Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 21. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1991. JANUÁR 25., PÉNTEK Ara: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Gépjármű-biztosításról csak társadalmi konszenzus után Egyelőre nem emelkednek a helyi tömegközlekedés díjai Nem emelik februártól a békéscsabai menetrend szerinti autóbusz-közlekedés dijait, és nem ítéltetett felszámolásra a város sportélete. Egyebek mellett erről is döntött tegnap Békéscsaba város közgyűlése, amely a bosszú és kimerítő viták sorozata miatt az esti órákig tartott. A kormány elfogadta a közigazgatási bíráskodásról szóló törvénytervezetet. En­nek lényege, hogy az állam­polgár bármely államigazga­tási határozattal szemben — a lakásügyektől a gyámügye­kig bezárólag — jogorvosla­tért fordulhat a bírósághoz. Az ilyen ügyeket közigazga­tási bíráskodás rendszerében kezelnék, ami azt jelenti, hogy nem hoznak létre kü­lön bírósági szervezeteket, hanem az egységes magyar bírósági struktúrába beépít­ve orvosolják a panaszokat. Az ügyeket általában a he­lyi bíróságok vizsgálják fe­lül. de ezek végzéseivel szem­ben is fellebbezhet majd az állampolgár. A kormány az Országgyű­lés házbizottságának kérésé­re összeállította javaslatál a Parlament első félévi tör­vényalkotási programjára. Huszonöt törvényjavaslat máris az Országgyűlés asz­talán fekszik, s júniusig be­zárólag további huszonötöt terjeszt a kormány a Ház elé. A szóvivő kérdésre vá­laszolva elmondta, hogy a szövetkezeti törvényről, illét- ve a földtörvényről szóló ja­vaslatokat várhatóan már­ciusban nyújtja ibe a kor­mány. A kormány csütörtöki ülé­sén terítékre került két olyan kérdés is, amely már hosz- szabb ideje élénken foglal­koztatja az autótulajdonoso­kat. A tanácskozás napirend­jén szerepelt a gépkocsi-be­hozatal vámtarifáinak ügye, ám erről a kérdésről várha­tóan csak a pénteki szokásos kormányszóvivői tájékozta­tón tud részletekkel szolgál­ni László Balázs. A másik közérdeklődésre számot tartó kérdés a gépjárművek köte­lező felelősségbiztosítása. Ez ügyben a kormány úgy ha­tározott, hogy április 1-jéig dolgozza ki az új rendszerű biztosítási tervezetet, a már körvonalazódó elképzeléseit pedig az érintett érdekkép­viseleti szervek rendelkezé­sére bocsátja. A kormány azt szeretné, ha sokoldalú tár­sadalmi érdekegyeztetés so­rán konszenzus alakulna ki a kötelező gépjármű-biztosi- tás rendszere ügyében. Pap János polgármester módosító javaslatára az ere­deti napirend pontjai közül elsőként tárgyalták a helyi autóbusz-közlekedés díjainak megállapításáról szóló ter­vezetet. A városgazdálkodá­si és városfejlesztési bizott­ság ugyanis február 1-jétől javasolta a díjak emelését, s addig két alkalommal is közzé kívánták tenni a vál­tozásokat a sajtóban. A tes­tületi tagok viszont elfogad­hatatlannak tartották a díj­emelés mértékét (a javaslat . a helyi menetjegy árát 14, az egyvonalas bérletét ' 380, az összvonalas bérletét 460, a tanuló/'nyugdíjas bérletét 95 forintban határozta meg), így visszautalták a terveze­tet a bizottságnak, s a köz­gyűlés február 14-i ülésén * tárgyalják újra. Elfogadták a képviselők, hogy az 1991. évi költségve­tés tervezetét két menetben tárgyalják majd; először a február 14-i közgyűlés elé terjesztik, 20-án közmeg­hallgatás keretében ismer­heti meg a lakosság, majd február 28-án véglegesítik és ezután szavaznak róla. Nem kevesebbről, mint a városi sport létéről volt szó a továbbiakban. Többen ki­fogásolták a sportalbizottság koncepcióját, az egyes szak­osztályoknak nyújtott támo­gatás mértékét. Megállapod­tak abban, hogy az önkor­mányzat 11 millió forint .tá­mogatásban részesíti az Elő­re Spartacust (a hiányzó másik 11 milliót a megyei közgyűlésnek kellene meg­szavaznia), a diáksport 1 millió 200 forintot, a tömeg- spórt pedig 300 ezer forin­tot kap. Döntöttek arról is, hogy a városi sportcsarnok és létesítményei hasznosítá­sára — külön-külön — pá­lyázatot írnak iki. (Az ülés részleteiről holnapi számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat.) a e.) „Tisztelt adófizető Állam­polgár! Immár harmadik éve, hogy személyi jövede­lemadó-bevallásának e nyomtatvány kitöltésével és elküldésével kell eleget ten­nie. Az elmúlt évek tapasz­talatai bizonyítják, hogy a kölcsönös jó szándék nélkü­lözhetetlen az adóhivatal és az adófizetők törvényben előírt kötelezettségeinek'tel­jesítéséhez. Megköszönve ed­digi közreműködését, mun­katársaim és jómagam ez­úttal is számítunk az ön együttműködésére.” Az 1990. évi személyi jö­vedelemadó bevallásához küldött tetemes mennyiségű brosúra élén ilyen szívhez szóló, udvarias köszöntőt ta­láltam, majd a fontosabb tudni valókra tereltem fi­gyelmemet. Rögtön aiz elején belém sujkollták: jövedel­mem eltitkolásáért bírságot ikeli fizetnem; aiz adóbeval­lásom titkos; a nyomtat­ványt nyomtatott betűkkel vagy írógéppel töltsem ki. Ez utóbbit meg is tenném, ha az a sok x-ezésre váró rubrikái, annak megannyi al­pontja nem okozna fejtö­rést. Természetesen gondja­immal nem vagyok egyedül, bizonyítja ezt a Békés Me­gyei Adófelügyelőség Oros­házi Ügyfélszolgálati Irodá­jának előszobája is. Mire vonatkozik a visszatérítés? Keil-e számla? Hozzak meg hatalmazást? Éjszakára is marad munka Aki járt már itt, soha nem kívánkozik vissza. Aki még nem látta, semmit nem ve­szített. A folyosón ugyanis libasorban, szorosan a fal mellett álldogálnak a békés ügyfelek; forgalmasabb na­pokon el-elkunkorodik az embertömeg alkotta, kígyózó sor. A jámbor lélek azt hi­szi, majd az ajtón túl! Majd ott lesz igazán emberibb a környezet, vagy legalábbis majdnem olyan, mint Békés­csabán. Az álmodozó, zsib­badt lábú sorállók azonban az alig 10 négyzetméteres, ügyfélfogadásra alkalmatlan kis irodácskába toppannak... Az asztalon tornyosuló nyomtatványhegyeket must­rálom, amikor belép a ki tudja hányadik ügyféL Ide­ges, mint oly sokan a még kint lévők közül. A fiatal­ember láttán az adószakér­tő, Szabó István mély lé­legzetet vesz. — Nincs kész — mondja tömören, majd kézitáskájá­ba nyúl, és előkeresi az il­lető aktáit. — Az éjszaka igyekeztem bepótolni a le­maradást, de erre már nem futotta az energiámból, ké­rem, legyen türelemmel, azonnal megcsinálom —for­dul az ügyfélhez, aki kellet­lenül ugyan, de beletörődik a megváltoztathatatlanba. Néhány perc, és már itt a következő! A középkorú (Folytatás a 3. oldalon) Hadiállapot az orosházi ügyfélszolgálati irodában Zsibbadt lábú adózók — Örökségből jó befektetés — Valami ÁFA... A Dévaványai Lenin Mgtsz kárpitosműhelyében IFA-teher- autóponyvát varrnak össze, ezenkívül más gépjárműre is gyártanak hűtőtakarót Fotó: Fazekas Fereno A pápa látogatását előkészítő nemzeti bizottság ülése Pálos Miklósnak, a Minisz­terelnöki Hivatal' politikai államtitkárának elnökletével csütörtökön megtartott soros ülését II. János Pál pápa ma­gyarországi látogatását elő­készítő nemzeti bizottság. Az ülésen tájékoztató hangzott el a pápai látogatást előké­szítő munka állásáról, meg­vitatták a soron következő tennivalók ütemtervét, és a látogatással kapcsolatos ál­lami feladatok végrehajtásá­hoz biztosított központi tá­mogatás elosztási tervét A nemzeti előkészítő bi­zottság munkájában részt vett Angelo Acerbi apostoli nuncius. Békéscsaba —Budapest 380 Ft Ha gyors, ha személy, egy az ár Február 1-jétől a MÁV várhatóan emeli a menetdí­jakat, és változnak a ked­vezmények is. Bottyán Pál- nét, a békéscsabai vasútállo­más pénzitárfőnökét először az új árakról kérdeztük; — A jelenlegi gyorsvona- ti díjak 80 százalékkal emel­kednek, a személyvonati je­gyek pedig 120 százalékkal --- kezdte a pénztárfőnök. — Ugyanakkor megszűnik a gyors- és személyvonat kö­zötti menetdíjkülönbség, te­hát ugyanannyit kell fizetni a személyvonatra és gyors­vonatra is. Például Békés­csabáról Budapestre eddig a gyorsvonat II. osztályon 218 forintba került a jegy, feb­ruár 1-jétől viszont ez 380 forint lesz, akár személyvo­nattal, akár gyorsvonattal utazunk. Szegedre és Szol­nokra eddig 128 forintba ke­rült a jegy gyorsvonat II. osztályon, ez most 190 fo­rintra változik. A helyjegy ára 20 forint helyett 30 lesz. Az I. és II. osztály közötti árkülönbség megmarad. 100 százalékkal emelkednek a munkába járáshoz váltott, „dolgozó” havi és • félhavi bérletek. — Milyen változások lesz­nek a kedvezményekben? — 75 százalékos kedvez­ményben részesülnek a ta­nulók diákigazolvány alap­ján, ha a tanintézet székhe­lye és a lakóhely között utaznak. Ugyanezt a ked­vezményt kapják az esti és levelező tagozatos hallgatók tanulóigazolvány alapján, a gyógypedagógiai intézetek tanulói és azok kísérői, vala­mint a fogyatékosságban szenvedő, szociális otthoni gondozottak és azok látoga­tói. Kilencvenszázalékos kedvezmény jár a nagycsa­ládosoknak. Eddig 10 éves korig járt az 50 százalékos kedvezmény, most 14 éves korig kapják ezt a gyere­kek. Megszűnik a szakszer­vezeti utalványra nyújtott kedvezmény, a sportolók és természetjárók részére adott kedvezmény és a közalkal­mazotti kedvezményt csak a költségvetésből gazdálkodó szervek dolgozói kapják ezentúl. A vasút üzletpoliti­kai -kedvezményei változat­lanok maradnak, tehát a 26 éven aluliak 33 százalé­kost, a nyugdíjasok 20 szá­zalékos, a tanulók diákiga­zolványra 50 százalékos ked­vezményt kapnak, és az úgy­nevezett családi kedvezmény 33 százalékos. — A bírságok is emelked­nek? — Ha az utas elégtelen jeggyel utazik — tehát a szükségesnél rövidebb útra szóló jeggyel —, akkor 100 forint pótdíjat köteles fizet­ni, ha jegy nélkül utazik, akkor a bírság 300 forint, és ha visszaélést követ él a je­gyével, akkor pedig 500 fo­rintot kell fizetnie — mond­ta befejezésül Bottyán Pál-

Next

/
Thumbnails
Contents