Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-31 / 26. szám

1991. Január 31., csütörtök o Kelet-európai gazdaság­prognózis Kutyaszorítóban a csabai Karnevál A munkanélküliség kísértete járja be Magyarországot. Napról napra riasztó, s egyben sokkoló hírek érkeznek min­denfelől. Hol ez a /jóhírű vállalat, hol az á valaha biztos pi­acra termelő cég kerül a szakadék szélére, így aztán érthe­tő, ha laz embereket manapság elsősorban jaz foglalkoztatja: kik és hányán kerülnek lapátra munkahelyükön? A minap például az a hír jutott a fülembe, hogy hamarosan 350 dol­gozót elküldenek a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat­tól is. Kapaszkodók pedig kellenek A háború bekölitözött az otthonunkba, a gazdasági csőd, a társadalmi válság elér­te legszemélvesebb kapcsolatainkat is. Többszörös terheléssel dolgozunk, és ép­pen azokra marad figyelmünkből és tü­relmünkből a legkevesebb, akiket a leg­jobban szeretünk. S komolytalan vagy ki­fejezetten gyanús szinte minden optimiz­mus, hihetetlen a közeli fellendülésről szóló elmélet, a magabiztos fellépés. Kép­telenek vagyunk hinni a polgárosodás és a felzárkózás lehetőségében. Akkor meg mi értelme? A századvég embere menekül (ne) a vi­lág bomlása elől>, a helyét keresd, és ez egyáltalán nem róható fel hibájául, éppen ellenkezőleg. Inkább az a tragikus, ha feladja a meccset, a tartását elveszíti és méltatlan kompromisszumokat köt. Vajon törvényszerű, hogy gondterhelt, zűrzava­ros időkben olyan kevés becsületes, érté­kes ember sikeres és boldog? Botrányosnak nevezte a minap egy kül­földi tudós, hogy korunknak egyszerűen nincs nagy filozófiája, de még filozófiai kultúrája sincs. Mert filozófiai kultúra szerinte csak ott van, ahol az emberek megpróbálják életük célját, értelmét meg­fogalmazni, . „ahol gondolkodnak, mielőtt beszélnek, és főleg, mielőtt ütnek”. Lehet, hogy a „Többet ésszel, mint erővel” régi bölcsesség modern változatáról van szó? Amikor a társadalom tagjai így elbi­zonytalanodnak világképüket tekintve, a tud ármányokban is cs alód nak és már a saját szemüknek sem hisznek, akkor fel­erősödnek a parapszichológiái jelenségeit. Fokozódik a természetfeletti, a titokzatos erőkbe vetett hit, az irracionalitás, a misz­tikum, a csillagjóslás iránti igény. Talán mert ezek több jóval kecsegtetnek, kelle­mesebb „igazságot”, több vigaszt ígérnek, mintha szembenéznénk a valósággal; ta­lán mert így könnyebben és gyorsabban kielégíthetjük kíváncsiságunkat, mintha a tudomány módszerét, irgalom iránti vá­gyunkat, mintha a vallásit választanánk. Talán a lázadás, talán a másság is oka a „para” divatnak? Annyi bizonyos: emberi tulajdon- ságiunk), hogy a kérdésekre válaszokat, a bajokra orvoslásit keresünk. S ha nem ta­láljuk meg itt, máshol kutatunk utána. Ha csalódunk abban, amiben eddig hit­tünk, új vallást, másik kapaszkodót kere­sünk. Ilyen egyszerű. Álmodunk és vár­juk a csodát; különben ugyan miből me­rítenénk erőt, hogy mindennap felkeljünk, hogy újból és újból nekiinduljunk az út­nak? Niedzielsky Katalin lövőre a gabonával is befürödhetíink? Töpreng a szövetség: búza helyett kukorica? A legilletékesebbhez, Ul­bert István vezérigazgatóhoz fordultam felvilágosításért. — Hát kérem, részben igaz a hír — mondta. — Ha nem változik meg a piaci hely­zet Kelet-Európábán, vagyis oda nem tudunk exportálni, akkor előbb-utóbb rákény­szerülünk erre a lépésre. Fő­ként a csirketermelés visz- szaesésével kell számolnunk, de hát, mint köztudomású, az egész élelmiszerexport válságba jutott. Egy-két nagyüzem kivételével már a nyersanyagtermelők is leáll­tak. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy március-április­ban már nem tudjuk fenn­tartani a dolgozók teljes foglalkoztatását, s valóban kemény intézkedéseket kell bevezetnünk. Jelenleg ott tartunk, hogy bár egy-két napra hazaküldünk dolgozó­kat, április végéig biztosíta­ni tudjuk a komplett két műszakot. — Hogyan próbálják meg útját állni |a nagyobb mérvű elbocsátásoknak? — 'Tény, hogy ezeket a (Folytatás az 1. oldalról) intézménye pedig egyoldalú szerződés volt. • — Mindez a herce-hurca és vita részben elkerülhető lett volna, ha a Németh- kormány annak idején pár szavazattal elvetett földtör­vény módosító javaslatát, amely a megváltott földek tulajdonosait, illetve örökö­seit visszahelyezi jogaikba, a kisgazdapárt, vagy a kor­mány ismét beterjeszti. Egyetlen döntéssel 1960-ig rehabilitálható lett volna a parasztság egy része ... — Hát ez az! Jó a kér­dés. Álmomban sem gondol­tam volna, hogy egy demok­ratikusan megválasztott parlament tagjai addig sem jutnak el, mint az előző. Ál­szent, képmutató megoldá­sokon gondolkodnak, és a régi tulajdonosokat a mosta­ni törvénytervezet mindösz- sze 7-10 százalékban kárpó­tolná. A földet illetően pe­dig, mi ez a módszer, ha nem egy újabb nadrágszí j­termékeket ekkora nagyság­rendben nem lehet eladni Nyugat-Európában. Az az igazság, hogy mi fél évvel elodáztuk a szükséges lépé­sek megtételét, mert bíztunk és ma is bízunk az állami támogatásban. Most például február elsejétől 5 százalék­kal növelik a tőkés export dotációját, persze meg kell hogy jegyezzem, nem ezen múlik a mintegy 2 ezer dol­gozót foglalkoztató, kiváló technológiával rendelkező gyár életben tartása. — Hanem? — A privatizáción. Ko­moly tárgyalásokat folyta­tunk angol, illetve amerikai cégékkel. A fő téma: ho­gyan lehet átmenteni ezt*a remek munkaerőt. Halvány ígéretet kaptunk arra: amennyiben létrejön a „há­zasság”, szerényebb mérvű elbocsátásokra kerül sor. — Ezek szerint még nem tudni, hány dolgozónak mond fel a vállalat? — Nem. A hét folyamán dolgozzuk ki ezzel kapcsola­tos elképzeléseinket, (dányi) parcellázás? "Ennek veszé­lyét egyébként az Agrárszö­vetség is felismerte, s ve­lünk egy platformon van. — Lesz-e a karcagihoz ha­sonló földfoglalás Békésben? — Csak szervezett akciók­ra kerül sor, a közeljövőben például Vésztőn. — S mi lesz akkor, ha törvénysértőnek ítélik maga­tartását a hatóságok? — Mint képviselővel szemben csak parlamenti jó­A kelet-európai államok gazdasági teljesítménye 1991- ben tovább zsugorodik. Bul­gáriának, Romániának, a Szovjetuniónak, és Magyar- országnak az 1990-eshez ha­sonló recesszióra kell felké­szülnie, Csehszlovákiában a visszaesés kirívó lesz — áll az összehasonlító gazdasági tanulmányokkal foglalkozó bécsi intézet legújabb jelen­tésében. Az intézet számításai sze­rint a Szovjetunióval egykor szövetséges országokban — a Szovjetuniót nem, de Kelet- Németországot beleszámítva — az ipari termelés közel 20 százalékkal, a nemzeti ter­mék csaknem 14 százalékkal esett vissza 1990-ben. „A térség” összmutatója — Ju­goszlávia és a Szovjetunió eredményét is beleértve — az iparban kilenc-, a nem­zeti termékben hatszázalé­kos csökkenést jelez. Az ipari (termelés a Szov­jetunióban öt, a nemzeti ter­mék három százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben. Ezt ugyan a jelentés „mérsékelt” jelzővel illeti, de megjegyzi, hogy az összkép a Szovjetunióban katasztro­fálisan fest. Nem szabad vi­szont megfeledkezni arról, hogy az ellátási hiányosságo­kat főleg az elosztási háló­zat összeomlása idézte' elő — állapítja meg a bécsi do­kumentum. váhagyással indíthatnak el­járást. De ha ez bekövetkez­ne, akkor a bírósági eljárás során az is bebizonyosod­hatna, milyen is ma Ma­gyarországon a demokrácia és a jogállamiság. Sőt, úgy gondolom, az Emberi Jogok Bizottsága is meggyőződhet­ne arról, hogy sajnos úgy tűnik, pillanatnyilag, Ma­gyarország ma még egy ba­nánköztársaság. Rákóczi Gabriella (Folytatás az 1. oldalról) a gyengén áttelelö állomány helyére tavasszal búzát vagy olajos növényt vessenek-e a gazdaságok. Tudniillik azt már jelzi a világpiac most is egyértelműen, hogy a ku­koricánál nincs olyan lénye­gesen nagy áresés, mint a A Békés megye vadgazdál­kodásában meghatározó vad­kereskedelmi, vadászatszer­vező irodák közül az 1990— 91-es őszi-téli vadászévadot a BÁG-Vadász Kft. — a lon­doni székhelyű Bailey Robin­son- irodával közösen — ér­tékelte tegnap a dobozi Lux panzióbah. Jeszenszky Lajos ügyvezető egyebek között el­mondta a velük kapcsolat­ban levő vadásztársaságok, vadgazdasági egységek kép­viselőinek, hogy a kedvezőt­len időjárás ellenére meg­közelítették terveiket, összes­ségében eredményes vadász­szezont zártak. Már most tár­gyalásokat folytatnak a kö­búzánál, s az is nyilvánvaló, hogy kukorica mind a Szovjetunióba, mind a szom­szédos keleti országokba könnyebben eladható ter­mék. A bizonytalanság, a kiszá­míthatatlan hazai gabonapiac miatt a Gabonaszövetség a szokásostól éltérően a köz­vetkező vadászati év bér­vadászatainak lekötésére. A várható felajánlások felére megtalálták a fizetőképes külföldi partnereket. Az idei vadászati szezont áttekintve az ügyvezető kendőzetlen kritikával érintette a tapasz­talatokat. mert „egymás be­csapása, a szervezetlenség, vagy a nem 100 százalékos korrektség tönkreteheti a legrégebbi üzleti kapcsolato­kat is.” — A BÁG-Vadász Kft. meghatározó külföldi partne­re, a Robinson úr által ve­zetett iroda, szintén elége­dett a szezonnal — a legna­gyobb elismeréssel szóltak a gyűlés elé nem tudott ter­vet előterjeszteni. Várhatóan május körül tudnak kidol­gozni egy olyan stratégiát, amely a termelők vetésszer­kezetét illetően tálán a leg­inkább tükrözi a világpiac keresleti és kínálati viszo­nyát. — rákóczi — kft. munkájáról —, de ők sem nélkülözték a kritikát Az angliai üzletemberek megközelítése úgyszintén az eredményesebb munkát cé­lozta meg: „— Ha a partner magyar vadásztársaságok tisztában vannak az elvárá­sokkal; a menet közben föl­merülő észrevételekkel, ak­kor megvan az esélyünk a továbblépésre. Tizennyolc va­dásznap alatt 5500 fácánt lőt­tek Önöknél irodánk angol, amerikai, spanyol, belga ven­dégei, arra törekszünk, hogy jövőre még többen jöjjenek Magyarországra, és még töb­ben mondhassák odahaza: nagyszerű vadásznapokat töl­töttünk Magyarországon,” L. S. I törvénytelen földfoglalás az ok — lemondott az FKgP karcagi elnöke A Nagykunság legnagyobb mezővárosában, Karcagon a pártok egyes tagjai körében viharokat váltott ki a vasárnapi jelképes föld- foglalás. A független kisgazdapárt helyi elnöke, Oroszi Sándor — földtörvény hiányában — elhatárolta magát a karókitűzéstől, bár a földtulajdonlás jogát elismeri. Az akció hírére a helyi szervezet elnöki tisztéről már az esemény előtt lemondott. Az MDF helyi szervezetének elnöke, Petrov István annak a véleményének adott kifejezést, hogy a korábbi jogtiprást nem lehet jogtalansággal helyrehozni. Jelenleg még nincs érvényes földtörvény. Megítélése szerint a kisgazdapárt nem képviseli helyben sem az egész pa­rasztságot, az 1947-es tulajdonviszonyok helyreállítása nem jár­ható út. Harc a hatalom újraosztásáért A jó vadásznapok titka Kondoros kiszabadult a Condor’s szorításából Kulcscsomót örökölni le­het boldogító és elszomorító érzés is, attól függően, hogy mi várja az embert az ajtó­kon, belül. Dr. Kovács Sán­dort, Kondoros választott polgármesterét például 15-20 millió forintos adósság, egy félig kész iskola terhe és a Condor’s Kft. nyűge fogadta hivatalába lépve. A polgár- mester azonban nem „adta be” a kulcsot, hanem a kép­viselő-testülettel együtt mun­kához látott, hogy a község dolgait rendbe szedje. — Először a Condor’s Kft. ügyét tettük tisztába, mely­nek, még 1989-ben, egyik alapító tagja éppen a régi ta­nács volt, egyik ügyvezető igazgatója pedig a tanácsel­nök — kezdte Kovács Sán­dor. — A tanács előnytelen szerződésben 30 évre haszr- nálatba adta a nagymajori Geást-kastélyt, a hozzá tar­tozó parkkal a kft.-nek. ök leszedték a kastély tetőzetét — jelentős kárt akozva — és a mai napig így hagyták. Ugyanakkor egy másak szer­ződés szerint a Condor’s megkapta, szintén 30 évre, a 44-es főút mellett lévő, 9 hektárt erdőnek, ligetnek és szántónak a használati jogát is, ahol benzinkutat, kem­pingparkolót kívántak építe­ni. A képviselő-testület mér­legelt, és úgy döntött, kilép a kft.-ből. Felszólítja a tár­saságot, hogy állítsa vissza eredeti állapotába a kastélyt, az állagmegőrzés érdekében végezze el a szükséges, ha­laszthatatlan feladatokat, és fizesse vissza tartozásait. Ed­dig azonban semmi sem tör­tént, és egy fillért sem kap­tunk. — Pedig igencsak szükség lenne, minden forintra, hi­szen épül az új iskola. — Most valóban az iskola építése és mielőbbi átadása a legfontosabb feladat. Ed­dig 43 millió forintot költöt­tünk rá, de az inflációt nem számítva, a végösszeg eléri majd a 93 millió forintot. Idén az építésre egy évre előirányzott összeg 40 száza­lékát kapjuk meg céltámo­gatásként. Még nem tudom pontosan, hogy a többi hi­ányzó pénzt honnan teremt­jük elő, de szeretnénk, ha a lakosság és a gazdálkodó egységek is besegítenének. Különben a munkákat télen is folytattuk, hogy legalább tető legyen az épületen. — A kft. ügye és az isko­laépítés mellett beszédtéma a községben, hogy több em­bert elbocsátanak az önkor­mányzattól és intézményei­től. — Köztudott, hogy a volt tanács és intézményei mes­terségesen felduzzasztott lét­számmal dolgoztak. Folya­matosan mintegy 30 embert bocsátunk most el, megszűnt a Gamesz, önállóan gazdál­kodó intézmény lett az is­kola, és a polgármesteri hi­vatalon belül is szervezési változások várhatók. Tu­dom, több esetben dolgozó apákról, anyákról van szó, de a költségek csökkentése és a község lakosainak köz­hangulata miatt meg kellett ezt tennünk. — Sokan kíváncsiak a fa­luban arra is, mit tesz az önkormányzat a közbizton­ság javításáért, illetve jön-e Kondorosra gyermekorvos? — Azt tényként állapít­hatjuk meg, hogy rossz a közbiztonság és két rendőr nem elég a községben. Kére­lemmel fordultunk a megyei főkapitánysághoz, de csak annyit sikerült elérni, hogy Kétsopronnyal közösen ka­punk majd egy rendőrt és egy járőrkocsit. Emellett, új­jászerveztük 35 fővel az ön­kéntes rendőrséget is. Gyer­mekorvosra szintén nagy szükség van Kondoroson, és úgy néz ki, tavasztól ez a problémánk megoldódik. — Gondolom, önt sokan keresik fel személyesen hi­vatalában, s mondják el gondjaikat. Mivel tudja biz­tatni őket? — Jósolgatni nem szere­tek, és a jelenlegi helyzetben ezt nem is lehet. Azt azon­ban ígérhetem, hogy a köz­ség érdekét tartom szem előtt, kikérem a lakosok vé­leményét, tanácsait, és min­dig a többség akaratát ve­szem figyelembe. Nyemcsok László Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents