Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám

NÉPÚJSÁG 1991. Január 83., szerda Számlaszám: 261-10996 7014 Jótékony célú kiállítás és színházi előadás mánk — segíteni. Este fél n munkanélküliek támogatása mindannyiunk erkölcsi kötelessége Marki István hozzászólása A parlament hétfői ülésnapján Kiss Gyula munkaügyi mi­niszter előterjesztette a munkanélküliség kezelését és eny­hítését szolgáló törvényjavaslatot. A valamennyiünket érintő tervezet vitája során Markó István (MDF) gyulai képviselő a következő hozzászólást mondta el; Elnök úr. Tisztelt Ház! Egy olyan kérdésről nyitottunk általános vitát, amelynek jelentőségét egy pillanatra sem feledhetjük. Ha magunkat szabad, európai polgárnak véljük, félre kell tenni indula­tainkat, politikai előítéleteinket, hogy közösen alkothassuk meg azt a törvényt, amely emberek százezreinek nekikese­redett életérzését, a piacgazdaságra épülő demokráciánk el­kerülhetetlen negatívumait némiképp oldhatja. Amennyiben a — foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellá­tásáról — rendelkező törvénytervezet minőségét vizsgáljuk, akkor elmondhatjuk, hogy a minisztérium mindent megtett annak érdekében, hogy az élénk vitára beterjesztett anyag megfeleljen a kérdéskör magas színvonalú kezelését igénylő elvárásainknak. Szakemberek tanulmányozták az ide vo­natkozó európai és tengerentúli gyakorlatot, és a jónak ítélt, működőképes elemekkel megpróbálták ötvözni a már elért itthoni eredményeket. Ennyi bevezető után engedjék meg, hogy röviden szóljak egy általam nagyon fontosnak ítélt kérdésről, a Szolidari­tási Alapról. Annak, hogy erről szólok, egyrészt az az oka, hogy ezek a kötelező befizetések 1991. július 1-jétől plusz terhet jelentenek mind a munkáltatónak, mind a munka- vállalónak. Ez a többlet, ami összesen 2 százalékot tesz ki, nem jelentős. De, hallva az előzetes vélekedéseket, tudva az Érdekegyeztető Tanács véleményét, tudom, hogy az elvonások emelkedésének ténye sokak számára elfogadhatatlan. Ennek ellenére úgy érzem, hogy ebben az átmeneti időben (ezalatt az új társadalombiztosítási rendszer felállásáig eltartó időt értem) jelentkező többletteher elviselése vállalható. A Szolidaritási Alappal kapcsolatos mondandóm másik ré­sze az alap erkölcsi szükségszerűségének megvilágítása. Úgy érzem, a bajba jutott embereken kötelességem segíteni. Min­dig elszorul a szívem, ha látom, hogy szegény emberek, kis­pénzű nyugdíjasok, egy-egy alapítvány kapcsán pénztárcá­jukhoz nyúlnak és kicsinyke jövedelmükből adakoznak az arra jobban rászorulóknak. Vagy máskor, nemzeti vagy fe­lekezeti különbségre való tekintet nélkül, egymással szem­ben áthághatatlan falakat emelő emberek, feledve minden ellenségeskedést, együtt adakoznak, gyakorolják az erényt, az emberi szolidaritást. Hiszem, hogy létezik egy minden ember által elfogadott kötelező szolidaritási elv is. Ha elfo­gadjuk az igazságos közteherviselés elvét, ha megkérdője- lezhetetlennek tartjuk, hogy befizetett adóinkból gondoskod­ni kell az árvákról, a szellemi fogyatékosokról, ha minden­kor gondoskodunk gyermekeink oktatásának alapellátásáról, akkor a különböző okok miatt, önhibájukon kívül munkanél­külivé váló emberekről is gondoskodnunk kell, hiszen ez a „Segítsd felebarátodat!...” elv a legszebb emberi érzés, a szeretet ikertestvére. Ügy gondolom, hogy ez a törvénytervezet a szociális piac- gazdaság kiépítésének egyik záloga. Éppen ezért, Gáli Ákos képviselőtársammal együtt jegyzett módosító indítványaink beépítése után a Tisztelt Háznak elfogadásra ajánlom. Ezzel megteremtjük a sokat emlegetett szociális háló vázát, mely­nek pozitív hatásait már 1991-ben is érezni fogjuk. Meteor lehetett a különös repülő tárgy Pap János polgármester az ipari szövetkezeti vezetőknél Négyezer ember, 70 millió forint nyereség, 320 millió forint export és másfél mil­liárd forint nettó éves árbe­vétel — ennél rövidebben nem lehetne jellemezni a Békéscsabán tevékenykedő ipari szövetkezeteket, ame­lyek képviselői tegnap is­merkedő jellegű megbeszé­lésen találkoztak Pap János polgármesterrel és Domokos Lászlóval, az egyik helyette­sével. A gazdasági vezetők legelsősorban arra voltak kí­váncsiak, hogy a város mi­ben segíthet a termelési egy­ségeknek, és az érdekek egyeztetését hogyan képzeli el az új vezetés. Mert a szá­mokból napnál világosabban kiderül, hogy a megyeszék­helyen az ipari szövetkeze­tek alig néhány százalékos nyereséghányaddal dolgoz­nak, ami szinte eleve ki­zárja a beruházásokat, a fej­lesztéseket, a jövő hosszú tá­vú megalapozását. Nem vé­letlenül mondta egyikőjük: „Józan vezető ma nem csi­nál semmit, mindaddig ve­getál, - 'kivárásra játszik, amíg az országban le nem tisztulnak a dolgok! Nálunk másfél millió forint értéket ■termel'egy ember, de még ebből sem futja technikai korszerűsítésre, befekteté­sekre.” A polgármester és mun­katársa többek között kifej­tette, hogy a különböző ér­dekképviseleti szervekkel el­engedhetetlennek tartják a rendszeres konzultációkat, a város és a benne lakók ér­dekében, például a helyi adókról. Végleges döntés ezekről még nincs, de az már bizonyosnak látszik, hogy leghamarabb július el­sejétől kell adóra számítani. Békéscsabán a város nem tö­rekszik a lehetséges maxi­mum megközelítésére. A vá­ros kasszájába befutott pénzt az infrastruktúra, il­letve a vállalkozási feltéte­lek javítására kívánják majd fordítani. Elképzelhető, hogy a közeljövőben új ipartele­pet jelölnek ki a városban, de a végleges döntésig még többször kikérik a gazdál­kodók véleményét. Az ön- kormányzat megpróbálja ezt a kérdést is összekapcsolni a közműfejlesztéssel, ezért már tárgyaltak a távbeszé­lő-vállalattal, a perspektí­vák ígéretesek. Még nem ke­rült pecsét az elhatározásra, de ha minden igaz, akkor 1992-ben digitális telefon- központot kap Békéscsaba, amely már lehetővé tenné q. telefonhálózat bővítését. Tíz százalék a harminc- százalékos pedagógusbér­emelés — olvashatták a nagybetűs címet hétfői lap­számunk elíső oldalén. Töb­ben a pedagógusok közül már ebben a pillanatban nyúltak is a telefon után, s tárcsázták a szerkesztőséget, vagy a helyi polgármesteri hivatalt: Ez nem lehet igaz! Már megint becsaptak volna bennünket? Az írás végén szerepel ugyan e félmondat rövid magyarázata, de roha­nó világunkban — érthető módon — sokan eddig már „A halált okozó betegsé­gek sorában második helyen állnak a rosszindulatú da­ganatok” — olvashatjuk a támogatáskérő lapon, mely- lyel a rosszindulatú dagana­tos gyerekek külföldi gyógy­kezelésének segélyezésére létrejött Békés megyei kez­deményezésű alapítvány for­dul a közvéleményhez. Gregorits Gézától, az ala­pítvány kuratóriumának el­nökétől megtudtuk, hogy pil­lanatnyilag két gyermek gyógykezelését intézik, fi­nanszírozzák, és éppen most mérik fel, hogy hány család­nak, beteg gyermeknek van szüksége rájuk. — Több célja is van az alapítványnak —» folytatta. — A hazai onkológia nagy segítségre szorul. Külföldi összeköttetéseink révén a befolyt pénzből szeretnénk a technikai felszereltségen javítani, illetve létrehozni’ (Folytatás az 1. oldalról) toknak mindenképpen mű­ködniük kell, ehhez sürgő­sen szükség van a benyúj­tott javaslat mielőbbi tör­vényerőre emelésére; ez vi­szont nem teszi lehetővé a beható, részletező vitát. Az elnöklő Szabad György to­vábbi hozzászólók jelentke­zéséig az általános vitát el­napolta. A Tisztelt Ház ezt köve­tően megkezdte a fővárosi és a fővárosi kerületi önkor­mányzatokról szóló törvény­javaslat általános vitáját. Morvay István belügymi­nisztériumi államtitkár a ter­vezetet ismertetve kiemelte: annak elfogadásával az Or­szággyűlés deklarálja a fő­városnak az országban betöl­tött különleges szerepét. Bu­dapest sajátos szabályozásá­nak pedig — mint mondot­ta — az a legfőbb jellemző­je, hogy egyaránt érvényre juttatja az általános önkor­mányzati vonásokat, vala­mint a város' különös hely­zetéből fakadó eltéréseket. Az általános vitában fel­szólalók közül többen is megemlítették, hogy bár je­lentős késéssel került a Tisz­téit Ház elé a törvényterve­zet, az mégis hiányos, éret­len. Magyar Bálint (SZDSZ) pedig az anyagot tárgyalásra csaknem alkalmatlannak mi­nősítette. Több képviselő is támo­gatta Ráday Mihály (SZDSZ) azon indítványát, hogy — ahol arra igény van —a ke­rületi önkormányzatok hoz­hassanak létre városrészi ön- kormányzatokat, jogokkal is felruházva azokat. Ebédszünet után interpel­el sem jutnak az olvasásban. Tegyük hát helyére, mennyi is az az „annyi”! — Természetesen igaz, hogy január elsejére vissza­menőleg valamennyi önkor­mányzati alkalmazott húsz­százalékos fizetésemelést kap, és hozzájuk viszonyítva en­nél csak tíz százalékkal több az, amit a pedagógus kap — hallhattuk az egyik vé­leményezőt, Dancz Gyula, az Orosházi 3. Számú Általános Iskola igazgatója személyé­ben —, de a saját korábbi fizetésükhöz képest mégis­egy németországi alapít­ványt, mely a magyar orvo­sok ottani továbbképzését se­gítené. Ezek — egyelőre — távlati tervek. Vannak konk­rét teendőink mentálhigié- niás szempontból például: azok a családok, ahol ilyen (beteg gyermek él, maguk is 6egítő kezet igényelnek. Er­ről gondoskodnak pszicholó­gus és lelkész munkatársa­im k. Az alapítvány eddigi, egy­éves működése alatt körül­belül 700-750 ezer forintot gyűjtött össze, melyet ma­gánszemélyektől, vállalatok­tól kaptak vagy jótékony cé­lú hangversenyeket rendez­tek a javukra. Egy gyermek külföldi gyógykezelése azon­ban — természetesen beteg­sége súlyosságától függően — körülbelül 150 ezer már­kába kerül. Holnap ismét rendeznek egy akciót, mellyel újabb betegeken tudnának — tud­lációk és kérdések tárgyalá­sával folytatta munkáját az Országgyűlés. Rácskay Jénő (SZDSZ) képviselő arról ér­deklődött a külügyi tárca politikai államtitkárától, mi­ként áll az osztrák határsza­kaszra tervezett új átkelőhe­lyek megnyitásának ügye; miért késlekedik a már megígért új határkapuk meg­nyitása. Szabó Lajos kisgazdapárti képviselő az igazságügyi mi­niszterhez fordult az 1945 és 1963 között törvénysértő mó­don elítélt emberek teljes re­habilitációjának 'Lehetőségé­ről érdeklődve. Balsai István igazságügy-miniszter utalt arra, hogy az említett sem­misségi törvény egy később megalkotandó jogszabály ha­táskörébe utalta az elkob­zott vagyon rendezésének ügyét. A kormány hozzáfo­gott a törvény megalkotásá­hoz, hónapok óta folyik a jogszabály előkészítése. Az interpelláló képviselő egy meglepő fordulattal kijelen­tette: 30 nap türelmi időt kér a miniszteri válasz elbí­rálására, a maga részéről egyébként elfogadhatatlan­nak tartja a kárpótlás Balsai István által vázolt módját. A miniszter válaszát az Or­szággyűlés is elutasította. Gaál Antal (MDF) a föld­művelésügyi miniszterhez in­terpellált a tejfelvásárlás anomáliái, ültetve a tejipari vállalatok monopolheiyaeté- nek megszüntetése ügyében. Arra kérte a kormányzatot, hogy segítse át a gazdaságo­kat átmeneti nehézségeiken. Gergátz Elemér földművelés­ügyi miniszter egyetértett a tejtermelés jelentőségével, s úgy vélekedett, hogy minde­csak harminc (és nem tíz!) százalékkal emelkedik a pe­dagógusok bére. Folytatva a beszélgetést, azt azért maga az igazgatóis elismerte, hogy a pedagógu­sok körüli sajtóvisszhang mi­att az „utca embere” joggal hiheti: ezek a „néhány órá­ban” dolgozó, „sok-sok sza­badidővel” rendelkező „cso­dabogarak” agyonra keresik magukat. Ennek a téveszmé­nek pedig csak az lehet az oka, hogy más társadalmi ré­tegek béremelésedről^ vagy azoknak tervezéséről sokkal kevesebb szó esik az újsá­gokban, a televízióban és a rádióban. Szokodi Sándor, az oros­házi alpolgármester (akihez az említett írás nyomán szintén érkeztek telefonok), konkrétan is sorolni tudta, melyik úgynevezett „produk­tív” vállalat vagy szövetke­hétkor Békéscsabán a Jókai Színház előcsarnokában dr. Cs. Tóth János, a Tevan Ki­adó igazgatója megnyit egy kiállítást, ahová a megyé­ben élő hivatásos és amatőr képzőművészek hozták el munkájukat. A festmények mind megvásárolhatók, áruk az alapítvány számláját gaz­dagítja. Hét órakor kezdő­dik O'Neill Utazás az éjsza­kába című darabjának nyil­vános főpróbája, melyre je­gyeket a szokott helyeken kívül (a színház jegyirodája és pénztára) a megyei kór­ház gyógyszertárában is le­het vásárolni. Az est teljes bevétele ugyancsak az ala­pítványhoz folyik be. Amíg a vásárlással egybe­kötött kiállítás tart — feb­ruár 13-ig —, a színház elő­csarnokában elhelyezett ur­nákba is lehet adakozni, vagy a 261-10996 7014-es szá­nekelőtt a fogyasztás növelé­sével lehetne átlendíteni a nehézségeken a tejágazatot. Az interpelláló képviselő egyelőre megelégedett a vá­lasszal, ám közölte, hogy ha egy-két hónap múlva sem lát javulást, akkor újból fel­emeli szavát. Az Országgyű­lés elfogadta a miniszter vá­laszát. Pál László (MSZP) Siklós Csaba közlekedési, hírközlé­si és vízügyi minisztert kér­dezte a távközlés fejlesztésé­re kiírt tender napokban közzétett eredményével kap­csolatban. A kérdésekre áttérve Sza­bó Erika (SZDSZ) a tázlári választási csalásokkal kap­csolatban a belügyminiszter­hez és a legfőbb ügyészhez fordult. Majd a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal léte­sítéséről és egyes hatáskört megállapító jogszabályi ren­delkezések módosításáról tárgyalt a plénum. A leg­élesebben Lakos László (MSZP) fogalmazott, aki frakciója nevében a törvény- javaslat elutasítását java­solta a plénumnak, mert a módosításnak az új föld-, il­letve szövetkezeti törvény és az agrárpiaci rendtartás megszületése előtt nincs ér­telme. Ezután megkezdték az ál­lami népegészségügyi és tisz­tiorvosi szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vi­táját. Surján László népjólé­ti miniszter ismertette a ter­vezetet. A Tisztelt Ház várhatóan hétfőn folytatja az állami népegészségügyi és tisztior­vosi szolgálatról szóló tör­vény általános vitáját. zet dolgozói kaptak az el­múlt hónapok alatt 50-60 százalékos béremelést. — Csak hát erről hallga­tunk — mondta aztán. — És innen nézve megintcsak más képet mutat a mostani pe­dagógusbér-emelés. Azért a legvilágosabb, ha a volt sa­ját fizetésükhöz viszonyít­juk a növekedést, így pedig harminc százalékról van szó! Ehhez kapcsolódva Dancz Gyula elmondta, ő „felfedez­te” a lehető legszerencsé­sebb viszonyítási alapot, ami­hez a kormánynak alakíta­nia kellene a béreket. Ez pe­dig a tej, a kenyér és az egyéb fogyasztási cikkek ára, amit se a hivatalsegéd, se a vasönfő, se a pedagógus nem kap differenciáltan. Az öt­let kitűnő, egyszer talán eszébe jut az illetékeseknek a szabadalmaztatás is. M. M. A Föld légkörébe jutott természetes vagy mestersé­ges test, úgynevezett meteor lehetett az ufó — azonosí- tatlan repülő tárgy —, ame­lyet január 18-án este az or­szág számos részén észleltek az emberek — vélekedett Horváth András űrkutató csillagász, a Planetárium igazgatója az MTI munka­társának érdeklődésére. A megfigyelők leírásából erre lehet következtetni — mon­dotta. Az egyik budapesti la­kos például leírta, hogy erős fényű, 8-10 méter átmérőjű gömböt, s abból kinyúló 40- 50 méter hosszúságú csóvát látott. A különös tárgy a föld felszínétől 500-800 mé­ter magasságban, vízszinte­sen, hangtalanul, a repülő­gépeknél sebesebben haladt. Az ilyen jelenségek távol­ságát, a felszín feletti ma­gasságát nem lehet megbe­csülni egy megfigyelés alap­ján — jelentette ki a szak­értő. Megítélése szerint a Naprendszerben keringő me­teorok egyike, vagy a Föld körül keringő mesterséges hold, avagy egy rakéta da­rabja csapódott a sűrűbb földi légkörbe. Ezek a ter­mészetes vagy mesterséges testek kozmikus sebességgel repülnek. A Föld felszínétől 80-90 kilométer magasságban lépnek be a légkörbe, s az­zal súrlódva hő keletkezik. Az izzó tárgy korong alakú­nak tűnik. Az égés közben a tárgyból leváló darabok hosszan elnyúlnak, s az üs­tököshöz hasonló jelenség képződik. Ez általában né­hány másodpercig látható. „Ügy gondolom, hogy ez a ielenség nem lehetett Föl­dön kívüli űrhajó” — mon­dotta a csillagász. A látogatás további szüneteltetése mellett, a betegek érdekeit figyelembe véve az orosházi városi önkormányzat kórházában 1991. január 24-től ENGEDÉLYEZEM A 'BETEGEK RÉSZERE ÉLELMISZER ÉS RUHANEMŰ BEHOZATALÁT a kórház főportájához. Csütörtökön 16.30—17.30 óráig és vasárnap 10.00—11.00 óráig. pr. Hampel Ferenc orvos- igazgató főorvos 1. s. Harminc az harminc Hány százalékosa harmincszázalékos pedagégnsbér-emelés? mu számlaszámra befizetni. (k) Zsúfolt napirendi ülés a Parlamentben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents