Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-23 / 19. szám
IMI. január 23., szerda Pentagon: Bizonyos a szárazföldi háború Az amerikai katonai vezetés már decemberben jelezte, hogy párhuzamos légi, földi és tengeri hadműveletekre lesz szükség Ku- vait felszabadításához — mondta keddi tévényilatkozatában a Pentagon szóvivőié. Pete Williams, a CNN tévének adott interjúban nem hagyott kétséget afelől, hogy a folytatódó légitámadások mellett előbb-utóbb a többi fegyvernem is bekapcsolódik majd a harcokba. A PBS rádióban egy amerikai katonai szakértő kijelentette: nyilvánvaló, hogy a beásott iraki páncélos-hadosztályok elleni harcok jelentős veszteségekkel járnak majd a szövetségesek számára, akik egyébként a tervek szerint éjjel támadnak majd, mivel korszerű felszerelésük — az irakiakkal ellentétben — lehetővé teszi a hadviselést sötétben. Az amerikai sajtó, a rádió- és tv-hálózatok egyébként a hét eleje óta bíráló hangot ütnek meg a hadvezetéssel szemben, azzal vádolva a Pentagont, hogy a harcok első napjaiban túl rózsás képett festett a helyzetről. Ismeretes, hogy az első jelentések szerint kialakult a szövetségesek légi fölénye, megbénították az iraki katonai vezetés hírösszeköttetését csapataival, és nagyrészt megsemmisültek a rakétatámaszpontok. Az új hadijelentések már mértéktart óbbak, és elismerték. hogy a légifölény csak viszonylagos, mivel az iraki légierő föld alatti hangárjaiba húzódott vissza, de a légvédelmi tűz változatlanul erős. Az iraki katonai hír- forgalom működik, és kitűnt, hogy lrak a becsültnél jóval több rakétaállással rendelkezik, amelyek rendszeresen — bár szerencsére eredménytelenül — lőnék ki robbanófejeket Szaúd-Ará- biára. Nem a tervek szerint halad” 9» A brit állami BBC tévé miniszterelnökségi tudósítóinak keddi értesülései szerint az Öböl-háború „nem a tervek szerint halad”. A szövetségesek lendületét visszavetette, hogy a légitámadások egyelőre „nem érték el céljukat”, sem az iraki légierővel szemben, sem a Scud rakétákkal szemben. A keddi értékelés szerint a légi hadműveleteket nagyon hátráltatja az időjárás, a felhős égbolt, a köd. Hasonló tényező, hogy az irakiak felgyújtottak néhány kuvaiti olaj létesítményt: az ezekből gomolygó fekete, füstfelhő külön álcázza a hadszínteret és — ha elkezdenék — a szárazföldi hadműveleteket is akadályozná. Brit katonai elemzői* mind gyakrabban hangoztatják, hogy a szárazföldi hadműveletek előkészítése két hónapig is eltarthat, ha kellő biztonságot akarnak. Ám, ha kitavaszodik, hamar elviselhetetlenné válik a meleg a sivatagban, ami az iraki hadseregnek segíthet. Egyelőre főként azt tartják nehézségnek, hogy „nem lehet az ellenséget legyőzni, ha az kitér a harc elől”. A BBC washingtoni tudósítói szerint a Fehér Ház nyomás alatt van, hogy kedvező híreket közöljön. Emlékeztettek az 1973-as arab— izraeli háborúra, amikor ugyancsak eltelt vagy tíz nap a csatából, mire az amerikai sajtóba beszivárgott a felismerés, hogy Izrael bajban van. „Hasonló effektus érvényesül mostanában”. mondták a tudósítók. Iraki álcázás és megtévesztés Az Irak-ellenes koalíciós haderő légicsapásainak egy része minden bizonnyal megtévesztő rakétautánzatokra irányult, nem pedig valódi rakétákra. Ezt az egybehangzó megállapítást tette hétfőn egymástól függetlenül a brit védelmi államminiszter Londonban és egy amerikai tábornok Washingtonban. A napokbant iraki ellenzékiek is felhívták a figyelmet erre az eshetőségre. Archie Hamilton, brit védelmi államminiszter szerint furnérlemezből, fából, kartonpapírból készült utánzatokról van szó. Ezek felismerését nagyon megnehezíti, hogy Irak felett felhős az ég — mondta a Sky News televíziónak adott nyilatkozatában. Thomas Kelly amerikai altábornagy is utalt erre a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján. SANG KOK: pedagógiai alapossággal fenekeli el George Jush amerikai elnök a lecsupaszított hátsóval, a térdén ke- •esztbe fektetett, visító Húszéin iraki elnököt a Bangkok Post című lapban 1991. január 18-án megjelent karikatúrán. \ Kuvait felszabadításáért indított Sivatagi vihar hadművelet első napján a szövetséges erők a vártnál kisebb ellen- illásba ^ütköztek MTi-fotő Légi harcok az Öbölben Nagy erejű légicsapást iért hétfőn este és kedden ajnalban a dél-iraki Bász- a városára a szövetséges lé- ierő. Az iráni ÍRNA hír- gynökség jelentése szerint Bászrától negyven kiltr íéterre lévő iráni városán, Khorramshahrban is íegremegték az épületek a obbanások erejétől. Bászra több szempontból ; stratégiai célpont: egy- észt, mert ott van a kuvai- hadműveleteket irányító iraki parancsnokság főhadiszállása, másrészt pedig, mert a város jelentős olajfeldolgozó központ. Irak északi területei áram nélkül maradtak az elmúlt napok amerikai légitámadásai következtében. A török- országi Incirlik légitámaszpontról felszálló amerikai gépek lerombolták ugyanis a két legnagyobb észak-iraki város, Kirkuk és Szuleimá- níja elektromosenergia-el- látó hálózatát ENSZ-tárgyalások az Öböl-válságról A múlt hét vége óta rendszeres két- és többoldalú tárgyalások folynak az ENSZ- ben az Öböl-válság megoldásának lehetőségeiről. Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár hétfőn délután újabb megbeszélést folytatott a Biztonsági Tanács soros elnökével. Bag- beni Adeito Nzengeya zairei ENSZ-nagykövet közlése szerint a testület egyelőre nem készül teljes ülésre, mivel a 15 tagország között nem jött létre konszenzus a helyzet megítélésében. A világszervezet vezetője felkérte Jugoszláviát — mint az el nem kötelezett mozgalom soros elnökét —, hogy fokozza erőfeszítéseit a válság tárgyalások útján történő megoldása érdekében. Osztrák cégek megsértették az iraki embargét? Az osztrák gazdasági minisztérium feljelentett nyolc hazai céget az illetékes belföldi államügyészségen azzal a gyanúval, hogy megsértették az Irak ellen tavaly augusztusban az ENSZ által elrendelt kereskedelmi embargót. Ezt kedden több bécsi lap jelentette, a Standard című újság pedig saját értesüléseit is közölte az ügyről. A Standard érdeklődésére Wolfgang Schüssel gazdasági miniszter a feljelentés tényét megerősítette. Mint elmondta, augusztusban a nemzetközi embargónak megfelelően ő is rendeletben tiltotta meg az osztrák cégeknek, hogy bármiféle árut szállítsanak Irakba vagy a’ megszállt Kuvaitba. Az osztrák külkereskedelmi rendszer nagyfokú liberalizáltsága miatt azonban minisztériuma nem képes megbízhatóan ellenőrizni a tilalom végrehajtását, ezért van most szükség az államügyészségi vizsgálatra. Az embargó megszegésének gyanúja kül- és belföldről érkezett jelzések alapján merült fel. A külföldi jelzések közé az adott esetben nem tartozik az az Egyesült Államokban néhány hónapja közzétett jegyzék, amelyben Iraknak történt hadianyagszállítás gyanújával tizenhárom osztrák vállalat is szerepelt, mivel az a lista az embargó kimondása előtti ügyletekre vonatkozott — fűzte hozzá a miniszter. Schüssel elzárkózott a most vizsgálat alá vetett cégek felsorolásától és más részletek közlésétől. Az osztrák lap kiszivárgott hírek alapján úgy tudja, hogy közöttük van például a hamburgi Stalco gépkereskedelmi társaság bécsi leányvállalata — ez egyes feltevések szerint az iraki titkosszolgálat fedőszerve —, továbbá a Stájer tartományban működő Tieber és a bur- gerlandi Lim cég, amely ellen már egy éve eljárás folyik Iraknak történt törvénytelen fegyverszállítás gyanújával. A Standard rámutat: az embargószegésért felelősöket két évig terjedhető szabadságvesztés és nagy összegű pénzbüntetés sújthatja, s még súlyosabb következményekkel kell számolniuk, ha fegyvereket juttattak Iraknak, mert ez az ország semlegessége miatt igen szigorú osztrák hadianyag-szállítási törvénybe is ütközik. Sztrájk és menekülthullám Albániában Az albán kormány kedden katonai szállítójárműveket állított be a legfontosabb szolgáltatások és az alapvető élelmiszer-szállítások biztosítása érdekében. A munkások hétfőn léptek sztrájkba másfél-kétszeres béremelést és jobb munka- feltételeket követelve annak ellenére, hogy a kormány a munkabeszüntetések május elsejéig való felfüggesztésére szólított fel. A sztrájkolok képviselője az albán televízió hétfői, késő esti adásában mindössze annyit közölt: a kormány néhány követelésüknek helyt adott, bérnövekedésre azonban egyelőre nem számíthatnak. Egy tiranai forrás szerint az albán főváros közlekedési dolgozói szerdán sem szándékoznak felvenni a munkát. így várható, hogy a tömegközlekedés hiányában Tirana utcáit — csakúgy, mint a sztrájk első két napján — szerdán ismét ellepik a kerékpárosok. Egy helyi forrás szerint Albániában a legtöbb gyár leállt. vagy csökkentett üzemmódban dolgozik, mivel nem állnak rendelkezésre a működésükhöz szükséges alapanyagok. Az ország kommunista kormánya nemrégiben sürgette, hogy a parlament minél előbb fogadja el az ország sztrájktörvényét. A törvénytervezet értelmében a hatóságoknak módjuk lenne arra, hogy a gazdaság alapvető szektoraiban megakadályozzák a munkabeszüntetéseket. Görög becslések szerint december 30-a óta a zöld határon keresztül 11 ezer, többségében görög nemzetiségű albán menekült át Görögország területére. Az athéni külügyminisztérium szóvivője kedden közölte: Görögország nem zárta le az Albánia felé eső határszakaszát. Tudatta azt is, hogy az albánok tömeges visszatérésére „önként” került sor. Hétfőn Tiranában hivatalosan bejelentették, hogy Albánia déli, Görögországgal határos vidékére csak külön engedéllyel lehet belépni.--------rnrafTEf‘Ta 1 1 Kik azok a fekete sapkások? Sapkájuk fekete, maszkjuk sötét, fegyverük villámgyors. Lelkűket nem ismerjük igazán. Csak tetteikről tudunk biztosat. A rigai roham óta még többet. A Baltikum őslakossága sötét, kegyetlen fickóknak, a rendpártiak viszont „jogosan bosszúálló angyaloknak” hívja a fiúkat. Még az ágyba is csőre töltött fegyverrel dőlnek aludni, hogy bármely pillanatban akcióba léphessenek. Intenzív kiképzésükben tömegoszlatás, objektumok elleni roham, terroristák ártalmatlanná tétele, önvédelmi és túlélési gyakorlatok is szerepelnek. Elméleti óráikon a „tananyag" szerint mindenre fel kell készülni, mert „az emberek bármely ' pillanatban megtámadhatják őket”. Az OMON (szabad fordításban: speciális feladatot ellátó rendőri alakulatok) nevű csapatot 1987 végén hozták létre, majd 1988 elején módszeresen felfejlesztették. A fiúk nem akárhonnan érkeztek. Afganisztán poklait megjárt „veteránokból” és javarészt volt légideszanto- sokból verbuválták ezt az alakulatot. Nyugati becslések szerint 25-35 ezren lehetnek és „kiemelt” fizetésük van. Hivatalosan a szovjet belügyminisztérium fennhatósága alá tartoznak. A rigai rohamot követő legfelsőbb moszkvai ködösítést figyelve azonban egyáltalán nem biztos, hogy valójában ott rendelik el a bevetésüket. Legfőbb parancsnokuk Borisz Pugo belügyminiszter. Mily véletlen: Pugo éppen a KGB lettországi parancsnoki székét adta fel a moszkvai belügyi bársonyszékért. Segítségére sem akárki dolgozik mostanában: az a Borisz Gromov tábornok, aki a dicstelen afgán kalandban részt vett szovjet hadsereg utolsó katonájaként lépte át a határt. A reformista Moszkovszki- je Novosztyi a minap címlapsztorit szentelt a fekete sapkásoknak. A fedőlapról Alekszander Kuzmin főhadnagy mosolyog az' olvasóra. Háttérben rigai szobája; hiányosan öltözött hölgyek, csodaautók a falon, hóhérkötelek a "fogason és egy hatalmas halálfejes zászló az előtérben. Szép kis idill. Kuzmin azt mondta a riporternek: „Ha a szovjethatalom és a rend helyreállításáról van szó, szóljanak csak nekünk. Akár száz emberrel is rendet teremtünk, elzavarjuk a kormányt, és bíróság elé állítjuk a nacionalistákat”. Egy másik parancsnok így beszélt beosztottairól: „A semmiből jövünk és dolgunk végeztével a semmibe tűnünk el anélkül, hogy bárki nyomunkra juthatna. Minket nem lehet megvenni, de legyőzni sem, jó lesz, ha ezt megjegyzik... A Ceausescu-féle törvény ma is életben Az Öböl menti háborúra hivatkozva Romániában visszaállították azt a törvényt, amelyet még a Ceau- sescu-korszakban alkottak a magánszemélyeknél megszálló külföldiek kötelező bejelentéséről és bejelentkezéséről — mutatott rá az Amerika Hangja rádióállomás hétfő esti műsorában. Eszerint a román belügyminisztérium figyelmeztette az állampolgárokat, hogy az utóbbi időben elfeledkeztek az 1969. évi 25-ös számú törvényről — ám ennek szigorú betartása — az öböl-háború miatt — minden román állampolgár kötelessége. A törvény értelmében az a személy, aki lakásában külföldit fogad, vagy udvarát sátor vagy lakókocsi céljára rendelkezésre bocsátja, köteles 24 órán belül bejelenteni a hatóságoknak a külföldi ott-tartózkodását — akinek viszont ki kell töltenie egy nyomtatványt, amelynek kérdéseit a belügyminisztérium állítja ösz- sze. A román rádióban-televí- zióban többször elmondott közleményt — mutat rá az Amerika Hangja — a belügyminisztérium a nemzet- biztonság és a belső rend megvédésének érdekével indokolja, s a Ceausescu-féle törvény alkalmazása Leli en- őrzését a területi rendőri szervek, és az útlevélhatóságok kötelességévé teszi. Az ellenőrzés akár házkutat ássál is járhat, ugyanis — a minisztérium szerint — az öböl-térségben kialakult feszült helyzetet ki-' használhatják románellenes akciók megszervezésére. • Megsebesült egy magyar diák is A Rigában vasárnap este történt incidens során megsebesült egy magyar nemzetiségű diák Is. A 24 esztendős Fodor János, kárpátaljai születésű szovjet állampolgár, a Lett Állami Egyetem hallgatója könnyebb lőtt tejsebbel került kórházba, állapota kielégítő, s remélhetőleg néhány napon belül kiírják — ezt Varga István leningrádi magyar főkonzul közölte kedden az MTI moszkvai irodájával. Varga István beszámolt airőU hogy a magyar konzuli szervek figyelmét a sérültek listáján szereplő név keltette fel, s ennek nyomán igyekeztek kideríteni a sebesült kilétét. •v Washington és a Baltikum A balti államok képviselői tetteket sürgetnek Washingtonban. James Baker külügyminiszter kedden' fogadja Dainis Ivanst, Lettország és Bronius Kuzmiskast, Litvánia alelnökét. Utóbbi a The Washington Postnak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a baltikumi fejlemények tükrében másfajta amerikai reagálásra van szükség, „a szavakat tetteknek kell követniük”. Kuzmiskas azt javasolta, hogy az amerikai humanitárius segítséget közvetlenül a köztársaságoknak, a városoknak, a demokratikus erőknek szállítsák, megkerülve a moszkvai központi kormányt. Ugyanakkor Washingtonnak segítenie kellene abban, hogy a balti országok függetlenségének, szabadságának kérdése a nemzetközi intézmények napirendiére kerüljön. A litván alelnök azt is kérni fogja az amerikai külügyminisztertől, hogy szorgalmazza az újabb szovjet csapatok visszavonását a balti országokból. Az amerikai kormány hétfő estig nem kapott választ Moszkvából a szovjet vezetéshez intézett eddigi felszólításaira, hogy ne alkalmazzon erőszakot a Baltikumban. A kérdés napirenden lesz a hét végén, amikor Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter, eddigi washingtoni nagykövet búcsúlátogatásna az amerikai fővárosba érkezik, és találkozik James Baker külügyminiszterrel.
