Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

1991. január 21., hétfő o Kanadából indult, Csabán iandalt (Gyógy)párna a fej(em) alatt (Folytatás az 1. oldalról) megszabadulni a kellemet­len, fájó nyak! és derékfá­jástól? Nézem a karján párnával, a televízióban nyilatkozó idős asszonyt. Boldogan me­géli gyógyulása történetét, amit egy „csodapámának” köszönhet. Említi, ez az al­vási alkalmatosság, ez a pár­na a tengerentúlról szárma­zik ugyan, de van már gyár­tó Magyarországon is, még­hozzá Békéscsabán. A kö­töttárugyárban kezdték... Hosszú lenne elmesélni, hogy a Csaba-páma gyártását mi­ért kellett rekord rövid idő alatt abbahagynia a kötött­nek. A lényeg az, hogy van, aki kézibe vette az ügyet a gyártástól az eladásig, vál­lalva a lebonyolítással járó összes procedúrát. Nem hiszem, hogy van környezetünkben olyan em­ber, aki ne szenvedne vala­milyen gerincoszlop-problé­mában, ne lenne' panasza, háti, nyaki, vagy ágyéktáji. Érvelésemet talán bizonyít­ja a már említett gerinctor­na, ahova sok asszony és lány jár hetente a közgaz­dasági szakközépiskola tor­natermébe. De térjünk visz- sza a gyógypámához! Olya­nokat kerestünk meg, akik már hozzájutottak, akik használják. A .hivatalnok: — Voltak időszakok az életemben, nem is olyan ré­gen, amikor a televízió elől óránként fel kellett állnom, mert képtelen voltam ülni. Gerincferdülésem van. Már a gerinctorna is sokat eny­hített a fájdalmaimon. Az­tán megtudtam, hogy lehet kapni egy bizonyos gyógy­pámát. Igaz, még csak há­rom hete használom, de most már előfordul, hogy végigülöm az egész estét a tévé főműsoridejében. A főorvos szobájában ke­mény ágy, rajta a gyógypár- na. — Igen, használom én is és nagyon kellemesnek ta­lálom. Enyhített a gerinc- panaszaimon ... A gyógyszerész: — Azt mondták, azért zúg a fülem, mert nyaki csigo­lyakopásom van. Miután hal­lottam erről a párnáról, sőt tudtam, hogy szabadalmazott és orvosilag szakvéleménye­zett, úgy döntöttem: kipró­bálom. Két vágy három hete használom. Kifejezetten jól érzem magam. Szakaszosan enyhült a fülzúgásom. Az a véleményem, hogy több hónapos használat után ha­tásos lehet. A szakorvosi vélemény: „Az emberi test felépítésé­ben a gerinc alapvető szere­pet tölt be, hiszen a gerinc nyaki és ágyéki szakasza a legmozgékonyabb. Miután a test különböző kényszertar­tásai a terhelés egyenletes megoszlását megváltoztatják, ezzel megindítják a porcko­rong kóros elváltozását. Ezek az elváltozások a csigolyák közötti idegek kilépési he­lyét beszűkíthetik. A nyaki gerincelváltozások és az ál­tala okozott panaszok keze­lése rendkívül széles körű. A különböző terápiás eljá­rások egyik alapvető törek­vése az, hogy terhelés nél­kül biztosítsák az előreívelő nyaki görbület élettani for­máját. A párna erre igen al­kalmas. A pámarész a fej elhelyezkedését hanyattfek- vésben kényelmessé teszi...” Megtudtuk, hogy a gyógy- párna időközben gyógyászati segédeszköz lett. Eszerint a szakorvos az arra rászoru­lóknak fel is írhatja a ha­mar népszerűvé vált talál­mányt. b. v. Fotó: Kovács Erzsébet Könyvbarátok örömére Kedvezményes vásár a Tékánál Az akció célja, hogy se­gítsen a könyvhöz egyre ne­hezebben — vagy az erede­ti árakon esetleg már egyál­talán nem — hozzájutó ré­tegeknek. Az 1988. végéig megjelent könyveket 50—80 százalékos engedménnyel árusítják valamennyi TÉKA- könyvesboltban, január 21- től február 20-ig. A Téka saját boltjain kí­vül az árkedvezményt ki­terjeszti a szövetkezeti könyvesboltokra, a viszont­eladókra, s általában min­den könyvesboltra, és könyvkereskedőre az or­szágban. A könyvtárak is részesednék a mostani ked­vezményekből, s ugyanilyen mértékű engedményekkel vásárolhatják meg a köny­veket. A Magyar Kultúra Napjá­nak alkalmából a január 21-gyel kezdődő héten — január 26-ig —a kortárs ma­gyar szerzők műveit és va­lamennyi verseskötetet fél­áron árusítják boltjaikban, azokat a legújabb könyve­ket is, amelyek egyébként nem kerültek volna a ked­vezményes vásárba. Kongresszusra készül a Pedagógus Szakszervezet (Folytatás az 1. oldalról) fák, minden apró-cseprő kis problémával nem zaklathat­ják az országos központot. Vita alakult ki a tagdíjak kérdésénél is. Voltak, akik túl soknak tartották a brut­tó alapfizetés 1 százalékát, és a nettó 1 százalékát java­solták helyette. Mások a központi befizetés mértékét sokallották, hiszen mint mondták, nincs szükségük egy 30-40 fős apparátusra, ahonnan még az információk sem áramlanak megfelelő mértékben az alapszerveze­tekhez. Erre vonatkozóan Szöllősiné később elmondta, hogy jelenleg 'kilenc ember foglalkozik központjukban az érdekképviselettel, akik­nek egy-egy alkalommal 9 ezer intézményhez kell in­formációkat eljuttatniuk. Szemben a minisztériumok több száz fős apparátusával, a PSZ az információátadás­ban képtelen tartani a ver­senyt. Nagy kérdés lesz eldönte­ni a kongresszuson azt is, mi legyen a Pedagógus Szak- szervezet fő feladata? Med­dig terheli még erejüket a segélyezés és az üdültetés? Mikor lesz végre a PSZ egyetlen profilja az érdek- védelem? A legnagyobb szócsata a bérek körül alakult ki. Töb­ben is felháborodásuknak adtak hangot, amikor az úgynevezett bérarányos el­osztásról szóltak. Mint mond­ták, a különböző települése­ken (de egy-egy tantestüle­ten belül is!) ugyanolyan szolgálati idejű, végzettségű és beosztású pedagógusok fi­zetései között 5-6 ezer fo­rintos különbségek vannak. Egyszerű matematika, hogy egy nagyobb bértömegnek nagyobb lesz a 20-30 száza­léka is, mint a kisebbnek. „Így aztán ítéletnapig is gör­gethetjük magunk előtt eze­ket az egyre növekvő bér­különbségeket. Ez pedig fe­szültséghez, rosszabb esetben ellentéthez vezet” — érvelt valaki. A főtitkár egyetér­tett a felszólalóval, s azzal, hogy e problémán csakis egy új bérrendszer segíthetne, de mint mondta, azt a kor­mány késlekedik kidolgozni. Végül a 10 százalékos „30 százalékos” béremelésről esett szó: — Az utca embere szidja a pedagógust, hogy azok újabb 30 százalékos béreme­lést sírtak ki maguknak — mondta a főtitkár —, holott ez valójában csupán 10 szá­zalék. A következőről van szó: minden önkormányzati alkalmazott január elsejére visszamenőleg 20 százalékos fizetésemelést kap, kivéve az egészségügyben és az okta­tásban dolgozókat, akik en­nél 10 százalékkal többet mondhatnak a magukénak. Magyar Mária Miért mennyi illetéket fizetünk? Mint ahogy arról már értesülhettek, 199L január 1-jén új illetéktörvény lépett hatályba, aminek alapján — többek között — megváltozott az egyes államigazgatási eljárások illetéke is. Ezek szerint január 1-jétől az útlevél- és gép­jármű-ügyintézésben az eljárási illetékek az alábbiak sze­rint alakultak: — Ütlevéi leadásával, ér­vényességi idejének meg­hosszabbításával, területi ér­vényességének kiterjesztésé^ vei kapcsolatos eljárás il­letéke a korábbi 500 forint helyett 1000 forint. — Rendszeres külföldi utazással járó munkakör el­látásához a munkáltató ál­tal kért második magánút­levél kiadásával, érvényes­ségi idejének meghosszabbí­tásával kapcsolatos eljárás illetéke" 1000 forint. — A kivándorlási jogo­sultság megállapításából kezdeményezett eljárás il­letéke 200 forint, míg a ki­vándorlásra jogosultság út­levélbe történő bejegyzésé­vel kapcsolatos eljárás il­letéke 800 forint. — Űtlevélhatósági eljárás­ban benyújtott fellebbezés illetéke 400 forint. ( A gépjármű tulajdonjo­gának megszerzése esetén az illeték mértéke a gépjár­mű korától és hengerűrtar­talmától függően alakult. Ha a gépjármű 3 évesnél fiatalabb, cm3-ként 6 fo­rint, 3 év felett, 6 évesig emuként 4 forint, 6 év fe­lett cnr'-ként 3 forint. Pótkocsi (gépjárművel tör­ténő vontatásra készült jár­mű, teher- és sátras után­futó, félpótkocsi, lakókocsi) tulajdonjogának, haszonél­vezetének megszerzéséért járó illetéket pénzzel kell megfizetni. Az illetékes gép­jármű. pótkocsi átírását megelőzően — a rendőrka­pitányságnál beszerzett átu­talási postautalványon — az illetékhivatal számlájára kell befizetni. A gépjármű forgalmi en­gedélyének kiállításával, pótlásával, másolat kiadásá­val. illetőleg tulajdonjogot érintő korlátozásnak a for­galmi engedélybe történő be­jegyzésével és nyilvántartás­ba vételével kapcsolatos el­járás. illetéke 500 forint. Az egy alkalomra szóló forgal­mi engedély illetéke 200 fo­rint. Ha valaki egyénileg vá­lasztott rendszámtáblára kér engedélyt, 10 000 forintot kell fizetnie. A törvény szerint a jövő­ben az elsőfokú államigaz­gatási eljárás illetéke 100 forint helyett 300-ra válto­zott, az első fokú igazgatási határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke 200 fo­rint helyett 600 forint, a jogerős határozat felülvizs­gálatára irányuló kérelem illetéke 400 forint helyett 1200 forint lett. Új maaökenképző tanfolyam Békéscsabán Van aki komolyan gondolja, van aki szórakozik Kolléganőmmel bund ást ól didergőnk a mínusz öt fokban, ők, tizenöten remegnek a teremben, hiába világit rájuk a lámpák garmada. Igaz, ők fürdőruhában vannak és ráadásul belülről is hűti őket az izgalom. Békéscsabán, a Pantacoop Szolgálattó Szövetkezet szer­vezésében, tegnap manöken- tanfolyam-fel vételi re sora­koztak a Bella Italia összes termeiben a fiúk és lányok, no és az őket kísérő — leg­alább annyira izguló — szü­lők. Péczely Sándor jó szórako­zásnak tartja a tanfolyamot A zsűri elnöki tisztét Szö- nyi Kinga, a budapesti Divat Stúdió vezetője látta el, s ő vezeti majd a 12 hetes tan­folyamot is. Az étteremben rögtönzött paraván mögött a lányok bi­kiniben és egy részes fürdő­ruhában jelenésükre várnak. A 13-as számot szorongató kislány. Baji Mónika Gyulá­ról érkezett. — Nem vagy babonás a 13-as miatt? — Á, ennek nincs jelentő­sége — közli nevetve. — Mit csinálsz a hétköz­napokon? Túl fiatal vagy, mennyi is? — Tizenhét. A mamám ká­véházában kisegítőként dol­gozom. Nagyon jó lenne, ha felvennének, mert manöken szeretnék lenni. Megszólal a zene, és a lá­nyok egymás után libbennek a zsűri elé. Ki félszegen, ki bátrabban. No de, valljuk csak be, ki az, aki egy zsűri és számtalan néző előtt ma­gabiztosan lejt végig a „ki­futópályán”? Legfeljebb az, aki már tavaly elvégezte a (szintén a Pantacoop által hirdetett) manökenképzőt. Bájos, mosolygós kislány Sülé Andrea. Már úgy sem befolyásolhatom a zsűrit (nem is volt szándékomban), de ez a kislány megjelené­sével, alakjával, mozgásával, szerénységével a szívembe lopta magát. A Tevan Andor Szakközépiskola tanulója. Mindössze 16 éves. Fénysze­dőnek tanul (talán innen a szimpátia, hogy szakmabeli­nek készül?), emellett sze­retne eladónak is kitanulni, sőt, a gépírást is szándéká­ban áll elsajátítani. — így aztán a manöken- seggel együtt négy szakmám lesz. Ebben a munkanélküli világban nem árt, ha minél több mindenhez ért az em­ber — mondja és gyermekien naiv kis arca komoly marad. Andrea mamája egymás után szívja a cigarettát. — Nagyon ideges? — Végül is én beszéltem rá, hogy jelentkezzen. Bár­mi lesz belőle az életben, nem árt, ha magabiztossá­got. sminkelést, ízlést, frizu­rakészítést tanul. A lányok bemutatták a saját fürdőruhadivatjukat. A fiúk következnek. Nekik bez­zeg jó úgy is, ahogy vannak. Zakóban, pólóban, pulóver­ben. Meg ne sértsem őket, de nagyon esetlenül mozog­nak. (ígérem, megnézem, mit fejlődtek a 12 hét alatt!) Az öt fiú közül legtermészete­sebbnek a 16-os sorszámmal induló Péczely Sándort talál­tam. A fiatalember 23 £ves és számítógép-programozó. — Természetesen szeretem a szakmámat. Ettől függetle­nül, vagy éppen ezért, miért ne próbálnám meg ezt is? Szórakozásból. A szüleim is partnerek voltak ebben a tervemben. — És ha nem veszik fel? — Biztos vagyok benne, hogy felvesznek. — Mitől ilyen magabiztos? — Nem túlságosan szigo­rúak. Tudom, a szövetkezet is pénzből él. A 10 ezer fo­rintos beugró pedig fejen­ként nem kevés pénz Kint az étteremben azok ülnek, akiket már korábban felvettek. Itt vár a mamájá­val a nagyon csinos Molnár Kriszti is. Nincs még szokva ahhoz hogy „nyilatkozzon”. Helyette inkább a mama be­szél: — Amikor Kriszti be­jelentette, mit akar, nem tar­tottam komoly gondolatnak. Az életvitelünk sem erre ösz­tönözte. Jók az iskolai ered­ményei, nyelveket tanul, egy_ szóval nem életcélja, hogy manöken legyen. Aztán még­iscsak büszkék voltunk, ami­Süle Andrea négy szakmát akar kor felvették. Ügy gondolom, egy kislánynak sem árt, ha megtanítják helyesen mozog­ni, öltözködni. sminkelni, frizurát készíteni. Tudja, ezt egyetlen fiatalnak sem len­ne szabad elmulasztani... Baji Mónika manöken akar maradni Elcsendesedik a terem. A tévéfelvétélhez felállított lámpák kialszanak. A zsűri értékel. A lányoki fiúk az eredményre várnak... Béla VaU Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents