Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-27 / 49. szám

IgUiiUkfiM 1991. február 27., szerda o Üléseztek a gyulai képviselők Az SZDSZ-nek nem kell a „pártember 99 A szórakoztató elektronikától a csipogókig Két, nagy vitát kiváltó kérdés hangzott el a gyulai képviselő-testület hétfői ülé­sén, a napirendi pontok meg­tárgyalása előtt. Dr. Köstner István kifogásolta, hogy a polgármester a gyulavári ki­rendeltség két dolgozója mellé hivatalvezetőt akar ki­nevezni, sőt már a pályáza­tot is kiírta. A képviselő aránytalannak tartotta, hogy a szakirányú főiskolai képe­sítés hiánya esetén elegendő, ha a pályázó középfokú végzettsége mellett mindösz- sze egyévnyi közigazgatási gyakorlatot tud felmutatni. Többen is feleslegesnek és pénzkidobásnak ítélték a szervezeti és működési sza­bályzatban nem is szereplő kirendeltség vezetői poszt­jának betöltését. Danes László, az SZDSZ városi ügyvivői testületének levelét olvasta fél azzal, hogy az abban foglaltakkal pártja képviselői is egyetér­tenék. Élesen kifogásolták, hogy a ' polgármester — ugyan törvényben biztosított hatáskörével élve — a kul­turális bizottság által nem első helyre sorolt Gedeon Józsefet nevezte ki művelő­dési osztályvezetővé. A sza­bad demokraták nehezmé­nyezték, hogy az új osztály- vezető „az MDF egyik helyi vezetője, a szakigazgatás te­rületén járatlan általános is­kolai tanár”. Dr. Pocsay Gábor polgár- mester felsorolta Gedeon Jó­zsef érdemeit, dr. Kereské- nyi Miklós pedig azt fejtet­te ki, hogy a valóban nem első helyen ajánlott új osz­tályvezető szervezőkészsége felette áll a többi pályázó­nak. Dr. Mátrai Mihály kis­gazdapárti alpolgármester indulatosan fordult koalíciós partnereihez: úgy döntöttek személyi kérdésekben, hogy még csak nem is tudott ró­la. noha a pártjai között az előzetes egyeztetésről koráb­ban már megegyeztek. A testület a továbbiakban a közterületről és a város­képről, a piacok és a vásá­rok rendjéről szóló önkor­mányzati rendeletek terve­zetét tárgyalta meg. K. A. J. Többektől megkérdeztem: mit jelent a név , Grundig? Kivétel nélkül, szinte egyön- . tetűen azt felelték: televí­zió, rádió, video, magneto­fon. A felsorolás itt elakadt. És? — kérdeztem sürgetően. — Nem elég ez? kérdez­tek vissza. A Grundignak bizony nem. Ezt tudtuk meg teg­nap Budapesten, az Átrium Hyattban megtartott sajtó­tájékoztatón, ahoi A. Wen- zerl ügyvezető igazgató ésJ. Lützow, a bécsi vállalat elektronikai üzletágvezetője állt a szakemberek és az új­ságírók rendelkezésére. Megtudtuk, hogy a Grun­dig 21 400 alkalmazottat fog­lalkoztat, a világon szinte mindenütt jelen vannak. A bécsi gyáruk — ahol színes televíziót gyártanak — Eu­rópa legkorszerűbb beren­dezéseivel működik, napon­ta 6500 készüléket szerelnek össze, a 25 centis képernyő- átmérőjűtől a 95 centimé­teresig. A szórakoztató elektroni­kán kívül betörtek már a világpiacra a biztonságtech­nikai berendezésekkel- a professzionális videogene- rát-orokkal, amelyek számos mérőjelnek és funkciócso­portnak köszönhetően min­iden mérési feladatot ellát­nak. Az alkalmazási lehe­tőségek a műsorszórástól az átjátszó egységek rendszer- méreteinek meghatározásán, a professzionális Stúdiótech­nikán át a keveréstechniká­ig, a trükk- és effektusstú­dióig terjednek. Köztudott, hogy a modern járművekben is egyre több feladatot lát el az elektro­nika. Vezérli például az üzemanyag-adagolást és a gyújtást, szabályozza a fék­rendszert és biztosítja a kellemes klímát az utastér­ben. Tökéletes szervezést lehet elérni a professzionális adó­vevő rendszerrel, amely sokoldalúan alkalmazható akár a járműveket, rendez­vényeket említjük, vagy a rendőrséget; a kék ruhások Magyarországon már hasz­nálják is a cég adóvevőit. De kínálják a személyi hí­vókat is, közismertebben a csipogókat, amelyek egy kis zsebben elférnek, és jelzik, ha tulajdonosát (aki éppen nincs telefonközelben) egy megadott számon keresik. Grundigék tehát számítanak a magyar piacra, és remél­hetően nem kell hosszú időt várniuk arra, hogy betörje­nek ide ipari és irodaberen­dezéseikkel. b. v. Mi! kavar a szél Orosházán? Csökkenthet) a benzin ára A főszerkesztő kinevezéséről döntött a közgyűlés A Népújság Kft. Békéscsaba hétfőn Budapesten -tartotta meg idei első közgyűlését. A tulajdonostársak — Oscar Bronner, a bécsi Der Standard tulajdonosa és főszerkesztő­je, vjüamint a Körös Sajtó Egyesület és a Ratio Kft. képvi­selői — megvitatták és elfogadták az 1991. évi gazdasági tervet. Második napirendként értékelték a Népújság főszer­kesztői pályázatára beérkezett pályaműveket. Március 1. ha­tállyal kinevezték dr. Arpási Zoltánt a Békés Megyei Nép­újság főszerkesztőjének. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium tájékoztatója az önkormányzatok számára Az 1991. évi- állami költ- járulékát, valamint ugyan- ségvetésben megjelölt — az csak az önkormányzatok------’ “ közlése alapján a főfoglal­kozású művészeti, közműve­lődési és közgyűjteményi dolgozók bérének havi 720 forinttal történő megemelé­sét. amely bérnövekmény tartalmazza annak társada­lombiztosítási járulékát. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium kéri az önkor­mányzatokat, hogy a bérfej­lesztés fedezetét az ágazati szakszervezetek egyetértésé­vel mielőbb juttassák el az intézményekhez. O Ktatasi-neveiesi, tovaoDa a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi dolgozókat érintő — központi bérpoliti­kai intézkedések fedezetét a fenntartó önkormányzatok feladatra szóló céltámoga­tásként megkapták. Az összeg tartalmazza az oktatási-nevelési intézmé­nyek esetében az önkor­mányzatok által közölt de­cember havi bér 10 százalé­kos emelését, és fedezi an­nak társadalombiztosítási Titkos iratok a kukában Az idő enyhültével meg­kezdődött a tél végi nagyta­karítás. Orosházán nemcsak Um-lomokat lehet találni a szemétkukákban, hanem egyebet is. A Csillag Áruház előtti szeméttárolóban több száz kérdőívet helyezett el valaki. A „Kitöltés után szigorú­an bizalmas!”-6al fejlécezett kérdőívek az egykori (1985) megválasztott MSZMP párt- alapszervezeti titkárok fon­Í osabb adatairól szólnak. A :ezünkbe került több mint harminc nyilvántartó lap az orosházi, a szénási, a gádo­rosa, a tótkomlósi, a csanád- ápácai — és felsorolhatnánk á volt orosházi járás több települését is — párttiszt­ségviselők teljes köréről ad meglehetősen alapos infor­mációt. Az alapszervezeti titkárok neve, személyi szá- tpa, MSZMP-tagságának kel­te, iskolai végzettsége, ere­deti foglalkozása, párttagsá­gának kelte, alapszervezeté­nek pontos neve és kódszá­ma mnnd-mind megtalálha­tó. Talán szó nélkül elme­hetnénk e kidobott bizalmas anyagok mellett, ha nem lenne tele vele az egész vá­ros. Különösen kompromit­táló az ott felejtett párthul­ladék az érintett pártalap- szervezeti titkárok és csa­ládtagjaik számára. Késői csemege — mondhatnánk —, hiszen a pártállam ideje le­járt, ám nem járt le a kom­munista funkcionáriusok megbélyegzése. Közülük töb­ben szeretnének azóta új életrajzot írná. De kísért a múlt__ A kidobott titkos anyagok kukába kerüléséről Dobi Imre, az MSZMP városi koordinációs bizottságának elnöke így nyilatkozott: — Majdnem biztosra mondhatom, tőlünk, a meg­újult MSZMP-től ezek az iratok nem juthattak ki az utcára. Megalakulásunkkor csak azokat a nyilvántartó lapokat vettük magunkhoz, amelyek a tagságukat meg­újító, vagy hozzánk felvételt kérő tagokról adtak infor­mációt. Ezeket mi továbbra is bizalmas anyagként ke­zeljük. A kérdőívek valószí­nűleg, az MSZP létrejöttével váltak feleslegessé. De nem feltételezem, hogy ilyen ha­nyagul bánjanak ezekkel a személyi anyagokkal. Utána fogunk nézni a dolognak. Bozsár Lajos, az MSZP városi elnöke sem tud töb­bet mondani. — Amikor megalakultunk, az anyagoik egy részét archi­váltuk, a feleslegessé váló dokumentumokat elégettük. A két párt különválása ide­jén, 1989. október 6-át köve­tően minden hivatalos iratot átadtunk az MSZMP városi szervezetének. Ök válogat­ták ki, mire van szükségük, s ezt magukkal vitték. A fe­leslegessé váló kérdőívekkel mi nem találkoztunk. Saját nyilvántartásunk csak a szo­cialista párt tagjaira terjed ki. Még nem tudni, kik a fe­lelősek a szigorúan bizalmas iratok hanyag kezeléséért, A két párt feltételezhetően tisztázza a kukába süllyeszc tés okát. De vajon hogyan vélekedhetnek az egykori MSZMP alapszervezeti tit­kárai személyi anyaguk ilye­tén kezeléséről és felettébb furcsa nyilvánosságra hoza­taláról? — papp — Fotó: Fazekas Ferenc Május 1. — a munka ünnepe Ismert, hogy hazánkban ez év elejétől vezették be a liberali­zált árakat a kőolaj és a többi szénhidrogéntermékek beszer­zését, forgalmazását illetően. Az OKGT-ben hangsúlyozták: a motorbenzin árát annak világ­piaci ára alapján alakítják ki, és az, hogy mennyibe kerül, nem a kőolaj ármozgásával függ össze. Mivel a 98-as ok­tánszámú motorbenzin január 21-én 233 dollár volt tonnán­ként, ennek alapján alakították ki a motorbenzin árát is. Feb­ruár 22-én az üzemanyagot ton­nánként már 214 doUárért lehe­tett vásárolni. A folyamatot lát­va az OKGT már előzőleg, feb­ruár 18-án 2 forinttal csökken­tette a benzin literenkénti árát. Az üzemanyag ára a vi­lágpiacon tovább csökken, ezért a napokban további, bár szerény mértékű benzinárcsök-j kentés várható. A Miniszterelnöki Hivatal az alábbiak nyilvánosságra hozatalát kérte az MTI-töl: „Kedden több napilap is­mertette a Független Szak- szervezetek Demokratikus Ligájának tiltakozását. Az FSZDL azt sérelmezi, hogy a kormány nemiég benyúj­tott törvényjavaslatában »a kiemelt munkaszüneti na­pok« között nem' szerepelte­ti május 1-jét, így mintegy meg kívánja fosztani a mun­kavállalókat ünnepüktől.^ A törvényjavaslat valójá­ban a Magyar* Köztársaság nemzeti ünnepeiről (márci­us 15.. augusztus- 20., októ­ber 23.) és hivatalos állami ünnepéről szól, nem pedig a "kiemelt munkaszüneti na­pokról«. A munkaszüneti napok teljes körű felsorolá­sát — mint ismeretes — a Munka Törvénykönyve vég­rehajtásáról szóló 48 1979. (XII. 1.) Mt.-rendelet adja meg. s e felsorolásban ter­mészetesen továbbra is sze­repel a munka ünnepe. En­nek megfelelő tájékoztatást adott a kormányülést köve­tően a szóvivő is. a félreér­tés tehát nem tájékoztatási hiányosság következménye.” Unalmában fát vág Orosháza 100 éves polgára | ■ ; I Kint ködös, borongás az idő, Szász Jó­zsi bácsi szobájában viszont kellemes me­leget áraszt a szeneskályha. Orosházán, a Kós Károly utca legidősebb emberét 100. ■ születésnapján kerestük fel. A két világ- ' háborút végigharcoló délceg, fiatal katona ma már csak a cirokseprűvel hadakozik, j no lés legidősebb lányával, Júliával, aki gyakran megdorgálja édesapját ügybuz- j galma miatt. ! — Az asszonyoknak semmi sem tetszik ■ — fmondja Józsi bácsi, majd a déduno­kákról mesél. — ök már nem szeretnek velem játszani, mert nem tudok kártyáz- ni, így többnyire unatkozom. i Persze az is előfordul, hogy fejszét ra­gad — 100 év ide vagy |oda, nem számit . — a dédi és aprít egy kis tüzreválót. A ! munkát megszokta, hisz egész életében ■ ! dolgos ember volt. Feleségével, akit 72 évi házasság után tavaly vesztett el, ta­nyán gazdálkodott. 1A szoba-konyhás kis házikóba 1958-ban költözött a (Szósz csa­lád. Akkor Sztálingrádként emlegették, majd Tolbuhinra keresztelték, ma pedig i Kós Károly nevét viseli l<xz utca. Az évek múltak, az utcabeliek jöttek-mentek, egy ! ember azonban megállapodott: Szász Jó­zsef, aki február 25-én töltötte be 100. életévét. A jubileum alkalmából a polgár­mesteri hivatal képviseletében Gulyás Mi­hály polgármester és dr. tßzokolyai Kál­mánná, a szociális osztály vezetője, vala­mint Gigacz Istvánná, a Vöröskereszt orosházi szervezetének titkára köszöntöt­ték a Káros idős lakosát. Józsi bácsi ka- i pott még valamit! „Engedje meg, hogy e nevezetes születésnapján szívből gratulál­jak, és kívánjak jó egészséget, boldogsá­got." Őszinte .nagyrabecsülését maga a köztársasági elnök, Göncz Árpád fejezte ki egy díszes levél formájában. Lapunk olvasói nevében mi is gratulá­lunk az ünnepeltnek! Cs. I. Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents