Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 21. szám

IMI. Január 25., péntek NÉPÚJSÁG Öböl-háború, Hz első hét eseményei Az Öböl-háború első heté­nek legfontosabb katonai és diplomáciai eseményei idő­rendi sorrendben (közép-eu­rópai idő szerint) a követke­zők voltak: Január 17. csütörtök — 00.38-kor Bagdadban megszólaltak a légvédelmi ütegek. — 01.06-kor a nemzetközi erők megindították első lé­gi támadásukat Bagdad el­len. A 90 perces akcióban amerikai, brit, kuvaiti és szaúd-arábiai gépek vettek részt, majd a nap folyamán a francia gépek is bekap­csolódtak. Egy brit, később egy amerikai gép eltűnt. — 03.00-kor Bush ameri­kai elnök bejelentette: az Egyesült Államok eltökélte Irak nukleáris kapacitásé* nak és vegyi fegyverzetének megsemmisítését. — 05.15-kor Szaddám Húszéin iraki elnök rádió­üzenetben hangoztatta: az iraki nép le fogja győzni „a hitetleneket és szövetsé­geseiket”. — 12.00-kor a Nemzetközi Energia Ügynökség elindí­totta sürgősségi tervét a le­hetséges kőolaj hiány meg- előzőére — 17.00 után leállították a külföldi tévétársaságok adá­sainak közvetlen sugárzását Bagdadból, bevezették a ri­portok cenzúrázását. — 21.30-kor az algériai külügyminisztérium (első­ként) nyilatkozatban ítélte el az Irak elleni támadást. Január 18. péntek — Hajnalban Irak hagyo­mányos töltetű SCUD-raké- tákkal támadást indított Iz­rael, majd a szaúd-arábiai dharhani légitámaszpont el­len. Bush amerikai elnök biztosította Samír izraeli miniszterelnököt, hogy az Egyesült Államok „megfe­lelő választ ad” a támadás­ra. —, A szövetséges légi­erők a nap folyamán meg­kezdték a Kuvaitot meg­szállva tartó iraki száraz­földi csapatok bombázását. — Jordánia parlamentje felszólította az arab és mu­zulmán államokat: támad­ják meg az Irak elleni koa­lícióban részt vevő országok érdekeltségeit. Január 19., szombat — Az éjszakai három té­ves légiriadó után hajnal­ban ismét rakétatámadás ér­te Izraelt: harmincán meg­sérültek. — Szünet nélkül folyta­tódtak a szövetséges légitá­madások Bagdad és más katonai célpontok ellen; Bagdadban megbénult a táv­közlés. az áram- és vízszol­gáltatás. — A Fehér Ház bejelen­tette. hogy Patriot-típusú rakétaelhárító rakétákat küldenek Izraelbe: Bush el­nök elrendelte további 200 ezer tartalékos mozgósítását. Vasárnap, január 20. — Az Irak elleni légitá­madásokban a törökországi Incirlik támaszpontról in­duló szövetséges gépek is részt vettek. A bombázást Bászra városára is kiter­jesztették. — Jaszer Arafat, a PFsz VB elnöke, tűzszünetre szó­lította fel a világ vezetőit. — A bagdadi televízióban fogságba esett szövetséges pilótákat mutattak be, és be­jelentették: Irak csak azo­kat tekinti hadifogolynak, akiknek elvesztését az el­lenség elismeri. — Arensz izraeli védelmi miniszter leszögezte: Izrael mindenképpen vissza fog vágni az iraki támadásokért. — Szaddám Húszéin iraki elnök elutasította Mihail Gorbacsov békekezdeménye­zését. Hétfő, január 21. — A szövetséges légierők a nap folyamán Inak moz­gatható és rögzített rakéta­kilövő állomásait, Bagdadot és más városodat támadtak. Első ízben vetették be az amerikai tengerészgyalogság tüzérségét az irakiak kuvai­ti állásai ellen. — Washington diplomáciai jegyzékben tiltakozott Irak­nál a fogságba esett piló­tákkal szemben alkalmazott bánásmód miatt. — Egy iraki szóvivő be­jelentése szerint az elfogott ellenséges pilótákat élő pajzsként fogják .felhasznál­ni katonai célpontok védel­mére. Ez a Nemzetközi Vö­röskereszt Bizottsága szerint a Genfi Konvenciók egyér­telmű megsértése és hábo­rús bűnnek számít. — Bush amerikai elnök rendeletben nyilvánította hadműveleti övezetté az Öböl térségét, légteret, és vi­zeit. — Az Európa Parlament Strasbourgban rendkívüli öböl-vitát tartott. A részt­vevők elítélték az iraki dik­tátort, üdvözölték Izrael mérsékelt álláspontját, és támogatták egy közel-keleti konferencia összehívásának gondolatát. Kedd, január 22. — Amerikai források sze­rint Irak megsemmisítette több olajmező berendezéseit a megszállt Kuvaitban. — Javier Pérez de Cuél­lar ENSZ-főtitkár újabb bé­kefelhívást intézett Irakhoz. — Hoszni Mubarak egyip­tomi elnök leszögezte: or­szága addig nem fog tűz­szünetet javasolni, amíg Irak ki nem vonul Kuvait- ból. — Este Irak djabb rakéta- támadást intézett Izrael el­len; hárman meghaltak, 96- an megsebesültek. Szerda, január 23. — Szaúd-Arábia és Kuvait határán kisebb tüzérségi összecsapás volt szövetséges és iraki erők között: foly­tatódtak a szövetségesek lé­gitámadásai. — Szíria elutasította azt, hogy bármelyik arab kor­mány egyedül hozzon dön­tést az arab—izraeli viszály ügyében, de nem fogadja el, hogy Izraelnek joga lenne viszonozni az iraki rakéta- támadásokat. — A Maghreb-országok az ENSZ Biztonsági Taná­csának összehívását kérték, hogy a testület határozatot hozzon az Öböl-háború be­fejezéséről. Folytatódik Irak bombázása A szövetséges erők — ki­használva a tiszta égbolt nyújtotta lehetőségeket — csütörtökön fokozták táma­dásaikat Irak déli területei ellen. A több hullámban végrehajtott támadásokat jelző földmozgásokat a szom­szédos iráni területeken is észlelték — jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. A légitámadások fő cél­pontja a Kuvaittól 140 kilo­méterre lévő Bászra kikötő­város volt. ahol a szövetsé­gesek becslései szerint több mint félmillió iraki katona tartózkodik. Két iraki harci gép tá­madta a szövetségesek hadi­hajóit az Öbölben — jelen­tette a nap folyamán a BBC-nek az egyik hadiha­jón tartózkodó tudósítója. A jelentés szerint az iraki gé­peket sikerült még azelőtt lelőni, hogy kilőhették vol­na Exocet típusú francia hadihajó-romboló rakétái­kat. Védelem az ár ellen Csehszlovákia fokozatosan erő­síti a Szovjetunióval való közös határának védelmét. A cseh­szlovák aggodalmakat elsősor­ban az táplálja, hogy a szovjet belső helyzet romlása nyomán igen jelentős menekültáradatra lehet számítani a jövőben — különösen akkor, ha a szovjet állampolgárok világútlevelet igen, keményvalutát viszont alig kapnak majd a hatóságoktól. A szlovák—szovjet határsáv védelméről szlovák oldalon ko­rábban mindössze a nemzetbiz­tonsági testület 37 munkatársa gondoskodott. Tavaly 480 határ­őrt vezényeltek a térségbe, most pedig olyan terveket készítenek elő, amelyek értelmében szük­ség esetén három óra alatt to­vábbi határőregységeket irá­nyíthatnának oda a lengyel, il­letve a magyar határszakaszról. A csehszlovák szövetségi bel­ügyminisztérium Pozsonyból szükség esetén már most is 290 határőrt tudna áthelyezni. A nemzetközi jog és fegyveres konfliktusok Fegyveres konfliktus ese­tén a hadban álló feleknek tiszteletben kell tartaniuk az egymás elleni akciókra, vala­mint a harcokban részt ve­vők és a polgári személyek védelmére vonatkozó nem­zetközi jogi előírásokat. Eze­ket az 1907-es hágai és az 1949-es genfi konvenciók, va­lamint a hozzájuk kapcsoló­dó 1977-es genfi és 1972-es ENSZ-jegyzőkönyvek foglal­ják magukban. A genfi székhelyű, svájci állampolgárok alkotta Nem­zetközi Vöröskereszt Bizott­ságnak (CICR) — mint há­ború esetén semleges közve­títőnek — a megbízatása, hogy e szabályokat megis­mertesse és betartassa a szemben álló felekkel. A sza­bályok tiszteletben tartása azokra az országokra nézve kötelező, amelyek az emlí­tett konvenciók aláírói közé tartoznak. Ugyancsak a bi­zottság feladata annak biz­tosítása, hogy az emberi jo­gok lépést tartsanak a há­borúzási módok fejlődésé­vel. A Nemzetközi Vöröske­reszt Bizottság szerint a kö­vetkezőképpen lehet össze­foglalni a nemzetközi embe­ri jogoknak a fegyveres konfliktusok esetén alkalma­zandó alapvető szabályait: 1. A nem harcoló szemé­lyeknek és mindazoknak, akik nem vesznek részt köz­vetlenül az ellenségeskedé- sektien, joguk van életük, fi­zikai és erkölcsi épségük megőrzésére. Ezeket a sze­mélyeket minden körülmé­nyek között meg kell védel­mezni és humánus, diszkri­minációktól mentes elbánás­ban kell részesíteni. 2. Tilos megsebesíteni vagy megölni azt az ellensé­ges személyt, aki megadta magát, illetve nem vesz részt a harcban. 3. A sebesülteket és a be­tegeket annak a hadban ál­ló félnek kell gondjába ven­nie, amelynek hatalmába ke­rülnek. A védelem vonatko­zik az egészségügyi létesít­ményekre és személyzetükre is. A védettséget jelző vörös kereszt, illetve Vörös félhold emblémát tiszteletben kell tartaná. 4. A fogságba esett harco­soknak, s az ellenséges fél fennhatósága alá került pol­gári személyeknek joguk van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák életüket, emberi méltóságukat, személyes jo­gaikat és meggyőződésüket. Minden erőszakos cselek­mény és megtorlás ellen meg kell védeni őket. Joguk van hírt adni családjuknak és segítséget kapni hozzátarto­zóiktól. 5. Mindenkinek részesül­nie kell az alapvető jogi ga­ranciákban. Senkit sem le­het felelősségre vonni olyan cselekményért, amelyet nem követett el. Senkit nem le­het alávetni fizikai vagy lel­ki kínzásnak, kegyetlen vagy megalázó bánásmódnak. 6. A konfliktusban érintett feleknek és fegyveres erőik tagjainak nincs korlátlan jo­guk arra, hogy megválasszák a háború módszereit és esz­közeit. Tilos azzal fenyege­tőzni, hogy „nincs kegye­lem”. Tilos olyan fegyverek, vagy harci módszerek alkal­mazása, amelyek felesleges veszteségeket, vagy túlságo­san nagy szenvedést okoz­nak (például mérgezett, illet­ve gyógyíthatatlan sebeket okozó fegyverek). Minden körülmények között tilos a vegyi és bakteriológiai fegy­verek alkalmazása, valamint a lakosság és polgári javak ellen nem szabad gyújtó fegyvereket alkalmazni. 7. A feleknek minden esetben különbséget kell tenniük katonák és polgári személyek között, annak ér­dekében, hogy ez utóbbiakat és a polgári javakat megóv­ják. Polgári személyek nem lehetnek támadások célpont­jai, csak katonai célpontok ellen lehet támadást indíta­ni. Göncz Árpád Washingtonban Nagyon bízom abban, hogy minden ország, minden nép megkapja jogát az önrendel­kezéshez — jelentette ki szerdai amerikai sajtóérte­kezletén Göncz Árpád köz- társasági elnök. Az államfő, aki magánlátogatáson tartóz­kodik Athensben, Georgia állam egyetemén, a baltiku­mi helyzettel kapcsolatos kér­désekre válaszolt, amelyek többek között azt tudakolták; nem kell-e Magyarországnak is tartania a balti fejlemé­nyek kihatásaitól. Az elnök hangoztatta, hogy ilyen aggodalomra nincsen ok, a szovjet csapatoknak Magyarországról való kivo­nása a megállapodásoknak megfelelően, tervszerűen fo­lyik. Az öböl-háború tekinteté­ben az államfő emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között állt a válságban a szövetségesek oldalára és fontosnak tartotta, hogy hu­manitárius gesztussal, egész­ségügyi alakulat kiküldésé­vel is tanújelét adja szolida­ritásának. Göncz Árpád re­ményét fejezte ki, hogy a harcok mielőbb véget érnek, s a háborút követő tárgyalá­sok, megállapodások a békét, minden érdekelt felet szol­gálják majd. Az elnök délután rendkí­vüli érdeklődés közepette, mintegy 1500 fős közönség előtt tartott angol nyelvű előadást az egyetemen „Po­litika az irodalomban és iro­dalom a politikában” cím­mel, majd válaszolt a közön­ség kérdéseire. Göncz. Ár­pád „Magyar medeia” című drámájának kedd esti, nagy sikerű bemutatója után csü­törtökön az író-elnök másik darabját, a Persephonét mu­tatják be Georgia állam egyetemén, amely egyébként az Egyesült Államok egyik legrégibb felsőoktatási intéz­ménye: 1785-ben alapítják, s jelenleg 28 000 hallgatója van. Az államfő az oktatási együttműködésről, magyar ösztöndíjasok fogadásáról is tárgyal. Hz IMF és a Világbank félretette a szovjet társulási kérelmet Levették a napirendről a Szovjetunió társulását a Vi­lágbankhoz és a Nemzetkö­zi Valutaalaphoz. A lépést Barber Conable, a világbank elnöke azzal indo­kolta, hogy a Szovjetunió visszatáncolt a piacgazdaság­ra való áttéréstől, s hogy emberéleteket oltott ki a bal­ti függetlenségi mozgalmak leverésekor. A Szovjetuniónak minde­nekelőtt meg kellene tennie az alapvető lépéseket a piac- gazdaság felé, hogy a re­formok haladhassanak; így egységesítenie kellene a ru­bel-árfolyamot, hiszen jelen­leg mintegy háromezerféle árfolyam van — mondotta Conable. A Szovjetunió elsőnek a Nemzetközi Valutaalaphoz társulhatna, de az IMF-nél gőzölték, hogy — hasonló meggondolásokból — ugyan­azt az álláspontot foglalják el, mint a Világbank. Ta­valy egyébként az amerikai kormánynak kezdeményező szerepe volt a Szovjetunió és a nemzetközi pénzügyi intézmények közelítésében, de ez nyilvánvalóan meg­szűnt, hiszen a balti fejle­mények miatt jelentősen le­hűlt a két kormány viszo­nya. A szovjet kormány tavaly jelentette be szándékát, hogy első lépésként társul a két nemzetközi pénzügyi intéz­ményhez, ami lehetővé tette volna, hogy azoktól techni­kai segítséget kapjon a gaz­dasági reformokhoz. A Vi­lágbank és az IMF szakér­tőinek bekapcsolásával fel­mérés készült a Szovjetunió gazdasági helyzetéről, amely azt mutatta, hogy a helyzet sokkal rosszabb, mint ko­rábban gondolták, és igen hosszú időbe telhet, amíg a gazdasági-pénzügyi intézmé­nyek megfelelhetnek a tag­ság feltételeinek. iffurter^Hgcmti.^ —UMcmäö­MEGVÁLTOZTATJÁK LENINGRAD NEVÉT Anatolij Szobcsak, Lenin­grad polgármestere kijelen­tette, a közeljövőben refe­rendumot tartanak a város nevének Petersburgra vagy Petrovgrádra való megvál­toztatásáról. Szobcsák pári­zsi magánlátogatása alkal­mával mondta, hogy Lenin­grad lakossága meg akarja változtatni a város nevét. AIDS ELLENI VAKCINA Amerikai szakértők kije­lentették, hogy az a kísérle­ti védőoltás, amelyet 1988- ban 36 egészséges felnőtt ember kapott önkéntes ala­pon. biztonságosnak mutat­kozott. de hatékonyságát még vizsgálják. A Vaxsyn nevű védőoltással előidézték az AIDS-vírus ellentettei- nek és a szervezet ellenálló­rendszeréhez tartozó úgyne­vezett gyilkos sejteknek a kifejlődését. Mindez a tudó­sok óvatos derűlátását idéz­te elő. Szerintük a leghaté­konyabb védőoltás egy kok­télvakcina lesz, amely az AIDS-vírus néhány protein­komponensére fog hatni. Ezt egy ideig még nem lehet el­érni. Nemrég Vaxsyn vak­cina nyolcszor erősebb vál­tozatát fecskendezték be 30 embernek. SZÁLLODASZÁMLÁT KÜLDTEK A TÜSZNAK A kanadai Lee Binns volt iraki túsz felháborodva fo­gadta a kanadai kormány követelését, hogy egyenlítse ki 8000 dolláros számláját egy bagdadi szállodában. A számlát az iraki kormány küldte Ottawába. Binns, aki tavaly augusztus 2'ától no­vember 20-ig volt túsz Irak­ban, kijelentette, jiogy nem fogja kifizetni a 8000 dol­lárt', amely szállodai tar­tózkodásának utolsó hónap­jára szól. Az előző három hónapra szóló számlát, 17 ezer 300 dollárt kénytelen volt kifizetni a helyszínen, mert az iraki hatóság azzal fenyegette, hogy stratégiai hadállásra küldi, ahol há­ború esetén élete veszélyben forgott volna. AZ ELSŐ AIDS-VÍRUSSAL FERTŐZÖTT VIETNÁMI Vietnamban hivatalosan megerősítették, hogy felfe­dezték az első, AIDS-vírus- sal fertőzött embert az or­szágban. A vírust december elején fedezték fel, egy 24 éves vietnámi nő vérében, aki el akart költözni Auszt­ráliába. Vietnamban eddig állítólag 49 ezer embernél végeztek vizsgálatot, és egy­nél sem találtak AIDS-ví- rust. Nem hivatalos forrá­sok szerint a vietnámi nőt egy Németországban élő vietnami férfi fertőzte meg, aki tavaly meglátogatta a hazáját. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint azokban az országokban, ahol hivatalosan megerősí­tenek egy AIDS-esetet, ott még legalább száz fertőzött van.

Next

/
Thumbnails
Contents