Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-16 / 40. szám
1 1991. február 16., szombat NÉPÚJSÁG Hármas kézfogó Visegrádon (Folytatás az I. oldalról) amely senki ellen sem irányul. A három ország gazdasági, politikai fejlődése sok hasonlóságot mutat és külső meg í tél tetősük is — mind a 24-ek, mind az Európai Közösség részéről csaknem azonos. Ez a megítélés részben már válasz is volt arra a némely ország részéről felmerülő igényre, hogy bővítsék a hármas keretet: Magyarország, Lengyelország, Cseh és Szlovákia egyaránt úgy ítéli meg, hogy jelenleg nem lenne célszerű újabb tagokkal bővíteni a három hasonló fejlettségű ország együttműködésének körét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elzárkóznának mindenfajta együttműködéstől; az egyes projektek megvalósításába bekapcsolódhatnának a „körön kívül álló” államok is. A tagfelvétel kérdése annak kapcsán merült fel, hogy a plenáris tanácskozáson Antall József közölte: csütörtökön levelet kapott Petre Romántól. A román kormányfő kifejtette: szívesen csatlakoznának a hármas együttműködési kerethez. Az együttműködés leendő formáival kapcsolatban azaz álláspont alakult ki, hogy évente egy alkalommal a mostanihoz hasonló csúcstalálkozót tartanak. Ennek helyszínét is kijelölték: Pozsony és Budapest után Krakkó adna otthont az állam. és kormányfők találkozójának. Évente két alkalommal pedig külügyminiszteri vagy külügyminiszter- helyettesi szintű találkozót rendeznének. A plenáris ülésen megfogalmazódott az is, hogy a megszűnő VSZ helyét a három együttműködő ország nem kívánja valamiféle multilaterális katonai kooperációval betölteni. Áthidaló megoldásként azt az elképzelést fogalmazták meg, hogy kétoldalú katonai szerződéseket kötnek ugyan, ám ezeket hármas körben hangolják össze. így nagyjából azonos tartalmú bilaterális szerződések jöhetnek létre. A résztvevők külön figyelmet szenteltek a KGST ügyének. Abban már most is mindenki egyetért, hogy a KGST-nek jelenlegi formájában meg kell szűnnie. Mint ismeretes, a korábbi egyeztetések eredményeként előkészület alatt áll egy új szervezetet körvonalazó statútum, amelyet a tervek szerint a miniszterelnökök február végi budapesti ülése tekintene át. A mostani magyar, cseh-szlováik, lengyel hármas csúcson viszont felvetődött annak igénye, hogy az érintett országok szakminiszterei még a februári ülés előtt tartsanak egy gyors egyeztetést, mivel időközben „felmerültek bizonyos problémák”. Az MTI értesülései szerint a probléma abban áll, hogy az időközben bekövetkezett közép-kelet- európai változások nyomán ma már többen a megújító statútumnál is radikálisabb megközelítést tartanának szükségesnek. Tág teret szenteltek az együttműködés részesei a szovjetunióbeli helyzet megítélésének, és az abból fakadó esetleges gondok kezelésének. így például felmerült a menekülthullám potenciális veszélyének kérdése. Ma még senki nem adhat pontos választ arra, milyen méretű ez a veszély, ám abban egyetértésre jutottak a felek, hogy koordinálják ezzel kapcsolatos tevékenységüket, amennyiben ez szükségessé válik. A plenáris eszmecsere után — némi késéssel — még a délelőtti órákban Göncz Árpád köztársasági elnök találkozott Václav Ha- vellel és Lech Walesával a Parlamentben. A találkozón jelen volt Antall József és Jeszenszky Géza, s ott voltak a lengyel és a cseh-szlovák államfő kíséretének magas rangú tagjai. A magyar államfő méltatta az aláírásra váró együttműködési dokumentumok jelentőségét, hangoztatva, hogy az együttműködő feleknek olyan nyilatkozatokat sikerült előkészíteniük, amelyek tükrözik mindenki reális érdekeit, s méltán számíthatnak az olyannyira fontos nemzeti konszenzusra is. Göncz Árpád véleménye szerint egyébként az egyesült Európába — amely mindhárom ország óhajtott végcélja — regionális együttműködéseken keresztül vezet az út. Amerikai útjainak tapasztalatai alapján az államfő arra hívta fel elnöki partnereinek figyelmét, hogy a világpolitikában egyre inkább felértékelődik Közép- Kelet-Európa szerepe. Mindenkinek tisztában kell lennie azonban azzal, hogy a régió köztes terület Európában, aminek kettős elválasztó és összekötő vetülete van. A remények szerint — bár erről a történelem mondja ki a végső szót — a most megszülető együttműködési dokumentumok a régió összekötő szerepét erősítik majd. Göncz Árpád kifejezte abbéli meggyőződését is, hogy a regionális együttműködés erősítése a nemzetiségi kérdés rendezését is ösztönzi. Ez annál is inkább fontoa, mivel térségünk „a nemzeti kisebbségek tarka szőttese”. Európa térképét nem lehet újra rajzolni, de megváltoztatható az emberek mentalitása. A magyar államfő véleménye szerint az együttműködő felek példát mutathatnak a kisebbségi jogok érvényesítésében, miáltal modellértékűvé válhat térségünk. Végül arra szólított fel Göncz Árpád, hogy az együttműködés részesei együtt lépjenek fel a különböző nemzetközi fórumokon, ami nem gyengítené, hanem erősítené az egyéni pozíciókat is. Az elnöki eszmecsere után Rámán reagálás A Romániában kormányzó Nemzeti Megmentést Front napilapja, aa Azi pénteki számában a „Központi háromszög és bárom kérdés” címmel meghökkentő kommentárt közölt a bndapest—visegrádi hármas találkozóról. A szerző figyelmet érdemlőnek tartja, hogy a találkozót megelőző napokban a résztvevők nyomatékosan hangsúlyozták : nem kívánnak új paktn- mot előkészíteni a Varsói Szerződés helyett és a tervesett együttműködés nem hányni senki ellen. Ennek ellenére az Azi kommentátora a háromoldalú együttműködés motivációját firtatva nem elégszik meg azzal a a vendégek és a vendéglátók Visegrádra indultak, az együttműködési dokumentumok ünnepélyes aláírásának helyszínére. A ceremóniának a visegrádi Mátyás Múzeum adott otthont. Az ide érkező vendégeket korhű jelmezekbe öltözött zászlótartók, lovas és páncélos vitézek fogadták, és vezették az egykori királyi palota egyik restaurált altermébe. Az aláírási ceremónia után a politikusok közö6 nemzetközi sajtókonferenciát tartottak a Sylvanus Szállóban. Göncz Árpád köztársasági elnök úgy ítélte: a földrajzi meghatározottság teljesen természetessé teszi "a három ország együttműködését. Antall József szavaival egybecsengően szintén fontosnak tartotta leszögezni, hogy az együttműködés, illetve az azt deklaráló szerződés nem irányul egyetlen abban nem részt vevő ország ellen sem. Több külföldi tudósító is afelől érdeklődött: Lengyel- országhoz hasonlóan a magyar kormány miért nem kéri adóságai egy részének eltörlését vagy átütemezését. Antall József válaszában kifejtette, hogy amíg Lengyel- ország állami garancia mellett kapott kölcsönöket az elmúlt évek során, addig Magyarország hiteleinek mintegy kétharmada privát bankoktól származik. A két ország adóspozíciójának különbségére hivatkozva a kormányfő egyértelművé tette: Magyarország az adott feltételek mellett nem kérheti törlesztéseinek átütemezését. magyarázattal, hogy az együttműködést a belső fejlődési struktúrák azonossága, valamint az a tény indokolja, hogy mindhárom ország beépült az európai folyamatba. Más szóval — értelmezi a maga módján —, Budapest, Prága és Varsó úgy véli, a belső demokratikus átalakulás területén ők már any- nyira fejlettek, a közős európai ház támasztotta követelményeket már oly mértékben teljesítették, hogy ez lehetővé teszi számukra az elkülönülést, külön csoport létrehozását. Ügy tűnik, meg akarják különböztetni magukat a többi, szerencsétlen ke- let-enrópal országtól, melyek ugyanazon az úton haladnak, mint ők, ám anélkül, hogy elbizakodottan úttörőknek (az ót megnyitóinak) tartanák magukat — véli az Azi cikkírója. Irak kivonja csapatait Kuvaititól? (Folytatás az 1. oldalról) Tanács döntésével, amely semmissé nyilvánít minden (Irak elleni) határozatot” — hangzik az iraki közlemény. A Forradalmi ' Parancsnokság Tanácsa szerint a Kuvaitból történő kivonulást össze kell kapcsolni Izrael távozásával Palesztinából és a megszállt arab területekről, valamint Szíria libanoni katonai beavatkozásának megszüntetésével. Az inaki közlemény első hivatalos amerikai visszhangja tartózkodó volt, s nyitva hagyta az ajtót az érdemibb válasz előtt. — Az iraki bejelentés nyilvánvalóan feltételeket tartalmaz a Kuvaitból való kivonulásra. Az ENSZ BT határozatai azonban világosan előírják, hogy a kivonulásnak teljesnek kell lennie, minden feltétel nélkül. Az ígéret magában nem elég, Iraknak nemcsak azt kell válMma, hogy teljesíti az ENSZ BT minden határozatát, hanem a bejelentést konkrét lépéseknek kell kö- , vetniük a harctéren — közölte pénteken Mamiin Fitz- water. A Fehér Ház szóvivője kérdésekre nem kívánt válaszolni, és jelezte: a bagdadi nyilatkozat hivatalos szövegének még nincsenek birtokában. Az amerikai kormány részéről korábban többször leszögezték, hogy Iraknak minden feltétel nélkül ki kell vonulnia Kuvaitból, eleget téve az ENSZ határozatainak. George Bush elnök ugyanakkor nyilatkozataiban jelezte, hogy a kivonulás után Washington hajlandó tárgyalni a közel-keleti kérdések átfogó rendezéséről. E vonatkozásban Washington két hete ment el a legmesszebb, amikor az Alekszandr Besszemertnih szovjet külügyminiszter látogatása után kiadott közlemény jelezte: az amerikai kormány Moszkvával együttműködve hajlandó keresni a rendezés lehetőségeit. Számos amerikai törvényhozó mindenesetre, nemkülönben az izraeli kormány, tiltakozott e tervek ellen. A bagdadi bejelentés után türelmetlenül várják Moszkvába Szaddám Húszéin iraki elnök megbízottját — közölte pénteken a szovjet államfő szóvivője. Vitalij Igna- tyenkót a TASZSZ kérte meg, hogy reagáljon az iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsának a Kuvaitiból történő kivonulást kilátásba helyező közleményére. Ignatyenko elmondta, hogy a szovjet vezetés megelégedéssel és reménnyel fogadta a pozitív jelentést Irakból. Kárász Artúr a magyar gazdaságról A magyar gazdasági helyzetről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a párizsi Magyar Intézetben a Párizsban élő kiváló magyar gazdasági szakértő, Kárász Artúr. A Nemzeti Bank háború utáni elnöke, a Világbank volt vezető gazdasági szakértője arra a következtetésre jutott, hogy bár a Nyugatnak segítséget kell nyújtania a gazdaság talpra- állításához, az alapvető feladatott csak a magyar gazdaság szerkezetének átalakításával és mindenekelőtt az ipar saját erejével lehet megvalósítani. Kárász Artúr a Világbanknál végzett munkája során több ország adósság- problémái megoldását irányította. Magyar felkérésre most tanulmányt készít arról, miként látja megvalósíthatónak a hazai adósság- gondok csökkentését. Bomba a mezőgazdaságnak Egy teljes vagon légibombát kapott egy belorusz nagykereskedelmi telephely az általa megrendelt áru helyett — közölte pénteki számában a Komszomolszkaja Pravda című szovjet lap. A központ természetesen nem fegyvert, hanem szecskavágó gépet rendelt flz állattenyésztő gazdaságok számára. Szerencsére a bombákat gyújtószerkezet nélkül (hiába, semmi sem lehet tökéletes!) adták fel, így a szállítmány megérkezése után elrendelt riadót a környékbeliek nagy megkönnyebbülésére lefújták. A telephely most már csak a bombák valódi címzettjére kíváncsi, hogy odairányitsa az eltévedt „csomagot”. Közben meg türelmesen várja a szecskavágót. Jugoszláv lapvélemények Pénteken, miközben a Politika című belgrádi lap közölte Für Lajos honvédelmi miniszter és jugoszláv kollégája. Veljko Kadijevics levélváltását, az ugyancsak befolyásos Borba egy Tan- jug-jelentés alapján számolt be arról, hogy Budapest még nem válaszolt hivatalosan azokra a belgrádi jelzésekre. amelyek szerint a horvátországi fegyverszállítás ügye távolról sem tekinthető lezártnak. A jelentés magyar ellenzéki politikusok megnyilatkozásait idézi arról, hogy a kormány nem festett hű képet a jelenlegi jugoszláv— magyar kapcsolatokról. Antall József miniszterelnök megszépítette a képet, s így az ellentmond a jugoszláv értékeléseknek. Olajár — azonnali csökkenés Az olajár percek alatt több, mint kőt dollárral csökkent bordónként annak hírére, hogy Irak hajlandó lenne kivonulni Kuvaitból. Az északi-tengeri Brent olaj ára áprilisi szállításra pénteken délben I-ondonban hordónként 14,74 dollárra mérséklődött. A dollár árfolyama csak valamelyest emelkedett, a részvényeké már jóval erőteljesebben. A frankfurti tőzsdén a 30 részvényből álló Daz-index 40 ponttal szökött fel, Londonban a száz vezető részvény indexe 20 ponttal emelkedett. Párizsban^ a hasonló, 40 részvény alapján számított mutató 30,75 ponttal nőtt. Az arany mindezalatt csaknem őt dollárral olcsóbb lett, unciánkénti ára Mj-röl 342,25 dollárra csökkent. Mikor „írta le” a Szovjetunió Kelet-Európát? A teremre kínos csend telepedett, amit ajtócsapódás tört meg: Valentyin Falin, a volt bonni nagykövet, Németor- szág-szakértő rohant ki, és nyilvánított ily módon véleményt a tételekről. Dasicsev professzor két kérdést tett fel 1988 végén, az SZKP KB nemzetközi osztályának tanácskozásán: előnyös-e a Szovjetunió számára az európai status quo, és fenn tudja-e azt tartani. A szocialista világ- rendszerrel foglalkozó intézet professzora — az intézet profilját eláruló táblát időközben levették a falról — mindkét kérdésére nemleges választ adott. A sztálini köpenyből kikukucskáló kelet-európai rendszerek nem hatékonyak, politikai, szociális, gazdasági és egyéb konfliktusokkal terhesek. a Szovjetuniót újabb és újabb kihívások érnek erről aj oldalról, a háború utáni európai status quo ellentmond az ország érdekeinek. Dasicsev professzor jelenleg Berlinben ad elő, és egyre több részletet árul el — legutóbb például a Der Spiegelnek — a szovjet külpolitikai gondolkodás geneziséről. Rebellis tételeit már a hetvenes évek közepén elkezdte hangoztatni, egyelőre még az intézet falain belül. Kiindulópontja az volt, hogy a kitűzött céloknak arányban kell állniuk a megvalósítás lehetőségeivel. A Szovjetunió egyre zihálóbb tüdővel próbálta megvalósítani ambiciózus céljait. Dasicsev olyan külpolitikai koncepció mellett állt ki, amely kerüli a konfrontációt és megszabadítja az országot a fegyverkezés ful- lasztó terheitől. A fejletlenebb Szovjetunió társadalmi termékének sokkal nagyobb hányadát ölte a fegyverkezésbe, hogy tartsa az iramot: negyven éven át nem egyszer a 25 százalékát, miközben az Egyesült Államokban ez az arány hat százalék, a többi NATO-ország esetében 3-4 százalék. „Halálra fegyvereztük magunkat, de mi vagyunk a hibásak, mert belementünk ebbe az utcába — érvel a professzor. — Gépgyártó iparunk hetven százaléka szolgálta a hadiipari komplexumot Negyven évig éltünk e nyomás alatt — ez ellentmond az ép emberi észnek, s mindenekelőtt saját érdekeinknek”. Melyek voltak szovjet részről a második világháború utáni fegyverkezés primátusának okai? Dasicsev szerint ideologikus, messianisztikus elképzelések, nagyhatalmi megszállottság és az uralmon lévők korlátoltsága. Az a véleménye, hogy a fenyegetettség a Nyugat részéről csupán ürügy volt, üldözési mánia. S nem csak a Nyugat sorakozott fel a Szovjetunió ellen. „Csaknem az egész világ ellenünk fordult, a Nyugat, Japán, Kína, még Jugoszlávia is. Ha egy nagyhatalom elkezdi uralmi szféráját más országokra is kiterjeszteni, a külvilág ellenáll, összefog az ag- resszor ellen. Az, ami 1939-ben Németország ellenében megtörtént 1945 után megtörtént a Szovjetunió esetében is.” Dasicsev, a nagy nyilvánosság előtt 1988 májusában jelent meg gondolataival, a Li tyeratuma ja Gazé Kában leközölt cikkével. Ennek alapját a szovjet vezetés számára készült jelentés alkotta, amely a hidegháború és a szembenállás okaival foglalkozott, elemezte Sztálin és utódainak külpolitikáját Fél évvel korábban volt a vezető diplomaták és tudományos munkatársak tanácskozása a külügyminisztériumban. (Itt hangzott el Sevardnadzénak ma már gyakorta bírált tézise arról, hogy nemzetközi téren le kell mondani az osztályharcról, s az általános emberi értékeket kell az első helyre állítani.) A moszkvai professzor, úgyis, mint a külügyminisztérium tudományos tanácsának elnöke javasolta, hogy amennyiben Moszkva megváltoztatja hozzáállását, a háború utáni status quóhoz, mert abból számára több teher, mint előny származik, meg kell változtatnia a megosztott Európáról, a megosztott Németországról vallott felfogását, felül kell vizsgálnia a kelet-európai szovjet dominanciát. „Németország- politikánk nem felelt meg már a realitásoknak. Az NDK- ban növekvőben voltak a társadalmi és országos feszültségek. Megoldásként több variánst ajánlottam, köztük a két német állam konföderációját, de az egyesülést is”. Dasicsev bevallja, hogy elképzelései nem arattak sikert „Mindenki nekem ugrott, és heves vitákra került sor a (külügyminisztériumi) konferencián”. Az 1988 végén tartott központi bizottsági tanácskozáson ugyanez volt a helyzet Ennek ellenére Gorbacsov és Sevardnadze hamarosan a hivatalos politika rangjára emelte a Dasicsev-téziseket „Gorbacsov legnagyobb érdeme abban áll, hogy 1989 elején, proklamálta: minden ország szabadon választhatja meg útját kiállt az önrendelkezési jog mellett, s mindez lemondást jelentett a Brezsnyev-doktrínáról, a beavatkozásról, Lengvelország Magyarország és Csehszlovákia belügyeibe. Kelet-Euróoa országainak függetlenségével az NDK elvesztette politikai—stratégiai értékét. Ezt az államot már nem lehetett megtartani. A katonai beavatkozás pedig minden tekintetben a peresztrojka végét jelentette volna”. A többit, legalábbis úgy véljük, már ismerjük. Sarkad! Kovács Ferenc
