Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-29 / 24. szám

Történelmi nap Szlovák pedagógusok Nagylakról A nap azzal indult a békéscsabai szlovák iskolában, hogy bemutatták az osztálytermeket a vendégtanároknak Fotó: Fazekas Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) dagógusok egyre rendszere­sebbé váló találkozói között is kiemelkedik a tegnapi, amelyet Ján Kukucka, a nagylaki Jozef Gregor-Ta- jovsky szlovák íróról elne­vezett óvoda és iskola igaz­gatója így jellemzett: — Ügy is mondhatnám, történelmi nap ez a hétfői, hiszen az még sohasem for­dult elő, hogy egy egész tan­testület kerekedjék föl, és látogasson el Magyarország­ra. — Azért döntöttünk úgy, hogy mind az 55-en eljöj­jünk — mondta Pavol Buj- tár író, az iskola szlovák munkaközösségének vezető­je —, mert többen közülünk, főleg az egyszerű tanárok, még sohasem jártak magyar­országi oktatási intézmény­ben. A Jozef Gregor-Tajovsky iskolában román osztályok is vannak, így míg a szlovák nevelők a békéscsabai Pad- rahban, a 3-asban, vagy a szlovák iskolában vendéges­kedtek, addig a román aj­kúak a gyulai román iskolát látogatták meg. A békéscsabai szlovák is­kolában a tanulók kultúrmű­sora mellett a pedagógusok. * közötti kötetlen beszélgetés volt a fő program. Ennek során szóba került a két in­tézmény szlovákiai kapcso­lata. — A háború óta először fordul elő — mondta Ján Kukucka —, hogy néhány diákunk Csehszlovákiában tanulhat. Ez számunkra azért is fontos, mert Romá­niában nincs szlovák tanár­képző főiskola. Mi, akik a szlovák osztályokban taní­tunk, román egyetemeken végeztünk... .Végül a Magyarországgal is rokon gondok kerülnek sorra: a pedagógusok fizeté­se, s az utazások drágasága. — Nálunk most átlagosan 1000 lejjel emelték a taná­rok bérét — magyarázta az igazgató —, de ugyanakkor bevezették az adórendszert is. A kettőt összevetve az én fizetésem például 19 lejjel nőtt. Sajnos, megdrágultak a vonatjegyárak is, amit rá­adásul valutában kérnek, így nehezebb lesz az ideutazás. Mi azért most kiokoskodtuk a legjobb megoldást: tizen­két személyautóval jöttünk át... A vendégek tegnap dél­után visszautaztak Nagylak­ra. — ria — Sarkad díszpolgára: Búza Barna szobrász­művész Nemrégiben avattak Sar­kadon Búza Barna szob­rászművész második világ- háborús emlékművét a re­formátus templom kertjé­ben, tegnap ünnepi képvi­selőtestületi ülésre szólt a meghívó: a város díszpolgá­rának választotta a neves művészt. A Bartók Béla Művelődé­si Központban Tóth Imre polgármester szólt a kitün­tetett művészi útjáról, a vá­roshoz kötődéséről. Búza Barna nem Sarka­don született, hanem Vész­tőn, de 12 éves korában a család ide költözött, itt vé­gezte el a négy polgári isko­lát. A képzőművészeti főis­kola elvégzése, a római ösz- .töndíj után Búza Barna az egyházi művészetben, a mű­emlékvédelemben, de közté­ri szobraival, kisplasztikái­val, portréival, éremművé­szetével és fafaragásaival is elismerésre méltót, alkotott. A polgármester ünnepi beszédében a művész haza­hívásáról szólt egy olyan vá­rosba, amely a művészetek-! nek értéket tulajdonít. Majd átadta a díszoklevelet, e sze­rint a város első díszpolgá­rának, Búza Barna szob­rászművésznek. Ezután Ha­lász Andor, a városszépítő egyesület elnöke nyújtotta át az egyesület örökös tisz­teletbeli tagságáról szóló írást. ' 1 Sz. M. Adóslista: Lenin Mgtsz Gyomaendrőd — 9,3 millió forint tartozás; ELKO Kisszövetkezet Oros­háza (felszámolása folya­matban) — 2,6; FAVORIT Kereskedelmi és Szóig. Kft Békéscsaba (félsz, folyamat­ban) — 4,5; PROSPER-ECHT Mg. Term, és Kér. Kft. Bél- megyer (félsz, folyamatban) — 3,7; GYOMACOOP Szóig. Term. Ért. Kisszöv. Gyoma­endrőd (félsz, folyamatban) — 7,9; Űj Barázda Mgtsz Bélmegyer (félsz, folyamat­ban) — 50,1; Rákóczi Mgtsz Körösújfalu (félsz, folyamat­ban) — 4,2. (Folytatás az 1. oldalról) mondta, szerettek volna be­jutni az Orosházi Üveggyár­ba, de a gyár vezetése el- zárkőzott a találkozó elől. A zárt kapuk után az üveggyár Pacsirta úti klubjában az ipari munkásság gondjaival ismerkedett. Kora este az MSZMP nagyszénási alapszervezeté­nek nyílt taggyűlésén vett részt. — Nem taktikai okok mi­att járjuk a vidéket — kezdte előadását dr. Thür­mer Gyula. — Tanultunk a régi pártvezetés hibájából, akik nem ismerték a tagság gondjait, problémáit. Szá­munkra a bizalom megnye­rését jelentik ezek a talál­kozók. Beszédében szólt hazánk gazdasági és politikai hely­zetéről. Hangsúlyozta, hogy a kormány súlyos örökséget vett át, de a jelenlegi hely­zetért egyértelműen felelős. A néppel szembeni bűnnek ítélte a földkérdés rendezet­lenségét. — Azt még meg tudom ér­teni, hogy egy-két úriember, vagy egy párt, mint a kis­gazdák, vissza akarják for­dítani a történelem kerekét, de hogy a kormány ebből hi­vatalos politikát csinál, az bűn. A szövetkezeti tulajdon és a háztáji együttélése ered­ményes volt, s ma a hata­lom ezt akarja szétverni. A szénást termelőszövetkezet­ben tett látogatásom meg­erősített abban, hogy a tag­(Folytatás az 1. oldalról) sárlásának érdekében tőzsdei határidős üzletet köt. Az ak­ciótól azt várják, hogy meg­akadályozzák a benzin árá­nak további emelkedését, a piaci verseny lehetőségeinek kiaknázásával esetleg ki- kényszerítsék az üzemanyag árának némi csökkentését. A Mineralimpex azonban úgy véli: a fogyasztók érde­kében, illetőleg a piaci viszo­nyok érvényre juttatásához ság elbizonytalanodott, s a szövetkezeti vezetés gondjai is a létbizonytalanság körül forognak. A gazdaság csődbe jutott, mondta a szónok. A taxis­sztrájk csak a jéghegy csú­csa, s a feszültségek egyre inkább a felszínre törnek. Társadalmi csata várható, „forró május elé nézünk”, de reméljük az anarchiát meg lehet akadályozni — mond­ta a pártelnök. A munkáspárt vezetője né­pi összefogás létrehozását sürgette. Véleménye szerint a bérből és fizetésből élők együttműködése nélkül a bajból nem lehet kilábalni. Szükséges az önkormányza­tok megerősítése, állapította meg Thürmer Gyula, mert kampány kezdődött a kiste­lepülések polgármesterei el­len. — Legyen politikai stabi­litás, mert a nyugati befek­tető e nélkül nem hoz be semmilyen tőkét az ország­ba, a kormány teremtse meg a közrendet és a közbizton- , ságot, szüntesse meg az ön­kényeskedést, ne lehessenek önkényes földfoglalások. Több minden miatt bíráljuk az Antall-kormányt, de leg­nagyobb hibájának azt tart­juk, hogy nincs átfogó, sza­vahihető gazdasági prog­ramja — mondta befejezé­sül Thürmer Gyula. A rendezvény végén a hallgatóság kérdéseire vála­szolt az MSZMP elnöke. elengedhetetlen, hogy az ár­liberalizáció immár valóban éreztesse hatását. Ezért kö­tött megállapodást az OKGT nélkül az MNB-vel, illetőleg a Magyar Kereskedelmi Bankkal tőzsdei határidős üzletekre annak ellenére, hogy elképzelhető: a kőolaj ára márciusban alacsonyabb lesz, mint a jelenlegi 20 dol­lár körüli ár, és az ügyletet a tőzsdei eljárás barellen- ként még mintegy fél dollá­ros költsége is terheli. — papp — Mégis lesz olcsóbb benzin? „Dobbal nem lehet verebet fogni” Parasztpárti vélemény: a földfoglalásról döntsenek helyben flki„eljegyezte”magát a jegyzőséggel (Folytatás az 1. oldalról) zációs elveinek feladása nem csupán hitelességi kérdés, hanem a valóban nehéz és komplex problémák kezelé­séhez feltétlenül szükséges. Ügy látjuk, hogy a privati­záció folyamatában az ön- kormányzati tulajdon és az általános privatizációs elvek összeegyeztethetetlenek. A kárpótlási törvény egyik fon­tos hiánya, hogy csak ter­mészetes személyekről ren­delkezik. hodiott kárpótlás il­letné meg az önkormányza­tokat, alapítványokat, egy­házakat és más közösségi for­mákat egy egységes jogértel­mezésben. Magyarul, mi az önkormányzat kezébe ten­nénk a földtulajdon helyi rendezését. Bírálják el az igény jogosultságát azok, akik a legjobban ismerik az adott település helyzetét. A visszaigénylők teher­mentesen kaphatnák vissza a telekkönyvileg is nevesíthető birtokukat, amennyiben az érdekeltek elfogadják a ,.va- gyonjegy”-es megoldást. Pár­tunk felmérése szerint a szö­vetkezeti földek 90 százalé­ka kerülne így a jelenlegi tagok tulajdonába, ha azok hajlandók ezt a megoldást elfogadni. — Fekete Gyula november végén bejelentette távozási szándékát. Van-e már kisze­melt utód? — Pártelnökünk akkor kí­vánja a gyakorlati munkát átadni, ha már ismert az utód személye. Jelenleg ke­ressük a megfelelő embert. A népi-nemzeti irányzathoz tartozunk, s a többi pártok­ból az ilyen érzelmű embe­rek sorra kiváltak, tehát bő a választék. Talán ennél is fontosabb gazdasági és anya­gi stabilitásunk megteremté­se. Ez a fennmaradás első és legfontosabb dilemmája. Több kft.-t alapítottunk, s ha ezek a vállalkozások ren­tábilisak lesznek, akkor pár­tunk pénzügyi helyzete is ja­vulhat. Szeretnénk vissza­kapni a budapesti, Dorottya úti székházat, amelynek ér­téke közel 530 millió forint. E házat 1948-ban építette a parasztpárt 5 miliő forin­tért a tagság által vásárolt tégla jegyekből. Az államosí­tás már akkor sem volt jog­szerű. s most a bírósági ren­dezés adhat számunkra elég­tételt. Papp János (Folytatás az 1. oldalról) gyón megfontolt döntés volt eljövetelünk, mert Budapes­ten akartunk maradni. Eg­zisztenciánkat viszont itt jobban meg tudtuk teremte­ni. A tanácshoz kerültem szociálpolitikai főelőadónak, de nem voltam fellelkesül­ve: évfolyamtársaim több­sége jobb álláshoz jutott. De az alapok megismerésére feltétlenül szükségem volt. Igaz, már a kezdet kezdetén konfliktusok alakultak ki körülöttem. — Miért? — Voltak olyan nézeteim, amelyek nem egyeztek a fő­nökök elképzeléseivel. Nem elsősorban szakmai kérdé­sekről volt szó, inkább a dolgozók érdekeit érintőkről. Igyekeztem a nevükben is szólni. — Ez nem volt itt szokás? — Nem, s a vezetők sem voltak hozzászokva. Megada­tott az a csodálatos lehető­ség is, hogy éppen a rend­szerváltás időszakában kezd­tem dolgozni. Azért vállal­tam el a jegyzői állást is, mert úgy érzem, hogy ren­geteg energia van bennem. — Eddig szemben állt a vezetői „fronttal”. Hogyan fogadja majd, ha ezután kol­légái hasonló aktivitással kritizálják tevékenységét? — Elfogadom a bírálatot. Alapvető emberi tulajdon­ságaimon persze nem tudok változtatni. Tudomásul ve­szem, hogy munkatársaim többsége nálam jóval több tapasztalattal rendelkezik. Természetesen vannak, akik nem örülnek, hogy én ke­rültem ebbe a székbe. Ezzel szembe kell nézni. Elvem, hogy a munka az munka, nem pedig barátság, s nem is szerelem. Munkatársaim véleményére viszont számí­tok. De meg kell tanítani őket is arra, hogy legyen vé­leményük. — Tehát nem „kormá­nyosnak”, hanem menedzser­nek szegődött ide. — A jogi helyzetemből adódóan ezt talán nem te­hetem meg. Menedzsernek a polgármesternek kell lennie. Egy kicsit talán megkötött a kezem, de a polgármester úrral alapvetően egyeznek a gondolataink. S ha véletle­nül mégsem így lenne, bi­zonyosan egészséges komp­romisszumra jutunk. — Határozatlan időre ne­vezték ki, megválasztása előtt mégis utalt a jelenlegi testület négyéves ciklusára. — Azért tettem, mert a képviselő-testület ülésén a fiatalságom, női mivoltom is a megítélés tárgyát képezte. A pályázatomba is beírtam, Szuromi Andrea: „Nyitott városházát szeretnék” Fotó: Gál Edit hogy a családalapítást — gyermekek vállalását — egy­előre alávetem a Munkám­nak. Amúgy sem tekintem a jegyzőséget nyugdíjas állás­nak. Magamat ugyan alkal­masnak találom rá, de a munkámmal kell bizonyíta­nom. Ha nem így lesz: ve­szem a kalapom. Kinyitni a kapákat — A polgármestert párt- koalíciós többség választotta meg. önnel szemben a párt­semlegesség alapkövetel­mény. — Mindenkinek van vala­milyen nézete, de a testü­lettel együtt ettől függetle­nednünk kell. Igaz, ma még mindenütt szerepet játszott a jegyző kiválasztásában az, hogy a képviselő-testület tagjainak többsége milyen elveket vall. — Mihez látna hozzá min­denekelőtt? — Nyitott városházát sze­retnék. Igaz, e pillanatban ez még megoldhatatlan. Űj formát kellene találnunk az ügyfélszolgálat elhelyezésére és működési rendjére. — Jobb körülményeket ter­vez a dolgozók számára is? — A munkafeltételeken is javítani kell, de a fejekben is óriási változásokra van szükség. — Megkerülhetetlen a kérdés: hogyan érzi magát Mezőberényben? — Lakásgondunk nincs, a város egyik legkellemesebb helyén kaptunk szolgálati la­kást. Eleinte úgy tűnt, hogy errefelé valahogy mások az emberek. Otthon megkérdez­ték, hogy megszerettem-e a várost. Bennem így nem ve­tődött fel a kérdés, de az említett másságérzet kétség­telenül elmúlt. — Amit eddig elért, ha­misítatlan sikertörténet. Lesz folytatása? — Ha nem hinnék ebben, nem vágtam volna bele. Kiss A. János Szavahihető gazdasági programot!

Next

/
Thumbnails
Contents