Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-07 / 5. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPIDSÁG POLITIKAI NAPILAP 1991. JANUAR 7.. HÉTFŐ Ara: 5,8* forint XLVI. ÉVFOLYAM. 5. SZÁM Irak marad Kuvaitban? H nyilvánosság előtt rendfthetetlenség, a kulisszák mögött kompromisszumkészség Szaddám Húszéin iraki el­nök rendíthetetlenséget mu­tatott vasárnap a nyilvá­nosság előtt, miközben fran­cia diplomáciai források sze­rint kompromisszumkészsé­gére tett óvatos utalást az előző napon, a színfalak mögött. Az iraki fegyveres erők napján harcias beszédet mondott a bagdadi tv-ben és rádióban. Hangoztatta: Irak felkészült a háborúra, példátlan mértékű erőforrá­sokat összpontosított. Szad- dám Húszéin biztos győze­lemmel kecsegtette népét, mégha — mint mondta — el­húzódó lesz is a háború, és sok áldozattal is jár. Kijelentette, hogy Kuvait kérdésében nem lehet komp­romisszum, az történelmileg Irak része, és az is kell, hogy maradjon. Ügy állítot­ta be a dolgokat, hogy a há­ború, ha kitör, nem Ku- vaitért folyik, hanem az Iz­rael által megszállt arab Palesztináért és a Golan- fennsíkért. Érvelése arra összpontosult, hogy a bag­dadi vezetést az összarab ügy védnökeként tüntesse fel. Az előző napon francia diplomáciai források sze­rint azt mondta a francia nemzetgyűlés külügyi bi­zottsága elnökének, hogy „hajlandó bizonyos áldoza­tokra, ha az Egyesült Álla­mok is engedményt tesz”. Ha az értesülés hiteles, ez azt jelentheti, hogy az iraki államfő a nyilvánosság előtt fenntartja ugyan a harcias hangnemet, de a kulisszák mögött kompromisszumot keres. BUSH: „NEM KÖTÖM MEG TÁBORNOKAIM KEZÉT" . George Bush amerikai el­nök kijelentette a Sky-tele- víziónak adott, vasárnap reggel közvetített nyilatko­zatában, hogy ha Szaddám Húszéin iraki elnök kivonja csapatait Kuvaitból, akkor „nem lesz ellene azonnal semmiféle katonai akció”. De, mondta az amerikai el­nök, „elfogadhatatlan a visszatérés a status quo-hoz Irak kivonulása után: gon­doskodni kell arról, hogy elejét vegyük az iraki ag­resszió megismétlésének”. Brit lapértesülések szerint James Baker amerikai kül­ügyminiszter műholdas fel­vételeket mutat meg szer­dán Genfben Tárik Aziz iraki külügyminiszternek, melyekből kiderül, hogy az amerikai felderítés még Szaddám Húszéin elnök mozgását is figyelemmel tudja kísérni. Ebből az ira­ki vezetőnek meg kell érte­nie, hogy helyzete remény­telen, vélekednek amerikai kormánykörökben, a The Sunday Times című londoni lap szerint. ÖTVENSZÁZALÉKOS BRIT VESZTESÉG AZ ÖBÖLBEN? A brit védelmi miniszté­rium és az egészségügyi mi­nisztérium arra készül, hogy a fenyegtő Öböl-háború nem tart majd tovább öt nap­nál. ám ezalatt az Irak el­len harcoló brit haderő leg­alább 50 százalékos veszte­séget szenvedhet halottak­ban és sebesültekben, írta a The Observer című vasár­napi londoni lap. A két minisztérium le­iratot küldött az Állami Egészségügyi Szolgálatnak (NHS), miként készüljön a háborúra. E levél egy pél­dánya a The Observer bir­tokába került, és ebből kö­vetkeztetett az újság a ré­mítő kilátásra. A kormány azt kérte, hogy az Állami Egészség- ügyi Szolgálat polgári kór­házai legalább 7500 ágyat tartsanak készenlétben. Együtt a hadsereg saját egészségügyi szolgálata 11 ezer kórházi férőhelyével, az Öbölben és Nagy-Britanniá- ban ez összesen 18 500 ágyat jelent, és a The Observer ér­tesüléseiből az derül ki, hogy ez nem pusztán biz­tonsági rátartás. A The Observer birtoká­ba került hivatalos levél szó szerint csak annyit említ, hogy „a veszteségek (az öböl) bizonyos térségeiben nagyobbak lehetnek, mint nemrég becsültük”. A korábban nyilvánosság­ra került, a parlamentben is megvitatott becslések még csak 15 százalékos brit vesz­teségről szóltak halottakban és sebesültekben. Jelenleg közel 35 ezer brit katona készülődik Szaúd-Arábiában és az Öböl térségében a harcra. Az amerikai után ez a második legnagyobb szö­vetséges csoportosítás az Öbölben Irak ellen. Rendőrségi nyilatkozat Hét végén rend volt az utakon Az Országos Rendőr-főka­pitányság vezetőinek nincs érdemi mondanivalója a hét végi fokozott rendőri szolgá­lattal kapcsolatban. Semmi olyan esemény nem történt, amiről az ORFK-nak tájé­koztatást kellene adnia — mondta Vörösmarti Mihály rendőr ezredes, vezetői ügye­letes az MTI munkatársának érdeklődésére. Vörösmarti Mihály hang­súlyozta, hogy nem jelent különleges szolgálatot a rendőrök hét végi jelenléte a fővárosi és a vidéki fő köz­lekedési csomópontokban és hidaknál. A rendőr ezredes azt is elmondta: a rendőrök olyan parancsot kaptak, amely végrehajtásának célja az októberi taxisblokád megismétlésének, illetve az ahhoz hasonló rendzavarás kialakulásának a határozott megelőzése. Ezzel egyidejű­leg ellenőrzik a közlekedési szabályok megtartását, s fo­kozott figyelmet fordítanak az ellopott és körözött gép­járművek kiszűrésére, veze­tőjük elfogására. Vasárnap délutánig nem történt kísér­let a közlekedési utak lezá­rására. Az ORFK egyébként ma közleményt ad ki — mondta végezetül az ORFK vezetői ügyeletese. A hét végén rendezték meg Békéscsabán a X. Országos Szó­lótáncfesztivált, melynek résztvevői az Aranygyöngyért és as Aranysarkantyúért versenyeztek. Hogy kik és milyen ered­ménnyel, ázt lapunk 3. oldalán olvashatják A sztrájknak vége, de követeléseiket fenntartják az egyetemisták A december 19-e óta sztrájkoló román egyetemis­ták képviselői vasárnap be­jelentették, hogy befejezik akciójukat, ám követelései­ket — mindenekelőtt a kor­mány és Ion Iliescu köztár­sasági elnök lemondását il­letően — továbbra is fenn­tartják. Az ország valamennyi nagy egyetemi központjában folytatott sztrájk résztvevői többek között azzal vádolták meg Iliescut, hogy olyan cso­portok befolyása alá került, amelyek „államcsínyt akar­nak megkísérelni”. Az egyetemisták ligája ugyanakkor felhívást inté­zett a munkásokhoz és szak- szervezeteikhez, amelyben a diákokkal való dialógusra szólította fel a címzetteket, és egyben közölte, hogy ak­ciójuk egyetlen célja a ,.nemzet javának szolgálata” volt. Temesváron mindamellett — helyi szakszervezeti for­rások szerint — már decem­ber 16-ától 13 vállalat álta­lános, 26 pedig részlege* sztrájkokkal csatlakozott a diákok követeléseihez. „Számháború a tények ellen” Palotás hazudott? Érdeklődéssel figyeljük a furcsa számháborút, amelyet Palotás János és a VOSZ folytat a tények ellen. Palotás eredetileg azt állította, hogy a szabad demokraták a költ­ségvetési vitában megszavazták a benzináremelést. Mint­hogy ennek épphogy az ellenkezője az igazság, közle­ményben hívtuk fel Palotás János figyelmét: az SZDSZ nemmel szavazott a benzináremelést tartalmazó kor­mányjavaslatra, sőt — Palotással ellentétben — a ben- zináremelést tartalmazó költségvetési törvényre is. A vita mégsem ért véget: a VOSZ válaszolt. Elhallgatva, hogy Palotás valótlanságot állított, ezúttal nem a kormányja­vaslat, hanem a képviselő saját módosító javaslata körül kezd könyvelési műveletekbe, firtatván a szabad demok­raták felelősségét. A tények iitt sem igazolják a vádaskodást. A VOSZ állításával szemben Palotás módosító javas­latát nem a tartózkodásokkal, hanem 203 „nem” szava­zattal (60 százalék) utasította el a Parlament. Ebből mind­össze ketten voltak szabad demokraták (kerekítve is leg­feljebb 1 százalék). Ugyanakkor a 39 „igen” szavazatból 25 volt szabad demokrata képviselőé. Nem értjük, mi a célja a számszaki hadműveletnek, de a vita gyors lezárása érdekében most mégis megadjuk magunkat. Elismerjük: azt hittük, saját frakciója, a Magyar Demokrata Fó­rum szavazta le Palotás módosító javaslatát, majd sza­vazta meg a benzináremelést tartalmazó forgalmi adót és költségvetést; azt hittük, Palotás János szembenéz ezzel a ténnyel, s nincs szüksége arra, hogy a javaslata iránt barátságos SZDSZ-t vádolja kudarcáért. Belátjuk: tévedtünk. Várjuk Palotás és a VOSZ újabb könyvelési leckéjét. ígérjük, nem fogunk rá válaszolni. Az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportja Keresztény ember nem hallgathat E térségben az 1990-es év sok volt tekintélyelvű állam­ban emberhez méltóbb éle­tet, szólás-, lelkiismereti és vallásszabadságot hozott, amit annyian óhajtottunk, és amire annyian vágytunk. Ez a változás az embereknek és az egyházaknak is nagyobb cselekvési teret és tisztább légkört biztosított. Sajnálattal látjuk azon­ban, hogy ezekkel a nagy­szerű változásokkal egy idő­ben a gazdasági válság miatt a nép jelentős részének igaz­ságtalan elszegényedése lé­nyegesen fokozódott, s mind­ez, emberileg érthetően, jo­gos elégedetlenséget váltott ki. Nem szabad engednünk, hogv a romló körülmények a jóérzésű emberek megosz­tásához, esetleg újból dikta­túráihoz vagy nemzetiségi és faji üldözésekhez vezesse­nek. Ügy gondoljuk, hogy ebben a helyzetben a ke­resztény emberek nem hú­zódhatnak vissza hallgata­gon, hanem segítséget kell nyújtaniuk legalább a tisz­tánlátáshoz; egy igazságo­sabb társadalmi élet mun­káló! kell hogy legyenek. Ezt kívánja őszintén a Közép- és Kelet-európai Ru­therford Intézet. (Jelen nyi­latkozat John W. Whitehead" úrnak, a Rutherford Intézet elnökéneik jóváhagyásával íródott.) Viharsarki munkástanács(talanság)ok Orosházán Hol vannak az igazi munkásvezérek? Cseppet sem örömteli hangulatban tartotta meg az orosházi Petőfi Művelődési Házban szombaton délelőtt kongresszus-előkészítő, ki­bővített megyei tanácskozá­sát a Békés Megyei Munka- vállalók Érdekvédelmi Szö­vetsége, mely múlt év no­vember 17-én alakult meg Gyomaendrődön. A Munkás- tanácsok Országos Szövetsé­gének (MOSZ) öttagú direk­tóriumának képviseletében (mint ismeretes, az utóbbi időben belső viszályok kö­vetkeztében széthullott a MOSZ országos vezetése) először Sastinszki László kért szót. Mint elmondta, a direktó­rium jóváhagyása nélkül je­lenleg minden rendelkezés és elképzelések szerint minden MOSZ társelnökei elveszí­tették a bizalmat; egyikük, Somlai Lajos például ma 12 óráig kapott haladékot arra, hogy elszámoljon 300 ezer forinttal. A szövetség anya­gi helyzete annyira kritikus, mutatott rá, hogy szakértői az Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén már nem tudtak részt venni. Elsősor­ban azért hívták össze janu­ár 12-ére Budapestre a MOSZ országos gyűlését, hogy megváltozzon a szövet­ség szervezeti rendszere. Az elképzelések szerint minden hatalom a munkástanácsok megyei vezetésének kezébe kerülne (megyénként egy megbízott elnök működne, főállásban), valamint min­den megye és Budapest egy tagot delegálhatna az orszá­gos vezetőségbe, mely így húsztagú lenne. A hozzászólások során Györki Ferenc (Alföldi Por­celán, Hódmezővásárhely) azon véleményének adott ihangot, hogy az MDF kez­dettől fogva ki akarta ma­gának sajátítani a munkás- tanácsokat; meglátása sze­rint azért rágalmazták meg Bajtay József társelnököt is, mert nem hajtotta végre Antall József miniszterelnök utasításait. Berkes Imre, az Orosházi Városi Munkásta­nács elnöke beszámolt arról, hogy a megyei érdekvédelmi szövetség (alapszabályát de­cemberben fogadták el) cég­bírósági bejegyzése folya­matban van, de a munkahe­lyeken továbbra is számta­lan nehézséggel kell szembe­nézniük az alulról szervező­dött munkástanácsoknak. Nem értette, a MOSZ ho­gyan válhatott a pártok ma­rakodásának színhelyévé, s azt is szóvá tette: a postának „köszönhetően” még mindig tucatjával tűnnek ei a szö­vetség levelei. Fodor István (Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat orosházi üzeme) em­lékeztetett arra, hogy az el­múlt év őszén az SZDSZ ép­pen azért támogatta a vál­lalati tanácsokat, mert ve­szélyesnek ítélte meg a MOSZ MDF-es irányultsá­gát. Megítélése szerint a Munkástanácsok Országos Szövetsége úgy hagyta el a munkásokat, mint az olaj- kútból feltörő gáz az olajat. Ezt követően Pap Péter (Ba­romfifeldolgozó Vállalat, Orosháza) konkrét példával is szolgált annak illusztrálá­sára, hogyan tudja szétzúzni elbocsátásokkal a munkásta­nácsot a pártállam idejéből „ittfelejtett” igazgató. Hogy nem jobb a munká­sok helyzete más megyék­ben sem, azt László István (NKFV szegedi üzeme) fel­szólalása igazolta. Kezében lobogtatta azt a vezérigaz­gatói utasítást, mely — ha­táridő megjelölésével (!) — arra kötelezi a vállalat dol­gozóit, hogy alakítsák ki a dolgozói képviseleti rend­szert. A több mint két órán át tartó gyűlésen végül Réti Béla (Forcon Forgácsoló­szerszám-Ipari Vállalat, Bé­késcsaba) felhívta a jelenlé­vők figyelmét arra: végső szakaszához érkezett el a munkások érdekvédelmi küzdelme. Ha a bérből és fi­zetésből élők nem lesznek képesek összefogni, lesöprik őket a színtérről. D. L.

Next

/
Thumbnails
Contents