Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
1991. január 24., csütörtök Itt is első: a pénz Vagy a nyitvatartási idő csökken, vagy a könyvbeszerzés, vagy a létszám, vagy... vagy? Illik az utcai cipőre papucsot húzni — ezt sugallja a máig foltmentes szőnyegpadló. Ilyenkor, yx (reggeli órákban csend fogadja az érkezőt, de nem teljes csend. Nyolc órakor a könyvtárosok már javában a könyvek, folyóiratok sorát rendezgetik, az előző napi forgalmat számlálják, az új jegyzékeket tanulmányozzák. Tíz órakor, (mikor (íz olvasó előtt megnyílik a kultúra kisvárosi bázisa, már minden és mindenki a helyén áll. Az igazgatói irodában a korai vendég egy szervezet képviseletében Jött el, a tagság szeretne itt találkozni. Az igenlő bólintáshoz a feltétel csak annyi, hogy nyitvatartási időben jöjjenek és legyenek beiratkozott olvasóik. Pénzről szó sincs... Ilyen gazdag lenne (manapság is a gyulai könyvtár? Alig több mint három éve érült a volt városháza nagy elkiismeretességgel helyre- llított épületébe. Egyesek zerint — legalábbis eleinte ehetett hallani ilyen véle- nényeket — túl fényes lett, ül sokba került. Az igazga- ónő, Havasi Istvánná nem irt az ilyen hangokkal gyet: a könyvtár összesen 13 millió forintba került, s kételyt? Az igazgatónő a miből működni kérdését említi elsősorban. Tavaly 8,5 millió forintjába kerültek a városnak, az idén ez a pénz már nem lesz elég. A színvonalhoz, amely a legszükségesebb dokumentumok beszerzését, a 15-18 fok körüli hőmérsékletet, a világítást, a fiókkönyvtárak fenntartását, a könyvtárosok bruttó pítvámytól, ám ők csak akkor segíthetnek, ha az ön- kormányzat valamennyit e célra megszavaz. Nagyon foglalkoztat munkatársaim bére is: a kulturális ágazatban a legrosszabbul fizetettek között vagyunk. Mivel szolgáltatást végzünk, nem mindegy, hogyan öltözünk és mi ül az arcunkon. Mellékállás szerzésére az estébe hajló és a kimerítő, ideget, szemet próbára tevő munka után nem is gondolhatunk. — Ha jól értem, a könyvtár a jövőben Is teljes mértékű támogatottságot remél. És azonkívül? — Beiratkozásikor adományokat kapunk. A rendezvények után terembérleti díjat nem kérünk, mert az egyrészt hagyományos szolgáltatás, például író-olvasó találkozó, másrészt a szervezetek jelenléte aláhúzza nyitottsági törekvéseinket, a város iránt vállalt szolgálatunkat. Arra ügyelünk csupán, hogy a külső igények teljesítése kapcsolódjon a könyv- és könyvtárpropagandához. A másolásokból befolyt pénz pedig esetleges és csepp a tengerben... Cser Sándorné, az olvasó- szolgálat vezetője a szakterületének színvonalát félti; — Hozzánk ebédidőben is be lehet jönni — mondja —, ha nem lenne folyamatos a nyitva tartás, sokan nem térhetnének be egy-egy könyvért. Ahhoz, hogy a nyitva tartás megmaradjon, a létszámnak is maradnia kell. Sokat gondolkoztam azon, hogyan lehetne minél több középkorú olvasónk? ök elsősorban a szakkönyvek iránt érdeklődnek, sokat meg is találnak nálunk, ám a költségvetésünk sajnos véges. A kért dokumentumok egy részét más könyvtárakból kell megszereznünk. Jó lenne, ha a nagy könyvtárak nem zárkóznának el és időben kül- denék a műveket. Egyébként, most már bármely könyvtárhoz fordulhatunk, míg korábban be kellett tartani a területi utat. Az átfutási idő ezzel jelentősen csökkent. Minél jobb kapcsolatokra törekszünk más könyvtárakkal, különösen a szegedi Somogyi Könyvtárral sikerült ez. Más kérdés, hogy nem teljesíthetik minden szákirányú kérésünket. Nagy Józsefné igazgatóhelyettes a szerzeményezés gazdája: — Az óriási információ- áradattal nemhogy az olvasó, a könyvtár sem tud lépést tartani. Az árakkal szintén nem. Azért gondosan mérlegelve megvesszük a megjelent dokumentumok jelentős részét. A rendelés és a megérkezés közötti időt is sikerült megrövidíteni újabban, az úgynevezett előrendelés révén. Ezzel egy •hónap helyett két héten belül itt az új könyv, csakhogy feldolgozatlanul kapjuk. Beleltározás után igen rövid .időn belül kézbe veheti ezeket az olvasó. De csak az előrendelésben gondolkodni nem lenne célszerű, mert részletes feldolgozás nélkül előbb-utóbb nem tudnánk, mink is van... A könyvtár nyitottságát én is nagyon fontosnak tartom: mikor megalakult nálunk a Magyar Román Baráti Társaság helyi szervezete, az Erkel- és Dürer-társaságok, elismeréssel szóltak rólunk látogatóink. Gyakran tapasztaljuk, hogy ma, amikor mindenki csüggedt, az árakról beszél, innen egy-egy koncert, vagy az áhított könyv birtokában boldogan mennek el az emberek. Nem csoda, Iha hiszünk a könyvtár csorbítatlan talponmara- dásában. Gyulán tehát kimondatlanul is bíznak abban, hogy amely település ad magára, fenntartja könyvtárát — a köz javára. És Gyula lenne más? Szőke Margit A reggel a rendezkedés ideje. Felvételünk a beiratkozóteremben készült Fotó: Kovács Erzsébet s a közintézmények sorá- al összehasonlítva nem is agy összeg. A pénz túlnyo- ió részét pályázatokból :edte össze a város, az rszágos Műemlék-felügye. iség egymaga adta több iint a felét. — Egy városban, de bár- iely településen lenni kell lyan intézménynek, amely lést formál, ösztönöz a ulturált magatartásra — londja Havasi Istvánná. — z épület, a berendezés lát- in jólesett a sok dicsérő tó, még ötletet is adhat- ink látogatóinknak ottho- uk berendezéséhez. Többen ^másolták például a függö- yeinket... Tény, hogy a könyvtár há- jm éve alatt kedvelt hely itt Gyulán. De mi foglal- oztatja most, 1991 januáriban az itt dolgozókat, kik a látható mögöttit is adják? Az impozáns körül- íények takamak-e szegény- íget, jövőtől való félelmet, 11 ezer forintos átlagkeresetét jelenti, nos, ez a színvonal most körülbelül 10 millió forintba kerül. Vajon, juttat-e ennyit a költségvetés? — Ha nem, akkor a nyitvatartási idő megrövidítésére kényszerülünk — mondja az igazgatónő —, elsősorban a szombati nyitva tartás megszüntetésére. A másik választási lehetőség a dolgozók elbocsátása, ami egyet jelentene néhány szolgáltatás végével. A legvégső kiút lenne a könyvbeszerzési keret csökkentése, ami amúgy is nagyon kevés, ötszázezer forint. Ebből szinte csak az alapvető kézikönyveket, iro- ' dalmat vásárolhatjuk meg, melyek később pótolhatatlanok. Üj fejtörést jelent, hogy ettől az évtől nemzetiségi könyvekre már nem kapunk központi támogatást. Próbáltunk pénzt szerezni a Magyarországi Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi AláNem tagozat, hanem kurzus Drámai-irodalmi képzés kezdődik szeptemberben a Tevan Gimnáziumban Megállapodás jött létre a békéscsabai Tevan Andor Gimnázium, valamint a „Fé- fing” Színjátszó, Kulturális Egyesület között, mégpedig arról, hogy az iskolában az egyesület irodalmi-drámai képzést hirdet. Az érdeklődő nyolcadikosoknak elsősorban a, gimnázium tanulmányi követelményeinek kell megfelelni, ez biztosítja, hogy itt folytathatják középiskolai tanulmányaikat, kapnak kollégiumi elhelyezést. Természetesen előadói képességeikről is számot kell adniuk egy felvételi vizsgán, ahová tíz verssel, öt prózával kell jelentkezniük, ahol megnézik mozgáskultúrájukat, zenei ismereteiket. A gimnáziumi nevelés-oktatás tartalma, illetve az irodalmi-drámai képzés programja egymástól független. Németh Lajos, az iskola igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy néhányan már érdeklődtek nála ez ügyben. Véleménye szerint ez az új vállalkozás megnöveli az érdeklődést a gimnázium iránt. Egy-két esetben el kellett oszlatnia egy félreértést: az itt folyó képzés nem fakultáció, nem speciálkollégium, nem lehet összekeverni például a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban már évek óta folyó drámai-irodalmi tagozattal. Hogy valójában mi is ' a lényege, miként, mely tanárok közreműködésével valósul meg szeptembertől, azt Steinwender József, az egyesület elnöke fejtette ki: — Ez a középfokú képzés része egy nagyobb programnak, melyet már 10 éves korban elkezdünk, gimnáziumban, illetve a tanítóképző főiskolán szeretnénk folytatni. Pillanatnyilag a középső szakasz van teljes egészében tető alatt. — Mikor és mennyit tanulnak majd a gyerekek? — Körülbelül tíz gyereket veszünk fel, akik délelőttönként saját osztályukban a gimnázium órarendje szerint tanulnak. Délutánonként, heti 10-12 órában színészi játékot, beszédtechnr kát, verstant, zenét, hangképzést, táncot, irodálom- és drámatörténetet sajátítanak el. — Kik lesznek a tanárok? — Színészek, rendezők, középfokú amatőr rendezői képesítéssel rendelkezők, illetve pedagógusok. — Mennyibe kerül mindez? —. Mivel minden állami támogatástól független a vállalkozás, havi ezer forintba kerül majd a tanulóknak. így is csak háromszáz forintos órabért tudok fizetni a pedagógusoknak. Jelenleg két pályázatunkat bírálják, ha onnan kapunk támogatást, akkor csökken a részvételi díj. — Mit kezdhetnek majd ezekkel az ismeretekkel . a gyerekek? — Mi semmit sem tudunk garantálni, de hozzásegítjük, hogy felkészüljenek — négy év alatt, alapos munkával —, és középfokú előadóművészi képesítést szerezzenek, színházi gyakorlaton vegyenek részt, vagy a színművészeti főiskolára jelentkezzenek. — Az egyesületnek tavaly volt egy kezdeményezése, a Stúdium Színház. Mi van vele? — Él és dolgozik. Tulajdonképpen ez volt a dráma- irodalmi képzés előiskolája. Jól sikerült, de ezután inkább intézményhez kötötten próbálkozunk, és ide illesztjük magát a Stúdiumot is. , k. k. Sikerkönyvek Betegségeinkkel és gyógyszerfogyasztásunkkal, egészségtelen életmódunkkal és táplálkozásunkkal sajnos igen előkelő helyet foglalunk el nemzetközi ösz- szehasonlításban. Figyelembe véve ezeket a szomorú tényeket, különösen örvendetes, hogy hódít nálunk az utóbbi időkben a természet- gyógyászat. Egyre több gyógyító füvet, gyökeret, növényt, belőlük készített teát, kenőcsöt alkalmazunk — eredményesen. Persze, semmi sem új a nap alatt, hiszen a népi gyógyászat több évszázada használt és bevált eszközeiről van szó, amelyeket most, az ezredfordulón újra felfedeztünk, keresünk, kedvelünk. A kémiai módszerek, a mesterséges hatóanyagok ideje lejárt, vagy inkább: lassan lejár, és a hivatalos gyógyszerek helyett tért hódítanak a természetes alapanyagú, gyógyító hatású készítmények. Gyógyszertárainkban, gyógynövényüzleteinkben, a drogériákban szép választékot találhatunk a kutyabengéből, cickafarkfűből, tarackgyökérből, szójából, fokhagymából és más növényből készült csodaszerekből. Ezekről és alkalmazásukról kapunk hasznos tájékoztatást az ÁKV-Buda- pest Kiadó Gyógy-szer, de nem gyógyszer című könyvéből. GYÓGYSZER, dc Ntm GYÓGYSZER Nem utolsósorban a kellemetlen vagy kifejezetten súlyos mellékhatások miatt menekült sok beteg korábbi •gyógyszerétől és tért át (vagy vissza) a népgyógyászati hagyományokhoz. S ma már bizalommal használjuk nagymamáink „orvosságait” egészségünk megóvása, netán gyógyulásunk érdekében. A természetes szerek előnye még, hogy ezek biztonságosak, veszélytelenek, mellékhatásuk nincs és általában folyamatosan beszerezhetők. 1 > ! N. K.
