Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-09 / 7. szám
NÉPÚJSÁG 1991. január 9., szerda I csabai „triumvirek” alapítványra gondolnak Tizenharmadik havi fizetés a polgármestereknek A vezérigazgató másképpen látja Lefejezték az orosházi Barnevál munkástanácsát? Ha valami felkorbácsolta tavaly a kispénzű emberek kedélyállapotát, az éppen demokratikus módon megválasztott Parlamentünk egyik első ténykedése volt. Nevezetesen az, hogy idejekorán megállapította a képviselők — magyar viszonyok között alacsonynak igazán nem mondható — fizetését, így aztán nem csoda, hogy az állampolgárok azóta fokozottabban ngyélik a helyi, többségükben ellenzéki politikusokból álló önkormányzatok működését is. Nincs ez másképpen Békéscsabán sem. Tegnap azt a hírt kaptuk, hogy nemrégiben a megyei jogú város polgármestere, valamint a két alpolgármester — noha csak november óta látják el teendőiket — tizenharmadik havi fizetést vettek fel. Miközben az önkormányzat hosszú évek óta ott dolgozó munkatársai csupán kétheti munkabérrel vastagíthatták pénztárcájukat. Pap János polgármester távollétében (jelenleg a polgármesterek hajdúszoboszlói országos továbbképzésén vesz részt) ezzel kapcsolatban Domokos László alpolgármester adott tájékoztatást. — A hír igaz. Postautalványon érkezett a pénz a Békés Megyei Tanács Költségvetési Elszámoló Hivatalától, melynek vezetője, Szlovák János, levélben értesítette a megye valameny- nyi polgármesterét és alpolgármesterét arról, hogy a polgármesteri tisztség ellátá- •sának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. törvény 6. paragrafusának 2. bekezdése értelmében „a polgár- mestert minden év utolsó hónapjában külön juttatásként megilleti egyhavi munkabére”. A Belügyminisztérium közigazgatási főosztályának állásfoglalása alapján az elszámoló hivatalok ezt a járandóságot szerte az országban a mindenkori november havi fizetéssel folyósították. — Attól tartok, hogy a jelenlegi hangulatban a lakosság nem örül ennek a rendelkezésnek. — Mi is gondoltunk erre. Polgármester kollégáimmal úgy ítéltük meg, hogy a kapott pénz egy részét alapítványokra, a hátrányos, nehéz szociális helyzetben lévő emberek megsegítésére fordítjuk. — Az apparátus tagjai valóban csak kétheti munkabérnek megfelelő pénzt kaptak? — Igen, de hozzátenném, hogy a nem éppen jó anyagi körülmények közepette dolgozó tisztviselőink júniusban félhavi, augusztusban egyhavi fizetésben részesültek, decemberben pedig a bérmaradvány terhére jutottak hozzá az említett pénzösszeghez. Ezenkívül a választásokon pluszmunkát végzőknek soron kívüli prémiumot adtunk. (dányi) Szelet vagy nem szelet? Kenyérvágás előtt... (Folytatás az 1. oldalról) — Már akkor 20-22 százalékos többletköltséget kellett lenyeljünk, ami a fehér kenyérben, iletve az 1,70-es kifliben és zsemlében realizálódott. Akkor megígérték az illetékesek, hogy három hónapon belül helyreteszik a problémát, központi hatósági árrendezéssel. Iparágunknak reális javaslata volt az árra... — De nem történt semmi a mai napig, ha jól tudom. — Döntés született a zsemle és a kifli szabadáras tételéről, és kaptunk egy szóbelli tájékoztatást arról, hogy valamikor január második felében körülbelül 20 forintra emelik föl a mostani 14,80-at. — A 20 forintos ár elfogadható lenne a sütőipari vállalatoknak? — Ennyiért nem lehet előállítani a fehér kenyeret! Az árarány rosszabb lenne mint 1990 őszén volt. Nyolcvanszáz százalékos költségnövekedés ért bennünket, amely már meghaladja az éves nyereségünket. A 20 forintnál legalább 15-20 ■ százalékkal magasabb ár kellene a nullszaldós gyártáshoz. — Ha jól értem szavait, akkor az orosházi üzem sem gyárt sokáig fehér kenyeret? — A szociális és gyermek- intézményeket még ellátjuk, de az üzletekbe mi sem tudunk a jövőben ilyen áron szállítani. Vállalatunk a többi termék árát január 16-tól módosítja, várhatóan a korlátozás ekkor lép majd életbe. — Teljesen egyértelmű, hogy a sütőipari vállalatokat politikai teher nyomja. Erről mi a véleménye? — Mi megértjük azt, hogy a központi támogatásokat meg kell szüntetni, de így a kormány a vállalatok nyakába akasztotta a terheket. Saját kollektívánk rovására mi támogatjuk az egyik termékünket. Ha 20 forint lesz az ár, akkor a szociális és gyermekintézményeket változatlanul ellátjuk, de ezenkívül mást nem tudok ígérni. — Mégis, mi lehet a megoldás, hiszen legalább kenyérnek lenni kell minden asztalon? — Megpróbálunk körülbelül 25 forintos áron félbarna kategóriás, szabadáras kenyeret ajánlani a fogyasztóknak. Jó tíz évvel ezelőtt már volt ilyen gyártmányunk. Viszonylag olcsó kenyér lesz, amelynek ára tükrözi a minőségét. * * * A Gyulai Sütőipari Vállalat igazgatója. Székely András másként közelíti meg a kérdést, de a végkövetkeztetése — a dolgok logikájából eredően! — kísértetiesen hasonlít a kollégái által elmondottakhoz: — A városok, falvak vásárlóerejével tisztában kell lennünk. Biharugrán hiába akarnánk eladni 45 forintos kenyeret, a kisnyugdíjasok rá sem néznének. Ahol van rá kereslet, ott persze ed lehetne adni. Mi úgy döntöttünk, hogy a hatósági fehér kenyér veszteségét lenyeljük, amíg az új árat megállapítják. Én is azt hallottam a „verebektől”, hogy január 21-e lesz ez a nap. — Ha a pletyka szerinti 20 forint/kg-os ár életbe lép, akkor Gyulán mit tesz a sütőipari vállalat? — Húsz forint egyszerűen nem lehet. Ha mégis, akkor mi sem gyártjuk! Valamilyen köztes megoldást kell keresnünk. De meggyőződésem, hogy egy rendelettel nem lehet tönkremenetelre kárhoztatni az iparágunkat. — Az orosházi igazgató megoldásként említette a félbarna kenyeret. Erről mi a véleménye? — Január 8-aí dátummal elkészült a körlevelünk, amelyben tájékoztatjuk a boltokat, hogy a 14 forint 80 filléres kenyérből január 14-től csak a szociális intézményeket látjuk el. Ugyanettől az időponttól félbarna kenyérrel próbálunk megjelenni, mégpedig' az árjegyzékben a 870203 ITJ számú termékkel, amelynek általunk ajánlott bolti ára 25 forint/kg lesz. Próbasütést már végeztünk, és nekem meggyőződésemi, hogy ez a kenyér legalább olyan jó minőségű, mint a mostani fehér kenyerünk, a fogyasztók körében ugyanolyan népszerű lesz. * * * Jelen pillanatban itt tartunk. Sok a bizonytalanság, a megválaszolatlan, csak megjósolható kérdés. Azaz nem is olyan sok! Sokkal több minden vehető biztosra. Például, ha már kenyérre sem futja, attól kezdve nem sok értelme lesz a jósolgatásmak! Lovász Sándor Január 10-én kell befizetni a vállalkozási nyereségadó előlegét A Pénzügyminisztérium értesíti a vállalkozási nyereségadót fizetőket, hogy a január 10-én esedékes fizetési kötelezettségüket már az új, (módosított) nyereségadó- jogszabályok szerint kell teljesíteni. A törvénymódosítás a december 29-én megjelent, 137-es számú Magyar Közlönyben található. Az új szabályok szerint az 1990. december 28-án megállapított adó 1/24-ed részét kell adóelőlegként január 10- én megfizetni. A PM felhívja arra is a figyelmet, hogy a befizetést csak azoknak a kettős könyvvezetésre kötelezett vállalkozásoknak kell teljesíteniük, amelyek az előző teljes évben változatlan formában működtek, vagy ilyen szervezetekből átalakultak, és az 1990. december 28-án felmért adójuk a 3 millió forintot elérte. Az előző feltételektől függetlenül nem fizetnek adóelőleget 1991. január 10-én a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási vállalkozások. Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat munkástanácsa háborog és tiltakozik. Mégpedig az Orosházi Napló január 3-i számának hasábjain. Invektívájában (támadó jellegű nyilatkozatában) ellenzi a vállalatnál folyamatban lévő tömeges munkaerő-elbocsátást és —: antidemokratikus, a megtorlást előtérbe helyező jellege miatt — követeli annak azonnali felfüggesztését. A négy pontban összesűrített „vádirat” szerint 1990. október közepe óta a rémület és rettegés kísérteié járta be a vállalatot. Senk i_ sem értette, mi az oka a bizonytalanságnak. A távozni „készülő” dolgozók ráadásul csak december 3-án kapták meg az értesítést arról, hogy munkaviszonyuk december 21-én megszűnik, holott a 2/1985 (III. 1.) ÁBMH sz. rendelet 7. (paragrafusa) 1-2. -bekezdésében előírtak alapján 10 fő vagy annál több elbocsátása esetén legalább. 3 hónappal előtte értesíteni kell az érintetteket és az illetékes munkaügyi hivatalt. Az invektíva egyebek mellett még azt is tartalmazza: azonkívül, hogy ismét levegőnek nézték a munkástanácsot és még a szakszervezet állásfoglalását sem fogadták el, tulajdonképpen a vállalati tanácsot is megkerülték, hiszen az érvényes szervezeti és működési szabályzat szerint 100 fő felvétele vagy elbocsátása a vállalati tanács hatáskörébe tartozik. Márpedig a közelmúltban Megrovás Dunagate-ügyben A Legfelsőbb Bíróságon dr. Kaposvári Bertalan hadbíró ezredes tanácsa — a kedden megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalást követően kihirdetett végzésében — helybenhagyta a Budapesti Katonai Bíróságnak Végvári József nyugállományú rendőr őrnagy bűnügyében első- 'fokon hozott határozatát. Mint ismeretes, a Budapesti- Katonai Bíróság 1990. november 29-én a Dunagate- ügyben a büntetőeljárást megszüntette, és a vádlottat megrovásban részesítette. Az elsőfokú bírósági végzés ellen a katonai ügyész a vádlott bűnösségének kifejezett kimondásáért és büntetés kiszabásáért, Végvári József és - védőügyvédje pedig felmentésért fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság értékelése szerint a vádlott magatartása alkalmas a vád tárgyát képező bűncselekmények megállapítására, de az összes körülményekre tekintettel, nem szükséges Végvári József bűnösségének kimondása. A Legfelsőbb Bíróság megfelelő intézkedésnek tartja a megrovás alkalmazását. A Legfelsőbb Bíróság felhívta a figyelmet a készenléti szolgálatok szabályainak mindenkori feltétlen betartásának fontosságára, különösen napjainkban, amikor lőszer- és fegyverlopások történtek, s megnövekedett a terrorcselekmények elkövetésének veszélye. Luciano Pavarotti Budapesten Luciano pavarottit hallgathatja május 7-én a magyar opera- szerető közönség a Budapest Sportcsarnokban. A magyarországi koncertet a világhírű operaénekes magyar származású amerikai menedzsere, Rudas Tibor és a Magyar Állami Operaház szervezi — jelentették be a szervezők a keddi sajtótájékoztatón, az Operaházban. Az ária- és dalesten közreműködik a Magyar Állami Operaház zenekara. körülbelül 200, egy-két kivételtől eltekintve fizikai dolgozónak kellett a távozás „hímes mezejére” lépni. A műszaki gárdának, amely bázisát adta a munkástanácsnak. „Ha kell, Dugovics Tituszként..." „Ami történik, hihetetlen (...) Elszántak vagyunk. Ha kell, Dugovics Tituszként ugrunk a mélybe, a végsőkig küzdünk igazunkért, hiszen a »ma neked, holnap nekem.« elv miatt veszítenivalónk nincs!” — olvasható a nyilatkozat végén. Papp József vezérigazgató azonban másképpen ítéli meg a helyzetet: — A munkástanács vádpontjaiban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, mivel nagyon jól előkészítettük és a Békés Megyei Munkaügyi Hivatallal is egyeztettük az elbocsátásokat. Az invektívájára tényszerűen adunk majd választ a várospolitikai hetilapban. Valaki hazudik (?) — Azt az állítást sem tartja valósnak, hogy ily módon gyakorlatilag lefejezték a munkástanácsot? — Ez hazugság. Azt sem tudjuk, hogy kik a tagjai. Nagyon rosszmájúnak kell lenni ahhoz, hogy valaki így állítsa be a dolgokat. AnyKiáltás Nem, nem én kiáltok. Az érdes tenyerűek. Hitük utolsó darabkáit morzsolja fel a kétségbeejtő jelen. A Viharsarok, Békés és Csongrád megye munkástanácsai január 5-én, orosházi tanácskozásukon kiadott felhívásukkal immár az ország valamennyi dolgozójához fordulnak. Segítségért, a porba tiport munkásszolidaritás felélesztéséért. Kijelentik, a mindenki által várt és hőn óhajtott gazdasági rendszerváltás mindenekelőtt azért nem mehetett végbe, mert azok kezében legalizálták a hatalmat, akik feltétel nélkül kiszolgálták az előző társadalmi rendszert, így fogalmaznak: „Ök azok, akik szemünk láttára semmizik ki a bérből és fizetésből élő dolgozók tömegeit! A pártoknak csak a választás ideje alatt voltunk fontosak! A szükséges törvények hiánya lehetetlenné teszi az érdekképviselet megfelelő szintű ellátását! A jelenlegi törvények pedig lehetővé teszik a gazdasági vezetők számára — saját érdekeikkel egyezően —, hogy intézkedéseikkel megosszák és egymással szembefordítsák a dolgozók tömegeit!” Az alullévők öntudatuktól még meg nem fosztott csoportjai most követelik a gazdasági vezetők pályázat útján történő megmérettetését (az érdekképviseleti szervek bevonásával), és a Munkavállalói Részvételi Program megvalósítását. Ki hallja meg dübörgésüket? (d. L) nyit tudok róla, hogy talán harmincán alakították meg, és hogy már kétszáz tagja van. De ebben sem vagyok biztos. Véleményem szerint rendkívül humánus módon oldottuk meg ezt a kérdést. Négy nap alatt összesen 150 ember mondta el a véleményét ezzel kapcsolatosan, javaslataikat be is építettük az intézkedéseinkbe. Senkinek sem mondtunk fel, és senkit sem küldtünk el. Csak a három hónap felmondási idő lejárta után tehettük meg volna ezt, ha nem tudtunk volna megállapodni dolgozóinkkal. — Állítólag a mai napig nem tudják a vállalatnál, végül is kikkel sikerült megegyeznie a vezetésnek. — Nem értem, miről van szó — a névsort bárki megnézheti. Egyébként ott történt nagyobb mértékű létszámleépítés, ahol már nem tudtunk munkát biztosítani. — Konkrétan hol? — A kisegítő területen. A megállapodást követően hetvennégy dolgozó távozott végkielégítéssel, tehát szó sincs arról, hogy száznál több dolgozótól váltunk meg. Tizennégyen korengedményes, többen rendes nyugdíjba mentek, illetve nem újítottuk meg a határozott időre szóló szerződéseket. — Mindenki belement az alkuba? — Nem. Százharminchat dolgozóból negyven nem fogadta el a számára felajánlott új munkaikört. Dányi László n miniszter türelmet kér Hétfőn, miként a sajtó is beszámolt róla, önkényes földfoglalás történt a Pest megyei Alsónémediben. Ezzel kapcsolatban Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondotta, hogy nem ez az első ilyen eset az országban. Korábban Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében történt földfc^lalás, az ügy az eldöntetlen helyi vita után a megyei bíróság elé került. A bíróság jóváhagyta a föld átvételét, mivel erre — mint kiderült — törvényes lehetőség volt; ugyanis termelőszövetkezeti tag kérte vissza földjét, és erre az érvényben levő jogszabály lehetőséget ad. A miniszter szerint mindenképpen kívánatos, hogy a földek visszavétele legyen összhangban a törvényességgel. A szakértők most dolgoznak a végleges földtörvénytervezeten, és a kártérítési törvény tervezetén; arra lehet számítani, hogy ezek két-három hét múlva a Parlament elé kerülhetnek. Ezek a törvények érintik a téeszesítés során „önként” fölajánlott területek kérdését. intézkednek az elkobzott területekről, és lehetővé kívánják tenni azt, hogy ebben a kérdésben végre társadalmi konszenzus jöjjön létre. A parasztság — mutatott rá a miniszter, igencsak várakozásteli hangulatban van, és immár nagy hangsúllyal követeli e függőben levő kérdés gyors, határozott jogi rendezését. Az eddig hátralevő időszakban azonban önmegtartóztatásra és türelemre van szükség, hiszen végül is négy évtizedes, sok esetben törvénytelenségen alapuló tulajdongyakorlást kell megszüntetni, úgy, hogy a magyar mezőgazdaság általános érdekei se sérüljenek.
