Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-29 / 24. szám
1991. január 29., kedd Valami új a tanítóképző főiskolán — Jó lenne, ha a minisztérium is észrevenné Tanuld a Bibliát! A Békéscsabai Tanítóképző Főiskola és a budapesti Hetedik Napi Adventista Teológiai Főiskola az elmúlt hetekben megállapodást írt alá arról, hogy ez év február elsejétől egy kölcsönösen' elfogadott tanterv alapján a békéscsabai tanítóképzőben három féléven keresztül ó- és újszövetségi bibliaismeretet tanítanak. Az új tantárgy két patróríusával, békéscsabai részről dr. Köteles Lajos főigazgató-helyettessel és az adventista egyház részéről dr. Szigeti Jenő teológiai professzorral a részletekről beszélgettünk. — Főiskolánkon már két éve oktatunk művelődés- és vallástörténetet — mondta bevezetésként a főigazgatóhelyettes —, de véleményem szerint ez még mindig kevés ahhoz, hogy a hallgatók teljesebb képet kapjanak az európai keresztény értékekről, ahová kultúrtörténeti szempontból mi is tartozunk. Arra gondoltunk, hogy a biblia tartalmának megismertetése mindezekhez megfelelő alapot nyújthat. Az új tárgy oktatásához pedig sikerült megnyernünk az adventista főiskolát, amelynek hasonló törekvései vannak. A bibliaismereteket a vallás- és művelődéstörténethez kapcsolva, ám fakultatív módon tanítanánk ... — Mire gondolt a főigazgató-helyettes, amikor azt mondta, hogy a teológiai főiskolának hasonló törekvései vannak? — fordultam Szigeti professzorhoz. — A bibliaismeretet mi is éppoly fontosnak tartjuk, mint a békéscsabai tanítóképző, ezért is jöhetett létre a megállapodás közöttünk. Tudniillik mi azt mondjuk: legalább 37-38 féle vallási felekezet működik ma Magyarországon. Állandó a vita a felsőbb körökben is, hogyan lehet mindezeket felekezeti villongás nélkül beépíteni az iskolai tantervbe. A mi válaszunk az, hogy sehogy. A hitoktatás nem iskolai feladat! Azt kezelje csak minden felekezet maga, ahogy tudja. Viszont van valami, ami szinte az ösz- szes, Magyarországon létező vallástípus alapja, és ez a biblia. Ha tehát az iskola felvállalja a biblia megismertetését, arra valamennyi vallás építhet, következésképp ez minden felekezet- nek nagy segítség. Arról nem is beszélve, mit nyer rajta az iskola! Gondoljuk csak meg, micsoda előny lehet a bibliaismeret Ady tanításakor. De ezer ilyen példa van! A tanító kimegy a faluba, és a gyerek megkérdezi, ki volt Jupiter, vagy Pál apostol, mit jelent az, hogy oldalborda, miért mondjuk azt, hogy valaki tamásko- dik, vagy áll, mint Bálám szamara. Hogy a pedagógus vallásos, vagy nem, az magánügy, de hogy ezekre ne tudjon válaszolni, az már közügy! A bibliaismeretnek párosítva vallástörténettel természetesen számos egyéb előnye is van. — Ezek nélkül sohasem érthetünk meg olyan egyszerű dolgokat, mint például azt, hogy Szaddám Húszéin miért hazudik — folytatta a professzor. — A válasz pedig könnyű, ha ismerjük a Koránt. Abban ugyanis nincs tétel arra, hogy ne hazudj. — A biblia tanítása tehát jó a felekezeteknek, akik később ráépíthetik a hitoktatást, de jó nekünk is, mert pedagógusaink tájékozottabbak lesznek — összegezte Köteles Lajos. — S minthogy a biblia számos története erkölcsi kérdéseket, magatartásmódokat hordoz magában, segítség lehet — mindkét oldalon — a nevelésben is. — Ha jól értem, a két főiskola elképzelése az, hogy az általános iskolában hitoktatás helyett bibliaórák legyenek, amelyeket — vallási hovatartozás nélkül — erre képzett pedagógusok tartanának ... — próbáltam meg kihámozni az eddigiek lényegét. Beszélgetőpartnereim bólogattak. — Pohtosan — válaszolta végül a főigazgató-helyettes. — Ma az a gyakorlat, hogy a hitoktató lelkész meséli el a gyerekeknek a biblia lényegét, mert ennek ismerete nélkül nem tudna hitet oktatni. Az a tapasztalat azonban, hogy a legtöbb lelkész remek szónok, csak éppen pedagógiailag képzetlen, és ezért nem tudja lefordítani a gyermek nyelvére a dőlhet a hit terjesztése is. bibliát... Így pedig dugába Summa summárum: azzal, ha a pedagógus tanítaná a bibliát, mindenki jól járna... Szigeti Jenőtől azt is megtudhattuk, mindennek érdekében nemcsak a békéscsa-* bai főiskolával kötöttek megállapodást. Budapesten a mátyásföldi Táncsics Mihály Általános Iskola két első osztályában ettől a tanévtől kezdve — segítségükkel — már sikeresen működik az . úgynevezett biblia—angol tagozat. Szoros a főiskola kapcsolata a Békés Megyei Pedagógiai Intézettel is, ahol Michelangelo híres freskórészlete a Sixtusi kápolnában: Teremtés már közel hatvan pedagógust juttattak bibliaismereti (hivatalosan: vallástörténeti) „jogosítványhoz”. — Abban bízunk — mondta még a professzor —, hogy kísérletezgetéseink modellértékűvé válnak, s talán előbb, vagy. utóbb a Művelődési és Közoktatási Minisztérium is fantáziát lát benne ... Magyar Mária Folyóirat-tallózó tél közepén Csillagos ég —1991. február „Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz Bizonyára mindenkinek feltűnt, hogy délutánonként egyre későbben sötétedik, vagyis a Nap egyre többet tartózkodik a horizont felett. Február végére már 11 órát, vagyis másfél órával többet, mint hó elején. Napunk Békéscsabán 10-én delel legkésőbben: 11 óra 50 perckor. Mivel Földünk ellipszis pályán kering a Nap körül, de egyenletesen forog a tengelye körül és a középeurópai zónaidőt használjuk, ezért térhet el a helyi dél a valóditól. Február 6-án a hajnali égen a Hold utolsó negyed fázisban látszik — azaz C formát ölt. Egy hét múlva eltűnik az égről, hiszen új- hold fázisa lesz 14-én 17 órakor. Ezen „megújulása” után 25-40 órával már ismét megpillantható az esti égen a Hold vékonyka sarlója. 21-én este D alakú Hold látható — azaz első negyedben lesz . 21-én szintén az esti órákban a Hold elfedi a Fiastyúk csillagait, 18-án éjjel pedig a telehold világítja be az egész éjszakát. A Hold fényváltozása mellett égi mozgása is jól megfigyelhető, mivel naponta látszó méretének átlag huszonötszörösével halad előre. Február 13-án a hajnali szürkületben a Merkúr és a Szaturnusz bolygók között 5-5 fokra elővillan a Hold piciny sarlója. Az esti szürkület nyugati horizontján a nagyon fényes „esthajnalcsillag”, vagyis a Vénusz már hetek óta tündököl a Halak csillagképben. 16-án este a „kétnapos” Hold-sarló 5 fokra közelíti meg. A Bika csillagképben távolodó Mars bolygó 22-én este 3 fokkal a Hold alatt figyelhető meg. Ekkor Földünktől 172 millió kilométer távolságban jár. Január utolsó napjaiban került földközelbe, vagyis 620 millió kilométerre a Jupiter. így február folyamán is beragyogja az egész éjszakát a Rák csillagképben. A múlt évben két üstökös is látható volt szabad szemmel. Az egyik, a májusban D. Levy által felfedezett „égi vándor” most ismét kedvező helyzetbe kerül, és kisebb távcsővel már megfigyelhető az Oroszlán csillagkép alatt. Két közepesen fényes csillag, a Mirfak és az Algol köré csoportosul a Perseus csillagkép. Az utóbbi fényessége néhány naponként jelentősen csökken, 19 órakor az ég tetejétől — zenittől — néhány fokra déli irányban figyelhető meg. Az Ikrek csillagképet két közepesen fényes csillag környezete alkotja. Hó elején 23 órakor delel 75 fok magasan. Görög legenda szerint Castor és Pollux Zeusz fiai voltak. Pollux halhatatlan, míg Castor halandó, aki egy csatában elesett. Pollux Jupitertől halhatatlanságot kért testvérének, de Jupiter megtagadta. A testvéri szeretet örök jelképeként mindkettőjüket az égre helyezték. Hazánkban a két árva meséje utal a csillagképre. Egy kisfiú meg egy kislány elmaradt az anyjától és az apjától. Siratták szüleiket, és egymás kezét fogva mentek mindig. Bolyongásuk során nem kaptak senkitől semmit sem, így vad gyümölcsökön éltek. Egyszer Isten magához szólította őket. Azóta is az égen járnak, hogy mindenki lássa: segíteni kell az árváknak. Zajácz György A hazai felsőoktatás szintjének emelésére, a hallgatók korszerű, a nemzetközi próbát is kiálló felkészítésére „Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz” elnevezéssel külön alapot hozott létre a kormány. Mint Polónyi István, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Felsőoktatási és Kutatási Főosztályának helyettes vezetője az MTI munkatársának elmondta, a terv megvalósításában a Világbanknak is nagy része van. A magyar kormány és a nemzetközi pénzintézet közötti tárgyalások napirendjén már 1988 óta szerepelt egy olyan hitelprogram indítása, amelynek célja a szerkezetátalakítás és a műszaki fejlesztés úgynevezett emberi tényezőinek fejlesztése. Szakemberek képzése, tovább- és átképzésének támogatása mellett szerepet szánnak a hitelprogramnak a tudományos kutatás segítésében, a .felsőoktatás fejlesztésében és az idegen nyelvek tanításának fellendítésében. A főosztályvezető-helyettes tájékoztatása szerint a Világbank 1991—1994 között a felsőoktatás fejlesztésére 55 millió dollár, az idegen nyelvi képzés fejlesztésére 12 millió dollár hitelt nyújt. A „Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz” alap részben ennek a hitelnek a kezelésére jött létre. A programban való részvételt, illetve az ennek keretében kapható támogatást pályázat útján lehet elnyerni. Fontos kritérium, •hogy csak komplex fejlesztési terveket lehet benyújtani a bizottsághoz. Itt az új évtized, de gondjaink nem fogyatkoznak. Írjuk, mondjuk, hogy egy-két évvel ezelőtt elképzelni sem tudtuk volna, hogy ennyi lényegi változás lesz, ám e ténynek az eufóriája csupán hónapokig tartott. S nem is tarthatott volna tovább. Hiszen annyi minden van. ami nem változhat meg lényegesen máról holnapra. S ha így van, akkor nem lehet csupán történelmi dokumentum az sem, ami néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg. Itt van például a Hitel tavalyi utolsó és idei első számában Hanák Tibor Magyar lételemzés című munkája, amely 1989 őszén keletkezett. Az Ausztriában élő szerző egyszerre képes kívülről s mégis belülről látni bennünket. Írásának summázatát mintha ma fogalmazná meg: „A magyarság mai létét a csalódás határozza meg, az a tudat, hogy semmi nem megy. Mögötte a múlt semmije, előtte & jövő semmije; egyfelől a megoldatlanság, másfelől a bizonytalanság. Nemcsak azért nem hisz, mert nincs ereje hozzá, hanem, mert, hitének nincs alapja.” s ezzel szembe csupán az állítható, hogy az ember nem képes tartósan negatívumok között élni. Teljesen mai viszont ugyancsak a Hitelben a fő- szerkesztő, Bíró Zoltán, kis- esszéje, a Magyar helyzet. Ilyen könyörtelen nyíltsággal csak az beszélhet, aki fenékig ivott már minden keserű poharat, mégsem hallgathat arról, amit tud. Nézete szerint „az országnak most nem ideológiákra lett volna szüksége, hanem sikerekre”, viszont ma nincs egyetlen olyan társadalmi réteg sem, amely legalább biztonságban énezhetné magát. Közben az ország balkan izá- lódik és fél. Nincs tőkeerő, csak az egyre beláthatatla- nabb államadósság, amelyet „örököltünk”, s amelybe belerokkanhatunk. S akkor a romokon miféle rendszer keletkezik? Ebből az ördögi körből kellene valami módon kiszabadulnunk. Ilyen ördögi kör az is, amelybe Csoórí Sándor bonyolódott még szeptemberben. Erre reflektál a költőtárs és régi barát, Orbán Ottó a Kortárs januári számában. A Napfogyatkozás — Rapszódia a közös jövőről lényegét tekintve ugyanazokról a kérdésekről meditál, mint az említett munkák. Kiegészítve a zsidókérdéssel, amit szerinte „újból föltenni, akár jobbító szándékkal is, annyi, mint egy tömeggyilkost bújtatni a nyelvünk hegyén”. Orbán Ottó írása ugyanúgy megrázó és elgondolkoztató, mint volt Csoó- rié, s ugyanúgy a „magyar lételemzés” patthelyzetére utal. Hiszen e problémakör, ha nincs, akkor is van, s nem X vagy Y szavától vagy hallgatásától fog függeni jövendő sorsa, hanem a társadalom valóságos mozgásától. Ezért helyeselhető az esszé záró részének tágítása a magyarság alapkérdéséről: „Nem állíthatunk föl tehát sorrendet, hogy előbb a magyarság, utána a gazdaság. Egy működő ország megteremtése nem csupán politikai tett volna, hanem erkölcsi is: a századokon át hiányzó, önbizalmat adó, nagy sikerélmény.” Szorosan vág e témakörbe a Liget utolsó, Tél-számának összeállítása, A kor lelke. Babits Mihály híres 1928- as esszéjéhez nyúlnak vissza kiindulópontként, Az írástudók árulásához. Az írástudó természetesen a szellem emberét. az értelmiségit jelenti, az árulás pedig Babits, értelmezésében a következőt: „Az áruló írástudó tehát nem azzal lesz árulóvá, ha lába nem megy egyenesen a Csillag felé, melyre ujja mutat. Az árulást akkor követi el, ha nem is mutat többé a csillagra.” A mai válaszok igencsak sokfélék, s a ba- bitsi magatartás mai változataitól odáig terjednek, hogy — súlyos okok alapján — akár a Csillag létét is kétségbe vonják. Másfelől közelítve pedig az írás és az írástudó kitüntetett szerepét tekintik szétfoszlónak. Hetvenéves az író. akinek következetes és kitartó politikai ellenállást kellett szinte a közelmúltig legyőznie. Mészöly Miklósról van szó, aki most lép át „nagy öregeink sorába, bár az öregségnek semmi jelét nem mutatja”. A Jelenkornak házi szerzője ő, s a decemberi számban olvasható egy elbeszélése: Ballada az úrfiról és a mosónő lányáról. 1952- ben játszódik a váratlan fordulattal záródó, érzékletes és különleges atmoszférájú történet. A Vigilia januári számában köszönti az ünnepeltet Szörényi László írásával, Baka István szép, Szekszár- dot és miliőjét idéző versével1 (mindkettejüknek ez a szülővárosa), és Mészöly Cse- howad foglalkozó írásának első részével, ös’szeállítás található az Alföldben is: Va- sadi Péter verse, Tandori Dezső esszéje, valamint Mészöly kisprózája. Köszöntő esszé van a Kortársban is Alexa Károlytól, s nyilván az ezután megjelenő folyóiratszámok nagyobb része is foglalkozni fog valamilyen formában Mészöly Miklóssal. Vasy Géza
