Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-19 / 42. szám

1991. február 19., kedd o Idén csak a régi adófajtákat fizetjük? Bezárják a gyárkapukat? Továbbra is akadozik a szovjet—magyar kereskedelem Továbbra is akadozik a szovjet—magyar kereskede­lem a megoldatlan fizetési gondok miatt. Bár a napok­ban olyan hírek láttak nap­világot, hogy az illetékes szovjet szervek hathatós in­tézkedéseket hoznak, és így létrejönnek a magyar ex­portszállítások bővítésének feltételiéi, mind ez ideig nem történt semmi. Elsősorban arra lenne szükség, hogy a szovjet importőrök a ma­gyar szállításokhoz megfele­lő fizetési biztosítékot szol­gáltassanak, ám a magyar kereskedelmi bankoknál mindeddig nem nyitották meg az ezekhez szükséges akkreditíveket. Mivel a szovjet piacon ér­dekelt magyar vállalatok je­lentős része raktárra ter­mek s likviditási gondjaik napról napra súlyosbodnak, a helyzet folyamatosan rom­lik. Az érintett vállalatok várhatóan március végén, illetve április elején arra kényszerülnek, hogy akár a termelésüket is beszüntes­sék. Az ügyben 30-40 ma­gyar nagyvállalat súlyosan érintett. Ha a helyzet nem javul, kormányintézkedésre lesz szükség. Ennek előké­szítéseképpen a kormány gazdasági kabinetje valószí­nűleg már pénteki ülésén foglalkozik a szovjet—ma­gyar kereskedelem helyzeté­vel, az ebben érdekelt ipar­vállalatok problémáival. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumban átfogó hely­zetelemzés készül, amely több fajta megoldási lehető­séget is fog tartalmazni. Egyelőre azonban nem le­het tudni pontosan, hogy ja­nuárban és február első he­tében hogyan alakult a ma­gyar—szovjet kereskedelem. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumá­ban ugyanis még pontos ada­tokkal nem rendelkeznek, mivel januártól a vállalatok önállóan kereskednek szov­jet partnereikkel. A minisz­térium szakembereinek becslése szerint ebben az időszakban a magyar ex­port csupán 20-30 millió dol­lár körül alakult, míg a Szovjetunióból 80 millió dol­lár értékű áru érkezett az országba. A magyar vállala­toknak az idén mintegy 700 millió dollár exportra van szerződésük, ám ezt csak akkor tudják teljesíteni, ha időközben sikerül a fizetési gondokat megoldani. A mi­nisztérium és a Magyar Nemzeti Bank illetékesei ar­ra törekednek, hogy szovjet partnereikkel valamilyen de­vizakímélő fizetési megálla­podást hozzanak létre. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy a magyar export legalább olyan mértékben növeked­hessen, amilyen mértékben bővül a Szovjetunióból szár­mazó import. A szovjet illetékesek azon­ban egyelőre elzárkóznak minden ilyenfajta fizetési megoldás elől. A Magyar Nemzeti Bank­nak nincs pontos képe a fi­zetések alakulásáról, mivel Magyarországon a kereske­delmi bankok intézik a vál­lalatok export-import elszá­molásait. Túl sok tájékoztatást az ügyben a Szovjetunió Kül­gazdasági Bankjának buda­pesti ki,rendeltségén sem tudtak adni. Azt elmondot­ták, hogy amennyiben a szovjet vállalatok megfelelő mennyiségű devizával ren­delkeznek, a külgazdasági bank azonnal megnyitja az exportszállításokhoz szük­séges akkreditíveket Ma­gyarországon. (Folytatás az 1. oldalról) mélyi jövedelemadó (360 mil­lió forint) és a normatív ál­lami hozzájárulás (egymil- liárd száztiSenhat mil­lió forint) arányában az or­szágos átlagnak felel meg. Mivel a tervek szerint nem lesz helyi adó, idén a békés­csabaiaknak — a jogszabá­lyok értelmében — a régi adófajtákkal kell számol­niuk; az önkormányzat ezek­ből 12 millió forint bevétel­re számít. Az intézmények érdekeltségi tevékenységéből származó ár- és díjbevételek tervezett összege majdnem 197 millió forint. Az önkor­mányzat a telkek, zártkertek és lakások eladásából 134 millió 876 ezer forintot ter­vez elkönyvelni a város kasz- szájába. Az önkormányzat központi kezelésében levői egészség- ügyi feladatok ellátásához a Társadalombiztosítási Alap hozzájárulása 327 ezer fo­rint. Nincs megnyugtató tartalék Idén a városnak 3|8 önálló helybeli intézményt kell mű­ködtetnie. A bevételek meg­lehetősen szűk mozgásteret biztosítanak e feladatok ma­ximális ellátásához. A költ­ségvetési ’terv minden terü­leten 20 százalékos bérauto­matizmussal és annak meg­felelő társadalombiztosítási járuléknövekmérmyel számol. A dologi automatizmus kere­tében differenciáltak a terv készítői; a jól ellátott intéz­ményeknél 5, az átlagosoknál 15, az átlag alattiaknál pedig 20 százalékos dologi auto­matizmust terveznek. Bizo­nyos feladatok ellátásához —• átszervezés miatt — a javas­lat csak .március 31-ig bizto­sít fedezetet (Fenyves Szálló, Csabai Hírmondó, pihenő­park). A koncepció kidolgo­zói igyekeztek úgy számolni, hogy a javaslat biztosítson fedezetet az áthúzódó felada­tokra és a korábban vállalt kötelezettségekre. Mindazon­által a források és a kiadá­sok között meghúzódó fe­szültség miatt — a sokolda­lú mérlegelés ellenére — sem tudtak biztonságos tartalékot képezni, s ez továbbra is mértéktartó gazdálkodásra készteti az önkormányzatot (a javaslat 33 millió 784 ezer forint tartalékot tartalmaz, ami az összes kiadás 1,8 szá­zaléka). Szerény fejlesztések Mindezek után nyilvánva­ló, hdgy a békéscsabai ön- kormányzat meglehetősen szerény fejlesztéseket tervez­het. A teljesség igénye nélkül nézzük, mire futja idén a vá­ros kasszájából. Folytatni kí­vánják a közvilágítás korsze­rűsítését (erre 5 millió fo­rintot áldoznának), a befek­tetés viszont két éven belül megtérül az üzemeltetés költ­ségmegtakarításából. Elké­szítik a Fényes és Gerla gáz­ellátásához szükséges kivite­li tecveket. Készülnek a la­kossági erőből elkészült út­alapok állagmegóvására, s támogatni szeretnék a belte­rületi vízhálózat építését. Az elképzelések között szerepel a polgármesteri hivatal gépi adatfeldolgozásának fejlesz­tése. A fiatal házasok első lakáshoz jutását házaspáron­ként 150 ezer forinttal sze­retnék támogatni, számolva azzal, hogy ezen a területen jelentős ^feszültség várható. Az OTP tavaly 161 kérelme­zőnek adott támogatást, ösz- szesen 24 millió forintot. A koncepcióban szerepelnek az új szeméttelep tervezési költ­ségei, a gépészeti szakközép- iskola műhelyének és torna­szobájának kialakításához szükséges becsült összeg, il­letve a kereskedelmi és ven­déglátóipari szakközépiskola fejlesztése miatt igényelt tra­fócsere és kábelépítés költsé­ge. Szeretnének hozzájárulni a Vásárhelyi Pál Szakközép- iskola műhelyépületének te­tőtérbeépítési munkálataihoz, a Jókai utcai speciális szakkö­zépiskola tanteremfejleszté­séhez. Támogatni kívánják továbbá a helyi építészeti ér­tékek védelmét L. E, Mert ftk nem hallanak ' * \ l őket sem hallják meg? A kapcsolatteremtés az egészséges ember számára sem könnyű, de azoknak kü­lönösen nehéz, akik nem, vagy alig valamit hallanak a világ zajaiból. Pedig — mint bárki más — a hallás- sérültek is igénylik a társa­ságot, a közösségi életet. Ta­lán még jobban, mint má­sok. — Nem elég a közösségi élet igénye, ennek feltételeit is meg kell teremteni. Né­hány éve béreljük Békéscsa­bán, a Petőfi utca 3. szám alatti épület egy részét. A ház már hat éve lebontásra ítéltetett, s — gondolom — emiatt nem fordít rá gondot az IKV. Szakadozik a par­ketta!, előfordult, hogy ki­folyt a szennyvíz, de nem is sorolom tovább — legyint Nagy Gyuláné logopédus, a Hallássérültek Országos Szö­vetsége megyei, s egyben bé­késcsabai csoportjának tit­kára. — Ígértek egy másik épületet a Gábor Áron ut­cán, de ez ugyancsak fel­újításra várna. Igenám, de miből? Az országos közpon­tunk csak a bérleti díjat tudja fizetni, hisz évről évre kevesebb pénzt kapunk a „nagykalapból”. Csak épp annyit, hogy létezhessünk. Pedig valamikor igen gazdag programokat kínálhattunk tagjainknak. Gyakran talál­koztunk más csoportokkal, rendszeresen szerveztünk ping-pong, foci és sakkbaj­nokságokat, volt színjátszó­körünk, fotószakkörünk, s jártuk az országot, még kül­földre is eljutottunk. Minder­re most is lenne igény, csak hát pénz nincs. Pedig a me­gyében élő ötszáz tagunk na­gyon várja azokat az alkal­makat, amikor találkozhat a hasonló sorsúakkal. A több­ség tévét nemigen néz — hisz’ rendkívül ritkák a fel­iratos filmek —, rádiót nem hallgat, a munkahelyeken is kevés a kommunikációs lehe­tőség. Maradnak az általunk szervezett összejövetelek, me­lyekre viszont egyre keve­sebben jutnak el. Elmélked­tek ugyanis a tagdíjak, az utazási költségek — évente mindössze egyszeri ingyenes utazást biztosít a MÁV — s így bizony vidéki tagjaink meggondolják, eljöjjenek-e egy-egy programunkra. Elég a hallókészülék javíttatása miatt — ezt csak Gyulán végzik — vállalni aiz útikölt­séget. Azért idei munkatervük bizakodó, Szabás-varrás tan­folyam, farsangi bál, egri ki­rándulás, közös gyermeknap a vakokkal és a mozgáskor­látozottakkal, horgászverseny szerepel vágyálmaik között, s hogy mindebből mi való­sul meg, az a jövő titka. Pe­dig igazán megnézik minden fillér helyét, próbálnak ki­használni minden lehetősé­get. összekuporgattak egy vi­deomagnóra valót, de sajnos, betörtek az elhagyatott épü­letbe, és más értékekkel együtt elvitték. Nemrég hoz­zájutottak egy speciális tele­fonkészülékhez, csak éppen telefonvonaluk nincs, mert nem tudják előteremteni a szükséges összeget — Sajnos, egyre kevesebb a segítség — jegyzi meg Nagy Gyuláné. — Az önkormány­zatok egyenlőre semmit nem ígérnek. Régebben több nagyüzemtől, vállalattól re­mélhettünk támogatást de manapság nekik is sok a gondjuk, kevés a pénzük, öt­ven vállalathoz fordultunk, s eddig 35 ezer forintot kap­tunk. A telefon pedig 90 ezer forintba kerülne ... Talán az lenne a legjobb megoldás — mondja — ha a hallás- és mozgássérültek, karöltve a vakokkal és az értelmi fogyatékosokkal, kö­zösen kapnának egy alkal­mas épületet, telefonnal, megfelelő felszereléssel. Így nem hányódnának ide-oda, s együtt talán a hangjukat is jobban meghallanák... G. K. REGGEL A KETTÖS-KÖRÖS VIDÉKÉN Fotó: Fazekas Ferenc Szokolay Zoltán a fegyvereladási botrányról „Az ellenzéki pártokat csak az Antall-kormány felelőssége érdekli” Lökfisházánál vége a világnak? (Folytatás az 1. oldalról) — Néhány expresszvonat belföldi utazásra is igénybe­vehető. Mit tehet az, aki eze­ken kíván mondjuk Békés­csabára utazni? — A belföldi forgalomban nincs fennakadás. Egy pél­dával érzékeltetném ezt. A Kárpáti-expressz belföldi .kocsijait” Szolnokon lekap­csolják. és ezek az eredeti útvonalon közlekednek Lö- kösházáig. — Hallani olyat is, hogy a Magyarországon rekedt utasokat a MÁV látja el éle­lemmel és takarókkal. — Békéscsabán jelenleg nem vesztegelnek utasok, az azonban igaz, hogy a helyi önkormányzattal és a polgá­ri védelemmel felvettem a kapcsolatot, hogy ha netán ilyen probléma adódna, fel­készültek legyünk. Ez azt je­lenti, hogy több száz takaró áll ..készenlétben” a polgári védelemnél, illetve üzemi konyhánk bármikor meleg teát, levest tud biztosítani egy esetleges fennakadásnál. Mindehhez annyit szeretnék hozzátenni, hogy januártól — mióta Romániában a menet­jegyet devizában kell meg­váltani —, jelentősen visz- szaesett a forgalom. Olyan i áratokon, melyeken régeb­ben majd ezren jöttek, most csupán 8-10 utas érkezik. (nyemcsok) I karcagi földfoglalás utérezgései Dr. Zsíros iGéza országgyűlési képviselő a napokban levelet kapóit a kisgazdapárt karcagi szervezetének vezetőségétől, melyből kiderült, hogy Oroszt Sándor, a párt városi elnöke jóval az emlékezetes január 27-ei földfoglalás előtt mondott le tisztéről. A helyi kisgazdák egyik tavalyi gyűlésének mellé­kelt jegyzőkönyve alapján ugyanis egyértelműen megálla­pítható: az elnök 1990. október 5-én jelentette be elhatározását, tehát az -— ellentétben a rádió­ban, a televízióban és a sajtó­ban elhangzott, illetve megje­lent hírekkel e- semmiképpen sem hozható összefüggésbe a földfoglalással, melyen az or­szággyűlési képviselő is részt Bár csendesedni látszik a magyar kormány által Ju­goszláviának eladott Kalas- nyikov géppisztolyok keltet­te, nemzetközivé dagadt bot­rány, hizonyára még sokáig ad témát a sajtónak. Szoko­lay Zoltánt, Békéscsaba me­gyei jogú város országgyű­lési képviselőjét a minap ar­ról kérdeztük; kormánypárti létére annak idején miért szavazott a vizsgálóbizottság felállítására? — A mesterségesen fel­korbácsolt közvélemény megnyugtatása érdekében tartottam volna szükséges­nek parlamenti vizsgálóbi­zottság létrejöttét. — Igaz, hogy ön is szót kért volna február 12-én, de Bánffy György javaslatára a T. Ház lezárta a vitát? — örülök, hogy nem ke­rült rám sor, mert addigra már elszabadultak az indu­latok. Akadtak, akik egyik központi napilapunkat lo­bogtatva érveltek a vitában. Én úgy gondolom, hogy egy szomszédos ország állapotát nem szelektív sajtóközlemé­nyek alapján kellene meg­ítélni, s egy hazai belpoliti­kai konfliktust sem az el­lenzéki sajtó vezérletével kellene megoldani. — Hanem? — Vannak erre sokkal pontosabb és higgadtabb módszerek is, mégpedig a tárgyalások. Aztán azon is csodálkoztam, hogy Horn (Folytatás az 1. oldalról) — ön szerint tartható-e hosszú távon a szovjet fél „moratóriuma"? — Semmiképpen, hiszen a hatalmas ország tömegköz­lekedése az Ikarus buszokra épül; több mint 100 ezer fut belőlük az utakon. S akkor még nem is beszéltünk ar­ról, hogy rá van szorulva azokra az alkatrészekre, me­Gyula exkülügyminiszter a vitában úgy tett, mintha az ő kormánya nem kereske­dett volna fegyverekkel, sőt, mintha a több évtizedes kommunista rezsim nem hajtott volna végre gyanús fegyverüzleteket. Nem aka­rok egyenlőségjelet tenni, de emlékszem Király Zoltán in­terpellációjára, amely bizo­nyos gázturbinák (az Avias- pace magyarországi cég a Szovjetunióból vásárolt re­pülőgép-hajtóműveket — D. L.) ügyében már a mi Par­lamentünkben hangzott el, tavaly május 5-én. Az az ügy máig sincs lezárva, nem vizsgálták iki és nem keres­tek felelősöket. Még az igen szorgos SZDSZ sem bolygat­ja. — Szavaiból az sejlik, hogy ön az ellenzék ez ügyben tanúsított politikai magatar­tását meglehetősen elítéli. — Kérem, ugyanazok a pártok követelték a vita so­rán a politikai felelősség megállapítását, amelyek a közelmúlt megítélésének le­hetőségét elvetették, mert elutasították a politikai fe­lelősséget vizsgáló parlamen­ti bizottság megalakítását Ügy tűnik tehát, hogy az el­lenzéki pártokat csak az An­tall nkormány felelőssége ér­dekli — az előző rendszer vezetőit inkább kárpótlási jeggyel jutalmazzák. lyeket csak Magyarországról tud beszerezni. — De mi van akkor, ha máshonnan importál a Szov­jetunió autóbuszt? — Megteheti, de három- szor-négyszer annyit kell fi­zetnie érte. — Ezek szerint várható, hogy hamarosan teljesíti a kötelezettségeit? — Nincsen más választá­sa. (dányi) D. L. „Vesztegzár” alatt az Ikarusok

Next

/
Thumbnails
Contents