Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-23 / 19. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1991. JANUÁR 23., SZERDA Ára: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Zsúfolt napirendi ülés a Parlamentben Törvényjavaslatok vitája az önkormányzatok szabadságáért — Interpellációk — „Tejfogas” kérdés Gergátzhoz — A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját kedden az O.rszággyűlés. Eörsi Mátyás felszólalása rövid szópárbajt robbantott ki. A képviselő ugyanis javaslatának indoklása során utalt arra, hogy Gálszécsy András, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter egy újságinterjúban maga is államtitoksértést követett el, amikor részleteket közölt a zárt ülés határozatáról. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője élesen visz- szautasította a tárca nélküli minisztert ért inszinuációt. (Korábban egyébként GáL- szécsy András maga is cáfolta az újság neki tulajdonított kijelentéseit.) A törvényjavaslat általános vitájára áttérve az ellenzéki pártok képviselői éles kritikának vetették alá a benyújtott javaslatot. Dr. Szabó Erika, a szabad demokraták részéről tárgyalásra alkalmatlannak minősítette a jogszabálytervezetet. Vas- tagh Pál szocialista párti képviselő figyelmeztetett arra, hogy az önkormányza(Folytatás a 3. oldalon) Imahét a keresztény egységért ökumenikus imahét kezdődött az ország keresztény templomaiban; elsőként, az elmúlt vasárnap este a fővárosi Deák téri evangélikus templomban tartottak ökumenikus istentiszteletet. Ezen a héten valamennyi történelmi keresztény egyház, váltakozva, egymás imaházaiban közös istentiszteletet rendez. A kezdeményezés —amely nem újkeletű, évtizedek óta megrendezik — a svájci székhelyű Egyházak Világtanácsától ered — mutatta be a rendezvénysorozat hátterét az MTI kérésére Lehel László, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának főtitkára. A tradíció az utóbbi években mindinkább kiteljesedett, és ma már a protestáns mellett a katolikus templomok is otthont adnak egy-egy estére a közös szertartásnak. A római Egységtitkárság, valamint az Egyházak Világ- szövetsége közös szerkesztésében készült az összefoglaló, így a világ valamennyi keresztény egyházának templomaiban egyképpen, a keresztények egységéért imádkoznak most a hívek. A 117. zsoltárból való idézet kifejezi az imahét törekvését; „Dicsérjétek az Urat, mind ti népek...” Természetesen megyénk településein is megtartják az imahetet. Ahol több felekezet működik, ott felváltva, egymás imaházaiban rendeznek közös istentiszteletet, ahol csupán egy, ott is bekapcsolódnak a hívek: imádkoznak a keresztények egységéért. A megyeszékhelyen vasárnap este az Evangélikus Központi Imaházban kezdődött az imahét, hétfőn a reformátusok gyülekezeti termében, kedden a jaminai evangélikus gyülekezeti teremben. szerdán a baptista imaházban, csütörtökön szintén az evangélikus gyülekezeti teremben, pénteken a belvárosi katolikus templomban, szombaton a baptista imaházban, vasárnap pedig ismét a reformátusok gyülekezeti termében volt, illetve lesz ökumenikus istentisztelet. I magyar kultúra napja Orosházán Mi lesz a tiszaugi híddal? A tiszaugi híd jövője élénken foglalkoztatja a Békés megyei parlamenti képviselőket. Az országgyűlés tegnapi kisszünetében — mint dr. Futaki Gézától, az SZDSZ képviselőjétől megtudtuk — röpke tanácskozásra gyűltek össze, hogy megvitassák a térség közeljövőben _ problémáját. A képviselők abból indultak ki, hogy súlyos veszteség és gazdasági hátrány érné Békés megyét — de Csongrád és Bács-Kiskun megyét is sújtaná a megnövekedett forgalom a környezetszeny- nyeződés pniatt —, ha két. évig lezárnák a hidat. Ezzel ugyanis a személyszállítás, a ikamion. és 'tehergépkocsi-forgalom csak nagy kerülővel juthatna célba. A képviselők elhatározták, megkeresik a Békés és Szolnok megyei közúti igazgatóságot, s gazdasági számításokat, összehasonlító vizsgálatokat kérnek többek között arról: milyen költségvonzata van a felújításnak és milyen egy új hid építésének. Azt is tudni szeretnék, (ha nem építhető új híd, hogyan lehet felgyorsítani a munkálatokat,- hogy azok ne két évig, hanem csak 2-3 hónapig tartsanak. A honatyák felveszik a kapcsolatot a környezetvédelmi és a közlekedési minisztériummal is. ,Emellett felkérik a megyei önkormányzat elnökét, tárgyaljon a két másik megyei elnökkel a probléma megnyugtató megoldása érdekében. „Rendkívül fontosnak tartjuk ezt a feladatot és mindannyian keményen dolgozunk azért, hogy minél kisebb kárt - okozzon megyénknek a híd lezárása” — zárfa a képviselők tanácskozásáról szóló beszámolóját Futaki Géza. (1. e.) Pakolj Sára, múlik a vásár... Kellemes látvány a békéscsabai sportcsarnoknál Fotó: Gál Edit Autópiac: szabad a vásár, de miből? A Merkúrnál még mindig csaknem 170 ezer előjegyzést tartanak számon, bár az év eleji nyitás óta jó néhány ezren lemondták igényüket. Formanek Ferenc, a Merkur főosztályvezetője az MTI érdeklődésére elmondta, néhány nap alatt nehéz átlátni, hogy a drasztikus áremelkedés nyomán hányán vonják vissza autóvásárlási szándékukat. A vásárlókat döntéseikben az is erősen befolyásolja, hogy mérlegelniük kell, nem járnak-e jobban, ha inkább lakáshiteleiket rendezik az OTP-nél az autóra félretett, illetve előlegként befizetett pénzből. A Merkur úgy véli, körülbelül egy hónap múlva tud képet alkotni a várható keresletről, s ehhez igazítja a továbbiakban üzletpolitikáját. * * * Lapunk értesülései szerint a dél-alföldi térségben elképesztően pang a gépkocsipiac. A Merkur békéscsabai használtkocsitelepén például az áremelést követő napokban csaknem kizárólag eladók jelentkeztek, akik nyilvánvalóan készpénzre szerették volna váltani a családi négykerekűt. Ám mint megtudtuk, a kereslet teljes szünetelése miatt az eladó tulajdonosok egy jó darabig nem is álmodhatnak készpénzről. De az új gépkocsik átvételénél sem reménytel- iesebb a helyzet. A Merkur szegedi gépkocsitelepe például január 21-én és 22*én 60 darab előjegyzett új kocsit szeretett volna átadni a várakozó állampolgároknak. Azonban tegnap déli 12 óráig senki nem jelentkezett több százezer forinttal a zsebében, hogy átvehesse hőn áhított autóját. Lehet, hogy ezúttal túl jól sikerült a többletkeresletet kivédeni? — rg — Partot érnek-e a matrózaink? Csaknem teljesen megtelt tegnap este az orosházi „Pártok Házának” nagyterme, a magyar kultúra napjának tiszteletére rendezett ünnepségen. A szép számban megjelenít hallgatóságot — mindenekelőtt Csurka István országgyűlési képviselőt, írót, a Magyar Fórum hetilap főszerkesztőjét, dr. Gulyás Mihályt, a város polgármesterét és Szoko- di Sándor alpolgármestert — dr. Varga István, az MDF orosházi szervezetének al- elnöke köszöntötte, majd felolvasta Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének a naphoz kötődő, a lapokban is megjelent sorait. A Táncsics Mihály Gimnázium tanulói ezt követően irodalmi műsorral emlékeztek 1823. január 22-re, a Himnusz születésének napjára. Pleskó Pál, az MDF orosházi szervezetének elnöke, mint mondotta, lehetetlen feladatra vállalkozott akikor, amikor Csurka István életútjának felvázolását tűzte ki célul, ám mégis sikerült néhány szóval emberközeli képet alkotnia a magyar demokraták frontemberéről. Fontosnak tartotta megjegyezni: akkor, amikor születőben lévő demokráciánk össztűzbe került, a politikussá avanzsált író felvette a sajtó által odadobott kesztyűt, s becsülettel állta az igaztalan támadásokat. — Egykor még a szelektől függött a hajózás — kezdte beszédét Csurka István —, s a hosszú ideig tartó hajóútról visszatérő matrózok nem tudták, miért hullott ki a foguk, sorvadt el az ínyük. — Hogy miért hozakodtam elő ezzel a Himnusz születése napján? Hittel vallom, ha társadalmunk is felismerné, mitől szenved akut vitaminhiányban, nem szenvedne annyi népbetegségben. Arra gondolok: ahhoz, hogy egy nemzet fenn tudjon maradni, polgárainak magukhoz kell venniük a kultúra vitaminjait is. — Ha körülnézünk Kelet- Eurőpában — folytatta gondolatfűzését —, Gdansktól a Balkánig mindenütt a szenny és a mocsok önti el a kultúra piacait. Az emberek milliói jóformán csak azzal törődnek, hogyan tudják lebonyolítani kétes üzleteiket. Nem látják, ha belesüllyednek a kultúra alatti létezésbe, akkor nem csak a szabadabb élet lehetőségétől, hanem az egészséges családi élettől is megfosztják magúkat. Egy még oly demokratikusan választott törvényhozó hatalom sem képes ellenállni a szabadság fogalmát a szabadossággal helyettesítő, a letűnt kommunista diktatúra haszon- élvezőinek örökébe lépő, egyfajta csodaszellemet megjelenítő tömegnek. — „Mi a teendő ilyen körülmények közepette?” — tette fel a kérdést Csurka István, majd így fejezte be nagyon is realista alapállásból megtartott előadását: mindenekelőtt tudatosítani kell a magyarságban azt, hogy a gazdasági és politikai kibontakozás esetén is életképtelennek bizonyulhat ez az ország, ha kultúránk skorbutos matrózai nem érnek valamiképpen partot D. L. Bekesben is: Mozart-év Van aki vetélkedővel, van aki koncerttel szereti... Két Mozart-evfordulót ünnepel a világ 1991-ben. Január 27-én lesz 235 éve, hogy megszületett minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője, akinek decemberben emlékezünk meg halála 200. évfordulójáról is. Az emlékév alkalmából világszerte hangversenysorozatokat, operabemutatóikat, kiállításokat rendeznek. Ha szerényebb keretek között is, de szűkebb hazánk is készült a méltó megemlékezésre. Az emlékév megyei nyitánya január 7-én volt. Ekkor hallhatta a közönség Békéscsabán azt a Mozarteste t, melyet a Nemzeti Filharmónia szervezett. A zeneiskolák sem szeretnének lemaradni az eseményekről. Az orosházi zeneiskola igazgatója, Pechán Zoltán erről számolt be lapunk munkatársának, hogy két háziversenyt is rendeznek a közeljövőben. Az egyiket a zongoratanszék növendékeinek, a másikat az intézmény összes tanítványának hirdetik. Ez utóbbiban gyakorlati és elméleti ismereteikről adhatnak számot a fiatalok. Némileg kapcsolódik a jubileumhoz az a megyei fafúvósverseny, melynek házigazdája ugyancsak az orosházi iskola lesz. Hogy miből rendezik? Ezt még nehéz kitalálni, hiszen — mint Pechán Zoltán elmondta — a megyei tanács segítette eddig e vetélkedő megrendezését. Hogy most sikerül-e megnyerni az önkormányzatokat az ügynek, ebben egyelőre csak bizakodni tudnak. De nemcsak az orosháziak, a békéscsabaiak is készülnek megyei venseny rendezésére. Március 21-én zongoraversenyre várják a legjobbakat. A kötelező darabok között természetesen Mozart is szerepel. A békéscsabai zeneművészeti szak- középiskola igazgatójától, Rázga Józseftől megtudtuk azt is, hogy az idén egy növendék- és egy tanári koncertet rendeznek. Minden tanszakon (legalábbis, ahol tehetik) foglalkoznak Mozarttal az idén. Ezen túl március 5-én kamarazenekari hangversenyre várják a komolyzene-kedvelő közönséget. És ezzel nincs vége a csabai rendezvényeknek: a zeneművészeti szakközépiskola — „nem nagy dáridó- val” — idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Ha nem is a teljesség igé(Folytatás a 4. oldalon)
