Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-26 / 48. szám
1991. február 26., kedd Kldm-Md Lelkész-óvó bácsi és az érdeklődé gyerekek A Biblia szerint 6 Ádám tizedik utóda. Az emberiség második ősatyja, mivel az egész emberiséget elpusztító vízözönből csak ő menekült meg családjával, hogy fiaiban: Szemben, Kámban és Jáfetben tovább vigye az emberi életet... Isten a vízözön után megáldotta fiaival együtt, szaporodásra és a természet fölötti uralomra rendelte őket, mintegy megismételve az első emberpárnak mondott áldását. S hogy ki ő? Már a bárkát építő orosházi óvodások is tudják: Noé. Mielőtt bárki kétségbe vonná szavaimat — mármint azt, hogy a bibliai alak történetét a négy-ötéves csöppségek ismerik — elárulom, hogy a szerda délutáni rendhagyó óvodai foglalkozáson a gyerekek maguk bizonyították be fenti állításom igazát. * * * Győri Gábor evangélikus lelkész vezetésével Orosházán. a Hajnal úti óvodások népes szülői és pedagógus- érdeklődés mellett mutatták be az alig két hónapja bevezetett hittantanítás első eredményeit. De lássuk, milyen egy egyházi. óvodai foglalkozás!? A lelkész kezében gitár pen- dül. A gyerekek dallal köszöntik egymást. A játékos nótázást felváltja az őszinte beszélgetés. — Azt tanultuk, hogy Isten megbüntette az embereket. Titeket miért büntet meg az anyukátok? — faggatja a kicsiket az „alkalmi” óvó bácsi. Ha rosszalkodók, akkor engem a sarokba állítanak otthon. de később megbocsátanak nekem — mondja egy szuszra a legcserfesebb. Szó szót követ, az elméletet felváltja a gyakorlat. A gyerekek megépítik Noé bárkáját, benépesítik állatokkal, majd megpillantva a szivárványt — amely Isten megbocsátását jelképezi — ismét dalra fakadnak. A bibliai képek, a játékok magukkal ragadják a gyerekeket. Góliátot, az óriás termetű harcost egy önként jelentkező apróság kelti életre. Az igazságosságáról, bölcsességéről nevezetes Dániel történetét a gyerekek rögtönzött jelenetben elevenítik meg. Játszanának ők akár reggelig is, de a foglalkozásnak — a szülők és az óvodások legnagyobb bánatára — fél óra múlva vége. * * * Nem vagyok szakember, csak egyszerű szülő — szabadkozik Győri Gábor a foglalkozás végén (immár gyerekek nélkül, a szülők körében). — Az egyház által biztosított új lehetőséget szerettem volna bemutatni, amely- lyel gyerekeink életét gazdagíthatjuk, s nyitottabbá tehetjük a hitre. Nem terveztem a bemutatót nem gyakoroltattam a jeleneteket, azt csináltuk, mint bármely hittanfoglalkozásunkon. A különös csupán annyi volt hogy most összevont csoport dolgozott. Az óvodából 26 szülő íratta be gyerekét er re a heti félórás foglalkozásra. Életkori sajátosságukból fakad, hogy a kicsik roppant fogékonyak a bibliai történetek iránt lelkűkben megmozdul valami, de erről a szülők bizonyára többet tudnak mesélni... A foglalkozás után elhangzott számtalan kérdés, észrevétel, az óvodai pedagógusok részéről, most röviden a válaszokat adjuk közre. Az óvónők és a tanítók részére az evangélikus egyház hitoktatói tanfolyamot indított Orosházán, tehát az oktatás személyi feltételei biztosítottak a városban. Amelyik óvodában van megfelelő számú jelentkező, ott indítanak egyházi foglalkozásokat. de tervezik szombatonként az egyháznál is óvodai csoportok szervezését. Ide azokat a gyerekeket várják. akik olyan óvodába járnak, ahol csupán egy-két jelentkező akad, és az ő kedvükért nem kezdeményeznek hitoktatást. Azok a gyerekek, akik „előképzettség nélkül” szeretnének egyházi iskolába menni, hátrányt nem szenvednek, hiszen az óvodában meg nem szerzett hitismeretek bepótolhatok. A látottak kapcsán felmerült a kérdés, vajon mi mindent tanulnak még a gyerekek a hittanon? Íme: Ószövetségi, Újszövetségi sorozatot. Jézus születését, élet és halál kérdését. a kicsik megismerkednek Isten házával, az egyházi ünnepekkel. Csete Ilona Dallal köszöntik egymást alternatív tankönyv Történelmi lecke fiúknak és tanároknak „A második világháború egyik legfontosabb következménye — s egyben a hidegháború alapvető jellemzője —, hogy a világpolitika formálójának korábbi centruma. Európa elvesztette önálló mozgásterét az őt közrefogó új szuperhatalmakhoz, a kontinensnyi méretű Szovjetunióhoz és az Egyesült Államokhoz képest" — állítja Gyarmati György Európa alkonya című munkájában, amelyben nyomon követi a nemzetközi politika mozgásterének változását 1945-től 1968-ig. A szerző az Eötvös Laránd Tudomány- egyetem Jogtudományi Karának adjunktusa, aki egy évig Pécsett is tanította ezt az anyagot, most pedig az ország egyik rangos pedagógiai műhelyének, a Székes- fehérváron működő Comenius Társaság füzeteinek sorozatrndkója lett. A társaság — sok más között — hosszú távú történelmi tudatot formáló programmal is rendelkezik. Ez az alternatív tankönyv az első lépés, amit hamarosan újabbak követnek. Felelősséget éreznek az ifjabb nemzedékek hiányos és hamis történelmi ismereteinek korrigálásáért, de a pedagógustársadalom rosszul képzett rétegeinek is eligazodása pontokat, szintézist kínál a friss szellemiségű, szemléletű dolgozat, amely szakított ama marxista dogmával is, amely szerint a történelem osztályharcok: története. A füzetet alapvető segédanyagnak, alternatív tankönyvnek tekinti a székesfehérvári József Attila Gimnázium, amelynek tanárai tapasztalataikat szívesen megosztják másokkal. A szűkebb és tá- gabb haza gimnáziumai, de a többi ko- zépfokú oktatási intézmény is számíthat szakmai véleményűikre. Egy tapasztalt történelemtanár pusztán a füzetet elolvasva, meggyőződhet arról, hogy korszerű és nélkülözhetetlen segédanyaggal van dolga. A Comenius-füzetek sorozatszerkesztőjétől, Szabó Péter tanártól kérdezem: — A huszadik századi folyamatok ábrázolásában, korszakolásában milyen újdonságokkal szolgál Gyarmati György? — A szerző „a hosszú 19. század” után a „rövid 20. századról” beszél. Az 1910-es évektől napjainkig tartó nyolc évtizedet sommásan három világháború „rövid” évszázadának nevezi. — Három világháború? — Igen. A két világháború után a szuperhatalmak világhatalmi aspirációi sodorták az emberiséget egy újabb világméretű konfliktusba, a hidegháborúba. Gyarmati György századunk korszakát 40 éves háborúnak, neveri. A szerző állítja: a négy évtizeden keresztül szinte egymást érő „helyi” konfliktusok láncolata olyan globális méretű, valóságos világháború volt, amelyet a két szuperhatalom különböző előretolt érdekeltségi övezeteiben, kontinensenként különböző ütközőzónáiban vívott egymással. Ennek megfelelően értékélendők (át) a felszíni, ideológiai töltetű magyarázatok. Az egyik oldalon a közvélemény a „gyarmati népek felszabadító mozgalmáról", illetve annak támogatásáról, vagy a „szocialista eszme győzelemre vitele” érdekében tett lépésekről olvashatott. A másik oldal saját akcióit, mint a „bolsevik újbarbarizmus feltartóztatására” irányuló, vagy „az emberi szabadságjogok és a civilizáció védelme” címszákkal propagálta küzdelmeit. — Az alternatív tankönyv erényei közül mit tart különösen fontosnak? Szabó Péter tömör válasza: — Rendet csinálni a fejekben. A hiányt pótló, lényegi információkat kiemelő segédanyag nemcsak az ifjak ismereteiben jelen lévő fehér foltokat tölti ki, nemcsak a tévhiteket korrigálja, de átértékeli legközelebbi múltunkat is. Korszerű történelmi lecke fiúknak és tanároknak, az ifjabb és idősebb nemzedékeknek. — Még egy kérdés: hol rendelhető meg a könyv? — A Comenius Tanulmányi Társaságnál. Címe: 8000 Székesfehérvár, Honvéd u. 6. A telefon: (22) 16-520/201. Zágoni Erzsébet „I változás jelei” Ahol a plakátok párbajoztak Molnár Kálmán plakátja Egy ideje laza unalom lengte körül a minden év őszén szokásos plakátkiállí- tást. Ahol kiosztották az év legjobb plakátja díjat, s mindenki gyorsan elf elfejtette ezeket (is). Most két választás eseményed mozgatták meg a fantáziát. A grafikusokét, a megrendelőkét, s olykor még a nézőkét Í6. Amikor is nemcsak a plakátok „párbajoztak”, hanem a járókelők is át-, meg továbbírták, -rajzolták a szöveget, a képéket. Nyoma sincs a hajdani unalomnak a Magyar Nemzeti Galériában. A változás jelei címmel 1988—1990 plakátjaiból rendezett kiáBftó- sán. Noha azt sem lehet mondani, hogy minden plakát csupa magas, művészi igényű alkotás lenne. A háromszáz — méretben, témában, megfogalmazásban — eltérő falragasz mégis a mai, meg a tavalyi és azelőtti utca képét hozza be a múzeum falai közé. A dolgok természete miatt a legtöbb a politikai plakát. Ismert grafikusoktól (Pécs Péter, Ducki Krysztof, Árendás József, Pinczehelyi Sándor, Orosz István) és ismeretlen alkotóktól. A iszó legszorosabb értelmében. Merthogy a választási plakátok egy részéről szinte lehetetlen kideríteni, ki a szerzője. „Mintha a megrendelők szükséges rosszként alkalmazták volna a reklámgrafikát — véli Bakos Katalin, a kiállítás rendezője —, de azt már nem tartották volna fontosnak, hogy ügyüknek jó grafikust nyerjenek meg. így vagy kívülállók készítették a terveket, és ezért nem szignálták a plakátokat, vagy hivatásos grafikusok, akik azonban nem vállalták művüket ...” A magyar politikai plakátnak mélyek a gyökerei. Legnagyobb teljesítményeit a Tanácsköztársaság idején érte él, s. hasonlóan kiina- gasló korszaka volt az 1945 utáni koalíció időszaka. Ezt a két hullámhegyet azóta sem érte el az alkalmazott grafika ezen ága. S a mai politikai plakát előzményei is máshonnan — éppen a múltat újraértékelő filmeket, színdarabokat, underground koncerteket, performance- okat hirdető falragaszok közül emelkednek ki. (Jellemző adat, hogy a londoni Victoria and Albert Museum már tavaly beszerezte a legfontosabb magyar politikai plakátokat, s a British Museum a múlt év elején bemutatta a „kelet-európai változások jeleit”. Az olyan feltűnő plakátoknak, mint a Tovariscsi, konyec feliratúnak, már megjelenésük hetében valutaárfolyamai alakultak ki a külföldi gyűjtőik körében.) A változás jeled című kiállítás nemcsak az egyes; önálló grafikára törekvő műveknek ad helyet, hanem azt a három év alatt kibontakozó plakátpárbajt is bemutatni kívánja, ami az utcákon kibontakozott, s amelyek a változás szimbolikus vagy banális, derűlátó, vagy borús, tárgyilagos vagy szubjektív, komikus vagy tragikus, gúnyos vagy nosztalgikus jeled. (kádár)
