Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-07 / 5. szám
1991. január 7., hétfő Irán olajszakértőket küld Újabb megállapodások a magyar—írási külügyminiszteri tárgyalások záránapjás Ali Akbar Hasemi Raf- szandzsani iráni köztársasági elnök vasárnap Teheránban udvariassági látogatás keretében fogadta Jeszenszky Géza külügyminisztert, aki átadta neki Göncz Árpád üzenetét, megerősítve az iráni főméltóság magyarországi meghívását. A csúcsszintű látogatásra még az idén sor kerül. A találkozón Jeszenszky Géza tájékoztatót adott a magyarországi békés átalakulásról. hangsúlyozva, hogy az kedvezőbb lehetőséget teremt az iráni—magyar kapcsolatok szélesítésére is. Az iráni elnök viszonzásul elmondta, hogy annak idején mély benyomást hagyott benne az ötvenhatos magyarországi forradalom, most pedig, az utóbbi két évben érdeklődve figyeli a magyar demokratikus rendszer- váltás folyamatát, amelyet nagyra értékel és üdvözöl. 1850-ben, amikor Porosz- ország hódító terveiről Ferenc József osztrák császár és I. Miklós orosz cár nyomására az oknützi nyilatkozattal lemondani kényszerült, az akkor 35 éves tartománygyűlési képviselő, Otto von Bismarck-Schönhausen ugrott királya oldalára. Bizonyára dörgölődzni akart, azt akarta, hogy felfigyeljenek rá. Mindezt az ő plasztikus beszédmodoráhan tette, és mellesleg igaza volt. A kérdés így szóit: háború lesz, vagy nem lesz háború? S Bismarck a háború ellen szállt síkra. Azt mondta, ha az ember a fegyver mellett dönt, akkor „jaj annak az államférfinak, aki nem keres olyan okót a háborúra, amely utólag is elfogadható”. Nos, Poroszország esélyei a győzelemre 1850-ben nem voltak túl nagyok. S hogy a háború oka végül vállalható-e, az a nyereségtől, a veszteségektől függ, és a bevetéstől is. Aki tehát elgondolkodik az Öböl-menti helyzetről, valószínűleg nem vonja ‘kétségbe, hogy az Irak elleni konfrontációból az Egyesült Államok — az a hatalom, amelynek végül is itt szava van — kerülhet ki győztesen. A kérdés csak az marad, hogy mekkorák lehetnek a veszteségek. Már egyedül az a gondolat hátborzongató, hogy Tel-Avivot méreggázzal támadhatnák meg. Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy Kuvait teljesen a diktátor Szaddam Húszéin kezében maradjon, akkor sem, ha az amerikai politika az emirátus lerohanása előtt A magyar külügyminiszter teheráni programjának második napja Isza Kalantari mezőgazdasági miniszternél kezdődött. A megbeszélésen tételesen áttekintették a gazdasági együttműködés gyakorlati területeit és bővítési lehetőségeit. Akárcsak az előző napi külügyminiszteri találkozón, itt is felvetődött iráni olaj vásárlásának és magyar- országi tárolásának (például a szovjet hadsereg által hátrahagyott tározókban) a gondolata. A mezőgazdasági miniszter megígérte, hogy iráni olaj szakér tők utaznak majd Magyarországra a kapacitások tanulmányozására. Jeszenszky Géza és Ali Akbar Velajatl vasárnapi zárótalálkozóján elsősorban nemzetköri kérdésekről volt szó. A felek külön figyelmet fordítottak az öbölválság még oly zavaros is volt. Azt az esélyt, amelyet Hitler megkapott 1938-ban Csehszlovákiában, nem kaphatja meg ma az iraki elnök. Szaddam nem ostoba. Amit Kuvaittal tett, semmivel sem elítélendöbb, mint amit Frigyes tett 1740-ben Sziléziával. Csak éppen tévesen — alapvetően, mondhatnánk fundamentálisan tévesen — ítélte meg a helyzetet, és ebbe belesegített az USA is. Mégis annyira elképzelhetetlen, hogy visszavonuljon, amivel megőrizhetné arcát? Talán nem akar visszavonulást, talán; már nem is akarhat. De nem kellene a titkait a végsőkig fürkészni? Ha a helyszínen tartózkodó katonákra hallgat az ember, bőven van még idő. Félni attól kell, ha Bush és Scha- mir az „egyszer és mindenkorra" megoldást akarja, ha mindannyian Szaddam Húszéi nre vetítik ki ellenségképeiket. Hitler esetében ez 1939- ben helyes volt. Most a Perzsa-öbölben helytelen. Az arab világban, amely nem ok nélkül érzi magát a Nyugat által megalázóiknak, újból és újból felbukkan a „rais”, a vezér. A következő lehetne például Szíria uralkodója, Hafis Asszad, aki mellett nemrégen éppen George Bush ült, ha illő távolságban is. Komolyan azt hiszi valaki, hogy a térség megbékél a Nyugattal és Izraellel, hogy biztosított lenne mind- annyiunk számára az olaj, ha megölik Szaddamot, ha a felszabadító csapás következtében „egyszer és mindenkorra” elpusztítanák megvitatására. Iráni részről tudomásul vették, hogy magyar orvoscsoport készül a konfliktus övezetébe. A látogatás záróakkordjaként aláírták a külügyminisztériumok közötti együttműködési megállapodást és az új, kétéves kulturális csereprogramot. Az előbbi többek között intézkedik arról, hogy az iráni és a magyar külügyminiszter kétévente találkozik egymással, helyetteseik pedig állandó érintkezési kapcsolatot tartanak fenn a bel- és külpolitikai témákról való konzultáció céljából. A kulturális munkaterv Pedig a művészetek, a tudományok, az oktatás és a sport terén megvalósítandó együttműködést foglalja magában, kezdve az egyetemi csereprogramoktól a rádió, a televízió és a hírügynökségek közötti kapcsolatokig bezárólag. Irak atom- és vegyi fegyvereit? Hisz valaki egyáltalán az „egyszer és mindenkorra” megoldásban erre a térségre vonatkozóan? Természetesen nincs csere sem (Kuvait az Izrael által elfoglalt nyugati bankkal szemben), egyáltalán nem létezhet békekonferencia a Közel-Keleten, amíg a saját maga által a palesztinok védelmezőjének kikiáltott Szaddam erőszakkal és fel- tarthatatlanul birtokolja Ku- vaitot. Nos, kétségbe vonja-e még valaki, hogy létezik a palesztin kérdés, s hogy ahhoz köze van Izraelnek? És egyáltalán, minden mindennel összefügg. Lehet, hogy a német hatóságok dolgát megkönnyíti, amikor Benjamin Navon, Izrael bonni nagykövete nyomatékosan arra szólítja fel a szovjet zsidókat, hogy ne akármelyik más országba, hanem Izraelbe vándoroljanak ki. Ugyanilyen biztos viszont, hogy a már csaknem megoldhatatlan közel-keleti problémákat ezek a tömeges bevándorlások még inkább /terhelik. Mivel az arabok belső okok miatt ugyanolyan kevéssé állnak készen a békére, mint Izrael, egy közeli napon eljön a nagy csapás, és ki akar akkor még mentő szándékkal beavatkozni? Erkölcs nincs sem itt, sem ott. A filozófiával sem jutunk messzire. Azon üdvül pedig németekkel, oroszokkal, angolokkal és franciákkal van dolgunk, nem fundamentalistákkal. De hát hogyan akarnak még az Öbölben politizálni — „más eszközök bevetésével”? Csak remélhetjük, hogy az Öböl-háború végén a veszteségeket ugyanazok az okok igazolják majd, amelyek Bush elnök beavatkozásának alapjául szolgálnak. Fordította: Niedzlelsky Katalin USü: (el)fegyóban a munkanélküli segély Az amerikai gazdaság recessziós tendenciáinak súlyosbodása több államban csődbe jutással fenyegeti a munkanélkülieket biztosító intézményeket — közölte Jim Manning, a munkaügyi minisztérium illetékes szakértője. Az Egyesült Államok nyolc tagállamában már júliusig sem elegendőek a rendelkezésre álló pénzügyi források a munkanélküliek megfelelő támogatására, további húsz állhmban pedig legfeljebb az év végéig képesek kitartani az illetékes intézmények. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a gazdaság visszaesésével párhuzamosan a munkanélküliek száma is hosszú hónapok óta töretlenül növekszik az országban: decemberben 6,1 százalékra, vagyis, több mint 7 millióra nőtt az állás nélkül lévők aránya, s ha marad a recesszió. létszámuk az idei nyárra akár további 1 millió fővel is gyarapodhat. Imaesztia Albániában Ramiz Alia albán államfő döntése alapján az albán parlament elnöksége szombaton összesen 393 politikai foglyot részesített amnesztiában — jelentette az ATA albán hírügynökség. A most amnesztiában részesített albán állampolgárokat államellenes propaganda és tiltott határ- átlépés kísérlete miatt ítélték eL Ramiz Alia egyébként utasította a hatóságokat, hogy vizsgálják meg valamennyi, politikai okokból elítélt szabadonbocsátásának lehetőségét. Az albán hírügynökség egy másik jelentésben arról számolt be, hogy négy albán megsebesült szombaton az albán—jugoszláv határon. Az ATA szerint a határsértők összecsaptak a határőrökkel, miután Skhodra városában olyan hírek terjedtek el, hogy a várostól 30 kilométerre húzódó határon útlevél nélkül lehet átmenni a szomszédos Jugoszláviába. Keletnémet szubvenciók ■ ■■ r# ■ _ jovoje A német kormány pénzügyminisztere olyan javaslatot terjesztett a hétfőn folytatódó koalíciós tárgyalások résztvevői elé, amelynek értelmében 1993-ig maradéktalanul megszűnnének az egykori NDK lakossága által jelenleg élvezett állami szubvenciók. Mint a Berliner Morgen- Dost vasárnapi száma közli, Theo Waigel pénzügyminiszter az állami költségvetés deficitjének csökkentésére és az egyenlőség elvére hivatkozva állt elő drasztikus tervével. A városi közlekedés díjtételei az idén mindenképpen emelkedni fognak a keleti tartományokban és Kelet-Berlin- ben. miáltal a kormány 650 millió márkát takarít meg. A jövő évben folytatódó dotációcsökkentés 1,3 milliárd márka kiadástól mentesíti a költségvetést. Jelenleg a főváros keleti felében 20 pfennigért lehet villamoson és buszon utazni, a gyorsvasút tarifája — távolságtól függően — 30—60 pfennig között mozog, a földalattin szintén 20 pfennig egy jegy. Nyugat-Berlinben egy vonal jegy 2,70 márkába, egy kisszakaszjegy 1,50 márkába kerül. A havi bérlet ára keleten 30. nyugaton 60 márka. Január elsejétől az eddigi 8 pfennigről 23—27 pfennigre nőtt a keleti tartományok lakossága által fogyasztott villamosáram kilowattórájának tarifája. A fűtési szezon végétől, május 1-jétől kezdve emelkedik a távfűtés és a háztartási szén ára. valamint a városi gáz díjtétele. Utóbbiért jelenleg alig egyharmadát fizetik a keletnémetek a tényleges költségeknek. Teherán: Jeszenszky Géza, a Magyar Köztársaság külügyminisztere hivatalos látogatáson Teheránban tartózkodik. Január 5-én megbeszélést folytatott Ali Akbar Velayati iráni külügyminiszterrel MTi-fotó DEH SPIEGEL |-ben olvastuk: Szaddam nem ostoba Jöjjenek isf meg ne is >z osztrákok és .a menekültek Az osztrákok véleménye a kelet-európai menekültek befogadásának vagy haza- toloncolásának kérdésében messze nem olyan kialakult, mint ahogy azt politikusaik nagy része hiszi. Legalábbis ez derül ki abból a felmérésből. amit a bécsi Die Presse megbízásából egy közvéleménykutató intézet készített. Megfelelőén szabályozott bevándorlási politika esetén ugyanis a megkérdezett osztrákok többsége (51 százalék) nem bánná, hogy a hazájukat nem csak politikai, hanem esetleg megélhetési okokból elhagyó kelet-európaiak letelepedési engedélyt kapjanak. Hogy a vélemények menynyire nem kiforrottak, azt mutatja egy másik kérdésre adott válasz. A mindenfajta engbdély nélkül Ausztriában „felejtődött’ és munkát nem találó románokat - a megkérdezettek 55 százaléka a legszívesebben haaatolon- coltatná, míg 39 százalék nem bánná, ha maradnának, a többieknek viszont egyáltalán nincs véleménye. A két válasz — az illegális bevándorlók kíméletlen hazaküldése és a menekültkérdés nagyvonalú kezelése — láthatólag nincs összhangban. Még a nagyobb a bizonytalanság egy másik válasz láttán. Amikor ugyanis úgy tették fel a kérdést, vajon teljes bizonyossággal hisri-e a válaszadó, hogy Ausztriának be kellene fogadnia a gazdasági menekülteket, 9 százalék válaszolt határozott igennel, míg 42 százalék kissé bizonytalanul azt felelte: jazt hiszem^’. A szokásos statisztikai bűvészkedéssel kimutatható, hogy a románokat visszatoloncolni kívánók zöme a magasabb iskolai végzettségűek közül kerül ki, vagyis a tanultabb rétegek körében nagyobb a külföldi-ellenesség. Érdekes eredményt hozott az a kérdés is, milyen nemzetiségűeket lótnának az osztrákok a legszívesebben a betelepedők között. A románok állnak az élen, a válaszadók 25- százaléka őket fogadná a legszívesebben; közvetlenül utánuk következnek a magyarok és a csehek 18-18 százalékos „táborral”, majd a Szovjetunió — 16 százalékkal. Lengyel- ország messze lemarad mögöttük népszerűségben. A közvéleménykutatás azt is tisztázta, hogy mostanában az osztrákok bevándorláson mindenekelőtt kelet- európai országok menekültjeinek befogadását értik. Az osztrák menekültpolitika esetleges változásának kihatásáról a legtöbb válaszadónak elképzelése sincs, még körülbelül sem tudták felbecsülni, vajon milyen menekülttömegre lehetne számítani. A felmérés tanulsága, az osztrákok véleményének kialakulatlansága, mindenesetre — a Die Presse szerint — kedvező játékteret is biztosíthat a kormány határozottabb menekült-politikájának kialakításához. Izraeli légi támadás Izraeli harcigépek vasárnap több palesztin fegyveres frakció állásait támadták Libanonban, Sridón közelében. A rendőrség jelentése szerint három ember meghalt, hatan megsebesültek. Az izraeli támadás fő célpontja a George Habbas vezette Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PLFP) támaszpontja volt A PLFP helyi parancsnoka elismerte, hogy a szervezet hat tagja megsebesült, de a halottakról szóló jelentést nem erősítette meg. Az izraeli F—16-sok ugyanakkor lőtték Abu Nl- dal Fatah Forradalmi Tanács nevű szervezetének libanoni támaszpontj át is. Az izraeli légierő már második napja támad déllibanoni célpontokat. Szombaton az Irán-barát Hezbollah támaszpontját lőtték Izraeli helikopterek. fflÄlösiw iffurlerjülgeme».^ MüChni&ó" ÜSZŐ MACSKA A macskák köztudottan nem szeretik a vizet. Aldo párizsi macska viszont együtt fürdik 12 éves tulajdonosával. A nyáron tanult meg úszni a Földközi-tengeren, és azóta naponta kétszer átúszik egy 10 méteres fedett medencét. FELEDÉKENY TOLVAJ Egy novoszibirszki házaspár autóval indult moziba. A kocsit a mozi közelében hogyták. Amikor vége lett a filmnek, hiába keresték az autót. Hívták a rendőrséget. Egy rendőr először a közeli utcákban kereste a gépkocsit. és hamarosan meg is találta. Megállapította, hogy a tolvaj feltörte a zárat, de nem tudta megindítani a kocsit, amelyet ezután a sarok mögé tolt. Az autóból semmi nem hiányzott. Amikor a házaspár hazafelé indult, a férj azt észlelte, hogy valami nyomja az ülésen. Nagy csodálkozására kitűnt, hogy egy rubelokkal degeszre tömött pénztárcán ül. Amikor azt átadta a rendőrségnek, a rendőrállomás vezetője kijelentette, nem hlsri, hogy a tulajdonos jelentkezni fog. A GRIZZLY KIVERTE EGY TURISTA SZEMÉT A kanadai kormánynak 142 ezer kanadai dollár (123 ezer amerikai dollár) kártérítést kell fizetnie Remy Tobler svájci turistának, mert egy grizzly medve a Banff Nemzeti Parkban megtámadta, kiverte az egyik szemét, néhány fogát, és úgy összekarmolta az arcát, hogy a szerencsétlen turistát plasztikai operációnak kellett alávetni. Mielőtt Tobler szerencsétlenül járt volna, ezt a nemzeti parkot néhány napra lezárták, mert egy grizzly megölt egy turistát. A park igazgatóságának rendeletére ekkor megöltek egy grizzlyt, azt gondolván, hogy az a gyilkos medve, de úgy látszik, a vérszomjas medve életben maradt. AZ ASZPIRIN A NÖVÉNYEKET IS GYÓGYÍTJA Dr. Eric Word brit tudós egy tanulmányt jelentetett meg a Science neves tudományos folyóiratban, amelyben azt állítja, hogy az aszpirin a virágok és a főzelékfélék betegségeit Is gyógyítja. Az aszpirinhez hasonló preparátummal meg lehetne előzni a különféle növénybetegségeket, és ily módon megóvni egyes mezőgazdasági terményeket Is. Dr. Word erre akkor jött rá, amikor egy idős nagynénje rábeszélésére egy növény leveleit aszpirinoldattal vonta be. Ennek hatására a növény proteint kezdett kiválasztani, amely megóvta a különféle fertőzésektől.
