Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-14 / 11. szám
POLITIKAI NAPILAP 1991. JANUÁR 14., HÉTFŐ Ara: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT Baltikum, Perzsa-öbül Szovjet deszantosok január 13-ára virradóra megrohamozták és elfoglalták a litván fővárosban a rádió és tv székhazát. Az összecsapásban tizenhármán meghaltak, több mint százan megsebesültek MTi-fotó •Szovjet katona] egységek foglalták el vasárnap hajnalban Vilniusban a litván rádió és televízió épületét. A kirobbant harcokban 13 ember meghalt, a,sebesültek száma meghaladja a százat. A tankok és helikopterek támogatásával végrehajtott akció után meglehetősen -áttekinthetetlen a helyzet Vilniusban — jelentette Dorogi Sándor, az MTI tudósítója. A litván külügyminisztérium vasárnap hajnalban sürgős egészségügyi segítséget kért a demokratikus világtól. Az MTI moszkvai irodájához eljuttatott felhívás szerint kötszerekre és gyógyszerekre van szükség a harcokban megsebesült emberek ápolásához. . A litván függetlenségi törekvésekkel szemben álló Nemzeti Megmentési Bizottság bejelentette, hogy átveszi a hatalmait Litvániában. A bizottság kérésére a szovjet katonai parancsnokság kijárási tilalmat rendelt el. A katonaság által ellenőrzött rádióban felolvasott közlemény szerint a kijárási tila(Folytatás a 2. oldalon) Emlékmise a doni áttörés emlékére A Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Doni Bajtársak Köre — a Honvédelmi Minisztérium közreműködésével szombaton emlékünnepséget tartott, az 1943. január 12-1 doni áttörés áldozatainak tiszteletére. A budavári Mátyás templom* ban celebrált misén a hajdani bajtársakon és családtagjaikon kívül részt vett Antall József miniszterelnök, Lőrincz Kálmán altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, a kormány több tagja és jó néhány ország- gyűlési képviselő. A szentbeszédet Tabody István főesperes, bicskei plébános, tartalékos huszárszázados, a Máltai Lovagrend tagja tartotta, Ezt követően a Hadtörté* neti Intézetben Kéri Kálmán vezérőrnagy elnökletével emlékülést tartottak, amelyen Antall József miniszterelnök mondott beszédet. Tavaszidéző a csabai piacon. A primőr saláta árát azonban nem mertük megkérdezni... Fotó:-Gál Edit Farsangolunk az idén is! De hogyan? ...a vendéglátósok murija lesz...? (KÖRKÉRDÉSÜNK A 3. OLDALON) Halottak és sebesüllek Vilniusban! Béke vagy háború? II szövetkezeti parasztság üdülési támogatásának megvonásáról Gyulán egyetértenek a tiltakozással Állóvízben „Elegünk van az egészből!”, énekelte már jó néhány évvel ezelőtt a Bikini együttes. (No meg azt is, hogy „Nyaljuk a fagylaltot, a mézesmadzag elfogyott”...) Adódik a kérdés: most ugyan mit kiabál! ná)nak a zenészek a mikrofonba? Azt mondják, ha lehet, még pesszimistább lett a magyar, melynek Himnuszával szomorúságban amúgy is csak az uruguayi népé versenyezhet. Pedig tehetséges, szorgalmas nemzetnek kiáltatott ki. Nem is nagyon értik búslakodásunk okát idegenbe szakadt hazánkfiai. Előttünk áll az, amire évtizedeken át vártunk. Amiért annyi hazafink pusztult ed, nyomorodott meg, ártatlan gyermek viselte el a kitaszí- tottak-megbélyegzettek sorsát. Beleszippanthattunk most már a szabadság má- moritó levegőjébe. És mégis. Ha szétnézünk, mindenütt csak a sírás, a keserűség vert tanyát. Magára valamit adó publicista egy vesszőcskével sem járul hozzá az ingatag kormánykoalíció erősítéséhez. (Más kérdés, hogy sokan közülük még mindig a régi tirádákat fújnák, ha nem csapott volna le közibük is a történelem forgószele.) Senki sem tudja, hová' halad ez az ország. Tele vagyunk bizonytalansággal, maradék hitünk is elhagyott bennünket. Nem az eltiport régi, az alig egy-két éves. „Hát lehet ez?”, néznek maguk elé fog-. csikorgatva az emberek. Ki tartja be az elmúlt év tavaszán .tett ígéreteket? Ök nem azt mérlegelik, mekkora csődbfe juttatott bennünket a kommunizmus, hanem demokratikus módon megválasztott képviselőik felé fordítják arcukat. Nem értik, munkahelyeiken miért nem látják legapróbb jelét sem a változásnak, miért basásfcodnak még most is felettük az „urakká” átvedlett elvtársak. Döbbenten szemlélik, a pártok miként használták •fel őket önös céljaik érdekében, éltek vissza a rájuk adott voksokkal. Hangulatuk leghitelesebb fokmérője a helyhatósági választásokon való választópolgári részvétel aránya. * v Ment nagyon könnyen meg tehet ám bo- londítani a szalmalánglelikületű magyart, de annál1 nehezebb a bizalmát visszaszerezni. Jó, ha tudja ezt minden, tisztségét komolyan vevő politikus. Hosszasan lehetne sorolni azon rétegek, csoportok, foglalkozási ágak számát, amelyek csak veszítettek a legutóbbi szűk esztendő alatt. Senki se higgye, hogy a demokrácia újraéledését követően azt várták, helyzetükben gyökeres változás áll be. Ha csak egy kis reménysugárt láttak volna beszűrődni a politika gőzös konyhájának ablakán! Jóllehet, köztársasági elnökünk előre megmondta, olyan nehéz évünk, mint az 1991-es lesz, tán sosem volt, igazából senki sem számított ekkora állóvízre. Hát már a mindennapi kenyerünk is veszélyben forog? Kamat kamat hátán, áremelést áremelés követ, olyankor, mikor az előző kormány hasonló, de némileg visz- szafogottabb akciói már alaposan próbára tették az állampolgárok idegrendszerét. Jut eszembe itt egy újévi, eset, melyre a mai közhangulatban nem szabad nem odafigyelni. Valahol Budapest és Pilisboros j enő között civakodott két gépkocsivezető. Nem álltak meg rendezni végre közös dolgaikat, sőt, nem is lassítottak. „Csak” annyi történt, hogy egyikőjük, a Volga sofőrje figyelmeztetően felemelte a kezét, melyben történetesen egy AK géppisztoly pihent... Évekkel ezelőtt még borzadállyai olvashattunk az Élet és Irodalomban arról, hogy a Szabadság hídon egy trabaintos konyhakéssel intette nyugalomra autós- társált. Mára idejutottunk. (Ez iitt a fejlődés helye.) Vajh* lecseréliík-e valakik időben a már senkit és semmit nem tápláló tavak pos- hadt vizét? Dányl László A MEZÖGAZDASÄGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (MOSZ) HIVATALOSAN TILTAKOZÓIT AZ ELLEN, HOGY TÖRÖLTÉK A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK ÜDÜLÉSI TÁMOGATÁSÁT A KÖLTSÉGVETÉSBŐL. A szövetség véleménye szerint a mezőgazdasági szövetkezetek legutóbbi kongresszusa jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a szövetkezeteket is üdülési támogatásban részesítik a költség- vetésből. A várható infláció részbeni ellensúlyozására a tsz-parasztság üdültetésére 1991-re a MOSZ 200 millió forintot igényelt a költség- vetésből, ígéretet azonban csak az 1990. évivel azonos összeg teljesítésére kapott. Ennek alapján 150 millió forint szerepelt az érdekegyeztetésre megküldött költség- vetési tervezetekben. Az egyeztető tárgyalások után azonban az összeget minden konzultáció, előzetes megbeszélés nélkül törölték az Országgyűlés elé került tervezetből. Az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi és Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottságának megküldött tiltakozást még csak nem is tűzték napirendre, nem tárgyalták meg az országgyűlési vita előtt. A MOSZ az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában ismételten tiltakozik az ellen, hogy az állam a szociálpolitikai keretéből — nevezetesen az üdülésre szánt keretből — nem juttatnak a tsz- parasztöknak, akiknek átlag- jövedelme mintegy 2000 forinttal, átlagnyugdíja pedig 800 forinttal alacsonyabb, mint a munkaviszony keretében dolgozóké. Ezek után várható, hogy a szövetkezetek tagjai tömegesen kiszorulnak az üdültetésből. Arra ugyanis nincsen tehetőség, hogy a szövetkezetek teremtsék elő a támogatási összeget. Bekövetkezhet, hogy a szövetkezeti pénzeken megépített üdülőket a tagság nem tudja majd szervezetten használni. A fentiekről kérdeztük Gyulán Megyebiró Jánost, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Üdülő Közös Vállalatának igazgatóját: — Természetesen egyetértek a tiltakozással. 1990-ben ugyanis még 150 millió forint állt rendelkezésünkre, ami azt jelentette, hogy minden termelőszövetkezeti beutalt naponként 300 forint támogatást kapott. Az önköltségünk jelenleg is 795 forint naponként. Ha nem kapják meg a támogatást, akkor az üdülőnk kihasználtsága 20-25 százalékos lesz. Ez így persze nem tartható. A parasztság miért nem érdemli meg az üdülési támogatást, ugyanúgy, mint az ipari munkások? Bár most még az sem biztos, hogy az ipari munkások segítséget kapnak pihenésük eltöltéséhez. Az országban a parasztság hat üdülővel rendelkezik: Budapesten, Gyulán, Debrecenben, Harkányban, Bala- tonszabadiban és Balaton- füreden. Ezek közül a pesti és a gyulai a legszínvonalasabb. Érthető, ha egyre kevesebben, vagy egyáltalán nem veszik igénybe az üdülőket. Képzelje csak el, 50 forint lett a fürdőbelépő. Ha eljön egy négytagú család üdülni, csak azért, hogy bejussanak a fürdő területére, 180 forintot kell kifizetniük, és akkor még hol van a többi, amire pénzt kell kiadniuk? Nem tudom, hogy mi lesz, hiszen még két hónapra előre is olyan nehéz jósolni?! Újabb két világbajnoki arany Perthben Darnyi a kétperces álomhatáron belül! (Részletes beszámolónk a 8. oldalon.)
