Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-18 / 41. szám

I „Várjanak a földfoglalással” Önálló rádiót és televíziót a nemzeti kisebbségeknek Küszöbön a szárazföldi 1 hadművelet? (Folytatás az 1. oldalról) sőbb szinten történt meg a személycsere, alsó és közép­szinten nem, a gazdasági ha­talom a korábbi pártállam­nak elkötelezett személyek kezében van. A kárpótlással kapcsolat­ban álláspontjuk változatlan, a földtulajdon mielőbbi ren­dezése érdekében azonban bizonyos kompromisszumok-“ ra hajlandóak. Így például elfogadják kárpótlásként a magyar nép gondolkodásától, nézete szerint merőben ide­gen kötvényrendszert, de csak akkor, ha a kötvények ellenében különösebb nehéz­ség nélkül visszakapják föld­jeiket a volt tulajdonosok. A gazdáknak össze kell fogniuk az agrárértelmiség­gel, mert csak együttesen képesek gátat vetni az inf­lációt mesterségesen ger­jesztő erők, köztük a „pénz­ügyi maffia” tevékenységé­nek. Botrányosan gyenge, leír- hatatlanul primitív, avagy „lehetséges, hogy ördögien gonosz” tervnek minősítette a kormány kárpótlási tör­vényjavaslatát Torgyán Jó­zsef, a kisgazdapárt ország­gyűlési frakcióvezetője, aki­nek a kecskeméti nagygyű­lésen elhangzott beszédét, illetve a kérdésekre adott válaszait több ízben követte tapsvihar. Bírálta a kormányt azért is, mert habozott és habozik az ország fejlődését nagy­mértékben felgyorsító vi­lágkiállítás megrendezésével kapcsolatban. Figyelmeztetett arra, hogy a földeket mindenki csak sa­ját kockázatára foglalhatja önkényesen vissza, a jelen­legi törvények szerint ugyan­is a legfőbb ügyész emiatt vádat emelhet. Hz SZDSZ kész átvenni a kormányzást (Folytatás az 1. oldalról) társadalom demokrata meg­győződésű. a nemzeti, a poli­tikai, szociális és kulturális elnyomás kiszolgáltatottság minden formáját elutasító, a társadalom és az egyén fel- emelkedéséért, jobb élet­minőségéért tenni kész tag­jait hívja soraiba.” A politikai vitát Kis János pártelnök felszólalása vezet­te be. Elsőként részletesen szólt a fegyvereladási bot­rány belpolitikai vonatkozá­sairól. Kiemelte, hogy egy hasonló ügyletből minden demokratikus kormány két következtetést vonna le a maga számára: parlamenti vizsgálóbizottságot állítana fel az ügy megnyugtató le­zárására és megnevezné a felelősöket. Ebben az eset­ben mindkét lépés elmaradt, s ezt Kis János akként ér­tékelte, hogy a kormány nem tud reagálni a valóságra, nem veszi figyelembe a krí­zishelyzeteket, s végső soron a bukás felé sodorja önma­gát. — A kérdés, mint mon­dotta az, hogy magával ránt­ja-e az országot, vagy sem. — A szövetségnek ezért meg ken mutatnia, hogy van politikai alternatíva, létezik olyan szervezet, amely képes irányítani az országot, még­pedig az SZDSZ — fűzte to­vább a gondolatot Kis János. A pártelnök a továbbiak­ban hangot adott annak a véleményének. hogy az SZDSZ-nek a külpolitikában is kezdeményező szerepet kell vállalnia, elsősorban 3 területre, Nyugat-Európára, térségünkre és a Szovjetunió­ra koncentrálva. Végűi utalt arra, hogy a miniszterelnök többször is kinyilvánította, miszerint a kormány igazi ellenzékének az SZDSZ-t tekinti. Bejelen­tette: állnak elébe. sőt. azt is elfogadják, hogy az SZDSZ nem ellenzéke, hanem el­lenfele a kormánynak. — Feladatunk az is, hogy segítsük mederbe terelni az ország gazdasági és politikai szétesésével fenyegető kriti­kus folyamatokat; segítsük megvalósulni az egyedül de­mokratikus alternatívát: a kormány parlamentáris esz­közökkel történő leváltását, új kormány felállítását, és olyan kormányprogram meg­alkotását, amelyhez az or­szág népének köze lehet — zárta szavait Kis János. A pártelnököt követően Tölgyessy Péter elemezte az ország és az SZDSZ helyze­tét. Az előbbit vázolva rá­mutatott, létezik egy biztos parlamenti többséget maga mögött tudó kormány, amely­től viszont, úgy tűnik, elfor­dult az ország. Az alapkér­dés tehát az. hogy van-e a kormánnyal szemben alter­natívát adó erő. E tekintet­ben Kis János beszédét — miszerint az SZDSZ vállalja a kormányzati felelősséget — gyökeres fordulatként érté­kelte a szövetség politiIcájá­ban A pártelnök gondolatait továbbvezetve pedig kijelen­tette. az SZDSZ a mai for­májában is — bár aligha fe­lelnének meg minden tekin­tetben az ideálisnak — kor- mányképesebb a többi párt­nál. A további felszólalók kö­zül többen történelmi jelen­tőségűnek ítélték a küldött- gvülést. hiszen Kis szájából végre elhangzott: az SZDSZ vállalja a kormányzati fele­lősséget. Tamás Gáspár Mik­lós az SZDSZ alapítói nevé­ben kijelentette: készen áll­nak arra. hogy amennyiben a magyar nép hívja őket, kormányozzanak. Hangjuk oedig most azért élesebb az előző hónapokban tapasztalt­nál. mert — a közvélemény­nyel egyetértésben — meg­győződésükké vált; a jelen­legi kormány tönkreteszi az országot. Megemlékezés a függetlenség napjáról Litvániában Több mint húszezren tün­tettek szombaton Vilniusban Litvánia függetlensége mel­lett. A tömeggyűlésre a füg­getlenség napja alkalmából került sor. Február 16-át első ízben 1918-ban az akkori litván Darlament nyilvánította a függetlenség napjának. A vílniusi parlament tavaly ho­zott határozatának megfele­lően ez a nap újra hivatalos ünnep a kis balti köztársa­ságban. Az ünnepet a január 13-i véres eseményekre való em­lékezés jegyében tartották meg a litván fővárosban. A megemlékezés résztvevői a Sajudis litván mozgalom fel­szólításának eleget téve, előbb a januári vérengzések színhelyeire, majd a kated- rális térre vonultak. Az itt tartott nagygyűlést követően megkoszorúzták a közel egy hónappal ezelőtt elhunyt ál­dozatok sírjait. Fazekas János, a román kormány 1981-ben félreállí­tott miniszterelnök-helyette­se nyílt levélben kérte a szovjet, az amerikai és a francia elnök, illetve a né­met kancellár segítségét egy önálló televízió- és rádióál­lomás létesítéséhez a romá­niai nemzeti kisebbségek számára. A levelet még azelőtt írta, hogy a televízió — az intéz­mény pénzügyi nehézségei­nek-ürügyén — az amúgy is rendkívül szűfcmarkúan mért nemzetiségi adásidőt tovább kurtította, és a meghagyott három órából másfelet át­helyezett a kisebbségek szá­mára elérhetetlen második csatornára. A levél szövege: — Segítségüket kérem az erdélyi magyar és német kisebb­ség nemzeti létének fennmaradása érdekében. A tudomá­nyos-technikai forradalom, az űrkutatás korszakában a nem­zetek és nemzetiségek életében óriási szerepet játszik az anyanyelvű rádió és televízió. Ceausescu diktátortól sikerűit kiharcolni, hogy a román televízió hetente néhány órás ma­gyar és német nyelvű műsort sugározzon. Később a diktá­tor és felesége ezt is megsokallta, és „energiahiányra” hi­vatkozva drasztikusan megrövidítette, majd betiltotta a nemzetiségi adásokat. A decemberi események után a ma­gyar és német nemzetiség ismét kapott heti néhány órás anyanyelvi tévéműsort. Ez a pár óra nem elegendő. Európában és a világon van­nak kisebb létszámú népek és országok, mint az erdélyi ma­gyarság és a német nemzetiség, amelyek egész napos tele­vízió- és rádióműsorral rendelkeznek nemzeti nyelvükön. A román kormány nem rendelkezik elegendő gazdasági forrás­sal, ezért fordulok az Önök kormányaihoz, hogy siessenejc segítségünkre és ajándékozzák meg az erdélyi magyar és né­met nemzeti kisebbséget egy önálló televízió- és rádióállo­mással, amelyet Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen állíta­nak fel. Egy ilyen ajándékot a romániai magyar és német nemze­tiség nagy szeretettel és hálával fogadna, mert ez hozzájá­rulna nemzeti létének fennmaradásához szülőföldjén.-----------------------------------------------------------------\ A BSZOLÚT CSÚCSTECHNOLÓGIA Roland Dumas francia kül­ügyminiszter szerint az Irak ellen indítandó szárazföldi hadműveletek napját ponto­san kitűzték már. — Párizs ismeri ezt a dá­tumot — mondta vasárnapi televízió- és rádiónyilatko­zatában. ám semmi más részletet nem közölt, csupán annyit jegyzett meg, hogy szerinte az időpont rendkí­vül közeli. Kijelentette: ezt az offen- zívát csak akkor nem indít­ják meg. ha Szaddám Húszé­in nem pusztán egyszerűen közli, hogy kész csapatai ki­vonására Kuvait területéről, hanem ténylegesen meg is kezdi a csapatkivonást. —A nyilatkozatoknak semmi je­lentőségük sincs, ha azokat nem követik azonnali intéz­kedések — mondta. Szad­dám Húszéin feltételeiről el- utasítólag szólt ugyan, ám hozzátette azt is: az ENSZ 660. számú határozatára va­ló utalás a bagdadi javaslat­ban előrelépést jelezhet — Mindazonáltal a feltételekkel megtetézve az állítólagos tár­gyalási szándék nem egyéb, mint. az Irak elleni koalíció megosztására irányuló kísér­let időnyerési próbálkozás — vélekedett Az iraki külügyminiszter küszöbön álló moszkvai tár­gyalásairól Roland Dumas azt mondta, hogy természe­tesen nagy érdeklődéssel kí­séri azokat, de kevés a re­mény arra, hogy a megbe­szélések eredményt is hoz­nának. A miniszter alá­húzta : Franciaország nem lát módosulást a szovjet állás­pontban, úgy véli, hogy Moszkva változatlanul támo­gatja a Biztonsági Tanács határozatának érvényre jut­tatását AIDS ELLENI OSZTRÁK VÉDŐOLTÁS? A bécsi Immuno AG gyógyszergyár képviselő! egy sajtótijékozUtőn el­mondták, remény van arra, hogy ez a eég néhány éven bem védőoltást bocsát for­galomba az AIDS megelőzé­sére, do az Is lehetséges, hogy egy szert készítenek, amellyel gyógyítani lehet ka AIDS-t A gyógyszergyár tudósai, közreműködve ame­rikai kollégáikkal, 1987-ben kezdték meg a védőoltás el­lenőrzését csimpánzokon, ét Amerikában nemrég megen­gedték. hogy la vakcinát őt egyetemen klinikai ellenőr­zésnek vessék alá. A sajtó­konferencián elmondták még, hogy aa a majom, amelyiknek többszőr be­fecskendezték az AIDS ví­rus legyengített válteaatát. már három éve immunis az AIDS vírusa ellen. Ez eddig a leghosszabb immunitás! időszak, amelyet valaha Is elértek az AIDS-vakdnávaL HÁROMSZOROS GYILKOS VILLAMOSSZEKBEN Richmond amerikai vá­rosban a közelmúltban vil­lamosszékben végrehajtottak egy halálos ítéletet Buddy Earl Justus (38) háromszo­ros gyilkos felett, ö kegyet­len módon ölt meg három nőt. Justus a 143. ember, akin végrehajtották a halá­los ítéletet BAKTÉRIUMTELEPEK AZ ANTARKTISZON Az új-zélandi tudósokat meglepte az a körülmény, hogy a Déli-sarktól 1100 ki­lométerre. a 80. déli- földraj­zi szélesség körzetében, kis édesvizű tavakban, sűrű pri­mitív baktériumtelepeket fe­deztek fel. A Hartherton gleccser környékén, az Ash- hegység alatt találtak rájuk. A baktériumoknak rózsaszín és barna pigmentjeik van­nak. Clive Howard Willi­ams. a tudóscsoport vezetője kijelentette, hogy az élet leg­primitívebb formájáról van szó. amely még akkor léte­zett. amikor a Föld körül nem volt ózonréteg. A ró­zsaszín pigment segítségével igen jól lehet védekezni az ibolyántúli sugarak ellen, amelyeknek áthatolását most nagyrészt megakadályozza az ózonréteg. Ezek a baktériu­mok az élet keletkezésének előhírnökeként tarthatók szá­mon. E baktériumtelepek az élet legdélibben fekvő meg-, nyilvánulásai a Földön. Voll egyszer egy Varsói Szerződés... Moszkva a napokban java­solta -hivatalosan is, hogy április 1-jéig oszlassák fel a Varsói Szerződés katonai szervezetét, amely a hideg­háború alatt több mint há­rom évtizeden át határozta meg Kelet-Európa kül- és katonapolitikáját. A VSZ széthullása a kommunizmus bukásának köszönhető, de hogyan, s mikor is kezdő­dött, illetve zajlott le a szö­vetség tündöklése és buká­sa? Ezt tekintjük át az aláb­biakban. 1955. május 14. — Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia és a Szovjetunió Varsóban alá­írja a szerződést. Mint a preambulumban olvasható: a katonai szövetség felállítás^ válasz a Nyugat-európai Unió (WEU) felállítására és az NSZK-nak a NATO-ba történő belépésére. A 20 év­re szóló szerződés kimond­ja: ha bármelyik aláiró ál­lamot megtámadják, akkor a többiek fegyveres segítsé­get nyújtanak. 1956 —• Magyarország be­jelenti: kilép a VSZ-bők a szovjet csapatok azonban le­verik a magyar felkelést. 1961 — A berlini válság elvezet odáig, hogy a pak­tum tagjai egyre gyakrab­ban lépnek fei katonailag közösen. Albánia a Moszk­vával való szakítás követ­keztében felfüggeszti tagsá­gát. 1968 — Szovjet, lengyel, keletnémet, magyar és bol­gár erők benyomulnak Cseh­szlovákiába, hogy az úgyne­vezett korlátozott szuvereni­tás Brezsnyev-doktrínájának jegyében elfojtsák a reform- mozgalmat. Románia eluta­sítja az akcióban való rész­vételt, Albánia pedig hivata­losan kilép a paktumból. 1973 — A VSZ Bécsben tárgyalásokat kezd a NATO- val a Kö2ép-Európában ál­lomásozó hagyományos had­erők és fegyverzetek kölcsö­nös és kiegyensúlyozott csökkentéséről. A tárgyalás- sorozat 1989-ben eredmény nélkül kimúl. 1975 — Újabb tíz évre meghosszabbítják a szerző­dést. 1985 — Már húsz évvel tolják ki a szerződés érvé­nyét annak a lehetőségét is elfogadva, -hogy 2005-ben még tíz évig megújíthatják. 1988 — Gorbacsov szovjet vezető bejelenti, hogy 50 ezer szovjet katonát von ki Kelet-Európából. 1989 — A VSZ és a NATO között megkezdődnek az eu­rópai hagyományos fegyver­zetek csökkentéséről (CFE) szőlő tárgyalások. A korláto­zás körét földrajzilag kiter­jesztik az Atlanti-óceánig és az Uraiig. Júliusban a VSZ bukaresti csúcsértekezletén elismerik a tagállamok azon jogát, hogy saját politikát valósíthatnak meg — ezzel a Brezsnyev-doktrína végére tesznek pontot. November­ben lehull a kelet—nyugati konfrontációt szimbolizáló Berlini Fal. 1990. február, március — Csehszlovákia és Magyaror­szág megegyezett a Szovjet­unióval abban, hogy 1991 közepére Moszkva összes ka­tonáját kivonja a két or­szágból. Június — A moszkvai csú­cson a szövetség „egyenlő és szuverén államok szerződé­sévé alakul, amely demok­ratikus elvekre épül fel”. A magyar Parlament megsza­vazza a paktum katonai szer­vezetéből való kilépést. Szeptember — Kilenc nap­pal a német egyesítés előtt az NDK elhagyja a VSZ-t. Moszkva beleegyezik abba, hogy 1994-re hazaszállítja a keletnémet területen lévő összes katonáját Október — A VSZ tagálla­mainak külügyminiszterei New Yorkban elvben meg­egyeznek abban, hogy fel­oszlatják a szövetség katonai szervezetét. Az ennek meg­vitatására hivatott, novem­ber 3—4-re tervezett buda­pesti csúcsot Moszkva kéré­sére elhalasztják. November — Párizsban az Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezleten a VSZ és a NATO aláírja a CFE-megállapodást és kije­lentik: többé nem tekintik ellenségnek egymást. 1991. január — A- cseh­szlovák parlament felkéri a kormányt, hogy a paktum felszámolásáról kezdjen tár­gyalásokat. Dienstbier cseh­szlovák külügyminiszter köz­li, hogy ha Moszkva tovább­ra is gátolja a csúcs meg­rendezését, akkor Prága, Varsó és Budapest júniusig kivonul a VSZ-ből. Február — Bulgária jelzi, hogy szintén távozni kíván a szövetségből. Végül a Szov­jetunió áldását adja arra, hogy a VSZ katonai szerve­zetét április 1-jéig feloszlat­ják. Antall József miniszter­elnök pedig bejelenti: a pak­tum kül- és védelmi minisz­terei Budapesten várhatóan február 25-én találkoznak a VSZ katonai szervezete le­bontásának megvitatásával kapcsolatban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents