Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-26 / 48. szám
1991. február 26., kedd o Törvény az egyházi ingatlanokról Belépő Európába Polgárság nélkül A Nyugathoz való felzárkózás napi gondjai mellett a lényegről szinte megfeledkezünk. Két nézet látszik ma uralkodóvá válni: az egyik szerint |a nyugat-európaiságot elsősorban a gazdasági fejlettség jelentené, külső és belső segítséggel ezt kell elérni, és iákkor már európaiak leszünk. A másik a kulturális szintünk emelését tartja elsődlegesnek. Mindkét követelmény jogos, de ezek nem i érhetőek el bizonyos társadalmi átalakulás nélkül. Hibás az a sorrend, amely ni. és az majd meghozza a szerint előbb fejlett gazdasá- polgárosodást. A sorrend got és kultúrát kell teremte- szükségszerűen fordított. i Évszázados csapda A magyarországi. egyházak a rendszerváltás óta minden politikai korlátozás nélkül működhetnék. Munkájukat mégis mind a mai napig akadályozzák a sok helyütt hiányzó tárgyi feltételek. Ezeket a nehézségeket próbálja meg orvosolni az a most készülő törvény, amely a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetét rendezi majd. A tervezett jogszabályról beszélgettünk dr. lsépy Tamással, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárával és dr. Szécsi Mária főosztályvezető-helyettessel. — Milyen alapelveken nyugszik a törvénytervezet? — A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény- javaslat ügyében teljes körű tájékoztatást még nem adhatunk, hiszen nincs még végleges szöveg — mondja dr. Isépy Tamás. — Fontos hangsúlyozná, hogy a törvényben nincs szó reprivati- zálásról és teljes kártalanításról. Tehát nem vissza-, hanem tulajdonbaadás történik. Lehet, hogy valaki ugyanazt az ingatlant kapja meg, ami korábban is az övé volt, de előfordulhat, hogy cserébe másikat adnak neki, sőt az sem kizárt, hogy pénzt juttatnak, amiből építhet, vagy vásárolhat magának ingatlant. Az egyházak egyébként tudomásul vették, hogy ez a törvény nem jelent számukra teljes kárpótlást. Ez a jogszabály a volt egyházi tulajdonban álló ingatlanok közül (kizárólag a jelenleg állami és önkormányzati tulajdonban lévő beépített ingatlanokra vonatkozik majd. Az egyház csak a törvényben meghatározott célokra kaphat tulajdont. — Hol fart a törvény előkészítése? — Ä kormány az előterjesztést egyszer már megtárgyalta, elfogadta a törvénytervezet rendezési elveit és módozatait, azzal a megkötéssel, hogy ezt még egyeztetnünk kell az önkormányzati érdekképviseleti szervezetekkel, az egyházakkal, a koalíció frakcióival és a hat parlamenti párttal. — Mi lesz a tulajdonbaadás menetrendje, ha elkészül a törvény? — A törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül kell bejelenteni az igényeket. A Németh-kormány felhívására történt már egyházi igénybejelentés, de ez meglehetősen fésületlen, számunkra használhatatlan. Most pontosan meg fogjuk adni az adatközlés szempontjait. — #91/ gondolom, nem lehet megkerülni e törvény politikai vetületeit, mégiscsak valamiféle korlátozott reprivatizációról van itt szó. — Nem hiszem, hogy használhatnánk ez esetben a reprivatizáció kifejezést — kapcsolódik be a beszélgetésbe dr. Szécsi Mária —, hiszen sok esetben nem is ugyanazt az ingatlant kapják vissza a kérelmezők. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy például az ELTE bölcsészkarát holnap ki tudjuk üríteni. Az egyház — nagyon józanul — egyáltalán nem állt elő irreális követelésekkel. Nyilván nem is kíván összeütközésbe kerülni a társadalommal amiatt, hogy például egy általa igényelt épület üresen álljon vagy azt bérbe adja, miközben kitettek onnan egy egyetemet. Lényegében minden esetben nonprofit tevékenységről van szó. Ez a törvény tehát nem teremti meg az egyház gazdasági autonómiáját. Nem szabadna e kérdést összekapcsolni a fold, agyár és egyéb vagyontárgyak reprivatizációjával, mert ez csak arra lenne jó, hogy húsz évig vitatkozzunk, de megoldás nem születne. — Államtitkár úr, ön, mint képviselő részt vesz a parlamenti munkában is, tehát pontosan tudja, hogy tucatszám várakoznak a törvényjavaslatok. Mindezt figyelembe véve, mit gondol, mikorra születhet meg ez a törvény? — Februárban kormányülésen feltehetően elfogadják a végleges szöveget, ezt követően kerül a- Parlamentbe. Miután napirendre tűzték, töibb bizottságnak meg kell tárgyalnia, így többek között az alkotmány- ügyinek, az önkormányzatinak és az emberi' joginak. Ha a kormány 'kéri, hogy ezt a törvényt vegyék előre, a házbizottságnak joga van ilyen döntést hozni. Hogy mihez képest sürgős ez a törvény, az nézőpont kérdése. Ha azt vesszük figyelembe, hogy az egyházak nagy része több ezer éves, akkor ráérünk. Ha azonban az egyházak és a társadalom egy részének felfokozott várakozására tekintünk és saját Ígéretünkre, hogy ezt a problémát mielőbb megoldjuk, akkor bizony sürget az idő. L. László János Az a koncepció, mely szerint polgárok nélkül lehet a polgári társadalmak szintjére emelkedni, nálunk évszázados múltra tekint visz- sza. A 20. században az utoléréssel küszködő társadalmakban ák a nézet vált népszerűvé még az értelmiségi körökben is, hogy meg kell tagadni a korábbi nagy- polgárosodás útját. Az egészséges társadalmat újra élcsapattal akarták felépíteni. Ez egyformán volt jellemző a leninizmusra és a fasizmusokra. Az élcsapat azonban már nem a nemesi elit volt, ahogyan ß felvilágosodás idején, hanem az ideológiai megszállott híveinek elitje, majd technokratái. Nemcsak a magypolgároso- dást tagadták meg, hanem a polgárosodást általában. Ez az út előbb a fasizmusok, Ha valaki túl ákar nézni a mai gondókon, akkor azt nézze meg, 'hogyan alakul a magyar családok mintegy felének a jövedelme, hogyan ellensúlyozzák a csökkenő reálbéreket a növekvő túlmunkával, mellékjövedelemmel, költségmegtakarításokkal. Tudom, hogy sokan megbötránkoznak ezen a sok munkával járó megoldáson, de nincs más út. Igen veszélyes illúzió abban hinni, hogy megerőltetés nélkül lehetséges az utolérés. Érdekes módon a sok munka ellen nem is azok tiltakoznak, akik ezt önként vállalták, hanem azok, akik nem ezt teszik. Az, .hogy én a munkaadótól, a hatalomtól való anyagi függetlenedést látom a később a lenini zmusból fejlődött sztálinizmus esetében ismét csődöt mondott. Az eredménytelen .utolérési kísérleteknek aktív szereplői voltunk mi is. Most itt van az újabb próbatétel lehetősége. Elsősorban a korábbi úttévesztések .tanulságát kellene levonnunk. Nálunk az elmúlt évtizedben megindult alulról egy igen széles körű polgárosodás. A sztálinista modell csődje fokozatosan olyan engedményekre kényszerítette a hatalmat, ami a lakosság egyre növekvő hányadának biztosította a relatív gazdasági függetlenséget Ahogy az állampárt belátta: képtelen a lakosság fogyasztási igényeit kielégíteni, , újabb és újabb lehetőségeket nyitott a mellékkeresetekre. polgárosodás legfontosabb feltételének, némi magyarázatra szorul. Csak a hatalomtól anyagilag független emberek lehetnek eszközök a hatalom terjeszkedésének megakadályozásában. Ahol volt gazdaságilag erős polgárság, ott nem lehetett erős központi hatalom, nem lehetett fasizmus vagy kommunizmus. Nem véletlen, hogy a polgárság mindenütt anyagi önállóságot jelentett előbb, csak aztán politikait Most az alulról jövő spontán polgárosodás felerősítésére történelmi alkalom kínálkozik. Ezer év óta először. A privatizálással a mai tömeges kezdő polgárosodásból igen erős középpolgárságot lehet szelektálni. Ha végrehajtjuk Történelmi pillanat nem megy a farmergazdaságok felé mutató agrárreformot, ha segítjük az állami tulajdon privatizálásával a kisvállalkozások százezreinek létrejöttét szélesebb polgári réteg jöhet létre nálunk, mint akár Nyugaton. Sajnos ennek lehetőségeit eddig bűnös módon nem használtuk ki. Éppen azok *a gazdasági reformok késnek, amelyek ezt a dinamikus és tömeges polgárosodást biztosítanák. Ezzel szemben egyelőre a polgárosodás ott a legerősebb, ahol a legkevesebb a tisztesség, a leggyengébb az erkölcs. Az ország azon fele gazdagodik, amelyik ki tudja vonni magát az állampol . gári kötelezettségek alól, amelyik nem adózik. Az elején azt mondottam, hogy ia kultúra csak gazdasági alapon jöhet létre. A rossz gazdasági mechanizmusok azonban lehetnek kultúra- és erkölcsrombolók. Létre lehet hozni egy deformált közgazdasági miliőben azt a morális állapotot ami megsemmisíti a polgári erényeket. Sajnos most ez a veszély fenyeget bennünket is. Méghozzá olyan széles körű, mindent átfogó formában, amit megtervezni sem lehetett volna jobban. Ha nem teremtünk 'olyan viszonyokat amelyben az a polgárosodó ikerül előnybe, aki erkölcsös, szorgalmas, hanem az, aki gátlástalanabb, spekulálóbb, el fog fogyni a Jako66ág türelme, és eluralkodnak a polgárosodást tagadó politikai indulatok. Trabantok és Mercedesek A jelen polgárosodás ellen főleg humán értelmiségiek és munkások körében erős az elégedetlenség azt látva, hogy egy szűk réteg nagyon gyorsan gazdagodik. Maga a politikai hatalom is akarva, ákaratlan támogatja a szűk nagypolgári réteg gyors kialakulását Ezek a gyorsan nagyon gazdagokká válók sem mindig a legérdemesebbek, mint ilyenek arrogárusak is a szegényekkel szemben. Elég nálunk az országúton egy Trabantban a nyugati kocsikon közlekedő újgazdagok viselkedését látni, hogy megállapíthassuk, nem értik meg még azokat sem, akik Trabanton járnak, pedig nagyon sokan vannak olyanok is, akiknek még ez is luxus. Jó volna, ha ezek az ügyesek és szerencsések felismernék, hogy arroganciájuk rájuk nézve is mi- lyen nagy veszélyeket rejteget. De ugyanakkor nemcsak a robbanásszerűen előretört gazdagok érdeke, hogy velük szemben is türelmet tanúsítson a társadalom, hanem a társadalomé is. A polgárosodáshoz a kevesek gazdagsága is hozzátartozik. .Ha úgy akarnánk privatizálni, hogy ezen egyesek ne kereshessenek százmilliókat, sökan tízmilliókat, akkor milliók lennének még szegényebbek. Jó volna, ha az elmúlt kétszáz, mindenekelőtt az elmúlt negyven év megtanította volna a népünket arra, hogy az a társadalom, amely nem tűri el a kevesek meggazdagodását, abban mindenki szegény lesz. Ha nem tűrünk el semmiféle igazságtalanságot, akkor végül minden igazságtalan lesz. Abból lesz a legrosszabb társadalom, amelyikben ki akarnak irtani mindenféle hibát. Ezért én azt szeretném, ha nagyobb türelmet tanúsítanánk a szinte semmiből gyorsan kialakuló nagypolgársággal szemben. Le kell tömi az egyesek kirívó arroganciáját, de tűmi kell az újgazdagok bizonyos mértékű zabol átlanságát. Ezrednyi sincs az a veszély, hogy a zabolátlan sikerlovagok a nép nyakába ülnek, mintsem, hogy a puritán politikai karrieristák teszik azt Sokkal kevésbé kellene félnünk attól, hogy az ügyeskedők túlzott politikai hatalomhoz is jutnak, mint attól, hogy a politikai hatalom az ostobák kezébe kerül. Ez nem csak sokkal nagyobb, de tapasztalataim szerint sokkal valószínűbb veszély is. Az Európába vezető úton a fettétel, hogy polgári társadalommá váljunk. Ezt kell tehát minden gazdasági és kulturális törekedésümk alapjának tekintenünk. , Kopátsy Sándor HÍREK n VILDGGOZDOSDGBÓL hét — jelentik ki a tanulA teljesen szétzilált szovjet gazdaság jelenleg nincs abban az állapotban, hogy feltudjon használni nagyobb mennyiségű nyugati pénzügyi segélyt — állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tanulmánya. A katasztrofálisan alacsony hatékonyságú szovjet gazdaság az eddigiekben minden várakozást felülmúló csalódást okozott — szögezi le a tanulmány. A rubel még mindig nem konvertibilis, árfolyama valóságos szabadesést mutat, be, a termékek árai egyáltalán nincsenek kapcsolatban az előállítási költségekkel, az infláció szédí- tően gyorsul, ugyanakkor igen nehéz pontosan mérni az arányát, az ipar annyira elavult, hogy nem szólhat bele a nemzetközi versenybe — sorolja a tanulmány a gazdaság ijesztő nehézségeit. Ilyen körülmények között a gazdasági reformot szolgáló pénzügyi támogatás nem oda áramlik, ahol hatékony lehetne. Az élelmiszerek és fogyasztási javak növekvő hiánya csupán láthatóvá teszi egy olyan rendszer bénaságát, amely már nem működik és nem is működmány készítői, hangoztatva egyúttal, hogy a Szovjetuniónak a gazdaság megreformálásához mindenekelőtt technikai jellegű segítségre van szüksége. (AFP) * * * Az amerikai beruházókat immár a szovjet hadiiparban is szívesen fogadják — jelentette ki Mihail Gorbacsov szovjet államfő abban az interjúban, amelyet az amerikai Fortune című üzleti magazin' készített. Gorbacsov elmondta, hogy az Egyesült Államok ugyan Németország mögött kullog a szovjet befektetési lehetőségek kihasználásában, ám megelőzi Japánt, (AP) * * * Visszatér Romániába a világ első számú üdülőfaluhálózata, a francia Club Mé- diterranée — jelentették be a vállalat illetékesei. A Club Méditerranée egy 30 hektár kiterjedésű parkban, a bolgár határ közelében, a Fekete-tenger mellett alakít ki új nyaralóhelyet — mégpedig az egykori Ceausescu- rezsim vendégeinek fenntartott exkluzív üdülőövezetből. E kis üdülőfalu alig ötven kilométerre lesz majd Mamaiától, a cég már korábban létesült nyaralótelepétől, amelyet 1987-ben hagytak el a CM munkatársai. (AFP) i- * * * A Citroen AX 14 RD Classic és a Suzuki Swift az üzemanyaggal való takarékoskodás bajnokai — mutatta ki az ADAC autóklub. A franciák kocsija 10 liter dízelolajjal 192 kilométert tesz meg, míg a benzinüzemű autóu- közül a japán Suzuki Swift a rekorder: száz kilométer megtételéhez mindössze 6.2 liter üzemanyagra van szüksége. Az ADAC 340-féle dízelüzemű, illetve katalizátoros autómo- dellt vetett alá tüzetes vizsgálatnak. Sajnos, az eredmény nem túl megnyugtató: az autók között mindössze öt akadt, amelynek fogyasztása kevesebb volt 6 liternél, s ráadásul valamennyi dízelautó. (Voltak olyan pazarló modellek, amelyek ekkora mennyiséggel mindössze 30 kilométerre jutnak.) Az autók 40 százaléka 10 liternél is többet fogyaszt 100 kilométerenként. (ADN) A SOTE |I. sz. női klinikáján működő Peter Cerny-alapítvány egy 55 ezer dollár értékű diagnosztikai rendszert kapott ajándékba az amerikai 115. West cégtől. A Kelet-Európábán eddig egyedülálló rendszerrel a légzéselégtelenséggel világra jött újszülöttek és koraszülöttek diagnosztizálását gyorsan és pontosan lehet elvégezni Ezáltal jelentősen javulnak a csecsemők életbenmaradási esélyei. Dr. Kiszel János főorvos egy imérést végez a berendezésen .
