tanév elejit, az osztálytermek ennél kisebb, a pedagóguslétszám nagyobb mértékű növekedése mellett A megye három felsőfokú intézményében 9%-kal több nappali tagozatos hallgató kezdte meg a tanévet. Az 1990—91-es tanévtől már főiskolai rangú szarvasi óvónőképzőben először kezdte meg tanulmányait a III. évfolyam. BÉKÉSCSABA, 1990. FEBRUAR 20. István Tibomé tájékoztatási osztályvezető, KSH Békés Megyei Igazgatóság» Az élelmiszeripar termelése azonos volt az előző éviével
