Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
1991. Január 12., szombat o 0 célpont a megyei és a városi lap „Spontán” aláírás-gyűjtési akció az orosházi Barneválnál Ha mostanában nem görcs- . be rándult kézzel szorongatnám a telefonkagylót, bizonyára kiesett volna tegnap a kezemből annak hallatán, hogy az Orosházi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál miért szerveztek csütörtökön munkásgyűléseket. Azok előtt és alatt ugyanis állítólag a dolgozókkal aláírattak egy olyan értelmű állásfoglalást, miszerint a munkások „spontán” módon elhatárolják magukat az Orosházi Naplóban és a Népújságban megjelent, a vállalat nehézségeivel foglalkozó cikkektől, s egyben elítélik a munkástanács elbocsátásokkal kapcsolatos felszólamlásait. Papp József vezérigazgató a következőképpen látta a helyzetet: — Én is hallottam arról, hogy aláírásokat gyűjtenek a vállalatnál, mégpedig azért, mert a dolgozóink nem értenek egyet azokkal a nyilatkozatokkal, amelyek rontják a vállalat hírnevét. Valószínűleg az Orosházi Naplóban és a- Népújságban megjelent cikkek tartalmát kifogásolják. — Igaz, hogy a gazdasági igazgató, az üzem- és művezetők hívták össze a munkásokat? — Szó sincs ilyesmiről. Nem tudom, milyen gyűlések rői' beszél. Semmi sem volt megszervezve. Szeretném leszögezni, hogy nem a vezetők kezdeményezték az akciót. — Az sem igaz, hogy a szakszervezeti bizottság választás elé állítja a tagságot, vagyis megszűnik az a lehetőség, hogy valaki egyben a munkástanács tagja is legyen? — A szakszervezeteken belül valóban létezik országosan egyfajta mozgás, de azt hiszem, minderről a szak- szervezeti bizottság titkára bővebb információkkal tudna szolgálni. Fudala Mihályné szb-tltkár arról számolt be, hogy bár még nem született állásfoglalás, a szakszervezeti tanács keddi tanácskozásán kimondatott: teljesen felesleges két érdekvédelmi szervezet működtetni egy vállalatnál. A munkástanáccsal egyébként sem sikerült ez idáig dűlőre jutnia a testületnek, jegyezte meg, s hozzátette: az sem fedi a valóságot, hogy az elbocsátások idején retorziókat alkalmazott a vállalat vezetősége. „A tagság kezdeményezésére született meg ez az elhatározás?”, kérdeztem, ám egy kis időre csönd telepedett közénk. Aztán azt fejtegette Fudala Mihályné, hogy a szakszervezet a MSZOSZ sajtóban megjelent felhívására teszi meg ezt a lépést, és meg fogják hallgatni a dolgozók véleményét is... Végül felcsattant: miért akar most erről1 megint írni ?! Dr. 'Molnár Margit, a Békés Megyei Munkaügyi Hivatal vezetője jóval higgadtabban értékelte az orosházi vállalatnál történteket, de ő sem tudta véka alá rejteni csodálkozását; — Bár jogszabály nem tiltja, abszolút erkölcstelennek tartam az aláírások munkahelyen való gyűjtését. Hát persze hogy aláírja a nyilatkozatot a kiszolgáltatott helyzetben levő dolgozó, ha nem akarja, hogy neki is útilaput kössenek a talpára. (dányi) Hetvennyolc erdélyi pedagógus Battonyán (Folytatás az 1. oldalról) amelynek eredményeként e hét elején 100 erdélyi magyar pedagógus lépte (volna) át a határt, hogy Battonyán megismerkedhessenek Tolnámé módszerének lényegével. A száz jelentkező közül végül csak hetven-nyolcvan érkezett meg január 7-én a határ menti kisvárosba. A Marosvásárhelyen tanító Ábrám Noémi erről a következőket mondta: — Január 1-jétől négyszeresére emelkedtek a vonat- jegyárak, és aki nem vette meg még decemberben, az inkább az útról mondott le. Ez a négyszeres emelkedés több mint 1000 lejt jelent, és bizony a pedagógusfizetések Romániában sem virágoznák. Noéminek például 2250 lej az alapfizetése, amihez némi segély járul, de — ahogy megtudtuk —, az iskolaigazgatók se kapnak ennél sokkal többet. A Tolnainé-féle módszerről beszélve a következőket mondták el a véletlenszerűen mellém szegődött erdélyi tanárok: — Először nem értettem, mi az a sok vonal a falon, és egyáltalán „milyen nyelven” is beszélnek a 'bemutató órákon, de aztán a kiegészítő előadások során kibontakozott előttem a lényeg — magyarázta a szintén Marosvásárhelyen tanító Seres Anna. Bíró Margitot, aki ugyanebből a városból, a kántor- tanító magánfőiskoláról érkezett, az emberközpontúság ragadta meg elsősorban: — Azt -hiszem, nálunk inkább taniköriyvközpontúság uralkodik, míg Itt a gyerek a legfontosabb ... Megint mások a szemléltetőeszközök és a segédanyagok bőségéről áradoztak. — örülök, ha én be tudok szerezni egy helyesírási szótárt, nemhogy még a gyerek kezébe is adjak! — mondta Seres Anna. Dicsérték a magyar gyerekek földrajzi tájékozódó- képességét, amivel szemben Romániában megint csak lemaradást éreznék, összegez- va azonban mindannyian azt mondták, soka t jelentett számukra ez a hét, és az itt látottakat, hallottakat örömmel fogják továbbadni otthoni kollégáiknak. Fodor Elek, az erdélyi pedagógusdelegáció vezetője pedig így búcsúzott: — Természetesen nemcsak az otthoni magyar iskolákba szeretnénk elvinni a Toloai- né-féle módszer hírét, hanem a román nyelven tanítókéba is. Tolnai Gyuláné ugyanis azt mondta: ez a módszer a világ valamennyi nyelvére alkalmazható. A battonyai román iskola vezetője, Lukács Péterné pedig vállalta, Hogy e módszert mielőbb átdolgozza román nyelvre is. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Tolnainé Betéti Társaság és a battonyai önkormányzat vendégszeretetét élvező erdélyi pedagógusok tegnap, január 11-én utaztak vissza Romániába. m. M. A vállalkozók félnek a helyi adóktól A helyi adók tovább növelik a vállalkozók terheit, mostani bevezetésük gátolja az annyira óhajtott gazdasági kibontakozást — ez a véleménye a vállalkozók érdekvédelmi szervezeteinek, a VOSZ-nak és az IPOSZ- nak. A Vállalkozók Országos Szövetsége nem általában a helyi adó ellen foglal állást, sőt, azt kívánatosnak tartja, hiszen érvényre juttatja a helyi sajátosságokat. Ez az adófajta azonban csak úgy töltheti be gazdaságélénkítő szerepét, ha azzal egy időben, és azonos mértékben csökkennek a központi adók. Ez pedig most nincs így — mondotta Palotás János, a VOSZ elnöke az MTI munkatársának. majd arról szólt, hogy bár az adóalapból levonható a helyi adók összege, a teher mégis nő. A helyi adók rendszere csak akkor lenne igazságos, ha az önkormányzatoknak fizetett összeget nem az adóalapból, hanem magából az adóból vonhatná le a vállalkozó. A mostani helyeiben a VOSZ nem tehet mást, mint arra buzdítja tagjait, hogy vállaljanak minél aktívabb szerepet az önkormányzatokban és ezáltal juttassák érvényre érdekeiket — mondotta Palotás János. Az Ipartestületek Országos Szövetsége tiltakozik a helyi adók ily módon történő bevezetése ellen. Nem érti, szakmailag indokolatlannak tartja új adók felvetését — mondotta Szűcs György, az IPOSZ" elnöke. A helyi adók Intézményével felborult az 1988. január 1-jétől bevezetett egységes adórendszer. Akkor a kormányzat azt ígérte: több adóteher már nem nehezedik a lakosságra és a vállalkozókra. Most viszont további háromfajta adóra: a nem lakás célját szolgáló helyiség utáni, az iparűzési- és a közműadóra Is számíthatnak a kisiparosok. Balesetveszélyes rádiómagnó árusításit megtiltotta a Kerml • A Kereskedelmi Minőség- további árusítását megtiltja, ellenőrző Intézet szakembe- és felszólítja a kereskedő- rei megállapították, hogy az két, hogy a vevőktől a hl- Intemational AK—21 típu- bás magnókat minőségvizs- sú, kínai gyártmányú, hor- gálát nélkül vásárolják visz- dozható, sztereo rádiós ka- sza. Az intézet felhívja avá- zettás magnó nem felel meg sárlók figyelmét, hogy a biztonságtechnikai előírá- ugyanezt a terméket a feke- soknak, használata baleset- tepiacon Is árusítják, sajná- veszélyes. A termék a MEEI latos azonban, hogy ebben jóváhagyásával sem rendel- az esetben semmiféle jog- kezlk. Mindezért a Kenni orvoslatra nem számíthat- a balesetveszélyes termék nak. Késes támadót keres a rendőrség A békéscsabai Csaba utcában lévő nonstop bolttal mindig gondok voltak. Nem hogy örültek volna a közelben lakók, hogy éjjel-nappal hozzájuthatnak kenyérhez, tejhez, sóhoz, no meg cukorhoz (hogy a többit már fel se soroljuk), ehelyett íro- gattafe Ide-oda, szűnjön csak meg az éjjeli nyitva tartás, mert a részegesek itt szerzik be éjszakai innivalójukat, aztán abból meg mi kerekedik? Randalírozás. Egyáltalán nem akart ran- \ dalírozni viszont az a fia- í talember. aki január 4-én, a kora esti órákban benyitott ; ebbe az alig 3X4 méteres, í takaros kis üzletbe. Sísapkával a fején, kesztyűs kezekkel és egy jókora konyhakéssel arra kérte a megrémült fiatal kiszolgáló- : lányt, hogy a pénztárgépben lévő ezreseket, ötszázasokat és a százasokat gondolkodás nélkül adja át neki. A kislány mindössze három napja gyakorolta ebben a boltban a felszolgálók tennivalóit, amikor ilyen megrázkódtatás érte. Mit is tehetett [ volna, mint hogy a késes támadónak átadta a kért ösz- szeget, ami 9500 forint volt. Ahogy a késes támadó a pénzt megkapta, azt besöpörte egy sötét reklámsza- ' tyorba és angolosan távo- ' zott. A megrémült kislány — miután nincs telefon a boltban — CB-rádlón értesítette a történtekről ä taxisokat. akik viszont a rendőrséget riasztották. A sokkhatás alatt álló B. A. alig fejezte be a rádiózást, amikor nyílt az ajtó és egy köpcös, kopaszodó. alacsonytermetű, melegítőben lévő középkorú férfi lépett a helyiségbe, hogy cigarettakészletét feltöltse. A kislány természetesen elmesélte a történteket. A férfi megjegyezte: éppen kerékpárra pattant egy férfi itt a bolt előtt, valószínűnek tartotta, hogy a támadót láthatta. (A feltételezett támadó személyleírása: a fiatal férfi világos szövetnadrágot, világos dzsekit és fekete kesztyűt viselt. Sötétkék sísapkával álcázta magát, no meg egy konyhakéssel.) Egy taxis a bolt közelében majdhogynem „elcsapott” egy szabálytalanul bicikliző fiatalembert — akkor még nem sejtve, hogy ezzel esetleg a betörő került volna a kerekek alá. A CB-értesítés után a taxisok és a rendőrök szinte azonnal lezárták a környező utakat, a fiatalembert azonban nem sikerült megfogni. A rendőrség arra kéri a cigarettáért benyitó férfit, hogy jelentkezzék, hiszen ezzel sokat segíthet a nyomozásban! b. v. Remény Csodák pedig vannak! Vagy talán nem csoda, ha valaki súlyos betegségéből felépül, ha gyermek születik a családban, ha végre elkészül az új ház? Sőt, csodák mindennap előfordulhatnak; régi barátok találnak egymásra, váratlanul pénzt hoz a postás, valaki beállít egy csokor virággal... Ezek persze hétköznapi csodák. De úgy kellenek, mint a desszert, ami nélkül nem sokat ér az ebéd. £s ha titkoljuk is, várjuk, mindennap várjuk a csodát! • Bár évszázadok teltek el azóta, meglehet, a kompute- rizált ember ugyanaz maradt, mint messiásváró elődei. Az agyunk bonyolultabbá vált, hihetetlen információtömeg befogadására vagyunk képesek, ám érzelmeink mit sem változtak. Igaz, már nem a vadállatoktól rezzenünk össze, mint barlanglakó őseink. Félünk az inflációtól, a munkanélküliségtől és ... ki hitte volna akár csak egy éve is? Bizony, az éhségtől és a háborútól is félnünk kell! A hírek riasztóak. A tömegkommunikációs eszközök nap mint nap újabb, stresszelő információkat röpítenek világgá. Ha egy ismerőssel kezdünk beszélgetni, valamelyikünk előbb-utóbb felteszi a kérdést: mi vár ránk, mi lesz velünk? Elszegényedés, romló közbiztonság, új, titokzatos betegségek tartanak rettegésben valamennyiünket. £s mégis reménykedünk! Ugrásra készen várjuk az alkalmat, hogy hihessünk, bízhassunk valamiben. Elég volt a károgásból, unjuk a fekete szint! Habár minden okunk megvan rá, hogy sötéten lássuk a jövőt, lázasan keressük csak azt a kis . fényt az alagútban. Mert ott kell lennie valahol. Talán létezik valami megfoghatatlan törvényszerűsége a dolgoknak, miszerint jónak kell követnie a rosszat. Es nekünk ebbe az aprócska jóba kell kapaszkodnunk, mert csak igy élhetünk tovább! A mi kis népünk talán több szenvedést megért, mint Európa népei együttvéve. A tatárjárás országrészeket tett kihalttá, de aztán újra benépesültek a holtnak hitt vidékek. A török hódoltság százötven éve után megráztuk magunkat, és ismét felvirágoztattuk az országot. Szabadság- vágyunkat a Habsburgok sem tudták elfojtani, s kihevertük világháborús veszteségeinket is. Hogy a történelem kráterei nem nyelték el kis népünket, az már maga a csoda. S mi más, ha nem csoda az a képesség, hogy történjen bármi: a paraszt tavasszal kiballag a földre, a munkás kezébe veszi a szerszámot, az értelmiségi gondolkodni kezd. És mindannyian reménykednek... Nem lehetünk annyira szegények, hogy ne teljék egy kis bizakodásra. Nagyon várjuk — de többnyire hiába — a szót, amely lelket önt belénk, amely felfrissíti megfáradt hitünket. Politikusaink nyilatkozatai lehangoló tényéktől hemzsegnek, s mint a fehér holló, olyan ritka a biztatás. No, nem a „csalfa, vak remény” az, ami hiányzik. Csupán hinni szeretnénk, hogy egyáltalán létezik szebb jövő. S miért ne remélhetnénk, hogy utódaink majd eljutnak — ha nem is a mennyeknek országába —, de egy jobb világba, éppen itt, a Duna—Tisza vidékén. Gubucz Katalin Békéscsabán földfoglalás? (Folytatás az 1. oldalról) lampolgárainak ebben a kérdésben? — A közszolgálati törvény- tervezet értelmében — melyet rövidesen elfogad a parlament —, számomra kötelező lesz foglalkozni minden lakossági gonddal, főleg akkor, ha az a város polgárait gazdaságilag hátrányosan érinti. A földtulajdonkérdés pedig azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló, hogy különösen sarkalatos tényező a Viharsarok fővárosában, Békéscsabán. Ha a pillanatnyilag érvényben levő földtörvény szerint a lakosság egy részének igényét ki lehet elégíteni, akkor ezt mindenképpen meg kell tennem. — Ha jól értem, akkor most szeretné elkerülni, hogy Békéscsaba közigazgatási határán belül egy alsónémedi földfoglaláshoz hasonlóra kerüljön sor. — így igaz. Mert a gazdaságok, szövetkezetek vezetőinek igenis van törvényadta lehetőségük arra, hogy egy alsónémedihez hasonló konfliktust elkerüljenek Békéscsabán. Arról is meggyőződ; tem, hogy a város földtulajdonnal rendelkező polgárainak egy része továbbra is a szövetkezetben hagyná földjét, elfogadható bérletért. nem lesz Azonban szeretné, ha azt egy tagban, helyrajzilag meghatározott helyen kimérnék. S én úgy gondolom, a város, az állampolgár és a gazdálkodók is jobban járnak, ha jogi vita nélkül oldják meg ezt a kérdést. — Tehát egyfajta közvetítő szerepre vállalkozna? Számít-e arra, hogy esetleg hétfőn reggel a vártnál is több ember tódul a polgármesteri hivatalba? — Ügy tűnik, erre a polgármesteri koordinációra mindenképpen szükség van, s ha többen jönnek, csoportosan vagy egyénileg, akkor a város műszaki osztálya is rendelkezésükre áll. Természetesen én nagyon remélem, hogy az emberek egy jelentős része meg tud állapodni a mezőgazdasági üzemekkel, s kevés vitás ügy kerül hozzánk. Én mindenesetre felvállalom a közvetítést, mert meggyőződtem arról is, hogy ezek a földtulajdonosok hajlandóak a legmesszebbmenőkig elmenni a kompromisszumban, Ugyanakkor a város számára is előnyt jelent, ha a kártalanítási törvény megjelenése előtt tisztázza a tisztázható tulajdonkérdéseket, kellő diplomáciai érzékkel, csendben, békésen. Rákóczi Gabriella Energiatakarékosság kölcsSnbil Január végén megérkeznek az első német szénse- gélyszállítmányok. Erről csütörtökön írtak alá megállapodást az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. Bakay Árpád, helyettes államtitkár pénteken sajtótájékoztatón ismertette a tárgyaláson történteket. A német kormány 50 millió márka segélyt nyújt hazánknak, lakossági célú szénvásárlásra. A szén eladásából befolyt pénzt, valamint 50 millió márka összegű alacsony kamatozású kölcsönt — amelyet német bankok nyújtanak — az energia gazdaságos felhasználását segítő vállalkozások támogatására kell felhasználni. A megállapodás szerint 50 millió márka segélynek csupán tíz százalékáért kell német szenet venni, a fennmaradő összegért olcsóbb lengyel. Illetve cseh szén is vásárolható.
