Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-14 / 11. szám

1ML Január 14* hétfő Baltikum, Perzsa-öböl (Folytatás az 1. oldalról) lom este hat órától reggel hat óráig van érvényben. A vasárnap reggeli órákig nem indult támadás a vil- niusi parlament épülete el­len, ahol a litván törvény- hozás és a kormány az éjsza­kai órák óta folyamatosan ülésezik. Az épületet önkén­tesek őrzik, a parlament fe­lé vezető utcákat autóbu­szokkal és teherautókkal tor­laszolták el. A litván kormány hajnal­ban rendeletileg felhatalmaz­ta a Varsóban tartózkodó Al- girdas Saurdagas litván kül­ügyminisztert, hogy azonnali hatállyal vegye át Litvánia teljeskörű külföldi képvise­letét — közölte az MTI moszkvai irodájával a litván külügyminisztérium. Az MTI vilniusi forrásai szerint to­vábbra is fennáll annak a veszélye, hogy a szovjet ej­tőernyősök a közeli órákban megrohamozzák a törvény- hozás épületét. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség vasárnap moszkvai idő szerint 9 óra után né­hány perccel adott ki közle­ményt a véres vilniusi ese­ményekről. „A szovjet belügyminisz­térium alegységei az elmúlt éjjel ellenőrzésük alá vették a Litván SZSZK Állami Rá­dió és Televízió Bizottságá­nak épületét, összecsapásra került sor a katonák és az épületet védelmezni próbáló erők között. Mindkét rész­ről lőfegyvereket használtak. A litvániai Nemzeti Meg- mentési Bizottságtól kapott adatok szerint két ember meghalt, körülbelül harminc megsebesült. A halottak egyi­ke katona” — olvasható a TASZSZ jelentésében. Ezzel függ össze, hogy Landsbergis egyik legköze­lebbi munkatársát, Gedimi- nas Vagnoriust nevezték ki vasárnap litván kormányfő­vé. Egyes adatok szerint 13, más adatok szerint 16 halá­los áldozata van eddig az éj­szakai összecsapásoknak-. Egyelőre megjósolhatatlan, milyen végkifejlethez vezet­nek a vilniusi véres esemé­Az Irak ellen közelgő ame­rikai katonai támadást csak az akadályozhatja meg, ha Irak megkezdi tömeges, gyors ütemű kivonulását Ku- vaitból — mondotta szomba­ti sajtóértekezletén George Bush. Az elnök, aki a Camp Da- vid-i üdülőből tért vissza ta­nácsadóival rövid időre a Fehér Házba, láthatóan íá- radtan, gondterhelten be­szélt a helyzetről. Elégtétel­lel és köszönettel nyugtázta, hogy a kongresszus többsége támogatást szavazott neki, hangoztatva: a demokrati­kus egység megnyilvánulása egyúttal a béke utolsó esé­lye is. Változatlanul reménykedik a helyzet békés megoldásá­ban, s még nem döntött a háború megindításáról —• mondotta az amerikai elnök, de szavaiból kitűnt, hogy vajmi kevés más lehetőséget lát. Jóllehet beszélt Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkárral annak bagdadi útja előtt, nem tud az állítóla­gos 5 pontos tervről, amit Cuellar vitt volna magával — közölte. Bush, aki pénte­ken telefonon tárgyalt Mi­hail Gorbacsov szovjet ál­lamfővel, majd annak kéré­sére kétszer is fogadta a washingtoni szovjet nagy­követet, elmondotta: Lehetséges, hogy Gorba­csov közvetítőt küld Bagdad­ba, s hasonlóan kezdemé­nyezhet az Európai Közösség is. Véleménye szerint azon­ban — Bagdad retorikája tükrében — nincs sok re­mény a sikerre. Az elnök egyúttal óvott is a január 15-e, az ENSZ ultimátum le­járta utáni bagdadi látoga­tásoktól, megismételve, hogy — adott esetben — inkább előbb, mint utóbb kíván erőt alkalmazni. Az elnök egyút­tal figyelmeztette az iraki vezetést: amennyiben a vál­sággal összefüggésben terro­rista merényletekre kerülne sor az Egyesült Államok vagy szövetségesei ellen, azo­kért személyesen teszik fele­lőssé Szaddám Húszéin elnö­köt. A bagdadi rádió jelentése szerint Tárik Aziz iraki kül- ügyminiszer és Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár rész­letesen áttekintette az arab térségben kialakult helyze­tet. A megbeszélésről, amely valószínűleg a Szaddám Hú­széin iraki elnökkel vasár­nap folytatandó találkozó Suzuki és a többiek A magyarok olyanok, mint a professzorok, akik íróasz­tal mellett tanulmányozzák a piacgazdaság elveit, üzleti ta­pasztalatokra azonban nem tettek szert — fogalmazta meg véleményét annak a C. Itoh kereskedőháznak a prog­ramigazgatója, amely a Su­zuki társvállalkozójaként vesz részt a magyarországi autóösszeszerelő-üzem felépí­tésében. E cseppet sem hí­zelgő megjegyzést érdemes megszívlelni, hiszen Japán­ból nézve egészen más op­tikája van a magyar és a kelet-európai autópiacnak. Röviden: azokat a nagyvo­nalú kedvezményeket, ame­lyeket a Suzuki kapott — többek között tíz évre szóló adókedvezményt — azt Ja­pánban úgy értékelik, hogy az üzletben járatlan ország­nak meg kell fizetnie a ta­nulópénzt. A japán autógyártók véle­ményéből kiderül, hogy _ a Suzuki helyzete meglehető­sen sajátságos. Nem olyan hatalmas vállalat ugyanis, hogy megengedhetné magá­nak az időhúzás luxusát. „El­sőként kell bemerészkednünk a járatlan terepre, mert egy olyan alacsonyra értékelt társaság, mint a miénk, nem képes a már versenytársak­kal teli piacon eredményt el­érni” — fogalmazott Jajősi Maszafumi, a Suzuki szóvi­vője. Félreértés ne essék, a Suzuki „alacsony szintje” nem a kocsik vagy a gyár­tási technológia minőségét jellemzi, egyszerűen csak arra utal, hogy Japánban a termelés méreteit tekintve a vállalat sehol sincs, mind­össze az ötödik helyen áll az évente értékesített 500 ezres szériájával. A listavezető Toyota 2,3 millió gépkocsit dob piacra évente. Nos te­hát a Suzukit a vonzó be­fektetési feltételek mellett a kényszer is hajtja a magyar piacra — mint ahogyan ez eddig is történt a vállalat in­diai, indonéziai, vagy pa­kisztáni összeszerelő-üzemé­vel. Elsőnek kell lennie Ke­let-Európábán is. Tudják, hogy kockázatot vállalnak, hogy számos nehézséggel kell megküzdeniök a vegyes vál­lalat működtetésekor, de — mint mondják — építenek a magasan kvalifikált magyar munkaerőre és a magyarok szándékára, hogy mihama­rabb szert tegyenek a japán vállalatvezetési gyakorlatra” — mondta Tohhodzsi Rjozo, a C. Itoh egyik vezetője. Az említett nehézségek a japán és magyar vállalatvezetők felfogásbeli eltéréséből fa­kadnak — meséli Jajosi Ma­szafumi, folytatva a „szobá­ba zárt professzorról” mon­dottakat. „Nehéz megértetni Magyarországon, milyen mér­tékben kell javítani a mun­ka termelékenységét, a mi­nőséget ahhoz, hogy verseny- képes legyen a vállalkozás. Magyar partnereink úgy gondolják, könnyű lesz érté­nyek. Vasárnap a helyzet még meglehetősen képlékeny és áttekinthetetlen. A kato­nák jelenléte és durva be­avatkozása a vilniusi politi­ka alakításába mindazonál­tal azt valószínűsíti, hogy a birodalom nem fog meghát­rálni. A vilniusi katonai akciók több nyitott kérdést is fel­vetnek. Ezek közül is a leg­fontosabb, vajon Gorbacsov- nak volt-e tudomása a va­sárnapra virradóra végre­hajtott akciókról? Vajon a vilniusi ókonzervatív, pro- szovjet mag egyedül cseleke­dett-e vagy Moszkvából ka­pott biztatást a leszámolás­hoz? Ami talán a külföld szem­pontjából még ennél is fonto­sabb kérdés az az, hogy Gor­bacsov kezében összponto­sul-e még a hatalom a Szov­jetunióban, vagy az ő napjai is meg vannak számlálva? A vilniusi események ugyan­is jelzik, hogy a konzervatív erők jócskán megerősödtek, s komoly beleszólásuk van az irányításba. előkészítésének számít, a rá­dió részleteket nem közölt. Az ENSZ főtitkára szom­baton érkezett Bagdadba, hogy az ENSZ BT határoza­tában megjelölt január 15-i határidő lejárta előtti utolsó erőfeszítésként megpróbáljon békés megoldást találni a Kuvait lerohanása nyomán kialakult konfliktusra. Az olasz külügyminiszter szerint Bagdadba utazna az Európai Közösség külügymi­niszteri küldöttsége, ha az ENSZ főtitkára nem érne el eredményt iraki tárgyalásain. Néhány órával az ENSZ- főtitkár Bagdadba érkezése előtt az iraki fővárosból fel­szállt az „utolsó repülőgép”, fedélzetén a Bagdadból eva­kuált utolsó amerikai és svájci diplomatákkal és más magánszemélyekkel. Hazahívták az amerikai diplomatákat Tunéziából is, tekintettel arra, hogy az af­rikai állam kormánya elítél­te ugyan Kuvait iraki meg­szállását, ám az utóbbi idő­ben fokozódott az Ameriká­éi lenes hangulat, és Wa­shington szerint félő, hogy háború esetén még maga­sabbra csapna az arab na­cionalizmus hulláma. kesíteni a járműveket, ha azok már lefutnak a szerelő- szalagról, de szerintünk né­hány év kell ahhoz, hogy „elérjük a nemzetközi ver­senyképességi határt”. A Suzuki szóvivője úgy véli: a magyarországi de­mokratizálódás egyelőre nem segítette a Suzuki-progra­mot. mivelhogy az ország éppen csak most indult el a piacgazdaság útján. Mintegy öt évnek kell eltelnie, amíg a piaci mechanizmusok mű­ködőképesek lesznek — je­gyezte meg Ezek miatt a gondok miatt van az, hogy a Suzuki példáját eddig egyetlen nagyobb japán au­tógyártó vállalat sem követ­te. A Toyota és a Nissan még nem győződött meg ar­ról. hogy nekik is ott a he­lyük a vállalkozók sorában, a Suzuki üzletét nyilván nem tartja fenyegető konkuren­ciának. A Toyota európai igazgatója szerint a gazda­sági tények — a megfelelő telefonhálózat hiánya, a kez­detleges elosztási rendszer, vagy a technológiai színvo­nal — mind egyértelműen a Toyota álláspontját igazol­ják. Ez a hatalmas japán vállalat ezért egyelőre „vá­rakozó állásponton” van. A Toyota júniusban azért mégis eleget tett egy prágai invitálásnak, de az üzemlá­togatások, ha lehet, még in­kább elriasztották egy eset­leges összeszerelő-üzem ter­vétől. Az elemi piaci adatok Athéni zavargások Athéniban pénteken ejjel is folytatódtak a tüntetők és a rendőrség súlyc*s összecsa­pásai. A rendőrök negyven sze­mélyt őrizetbe vettek a tün­tetők közül, akik barikádo­kat emeltek, autókat gyúj­tottak fel és ablakokat, ki­rakatokat zúztak be. A mintegy 30 000 tüntető és a rendőrök utcai csatái­ban elszenvedett sérülések miatt huszonöt személyt kel­lett kórházba szállítani. A görög fővárosban több mint egy hónapja a fiatalok rendszeresen felvonulásokat tartanak Konsztaintin Mico- taikisz konzervatív kormá­nyának oktatáspolitikai mó­dosításai — az oktatási költ­ségvetés csökkentése, szigo­rúbb iskolai fegyelmezés, kü­lönböző kedvezmények meg­vonása — elleni tiltakozásul. A helyzet azután vált rendkívül feszültté, hogy csütörtökön a mintegy 100 000 felvonuló diák ellen kivezényelt rendőrök össze­csaptak a tüntetők egy cso­portjával, és ennek során ki­gyulladt egy épület, amely­ben négyen lelték halálukat. A hatóságok a pénteki bé­késen indult tüntetés elleni kemény rendőri fellépést az­zal indokolták, hogy fiatalok egy csoportja megpróbálta felgyújtani az Üj Demokrá­cia nevű kormányzópárt egyik épületét. Rendfirroham Bukarestben A bukaresti rendőrség szombat éjjel rátámadt mintegy ezer kormányelle­nes tüntetőre. Ez a csoport az esti tüntetés után a vá­ros egyik főútvonalán elba- rikádozta magát. Szemtanúk szerint a rendőrök gumibot­tal és rúgásokkal kergették szót a tömeget, és több em­bert őrizetbe vettek A rendőrök tíz újságírót is bántalmaztak, a legsúlyo­sabban az AFP francia hír- ügynökség fotósát, akit kór­házba kellett szállítani. A karhatalmi isták mi ndenkit megtámadtak, akinél fény­képezőgépet láttak, s össze­is ismeretlenek, miközben a Toyota csak biztos profit és ígéretes piaci lehetőségek mellett szokott üzletre vál­lalkozni. A Nissant a nyelv­tudás hiánya, pontosabban az tartja vissza egyelőre, hogy a nyelvi akadályok mi­att nehéz lenne Kelet-Euró- pában adaptálni a gyártási technológiát. A Honda ehhez még azt teszi hozzá, hogy kelet-európai vállalkozások­kal nem akar borsot tömi a nyugat-európaiak orra alá, akik már most is vizsgálják a Japánból eredő autóbeho­zatalt. Márpedig a keleti au­tó-összeszerelés egyik értel­mét éppen a nyugati piac elérése adja. A piac rövid távú bizonytalanságai miatt a Suzukin kivül tehát vala­mennyi nagyobb autógyártó inkább csak puhatolódzó lé­péseket tesz Kelet-Európá- ban: ennek jegyében kész autóból visz többet idén a piacra a Mazda, a Honda, a Toyota is. Ilyen körülmények között a Suzuki esztergomi vállal­kozása — kezdetben 15 ezer, majd 100 ezer autó összesze­relése, sokkal több, mintegy a magyar iparnak lendületet adó vállalkozás. A vegyes vállalat egész Kelet-Európa számára példaértékű lehet, ha sikeresnek bizonyul, ak­kor japán nagyvállalatok hosszú sora kaphat kielégítő választ fenntartásainak so­kaságára. Nem szakemberek íróasztalain fekvő tanulmá­nyokból, hanem a piac jel­zéseiből győződhetnek meg arról, érdemes-e befektetni Kelet-Európábán. Marton János A pilóták folytatódó sztrájkja ellenére a Tarom román légitársaság szomba­ton felújítja külföldi, ma pedig belföldi járatait. A rendszeres járatok be­indítását a polgári repülési államtitkár-helyettes jelen­tette be minden magyarázat nélküL A sztrájkolok viszont pénteken leszögezték, hogy kitartanak követeléseik mel­lett. Béremelést, magasabb pótlékokat, a kötelező repü­lési óraszám csökkentését, a nyugdíjkorhatár leszállítá­sát, korszerűbb műszereket és szélesebb beleszólási jo­gokat kérnek. Alkalmatlan­sága miatt követelik az igazgatótanács leváltását, és a társaság átszervezését, kül­földi szakértők bevonásával. Követelik az Igazság feltárá­sát a tavaly december 28- án, Boteni mellett lezuhant AN—24-es gép titokzatos ka­tasztrófájáról. (A repülőgép­nek egyetlen utasa volt, egy ír újságíró, aki a Ceausescu- pár uralmát megdöntő »na­pok forgatagában készült filmfelvételekkel és fotókkal utazott volna el az ország­ból. A szerencsétlenséget az akkori vizsgálatok szerint „külső zavaró jelenség” okozta.) Sajtóértesülések szerint a Tarom- járatait szombattól, illetve mától a román légi­erő parancsnokságához tar­tozó Romavia társaság piló­tái veszik át. A társaság azonos a bukott diktátor „különbejáratú” légiflottájá­val, és — amint azt minap az ellenzéki Keresztény és Demokrata Nemzeti Paraszt­párt lapja, a Dreptatea „Ro­mavia kontra Tarom” című cikkében megjegyezte — a Romaviánál ma is ugyan­Lengyelarszágban egyelőre csak helyzet van, hó nincs, még a hegyekben sem igen süllyed a hőmérő higanyszá- iLa a nulla fok alá. Kará­csonykor harmincezer csaló­dott sírajomgó sétált a tava­szi verőfényben Zakopane környékén, mert még a he­gyi túrák sem voltak aján­latosak — az életveszélyt okozó, gyorsan támadó vi­harok, a megcsúszó hótöm­bök miatt. A szokásos téli turizmus tehát még nem indult be, és valószínű, hogy a hajdani méreteket még jó darabig nem is fogja elérni. A len­gyelek egyre kevésbé en­gedhetik meg maguknak, hogy egy kéthetes hegyi üdülésért mintegy 1,5 millió zlotyt, azaz több mint egy havi átlagfizetést áldozza­nak. Mégis ajánlatos a magyar turistáknak január utolsó és február első hetében elke­rülni a lengyel hegyeket, mert az iskolai szünidő mi­att az átlagosnál- jóval na­gyobb lesz a tömeg. Decemberben a magánhá­zaknál még tíz dollár körü­li összegért lehetett egy napra kétágyas szobát bérel­ni, s a hegyi szállókban is elég volt 40-50 dollár szemé­lyenként egy -napra, de már ezek az árak is jól mutatják — elmúltak azok az idők, amikor a magyarok a zse­bükben áthozott néhány dol­lárból kényelmesen hódol­hattak siszenvedólyüfcnek. Békéscsaba sétálóutcájában rövidesen megnyíló, telefonos, berendezett SZÉPSÉG SZALONÓMBA FELVESZEK manikűrösöket, fodrászokat, kozmetikusokat, pedikűrösöket, előnyös feltételekkel. Telefon: 28-230, 26-621. Csicsely Judit kozmetikus azok a pilóták, akik Nicolae Ceausescu országlása idején is ott voltak. A Romavia gé­peit a légierő pilótáinak ki­képzéséhez használják. A repülőszemélyzet szak­szervezetének 800 tagja, köz­tük 350 pilóta december 14- én lépett sztrájkba, és a Ta­rom december 18-án kény­telen volt leállítani bel- és külföldi járatait. A sztrájko­lok szakszervezeti képviselői számtalan megbeszélést tar­tottak az illetékes hatósá­gokkal, de eredménytelenül. Időközben • elszaporodtak a pilótasztrájk súlyos gazdasá­gi következményeit ecsetelő híradások, még a brassó-po- lyanai síturisták elmaradá­sát is a számlájukra írták. A lélektani háborúban a kormány december 28-án — miközben a szakszervezet vezetői Doru Pana közleke­dési miniszterrel tárgyaltak — közleményben jelentette be a Tarom állami légitár­saság átalakítását részvény­társasággá Az alkalmazásra kerülő személyzet bérezését a társaságokra vonatkozó jogszabály alapján lefolyta­tandó tárgyalásokon állapít­ják meg — közölte akkor a kormány. A kormány ezzel a „hu­szárvágással” remélte eltá­volítani a nem kívánatos személyeket a társaságtól, ás egyben diktálni a bérfelté­teleket. A sztrájkotokat azonban nem sikerült meg­osztani, az átalakult Tarom pedig nem tudta másokkal pótolni őket, elsősorban szakértelmük és összetartá­suk miatt. Egyikük sem volt hajlandó repülni kollégája nélkül. Az erőpróba folytatódik. Az idénre tervezett len­gyelországi infláció hivata­losán is 54 százalékos, s bár ez alig tizede az előző évi­nek, mégis jelentős árnöve­kedést jelent. Ráadásul nagy rész© az év első hónapjai­ban érvényesül. Ugyancsak a magyar turistákat is érin­tő változás, hogy Lengyelor­szág területén ez év január elseje óta az egyedül érvé­nyes fizetőeszköz a zloty. Senki se számítson arra, hogy azért a benzinkútnál vagy az étteremben szívesen elfogadják a dollárt vagy a márkát, ugyanis nem fogad­ják el. Ha elfogadnák, ak­kor az esetleges , árfolyam- változásra ők fizetnének rá. A dollár hivatalos középár- folyama 9500 zloty, de ez 9300 és 9700 között ingado­zik. Változik az árfolyam nemcsak naponta, de a1 hely­től függően is, valamint aszerint, bankban, vagy ma­gánpénzváltóknál, az úgyne­vezett kantoroknál váltjuk-e be pénzünket. A kantorok ál­talában valamivel többet ladnak a dollárért. A dollárelszámolásra való átállás azt is jelenti, hogy aiki autóval jön, annak úgy­nevezett zöld kártya bizto­sításra van szüksége, és a 94 oktános benzinért literen­ként 4100 zlotyt kell fizet­nie, hacsak újabb áremelés­re nem kerül sor. A jó hír — vám benzin. Barabás T. János Építtetők, tervezők, figyelem! ELADÓ 108 db F—9—1 típusú főtartó. Alkalmas: állattartó (baromfitartó) épületek; tárolóhelyiségek, raktárak; műhelyek, garázsok stb. kialakítására. Érdeklődni: Egyetértés Mgtsz, Kardos, Balogh László. Telefon: (67) 38-355. Telex: 83714. törték a kameralkat is. Síelés! lehetőségek Lengyelországban Tarom kontra Romavia?

Next

/
Thumbnails
Contents