Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

1991. január 10., csütörtök * Baker: Eredménytelen a találkozó Nem jött létre semmiféle megállapodás James Baker amerikai és Tárik Aziz ira­ki külügyminiszter genfi ta* lálkozóián. A több mint hat és fél óra hosszat tartó'meg­beszélés után Baker kijelen­tette: Irak részéről semmi­féle rugalmasságot nem ta­pasztalt, és tárgyalópartnere semmi jelét sem adta annak, hogy országa hajlandó lenne kivonulni Kuvait területéről. Tárik Aziz — Baker közlése szerint — még George Bush amerikai elnök Szaddám Hu- • szeinhez intézett üzenetét sem vette át, „bár gondosan elolvasta” azt. Az amerikai külügymi­niszter kijelentette: még mindig reméli, hogy sikerül békés és politikai megoldást találni az Öböl-válságra. Hangsúlyozta: lehetőség nyí­lik arra, hogy Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár jó­szolgálatait igénybe vegyék, de nem zárta ki azt a lehe­tőséget sem, hogy más or­szágok, így például az euró­pai közösség tagjai vagy az arab államok járjanak köz­ben Iraknál a békés rende­zés érdekében. Baker megismételte: nem tárgyalni, hanem eszmét cse­rélni jött Genfbe. A tárgya­lás lehetőségét eleve kizárja az, hogy a Biztonsági Tanács­érvényes határozatán nem lehet változtatni. Az ameri­kai külügyminiszter ezúttal is elutasította, hogy össze­kapcsolják a kuvaiti válság rendezését a Közel-Kelet más problémáival. így mindenek­előtt a palesztin—izraeli probléma rendezésével, mert ez — mint mondotta — az agresszor megjutalmazását jelentené. Baker nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy mi történne akkor, ha Irak ja­nuár 15-ig nem tenne ele­get a Biztonsági Tanács határozatának.' Kijelentet­te, ha Irak eleget tesz a tanács határozatának, az az Egyesült Államok kész biztosítékokat adni, hogy nem intéz ellene támadást. Az amerikai külügymi­niszter végül figyelmezte­tett: az idő rendkívül gyor­san múlik, így Iraknak azonnal meg kell hoznia döntését. „Még mindig az a meggyőződésem, hogy a konfrontációt el lehet ke­rülni, s az út továbbra is nyitva áll a békés és poli­tikai rendezés előtt” —han­goztatta a találkozót köve­tő sajtókonferencián James Baker. Puccskísérlet Húszéin ellen? Amerikai lapértesülés sze­rint Bagdadban Szaddám Húszéin ellen katonai ösz- szeesküvést lepleztek le. A The Washington Times egy bagdadi, magát meg nem nevező diplomatára hi­vatkozva szerdán közölte, hogy az utóbbi három nap­ban leplezték le az elnök el­távolítására irányuló össze­esküvést, amelynek nyomán 10 katonát letartóztattak. A TASZSZ hírügynökség által ismertetett lapértesülés sze­rint annyit tudni csak,, hogy a lázadók élén egy magas rangú. Szultán nevű tiszt állt. A The Washington Times szerint az államcsínykísérlet az öböl-válság kezdete óta a Huszeinhez intézett leg­komolyabb kihívás. Éhes albán menekültek kenyeret osztanak szét egymás között az árvaházból menekült­otthonná átalakított épületben, Görögországban MTi-fotó Polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak a balti köztársaságok A balti köztársaságok ve­zetői kedden kilátásba he­lyezték, hogy nagyméretű polgári engedetlenségi moz­galmat indítanak Moszkva azon döntése ellen, hogy desszantegységeket küld a köztársaságokba a katonai sorozást elkerülni szándéko­zók „begyűjtése” céljából. Rigában a lett parlament határozatában közvetlen ag- ressziós lépésnek és az ál­lami függetlenség durva megsértésének nevezte a moszkvai védelmi miniszté­rium hétfői, a csapatok kül­désére vonatkozó nyilatko­zatát. Landsbergis 'litván állam­fő kedden felhívással for­dult a litvánokhoz, hogy jöjjenek a parlament épüle­tének védelmére. Egy nyi­latkozatban azt közölte, hogy határozott tervek van­nak a parlament szerdai megrohamozására és elfogla­lására. Estére több ezren tet­tek eleget a felhívásnak, és vonultak fel a parlament körül. Savisaar észt kormányfő kijelentette, hogy kormánya terveket készít a szovjet csa­patok elleni polgári enge­detlenségi mozgalom megva­lósítására, amely magába foglalhat sztrájkokat is. El­mondta, hogy mintegy 8000 alternatív szolgálatot teljesí­tő észt fiatalt engedtek el munkahelyeikről, és ösztö­kéltek arra, hogy bujkálja­nak. Izrael rendezési elképzelései Az izraeli külügyminiszter ki­fejezte reményét, hogy a Közel- Keletre a béke új korszaka kö­szönthet. David Levi — mint a budapes­ti izraeli nagykövetség által az MTI-hez eljuttatott közlemény­ből kiderül — egy brit zsidó- szervezet vezetői előtt öt pont­ban ismertette Izrael rendezési elképzeléseit. Ezek szerint elő­ször az arab országok és a zsi­dó állam közötti hadiállapotot kell megszüntetni, s hatékony fegyverzetellenőrzést kell beve­zetni az egész térségben. Az át­fogó rendezésről közvetlen pár- . beszéd szükséges Izrael és az arab országok között. Ezzel pár­huzamosan kell tárgyalásokat kezdeni a palesztin kérdés meg­oldásáról. Meg kell oldani emel­lett a térségbeli vízügyi, mező- gazdasági és egyéb életfontos­ságú ágazatok fejlesztését, kül­ső tőke segítségével. Levi szerint megengedhetetlen a fegyverek tömeges beáramlá­sa a térségbe egy olyan idő­szakban, amikor a világ végre a béke felé halad. A miniszter felszólította a nagyhatalmakat arra, hogy győzzék meg az arab vezetőket az Izraellel tartandó közvetlen tárgyalások szükséges­ségérő L Bombák a szépség szigetén Az akció jól szervezett, látványos és hatékony volt. Egyet­len éjszakán — a francia minisztertanács rendkívüli ülését megelőzően — egyszerre hét helyen robbantak bombák Kor­zikán. üdülök tucatjai semmisültek meg, s azon az egyetlen helyen, ahol a csendörségnek sikerült megakadályoznia a robbantást, egyetlen csuklyás, felfegyverzett különítményest sem tudtak elfogni. Emberélet ezen az éjszakán nem esett a merényletek áldozatául, a fegyveresek a veszélyeztetett helyekről biztonságos épületekbe vitték túszaikat. Am alig néhány nappal korábban orgyilkosok ölték meg egy kis te­lepülés szocialista párti polgármesterét — ő volt 1990-ben a tizenötödik korzikai áldozat. Halálának hírére Francois Mitterrand elnök tanácskozásra hívta szűk körű kabinetjét, hogy Korzika ügyében döntsenek. Mi történik végül is Korzikán, amelyet oly szeretettel em­legetnek a szépség szigeteként a franciák? Mit akarnak a csuklyás, álarcos fegyveresek? A kérdés persze inkább az, hogy miért éppen most éleződött ki ismét a helyzet a szi­geten. I gyilkosságok hátterében a legtöbb esetben a vendetta, személyes bossed, vagy helyi — bár nem egy esetben politikától is átitatott — hatalmi csatározás folyik. Korzikán elvben nincs maffia, de évszá­zados a családok, a klánok közötti hatalmi harc, a helyi ura­lomért vívott csata. S bár ez napjainkban sokszor ölti a politikai küzdelem álruháját, bújik pártjelszavak mögé, a módszerek sokban hasonlítanak a maffia módszereihez: les­ből leadott lövések a lefürészelt csövű puskákból. A tette­seknek szinte sohasem lehet nyomára akadni, a hallgatás törvénye, az omarta, s a vérbosszútól való félelem elhall­gattat minden tanút A legutóbbi gyilkosságoknak többtu­catnyi tanúja volt — vallomást érdemleges, nyomravezető tanúságot egyikük sem adott A bombarobbanások oka egé­szen más: Korzikán most új fellendülését éli a nacionalista mozgalom, amely teljes függetlenséget követel, s elsősorba» a „betolakodók" — a kontinensről betelepült franciák, da főként a külföldiek — ellen küzd. Korzika a korzikmaké —, ez a jelszó, s a szervezetek leghareosabbjai ma aszal fenye­getőznek, hogy a különös háborút ismét ..áttelepítik" a kon­tinentális Franciaország területére is, pedig ott immár né­hány éve szüneteltek akcióik. A függetlenségi mozgalomnak évszázados feagj^ontónyai vannak, a sziget azonban történel­me során szinte sohasem volt önálló. Eddig vagy tizenki- lemcszer cserélt gazdát: a legtovább Genova uralkodott fe­lette. Röviddel a francia forradalom előtt békeszerződésben adta át a szeget feletti uralmát Párizsnak. Az őslakosok leszármazottai közül ma többen élnek a kon­tinentális területen, mint Korzikán, ahol a mintegy 300 ezres lakosságnak alig a fala ilyen eredetű, a többi már franöm, vagy éppenséggel külföldi, közös meghatározással „európai“, Korsika jószerivel csak Pastpaala Psóli tábornok rövid ideig tartó hatalma, a XVIII. század végének néhány éve alatt volt elvben független, a valóságban főként angol befolyás alatt áUó ország. (Padi egyik rajongója ebbe» az időszak­ban egy ifjú korzikai volt, aki azonban később a forradalom hadseregének tisztje, később a franciak császára lett; Napó­leon Bonaparte, a kis korzikai.,J A szigeten azóta szinte állandóan létezlek elyai szer?izetek, amelyek vagy politikai eszközeikkel, vagy fegyverrel akar­ják kimarni a teljes önállóságot. Mára a függetlenségi moz­galom kettévált a „legális” és az „űlególis” ágazatra, da még e kettőn belül is sokfelé kanyarognak a hajtások. A legális ágazat magja, az UPC, a Korzikai Nép Uniója, amely tör­vényes pártként tevékenykedik. Ebből jött létre a Cuncolta nevű mozgalom, amely a korzikai nép önrendelkezési jogát kívánja érvényre juttatni, s ez ismét kettéágazott: az MCA Korzikai önrendelkezési Mozgalom és az ANC (Korzikai Nemzeti Gyűlés) alakzataiban folytatja tevékenységét. Je­lentős erő a diákok, egyetemisták szervezete, s emellett ter­mészetesen megvannak az országos nagy pártok helyi szer­vezetei, illetve olyan helyi pártok is működnek, amelyeket az egyik, vagy a másik országos politikai párt támogat. Az illegális szervezetek magja a hetvenes években kiala­kult FLNC, a Korzikai Népi Felszabaditási Front, amely a hetvenes évek emberáldozattal is járó merényletei mögött állt. Néhány éve .Jegyverszünetet" kötött Mitterrand kor­mányával a sziget autonómiájának növelésére, a gazdasági fejlesztésre tett Ígéret fejében. A fegyverszünet azonban csak rövid ideig tartott: a mindössze néhányszáz főnyi tag­ságot felmutató, ám rendkitml jól szervezett és fegyelmezett illegális szervezel a múlt évben kettészakadt: tagságának egy része folytatni akarta az akciókat, ök jelentik az FLNC „történelmi" szárnyát, a robbantgatókat — a fegyverszünet fenntartói a „hivatalos’’ szárnyként ismertek. Az FLNC keretein kívül álló „Resistenza" nevű illegális csoport ugyancsak végrehajt fegyveres akciókat. A nacio­nalista mozgalmak mindegyike elsősorban a sziget gazdasági elmaradottságáért teszi felelőssé a központi kormányzatot, s ennek felszámolására követel önrendelkezést, vagy éppen­séggel függetlenséget. Tény: Korzikán az országos átlagnál üvol napsabb a naakaaélkiliség, a hagyományos mezőgazdaságból és a halászatból egyre ke­vesebben tudnak csupán megélni, az ipari fejlődés rendkí­vül lassú, sőt visszaesőben van, s az egyetlen fejlődő ágazat a turizmus. Ám ez csak idényfoglalkozást jelent, a haszon „európai" francia, vagy külföldi vállalatok, vállalkozók zse­bébe kerül, s az őslakosok szerint a turisztikai központok építkezése éppen őket fosztja meg ősi f&djüktöL Ezért inté­zik támadásaikat főként az ilyen turistatelepek, üdülőszál­lók ellen, A központi kormányzat pedig Ígérget, legújabban a Korzika státusát újraszabályozó törvénytervezetet, amelyet Pierre Joxe belügyminiszter készített, s amely január végén kerül a francia nemzetgyűlés rendkívüli ülésszaka elé. Ez nemcsak a sziget választott önkormányzásának jogkörét nö­velné meg a gazdaság, az oktatás terén és más területeke*, hanem első Ízben fogalmaz úgy, hogy elismeri „a korzikai nép” létét, amely az egységes francia nép egyik összetevő­je... A francia jobboldalnak ez sok. a korzikai nacionalis­táknak kevés, így a tervezet máris, Jövel a parlamenti vita előtt a politikai viharok központjába, került. A francia jobb­oldal lényegében azzal vádolja Mitterrand elnököt és kor­mányát, hogy jpártolja- a nacionalista mozgalmakat, vagy legalábbis nem lép fel kellő határozottsággal eRenmk. Ebben kétségkívül vau valami igazság: bár Korzikám például átla­gosa» kétszer árnnyá rendőr és csendőr jut egy lakosra, miut az anyaországba», a merényletek elkövetőinek személyére vajmi ritkán derül fény, s ha bíróság élé kerül is véletlenül egyikük-másikuk, könnyen megússza, hiszem tanút sem le­het találni az ügyben. A januári szűk körű kabinetülésen ezért elhatározták, hogy „wmgeröötik a központi áHmmhmta- lom érvényre jutását- Korzikán — de egyúttal kitartanak a Jaxe-terv mellett is. Hogy ez milyen eredményre vezet, azt csak az elkövetkező hónapok mutatják meg. A robbantások azonban azóta is folytatódnak, s a merényletek tetteseinek felkutatása sem hozott még eredményt «A kPte. sse iffurter Allgnrír'^-Mamuüó HÚSZMILLIÓ BIRKA A SZOVJETUNIÓNAK As ausztráliai farmerek, akiknek a nemzeti gyapjú- korporáció meghagyta, bogy szabaduljanak meg 20 millió fölösleges birkától, felaján­lották. hogy e birkákat díj­talanul elküldik a Szovjet­unióba, ahol nagy az élelmi- szerhiány. Ausztráliában most 170 milliót számlál » blrkaállomáay, ennek követ­keztében a piac tűltelitödötk és most nem tudnak eladni 4.5 millió bála gyapjút. ODAÍTÉLTÉK AZ ARCHIBALD-DÍJAT A legismertebb ausztráliai festőművészet! elismerést, aa' Archibald-díjat Geoffrey Proud autodidakta festő ér­demelte ki. Dorothy Hewett portréjáért Hewett annak idején az ausztráliai Kom­munista Párt aktivistája volt Az Archibald-díjat 1920 óta ítélik oda. AZ IDÉN KEVESEBB COUSTEAU A LEGNÉPSZERŰBB FRANCIA Jacques Yves Cousteau, hí­res francia oceanográfus az első helyen áll a legnépsze­rűbb franciák listáján, ösz- szehasonlitásul: Mitterrand köztársasági elnök a 19. he­lyet foglalja el. Az első 20 között vannak még: Jean Paul Belmondo, Philippe Noiret, Alain Delon, Yves Montand és Gerald Depar­dieu színészek. A politikusok rosszabb helyezést értek el: Jacques Delora, a Közős Piac főbiztosa a Z'l. helyet fog­lalja el. Jacques Chirac, Pá­rizs főpolgármestere, a 41 „ Michel Rocard miniszterel­nök pedig a 42. helyet ’ " - 1 Most induló PRIVál MISSZáZSSZILOl 18—25 év közötti HÖLGYEKET KERES FELVÉTELRE, magas kereseti lehetőséggel. Cím: Békés. PL: 118. ■— ­I Trófea kár ajáalata: PA-DÖ-DÖ. A belépők ár»: 80,— Ft Ja»»ár 15-én 23 éralnr HEVESI NŐVÉREK riwttm Hevesi Tamás és Hevesi Imre önálló MDTOENIKIT SZERETETTEL VÁRUNK!

Next

/
Thumbnails
Contents