Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-19 / 42. szám

1991. február 19.. kedd Kárpótlásügyben a pártok nézetkülönbsége változatlan Viták a Szovjetunióban az Öböl-válságról (Folytatás az 1. oldalról) beterjesztését nem előzte meg széles körű felmérés. A kisgazdapárti politikusod ugyanakkor cinikusnak ne­vezték azokat a követelése­ket, melyek a társadalom egészére kívánják kiterjesz­teni a kárpótlást. Pártjuk megítélése szérint ugyanis az elmúlt évtizedekben folya­matosan ugyanazokat érte kár, illetve ugyanazok szen­vedtek a hátrányos megkü­lönböztetés miatt. A kisgaz­dapárti frakció tagjai mind­emellett élesen bírálták „a föld azé, aki megműveli” jelszót, mondván: ez ősbol­sevik álláspontot tükröz. I kormány békében teremt háborús viszonyokat Számos felszólaló annak a véleményének adott hangot, hogy a kárpótlást külön kell választani a földtulajdon kérdésétől. Ugyanakkor azt is szóvá tették, hogy a kár­pótlási törvénnyel egyidejű­leg a Parlamentnek döntést kellene hoznia a szövetke­zeti törvény, a földtörvény kérdésében, illetve rendez­nie kellene az önkormány­zatok tulajdoni viszonyát is. Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki felszólalók ál­láspontjától markánsan kü­lönbözött a fiatal demokra­ták kárpótlással kapcsolatos nézetét kifejtő Ader János véleménye. A képviselő már elöljáróban súlyos politikai hibának minősítette, hogy a koalíció két pártja — az MDF és az FKgP — nem a törvény beterjesztése előtt, hanem csak azt követően, a parlamenti vita során pró­bál közös nevezőre jutni. Ar­ra a megállapításra jutottra kárpótlási törvény végrehaj­tása bebizonyíthatja, hogy a kormány békeidőben is ké­pes úgymond háborús viszo­nyokat teremteni. A kereszténydemokrata Gáspár Miklós ettől gyöke­resen különböző álláspontot hangoztatva egy polgári vál­lalkozói réteg kialakulását remélte a kárpótlási törvény- tőL A képviselő — a kis­gazdapárt álláspontjával egy­becsengően — azt is leszö­gezte: a termőföld esetében száz százalékban vissza kell kapniuk elkobzott javaikat az érdekelteknek. Azt ugyan nem vitatta, hogy ezek a földte­rületek jórészt három hold körüli, a mai viszonyok kö­zepette életképtelen törpebir­tokoki, ám azon az álláspon­ton volt: a szövetkezeti és a földtörvény mielőbbi megal­kotása ezt a problémát is megoldja. A kereszténydemokrata képviselővel, valamint a kis­gazdapárti felszólalókkal is vitázva ugyanakkor több kép­viselő is amellett érvelt, hogy az egyes tulajdonformák kö­zött nem szabad különbséget tenni. Vastagh Pál (MSZP) — az Alkotmánybíróság ha­tározatára hivatkozva — pél­dául azt fejtegette: a volt tulajdonosok és a tulajdon­nal nem rendelkezők szem­pontjait egyformán kell mér­legelni. Ügy vélte, hogy csak ettől remélhető a vállalkozói jog törvényes garanciáinak megvalósulása. A kárpótlási törvény álta­lános vitája közben Szűrös Mátyás levezető elnök 19 órakor felhívta a figyelmet, hogy még 35 képviselő jelez­te hozzászólási szándékát. Döntő többségük a kormány­pártokhoz tartozik, csak a kisgazdapárttól 17 honatya kíván szólni, miközben ha­marosan elfogynak az ellen­zéki pártok képviseletében hozzászólók. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, hogy a Házbi­zottság állásfoglalása szerint — a törvény fontosságára való tekintettel — mindenki hozzászólhat, de arra kérte a honatyákat, hogy lehetőleg új, előrevivő gondolatokat adjanak elő. Szűrös Mátyás hétfőn este nyolc órakor elnapolta az -Országgyűlés általános vitá­ját a kárpótlási törvényről és bejelentette, hogy a Tisztelt Ház kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját. A keddi ülésnap napirendjén többek között a közkegyelem gya­korlásáról, az egyes nyugdí­jak felülvizsgálatáról szóló adatszolgáltatásról, a földhi­vatalok létesítéséről szóló jogszabályi rendelkezések módosításáról és a köztiszt­viselők jogállásáról szóló tör­vényjavaslatok vitája szere­pel. Olcsó olaj Hét hónapja nem voltak olyan alacsonyak az 'olajárak Tokió­ban, mint hétfőn. Az öbölbeli háború mielőbbi befejeződésé­ben reménykedő (kereskedők a dubai (típusú olajat — (márciusi szállításra r— i3,i dollárért kí­nálták, 1,5 dollárral olcsóbban, mint a pénteki üzleti napon. Az olajárak ezzel 'első ízben estek 14 dollár alá la (múlt év júliusa óta. Az irányadónak számító északi-tengeri Brent olajféleség ára áprilisi szállítás­ra hordónként 17 (dollár volt Tokióban hétfőn reggel. (Csü­törtöki (záráskor 'ezt az olajfaj­tát Londonban hordónként 20 dollárért, pénteken pedig 18,30- ért jegyezték.) A tokiói értéktőzsde is . árfo­lyamemelkedéssel' reagált arra, hogy a háború esetleg döntő szakaszához közeledik. — Bár az amerikaiak elvetették a fel­tételes iraki kivonulási javasla­tot, az üzleti világ <a bejelentést mégis annak jeleként értékeli, hogy Irak kétségbeesetten ke­resi jpL kiutat — mondta egy ke­reskedő. Ami a dollárt illeti, az amerikai dollár árfolyama valamelyest javult Tokióban a hétfői tőzsdenyitáskor — 130,2 jent «rt el —, ám pénzpiaci szakértők -szerint a piac egye­lőre várakozó álláspontra he­lyezkedik, kivár, milyen ered­ménnyel aárulnak Tárik Aziz moszkvai megbeszélései. HÁBORÜ AZ ÖBÖLBEN. DIJARBAKIR, TÖRÖKORSZÁG: Patriot típusú rakétaelhárító ra­kéták az iraki—török határtól 200 km-re fekvő támaszponton. A védelmi rendszert holland személyzet működteti. Törökországban NATO-csapaterősítést hajtottak végre as esetleges iraki támadás elhárítására. Mn-fotó A Suzuki család Kék-fehér munkaruhában közlekednek a Suzuki-dolgozók a japán autógyártó hamamacui gyártelepén, még a japán nagyvállalat külföldi vállalkozásokat felügyelő műszaki ve­zérigazgatója is MTK-s öltözetben kisér végig a gyártelepen. „Még nincs döntés arról, milyen lesz az esztergomi közös összeszerelő-üzemben dolgozók uniformisa, de ott is horda­nak majd valamilyen egyenmunkaruhát a munkavállalók” — mondja. Nem ez a legfontosabb döntés, persze, azok közül, amiket még meg kell hozni ahhoz, hogy a majd öt éve futó üzletet véglegesen tető alá hozzák, de nem is teljesen lényegtelen. Japán cégeknél a munkaruha — rajta a „Suzuki team” fel­irat — nem csak tisztasági célokat szolgál: a vállalathoz tartozás kifejezője. A japán vállalatcsalád részének már a magyarokat a Csendes-óceán partján levő Suzukinél, az it­teni hamamacui központban. Esztergomban épülőfélben van az eddigi legnagyobb közös japán—magyar vállalkozás, folyik az üzemcsarnokok építése, és — mint ezt a Suzuki első számú embere mondta — ha­táridőre készen lesznek a magyar Swiftek, a jövő év októ­berében gördülnek le az itteni szerelőszalagról. A kérdésre, hogy miért ennyire biztos ebben, Oszamu Suzuki, a vállalat elnöke tömören csak annyit felel: „Mert^profik vagyunk az autógyártásban”. Ez a „profizmus” itt Japánban többet je­lent annál, hogy a Suzuki csúcsminőségben képes évente 1,2 millió autót összeszerelni. Pedig tudjuk a magyarországi kö­zös vállalkozás előtörténetéből, hogy ez sem semmi, hiszen azt kell megoldani, hogy az autóba beszerelendő, majd tíz­ezernyi alkatrész mind a megfelelő minőségben, és elfogad­ható áron álljon rendelkezésre, és pontosan akkor, amikor éppen a szalagon azt a bizonyos alkatrészt építik be a ko­csikba. Suzuki úr és kollégái azt akarták megértetni velem és a magyarokkal általában, hogy vegyük úgy: a vállalkozás si­kere most már a mi ügyünk, és cseppet sem a Suzuki jó­szándékán múlik. E megjegyzéssel az elnök azokra a viták­ra utalt, amelyek a magyarországi Swiftek exportjával, és a helyben gyártott alkatrészék részarányával volt kapcsola­tos. A magyar szándék az, hogy mihamarabb, minél több autó kerüljön a gyártelepről a nyugat-európai piacokra, így gyorsan pozitív külkereskedelmi eredményt is hozhat a vál­lalkozás, továbbá, hogy minél több legyen a helyben, ma­gyar alvállalkozóktól vásárolt autórészegység „A Suzuki is ugyanerre törekszik” — nyugtat meg a japán társaság ve­zetője, és hozzáteszi, hogy a japán cégnek őrködnie kell azon, hogy a Suzuki márkanevet ne érje sérelem, a Swiftek ugyanolyan minőségűek legyenek, mint amilyenek a hama­macui gyártelepről kikerülők. Oszamu Suzuki elmondta, hogy amíg nincs megfelelő ma­gyar autógumi, vagy acéllemez, addig azokat non lehet a Suzukiba beszerelni, ezért az előbbit például a francia Michelene fogja szállítani, az utóbbi eladóját pedig három­négy osztrák, vagy német partner közül fogják kiválasztani. „De — hangsúlyozza —, változatlanul keresik a magyar al­vállalkozókat, hogy folyamatosan rájuk építhessenek az al­katrészgyártásban, akár csak ezt a Suzuki indiai vállalko­zásánál teszik, ahol a helyi gyártók adják a kocsi 90 szá­zalékát.” A Suzuki nem vállal a várhatóan március elején aláíran­dó végleges szerződésben konkrét elkötelezettséget arra, mennyi gépkocsit fog exportálni a közös vállalat a nyugati piacokra. Ügy érzem, hogy ennél többet is vállal a japán társaság: „családtagnak” tekinti a magyarországi vállalatot, ami azt jelenti, hogy partneri kapcsolattal, párbeszéddel tö­rekszik sikeressé, nyereségessé tenni az üzletet. Ha ez nem így lenne, a Suzuki nem mondana le idővel a Swift gyár­tásáról és nem építene a magyar közös vállalatra e típus egyedüli gyártójaként Európában. Amikor kérdem Suzuki úrtól, nem kellene mégis a végleges szerződésben minden részletről számszerű kötelezettségvállalásban megállapodni, azt válaszolja: „Japánban a házasságot a bizalomra építik, és nem részleteznek mindent a házasságkötés előtt, bíznak az együttlét sikerében. Miért, Magyarországon ezt nem ugyanígy teszik?” Alékszandr Besszmertnih még szovjet külügyminisz­terré való kinevezése előtt kinyilvánította, hogy nem ért egyet Eduard Sevard- nadzénak az Öböl-válsággal kapcsolatos politikájával — írta az AFP francia hírügy­nökség a szovjet reform­körökhöz közel álló Kom- szomolszkaja Pravda című napilap közléseire hivatkoz­va. — Már washingtoni szov­jet nagykövet korában ta­pasztalhattuk : Besszmert­nihnek megengedték, hogy eltérjen Sevardnadzénak az Öböllel kapcsolatos vonalá­tól, és bírálja a miniszteré­nek közel-keleti tevékeny­ségét — írta a lap forrásai­nak megnevezése nélkül. A cikk a szovjet diplomácia kebelén belüli Amerika-ba- rát és arabbarát csoportok szembenállásával foglalko­zott. Ki és hogyan dolgozta ki az Irak és Kuvait közötti konfliktussal kapcsolatos szovjet álláspontot? — cím­mel közli. következtetéseit elsősorban Sevardnadze kö­zeli tanácsadóinak nyilatko­zataira, illetve legfőbb el­lenlábasának. Jevgenyij Pri­makov akadémikusnak, a megnyilatkozásaira alapoz­va. A lap szerint a szovjet diplomácia eme két irány­zata kezdetben egyetértett abban, hogy Moszkvának szövetségre kell lépnie Wa­shingtonnal, Irak ellenében, a konfliktus kezdete óta, mindazonáltal az arabbarát szárny — igaz, óvatosan —, bírálta a minisztérium po­litikáját Először is az Egye­sült Államokkal való egyet nem értés azt a benyomást kelthette volna Szaddám Huszeinben, hogy rájátszhat a Washington és Moszkva közötti ellentétre. Másod­szor. ha a Szovjetunió to­vábbra is az új gondolkodás híve, akkor az agresszió el­len az Egyesült Államokkal együtt kellett fellépnie — írta a lap, hozzátéve, hogy Primakov nem ellenezte az új szovjet diplomáciai ma­gatartást. Ha az arab világ szakértői kezdettől fogva részt vettek volna a szovjet Öböl-politi­ka kidolgozásában — mint ahogyan nem vettek részt valójában a lap által össze­gyűjtött megnyilatkozások szerint —, nagyjából akkor is ugyanez az irányvonal alakult volna ki. A szovjet diplomácia két fő irányzata közötti eltérés elsősorban az Irajr elleni katonai offenzí- vával kapcsolatos. Primakov szerint a kato­nai offenzívára vonatkozó döntésnek a lehető leghosz- szabb ideig Damoklész kard­jaként kell fenyegetnie Szaddámot. — Egy bizonyos pillanat­ban az amerikaiak maguk mögé soroltak bennünket, majd újból kivetettek min­ket ebből a sóiból, mert már nem volt szükségük ránk — állította Primakov, akinek meggyőződése, hogy az ENSZ BT 678. számú határozatá­nak elfogadása és a háború kitörése közötti hat hetet az Irakkal folytatott intenzív diplomáciai tárgyalásokkal kellett volna kitölteni. Csehszlovákia: A gazdasági első hónapja Csehszlovákiában a fo­gyaszt« árak januárban — a gazdasági reform első hó­napjában — 45,6 százalék­kal, a megélhetési költségek 44.2 százalékkal, az élelmi­szerárak. pedig 63,7 százalék­kal emelkedtek — közölte a Lidové Noviny című napi­lap. A ianuár elsején kezdődött gazdasági reform, amely a privatizációra és az árak el­lenőrzésének a megszünteté­sére épül, sokakban azt az aggodalmat kelti, hogy elke­rülhetetlen lesz a magas inf­láció. és emelkedni fog a munkanélküliség. Csehszlovákiában jelenleg 94 ezer család él a létmini­mum alatt, és a megélhetési költségek 10 százalékos nö­vekedése miatt létszámuk megkétszereződhet — jelen­tette ki Petr Miller csehszlo­vák munkaügyi miniszter. Szerinte hasonló okokból a létminimum alatt élő nyug­díjasok száma 300 ezerről reform 550 ezerre bővülhet. A meg­élhetési költségek 20 száza­lékos emelkedése esetén 1,8 millió ember süllyedhet a lét­minimum alá a 15,5 milliós országban — tette hozzá. Csehszlovákia az egyetlen kelet-európai állam, amely­nek kárpótlási törvénye le­hetővé teszi az 1948 után ál­lamosított vagy elkobzott ja­vak visszaszolgáltatását — jegyzi meg az AP—DJ ame­rikai gazdasági hírügynök­ség. Csehszlovákia külföldi adóssága jelenleg 8 milliárd dollár, s az idén várhatóan további hárommilliárddal növekszik. Az infláció mér­tékét a kormányzat az idén 30 százalék alatt kívánja tar­tani. de borúlátó értékelések szerint az 50 százalékot is eléri majd. Kedvezőtlenül befolyásolja a csehszlovák gazdaságot a KGST széthul­lása, az Öböl-háború miatt pedig kétmilliárd dollár vesz­teség érte eddig az országot Észtország: Különös felhívás Egy tallini újság hirdeté­se szerint nagy pénzösszeg vár mindazokra, akik ké­szek a független sajtó ren­delkezésére bocsátani az észtországi KGB-ügynökök névsorát. Az Eesti Ekspres című he­tilap felhívása szerint a be­jelentő egymillió rubelt kapna, garantálnák névte­lenségét s ráadásul azt is maga választhatná meg, hogy mikor és heg kívánja átadni az adatokat. A pénz előteremtésének módozatai­ról mindamellett a lap nem közölt részleteket Kormányellenes megmozdulás Egy ötezer fős feldühödött tö­meg Szaddám Húszéin-ellen es jelszavakat kiáltozva és az iraki vezető képeit égetve egy Bag­dadtól ISO kilométerre délre lévő kisvárosban meggyilkolta az uralmon lévő Baath Párt he­lyi tisztségviselőit. Ez az értesülés olvasható a Daily Express című brit napi­lap hétfői számában. A lap nem szól az esemény idejéről, s mindössze annyit kö­zöl, hogy értesüléseit Irakból menekült szemtanúktól kapta. Az újság szerint az események után a körzetben nagyarányú letartóztatásokra került sor.

Next

/
Thumbnails
Contents