Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám

NÉPÚJSÁG 1991. január 5., szombat Orvosi közlemény Antall József egészségi állapotáról Az Antall József minisz­terelnököt kezelő orvoscso­port január 2-án, az ellen­őrző vizsgálatokat követően konzíliumot tartott. (Mint már az korábbról ismert, a miniszterelnöknél a nyirok­rendszer megbetegedése, úgynevezett non-Hodgkin lymphoma áll fenn.) A konziliáriusok megálla­pították, hogy az alkalma­zott kezelés eredményes, a miniszterelnök jelenleg is panaszmentes, és változatla­nul munkaképes. * * * A Miniszterelnöki Sajtó­iroda a következő informá­cióval egészítette ki a ja­nuár’ 3-án kiadott orvosi közleményt: Több külföldi állam- és kormányfő, illetve több ki­váló külföldi intézet aján­lotta fel segítségét a mi­niszterelnök úr betegségét illető diagnosztikus eljárá­sokban való részvételre, a gyógykezelésre. Ezzel kapcsolatban — az egyes kormányoknak és in­tézményeknek külön kifeje­zett köszönet mellett — a Miniszterelnöki Sajtóiroda felhatalmazást kapott annak közlésére, hogy Magyar- országon rendelkezésre áll­nak mindazon diagnosztikus és terápiás eszközök, eljárá­sok, valamint gyógyszerek, amelyek a miniszterelnök JÁr betegségének (non-Hodg­kin lymphoma) pontos kór- ismézéséhez, gyógyításához, a gyógyítás eredményessé­gének ellenőrzéséhez, az or­vostudomány mai szintje szerint szükségesek. Ezért a miniszterelnök — köszöneté kinyilvánítása mellett •— nem kívánt élni a meghívá­sokkal és a felajánlott kül­földi segítséggel. A számlát utólag rendezik A gyulai gyógyfürdőben elfogadják az utalványt (Folytatás az 1. oldalról) A gyulai várfürdő gyó­gyászati részlege csaknem minden mozgásszervi meg­betegedésben szenvedő em­ber számára enyhülést, gyó­gyulást jelentett. Eddig! Az orvosi javaslattal és társadalombiztosítási utal­vánnyal érkezők díjmente­sen vehették igénybe a szol­gáltatásokat. De mi lesz ez-- után, hogy felröppent a dön­tés híre: csak készpénzfize­tés ellenében gyógyulhatnak a beutaltak is. Egyes gyógy­fürdőkben már kategoriku­san elutasítják a beutaltak ingyen jegyét, a társadalom- biztosítási utalványokat. — Mi egyelőre ugyanúgy kezeljük a beutaltakat, mint korábban — mondta Gomb­kötő Ferenc, a gyulai gyógy­fürdő vezetője. — Nagyon reméljük, hogy megegyezés születik a társadalombizto­sítással, és sem a betegen, sem rajtunk nem csattan az ostor. Utólagosan bizonyo­san rendezni tudjuk a szám­lát. Senkit nem küldünk el a társadalombiztosítási utal­ványával és orvosi javasla­tával. Az tény, hogy az óriási energia-áremelések miatt az árainkat mi sem tudjuk tar­tani. Január 1-jétől a kész­pénzes belépőjegy ára 20-ról (diák, nyugdíjas) 40-re, és 30-ról 50 forintra emelke­dett. Ezért a pénzért igény­be vehetik a strand- és gyógyvizű medencéket. Más nincs. aki megfizesse a működtetés költségeit. A gyógyfürdő szolgáltatásá­nak árai is emelkedtek, te­hát. ha valaki orvosi ja­vaslattal, társadalombiztosí­tási utalvány nélkül érke­zik, többet fizet. A masz- százshoz nem szükséges az orvosi javaslat, ennek az ára 100 forint mostantól. B. Zs. A megyei közgyűlés elnökjelöltjei A megyei önkormányzat december 28-i, alakuló ülésén létrehozta a jelölőbizottságot, amelynek összetétele tük­rözi a megye politikai arculatát. Mint a bizottság elnöke, Juhász Pál elmondta, feladatuk a megyegyűlés tisztség- viselőinek — a főállású elnök és a három társadalmi al- elnök — megválasztásának előkészítése. Így a jelöltek bemutatása, a politikai pártokkal való egyeztetés, véle­ményeik, javaslataik begyűjtése. A jelentősebb pártok, továbbá a pártokhoz nem kötődő megyegyűlési tagok képviselői jelenlétében a jelöltek bizottsági meghallgatá­sa. Ezek alapján állítja össze jelentését a bizottság, és terjeszti január 14-én a megyei önkormányzati ülés elé. A decemberi ülésen két elnökjelöltet állítottak, dr. Je­szenszky Géza és Murányi Miklós személyében. Az alel­nökjeíöltek — akiket területi elv szerint jelöltek, illetve majd választanak meg — a következők: a békési körzet­ből Cservenák Pál Miklós (Mezőberény) és Kökéndy Jó­zsef (Békés), a gyulai körzetből dr. Gyarmathy, Sándor (Gyula), dr. Kincses Sándor (Szeghalom), .Kiss Zoltán (Zsadány) és Komáromi Gábor (Vésztő), az orosházi kör­letből Pápai Zoltán (Kunágotai és Szilágyi Menyhért (Csorvás). Minden körzetből egy alelnököt választanak. A jelölőbizottság szeretné, ha a lakosság is véleményt mondana mind az elnök-, illetve alelnökjelöltek szemé­lyéről, akiket lapunkban bemutatunk. A véleményeket, javaslatokat juttassák el a Békés Megyei önkormányzati Testület Hivatalának címére (5600 Békéscsaba, Derkovits sor, Megyeháza), január 10-ig. Dr. Jeszenszky Géza Dr. Jeszenszky Géza ag­rárszakember. A Békés Me­gyei Növényvédelmi Állo­más növény-egészségügyi felügyelője. Szakmáját a gö­döllői és a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetemen sze­rezte. Mezőgazdasági tudo­mányokból doktorált. Nem csoda, hogy elképzeléseit rögtön ehhez a gazdasági ágaza'thoz köti: — A leendő megyegyűlési elnöknek már a kezdet kez­detén szembe kell néznie a mezőgazdaság tavalyi 55-60 milliárdos aszálykárával. Mindemellett számtalan okot felsorolhatnék, miért erősödik a földeken dolgo­zók, a falu népének bizony­talansága, függetlenül attól, hogy szövetkezetben vagy magángazdálkodóként igyekszenek boldogulni. A legfontosabb talán a földtör­vény elfogadása lenne. Meggyőződésem, hogy bár­kit válasszanak e méltóság­ra, a maga eszközeivel segí­tenie kell Békés megye me­zőgazdasági jellegének erősí­tését. Zömében e köré kell az induló vállalkozáisokat, a külföldi kapcsolatokat is épí­teni. A megyei közgyűlés el­nöke — hitem szerint — a menedzser szerepét is be­töltheti, ami, elmaradott tér­ségről lévén szó, megint csak nagyon fontos. Űj üzemek, termelő vállalatok beindítá­sa egyébként a munkanél­küliség enyhítését is szolgál­ná. Meg kell küzdeni a nyo­masztó infrastrukturális el­maradottság felszámolásá­nak nehéz feladatával is, hiszen hovatovább a fejlődés legnagyobb gátja ez lesz. Tudvalevő, hogy a megyei közgyűlésnek nincs irányító szerepe, mint elődjének. Et­től függetlenül nem nélkü­lözhető a helyi önkormány­zatok működésének össze­hangolása. Folyamatos, élő kapcsolatot kell kialakítani valamennyi helyhatósággal, hiszen szerény kincstáruk bármikor előidézhet patt­helyzetet például egy-egy he­lyi elképzelés kapcsán. Néhány hónapja pártelkö­telezett vagyok; tavaly szep­temberben beléptem a füg­getlen kisgazdapártba, hi­szen az önkormányzati vá­lasztásoknál az ő támogatá­sukkal jutottam képviselő­séghez a gyulai testületben. A megyegyűlés elnökeként — megválasztásom esetén — csak politikamentesen tu­dom elképzelni a munkát. Bizonyosan sokat segít majd az elnöknek a három alel- nök, akik a megye különbö­ző régióit képviselve, a nél­külözhetetlen összekötő ka­pocs szerepét látják el a helyhatóságok és az elnök között. Nem szeretném kihagyni az elképzeléseim közül a sportot; akik ismernek, tud­ják, milyen közel áll hoz­zám a testedzés, hiszen me­gyei úszószövetségi titkár és labdarúgó-játékvezető va­gyok. Ebből következően elég pontosan tudom, megyei szinten mekkora segítségre lenné szüksége az itteni sportéletnek. A Békés megyei elnökvá­lasztás érdekessége, hogy ,,ellenfelem” ' hosszú éveken át a főnököm volt. a növény­védő állomáson. Talán a kö­zeli ismeretségnek köszön­hető, hogy most egyikünk, sem választotta a másik le­járatását, sőt, régi barátsá­gunk csöppet sem halvá­nyult. L. E. Murányi Miklós Többen megfogalmazzák maguknak a kérdést, miért pályázik a volt megyei ta­nácselnök az elnöki tisztség­re? Murányi Miklósnak erről a következő a véleménye: — Az önkormányzatok ne­héz politikai és gazdasági helyzetbe kerültek. A követ­kező évek nagy megpróbál­tatás* tartogatnak mindany- nyiunk számára. Hogy még­is miért indultam ezen a vá­lasztáson, annak több oka van. Amíg az államigazga­tásban dolgoztam, • különböző feladatokat láttam el, és utoljára másfél éven keresz­tül a megye tanácselnöke voltam. Ez az időszak a rendszerváltás idejére tehe­tő, amikor különösen fontos, hogy egy államigazgatási ve­zető miiyen kapcsolatot ala­kít ki a képviselőkkel, a pártokkal, az érdekképvise­leti szervekkel. Ügy érzem, minden döntésem és minden tevékenységem a nyilvános­ság teljes bevonásával tör­tént, vezetési stílusom nyílt, irányításom alatt nem volt tabu téma a megyei testület, vagy a végrehajtó bizottság ülésein és ezeken kívül sem. 'Nagyobb viharok, összezör­dülések nélkül, működőképe­sen adtuk át az intézménye­ket az újonnan választott vezetőknek. Amikor a je­löltséget elvállaltam, abból indultam ki, hogy vezetési felfogásom, együttműködő képességem megállták he­lyüket e bonyolult időszak alatt, és bízom benne, hogy tapasztalataim, külföldi és belföldi kapcsolataim fel- használásával sokat tehetek még Békés megyéért. Hiba lenne az országos túl­politizált gondolkodást be­vinni a megyegyűlésbe. Nem pártérdekeknek és párt­harcoknak keli eldöntenie, ki legyen a megyegyűlés el­nöke. Figyelembe kell venni, hogy a régi, nagy tekintélyű, hatalommal rendelkező ta­nácselnökök kora lejárt. A mostapi megyei irányító sze­rep teljesen átalakult. Meg kell határozni azoknak a feladatoknak a körét, amely­ben megyeszinten kell gon­dolkodni, és el kell különíte­ni a települések egyéb fel­adataitól. Meggyőződésem, hogy egyelőre fő feladatunk a megyei intézményeik mű­ködési feltételeinek biztosí­tása. Bárki legyen is az el­nök, ettől nem menekülhet. Második feladat a regionális területi fejlesztési elképze­lések végrehajtása. Elmara­dott térségben élünk, és úgy érzem, hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítésével, üz­leti partnerek, piaci lehető­ségek felkutatásával a szin­ten maradást mindenképpen, de feltételezhetően némi fej­lődést is biztosítani lehet. Elengedhetetlen a település- fejlesztéshez szükséges inf­rastruktúra kiépítése. Véleményem szerint a kül­dötteknek döntésük előtt azt kell mérlegelni, hogy melyik jelölt tud konkrét segítő te­vékenységet folytatni a me­gye érdekében. Békés me­gyében fokozott szerepe le­het a megyei testületnek az önkormányzati feladatok megoldásában. P. J. * * * Az alelnökjelöltekröl lapunk keddi számában olvashatnak rö­vid ismertetést. Halszálkák — üvegszilánkok között Hogy — bár „egyikünk se kérte” — mivégre jöttünk a világra? Hát például átél­ni mindazt, hogyan ünnepel a magyar — karácsonytól szilveszterig. Mert „Okoska” ám a Jézuslka is. Hagyja, hadd vétkezzünk a Biblia szeretetparancsa ellen az óesztendő utolsó napjaiban is, hogy aztán bűnös lel­künk megtérjen az új év­ben, Göncz Árpád szavaival élve: az embert és embersé­get próbálóban, a társada- lomkovácsolóban, a történe­lemformálóban. Nem vagyok balga. Nem azzal a szándékkal örökítem meg ama sorjázó napok egy­némely kevéssé örömteli pil­lanatát. mintha bárki is ta­nulna belőle, hanem azért: véletlenül se tűnjön el a fe­ledés homályában, 1990 vé­gén hogyan és miért, buktak meg közülünk egyesek az élet iskolájának „Tízparan­csolat” elnevezésű, sokáig meglehetősen komolytalanul vett tantárgyából. o Biz’ Isten, az ünnepek alatt egy ízben csak a csoda mentett meg attól, hogy a torkomon akadjon a szálka. Nem, nem a közelünkben felrobbantott petárda hozta rám a szívbajt, „csak” eszembe jutott a szenteste délutánján látott eset. A dermesztő hidegben egy fér­fi feküdt a járda mellett. Mozdulatlanul. Mellette he­vert a kerékpárja, rajta egy lucfenyő. A szájtáti nép már azt hit­te, beteg az ártatlan, míg­nem odalépett hozzá .egy Gábriel taxis (az ALU 912 rendszámú, piros Dacia veze­tője), hogy „elsősegélyben ré­szesítse”. Nem telt bele egy perc, s a vándor — igaz, meglehetősen dülöngélve, de mégiscsak — elindult arra, ahol a lucfenyőt karácsony­fává változtatják át. G Mint Hofi, sokszor én is anyósomtól tudom meg, mi újság a nagyvilágban. Köl­csönösen ellátjuk egymást rémisztő hírekkel, hogy az­tán együtt háborogjunk az emberi gyarlóságon. Mondtam neki karácsony másnapján, mekkora ribillió támadt a piacon előző nap abból, hogy valakitől el akarták lopni 600 forintért vásárolt karácsonyfáját. Csak legyintett egyet a piti ügy hallatán. Saját szemével látta aznap délelőtt, volt vállalatának gazdasági igaz­gatóhelyettese miképp sur­rant be a cég irodai épüle­tébe. Egy kis kacagó májért, meg röhögő veséért... o Szégyen ide, szégyen oda, a vidéki' hírlapíró eléggé körül nem írható módon örül annak, ha szilveszter előtt felveheti a fizetését. Nem tudni, van-e erről tudomása Csengey Dénesnek, ki a ma­gyar újságíró-társadalmat is felszólította arra, hogy egy­havi fizetésével járuljon hozzá a szegényeket segítő Nemzeti Alapítványhoz, de nem is ez most á lényeg. A summa kézhezvételét követően emberünk vissza­igyekezne szabadságára, ám bezárva találja a szerkesztő­ség kapuját. (Se ki, se be. Hírnök jő, sietve közli: va­laki, egy antiúriember, esze­veszett dühében nemcsak egyik kolléganője gondola­tait, hanem annak szoknyá­ját is ráncba akarta iszedni. Jézus, isegíjj! De hát érdemesek va­gyunk-e rá? Franco Zefirel- Iinek a televízióban vetített négyrészes filmje, a hátbor­zongatóan gyönyörű Názáreti Jézus is mintha azt a kér­dést feszegette volna: van-e annál nagyobb tragédia az emberiség történetében, mint az, amikor a Megváltó meg­érkezik? Merthogy maga a csodatétel már nem kor­rumpálható. o Egy ráadás — már az idénről. A boltok zöme má­sodikén zárva volt a lakóte­lepen, így aztán nem csoda, ha a jókora üvegdarabok és -szilánkok között átbukdá- csoló-átropogó embereknek „pezsgős” hangulatuk tá­madt. Nékem is. „Indul a század csuklógyakorlatra, hahó — írta Troppauer hü- mér”, rémlett fél előttem Rejtő Jenő örökbecsű sora. Azt azért jó érzés volt tudni, hogy a gyógyszertár időben kinyitott. Dányi László Eltörlik a kamatplafont (Folytatás az 1. aldalról) a külföldi valutanemekhez való közeledés. Ezt erősítette meg Burá­nyi György, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke is, amikor kijelentette: a külföldi be­fektetők részéről már jelien- {leg is de facto konvertibilis- ’ nek tekinthető a forint. A bankelnök azon az állás­ponton volt, hogy az árfo­lyamváltozás ellenére sem lesz a tervezettnél magasabb az infláció. Surányi - Gyöngy mind­emellett elmondta: várható­an január végén* megszüle­tik a Nemzetközi Valuta­alappal a hároméves közép­távú gazdasági megállapo­dás; amelynek révén január­ban 300 millió dollár, majd februárban újabb 200 millió dollár kölcsönt folyósítanak hazánknak. A Nemzeti Bank elnöke ezzel kapcsolatosan* hangsúlyozta, hogy a valuta­alap pozitívan értékelte a magyar gazdaság múlt évi fordulatszerű változásait, így a kereskedelmi mérlegtöbb­letet és a folyó-fizetésimér- leg aktívumát. Ezt követően Surányi György bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank javas­latára a kormány eltörli a hat hónapnál hosszabb lekö­tésű betétek kamatplafon­ját. A bankelnök úgy érté­kelte: ennek révén elérhető, hogy a* lakossági megtakarí­tások reálértéke ne csökken­jen, azaz az állampolgárok ne kényszerüljenek pénzüket valutáiba, vagy más érték­tárgyba fektetni az inflációs hatások elkerülésére A tájékoztatón szóba ke­rült még a jövő héten vár­ható üzemanyagár-növeke- dés is. Ennek kapcsán Kupa iRÍihály ígéretet tett arra, hogy az útalappal nem fog­ják megterhelni a benzin­árat, így várhatóan 8—8,50 forintos árhatáron belül ma­rad az emelés. Egyidejűleg emlékeztetett arra, hogy az útalap annak idején kény­szerintézkedésként épült be az üzemanyag árába, éppen ezért más forrásokból kell fedezni az úthálózat fenn­tartásának költségét.

Next

/
Thumbnails
Contents