Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-19 / 16. szám
1991. Január 19„ szombat o CUSSES MUßmmmm. lakásban és az Úr asztala alatt Falszárító csodaműszer EGY LAKÓÉPÜLET KÖLTSÉGVETÉSÉBEN ELENYÉSZŐ ÖSSZEGET KÉPEZ A FALSZIGETELÉS. HA VISZONT E MUNKA ELMARAD, NETÁN SZAKSZERŰTLENÜL KÉSZÜL, akkor évek múltán súlyos következményekkel JÁRHAT EZ AZ ÉPÍTÉSI HIBA. PERSZE A GONDOS FALSZIGETELÉS UTÁN IS, DE MÁR ÉVTIZEDEK MÚLTÁN JELENTKEZHETNEK A NEDVESEDÉS JELEI. Áz elmúlt évtizedekben hazánkban is több eljárás született a falnedvesedés megszüntetésére. A közismert aláfalazás bontással, igen nagy munkával és jókora költséggel jár, ráadásul a kivitelezés hosszadalmas is. Úgymond forradalmasította a falak- újraszigetelését a „fűrészes” eljárás, amikor is a falat kisebb bontás után az előbbinél lényegesen kevesebb roncsolással keresztbe fűrészelik, majd újraszigetelik. Ez a megoldás ugyan kisebb munkával jár, de a bontás itt is elengedhetetlen. A hetvenes években újabb technológiai eljárás indult hódító útjára: a falba ferde lyukakat fúrtak, s ezeket a mesterséges üregeket vegyi anyaggal töltötték fel. Gond csak akkor volt, amikor a belső falszerkezeti hibáknál, üregeknél az anyag „megszorult”, így nem fejtette ki hatását. Arra már csak az évek múltán jöttek rá, hogy az alkalmazott alkoholos vegyi anyag nem környezetbarát. Éppen ezért több nyugat-európai országban be is tiltották alkalmazását. Akkor most más megoldás nincs, vissza az ősi módszerekhez? — kérdezheti bárki. Mert ugye a málladozó vakolat, a salétromos fal az öreg épületeken, főként vidékünkön, ugyancsak gyakori látvány. Hiába a rendszeres tatarozás, a gyakori festés... a sóvirágok hetek múltán újfent kiülnek a falra, szinte dacolnak az emberrel. Van megoldás, méghozzá egy új, falszárításos technológiájú eljárás. — A műtét, vagyis a roncsolás helyett egy mágneses gyógymód, AQUAPOL falszárító készülék a megoldás. Alkalmazásával nincs fúrás, zaj, piszok. Ez az osztrák falszárítási módszer ma már ebben a körben a csúcstechnika, ez semmiféle építőipari beavatkozást nem igényel, környezetbarát, s garanciaideje 20 esztendő — summázza Bottyán István, A falszárító készülék fonott.. az osztrák—magyar kft. kelet-magyarországi képviseletének — Békés, Szolnok és Hajdú megye —, -kéttagú gyulai központjának a munkatársa, pontosabban társ- tulajdonosa. Mint mondja, a nedves falak kapilláris felszívódó nedvességét képesek megszüntetni, még olyan esetekben is, amikor akár száz éve épült vertfalú háznál nem készült alapszigetelés. A kft. által gyártott és telepített készülék mágneses úton működik, átalakítás után a föld és a légkör mágneses erejét hasznosítja, amit azután más frekvencia- tartományban kisugároz. Ezek a hullámok kettős hatásúak: a kapilláris felületek falán a tapadás lecsökken, a víz eltávozik, illetve a vizet polarizálja, vagyis atomjainak töltését megváltoztatja, így a higanyra emlékeztetőén viselkedik. Tehát nem nedvesít — tudom meg a szabadalom lényegét. — Hatféle teljesítményű készüléket telepítünk. A legkisebb 50 négyzetméteres helyiség, a legnagyobb átlagos méretű református templom víztelenítésére alkalmas. — Kik a megrendelőik, hol találhatók ezek a csodakészülékek? — Az egyház a legnagyobb megrendelőnk, de számos műemlék, műemlék jellegű köz- és közösségi, valamint lakóépület víztelenítését elvégeztük, illetve folyamatosan végezzük AQUAPOL- készülékekkel. Magyarországon már 4 ezer készülék üzemel. Csak néhány épületet említek, ahol már eredményesen alkalmazzuk a készüléket: Debrecenben a megyeházat, Budapesten a Vígszínházát, Újkígyóson a katolikus templomot, Békés-, csabán a Széchenyi Közgazdasági Szakközépiskolát, vagy a református egyház debreceni püspöki hivatalát említhetem. — Amit a készülékről elmondott, az mind hízelgő. Mennyi idő alatt szárad ki egy épület, s mi lesz ezután a készülékek sorsa? — Az utóbbival kezdem: a készülék örökre a telepítés helyén marad, hatását fönntartva. Maradhat azért is, mert formatervezett kivitelben készülnek, környezetükbe illenek, látványuk nem zavaró. A kérdés első rAzét illetően elmondhatom, hogy hatásukat a fal vastagságától és a nedvesedés fokától függően fejti ki, de két éven belül kiszárítja ... — ... s ha nem? — Akkor a gyártó visszafizeti a készülék árát. Ez idáig a mi területünkön reklamáció nfrm volt. Egyéb* ként figyelemmel kísérjük a készülékek hatását, a telepítést követően először három hónap múlva, majd négy hónaponként rendszeresen ellenőrző méréseket végzünk, s két esztendőn belül, húszévi garanciával a telepítési, mérési, száradási jegyzőkönyvekkel dokumentálva, garancialevéllel és ezek hivatalos számláival átadjuk a munkát. — Nem szóltunk az árakról ... — Egy átlagos nagyságú lakásba körülbelül 45 ezer forintért telepítjük a készüléket. A református templomokba elég egy készülék, azt az Úr asztala alá tesz- szük, katolikus templomokba két OQUAPOL-készülé- ket helyeziíhk él: egyet a bejárathoz, egyet pedig a sekrestyébe, fonott fűzkosárban elrejtve, vagy kolóniái kivitelben, esetleg függesztett formában. Családi házak felújításához az OTP kölcsönt folyósít, néhány pénzintézet e készülék telepítésére is ad már kölcsönt. — Napjainkban a vállalkozások időszakát éljük — — Mi két éve kezdtük, jómagam építész-üzemmérnök vagyok, a társam — Szabó István pedig gépészmérnök. 250 ezer forintot költöttünk szerszámokra. Ketten dolgozunk, senkit nem foglalkoztatunk. Tevékenységünk kétszemélyes vállalkozásként indult, s az is marad. Munkánk eddigi tapasztalatai bebizonyították: a készülék igen kedvező eredményeket produkál, s szeretnénk a régi, híres és szép középületeket, lakásokat megóvni a nedvességtől, a dohos, penészes otthonokat pedig kiszárítani, mindezt a fal bontása nélkül. Szekeres András .„és kolóniái kivitelben Gyógyítók és gyógyulók Az önkormányzatok szentesítették a' kórházigazgatóválasztásokat. Békéscsaba és Orosháza egészségügyi intézményeinek vezetőit már bemutattuk. Ezúttal Szeghalom és Gyula kórház-rendelőintézetének irányítóit ismertetjük meg olvasóinkkal. Mire képes a szeghalmi föld? Dr. Szentkereszty Tamás a háború idején született Szeghalmon, életének első tíz esztendejét ‘is a Sárrét e településén töltötte. Nosztalgia, netán a gyermekkori' emlékek vezették, amikor az egyetem elvégzése után visz- szatért ide, ahol édesapja 19 évig volt járási tiszti főorvos. Sosem bővelkedett gazdag emberekben ez a környék, így most sem, nehezen élnek errefelé. Szentkereszty doktor több mint 20 éve gyógyítja itt a fogászati betegeket. Itteniek szerint a szeghalmi föld sara olyan, mint a szurok, aki egyszer belelépett, azt többé nem engedi el. — Tárgyaltunk a polgár- mesterrel — kezdjük a beszélgetést munkájáról —, először is tisztáznunk kellene, hogy ki lesz a gazdánk. A kórház és a rendelőintézet nem szakmai, hanem gazdasági egységben dolgozik. Köztudott, hogy a százágyas fekvőbeteg-intézmény a fél megye betegeit befogadó utókezelő, nem aktív gyógyító kórház. Vagy a helyi önkormányzat, vagy a megyei szakmai irányítás lesz a felettesünk. — Ha Szeghalom köré kéDzeletben egy 50 kilométer átmérőjű kört rajzolunk, a városban van az egyetlen magasabb szintű, egészség- ügyi ellátást szolgáló intézmény. A körön kívül mind Dr. Szentkereszty Tamás távolabb van kórház és szakrendelő: Gyulán, Békéscsabán, Karcagon és Berettyóújfalun. Mintegy 30 ezer ember gyógyításáért felelnek, bár például a bucsaiak és füzesgyarmatiak gyakran járnak Karcagra. Óriási a társadalmi igény a szociális indíttatású utókezelő kórházra. amely megmarad, de azon belül rehabilitációs részleget szeretnének kifejleszteni. A járóbeteg-ellátás a szakrendelő feladata. Az a cél, hogy helyben minél több szakellátásban részesülhessenek az emberek, magas színvonalon. — Rengeteg időt és pénzkiadást jelent az, hogy a betegeknek netán Gyulára, Békéscsabára kell utazniuk. Jó csapat találkozott itt össze. A szakrendelések közül adott a sebészet, az urológia, a belgyógyászat, a nő- gyógyászat-onkológia, szemészet, röntgen és fogászat — ez utóbbi persze inkább az alapellátás része. Három gondozónk végez szakrendelést is: a bőr-és nemibeteg-, a pszichiátria-alkohológia és a tavaly februárban átadott korszerű tüdőgondozó. Ezek a feltételek vidéki viszonylatban jónak mondhatók. A gondjaink a szabadságolások idején, a helyettesítéssel Dr. Kander Zoltán adódnak. Szeretnénk néhány fontosabb műszert beszerezni. Az itteni fizetések nagyon lemaradtak az országos átlagtól. Helyben akarunk kialakítani cukorbeteg-gondozást. Vannak üres orvosi állásaink, és a labor dolgát is szívesen rendeznénk már. Kellene rehabilitációs szakember, gyógytornász, az utókezelőben egy négy-hatágyas belgyógyászati kivizsgáló és megfigyelő kórterem... * * * Szentkereszty Tamás közéleti ember, bár egyetlen pártnak nem volt, s ma sem a tagja. Tíz éven át ország- gyűlési képviselőként ismerkedett a vidéki emberek gondjaival, az ország egészségügyével. Most elsősorban igazgatói teendőivel van elfoglalva, és várja, hogy a gazdasági és az ápolási vezetők kinevezésével megoszthassák a sűrűsödő feladatköröket. Három fia közül kettő rokonpálya iránt érez vonzalmat (orvosegyetemista és fogtechnikus), a harmadik feltehetően a jogi pályát választja. Felesége a nevelési tanácsadó logopédusa, egy év múlva szerzi meg a pszichológusi képesítést. — Akit napközben sok ember vesz körül, érthető, hogy a természet csöndjéhez vonzódik — mondja búcsúzóul. — Ez a magyarázata, hogy számomra a kikapcsolódást a vadászat és a horgászat jelenti. Nem szabad tovább frakeiizni A csendes szavú megfontoltság csakúgy jellemző dr. Kander Zoltánra, mint a latinos műveltség, s mondandójának tudós közgazdászok, humanisták és filoszok érveivel való alátámasztása. Három pályázó közül szoros versenyben választották meg éppen őt a Pándy Kálmán Megyei Kórház-Rendelőintézet orvosigazgatójának. Bár általa is tudottan sokféle vélemény, érdek, netán lobby munkálkodik a megye legnagyobb egészségügyi intézményében, : mindenkivel a korrekt együttműködésre, a békére törekszik. A gyógyítás. az oktatás és a kutatás egységét szeretné látni. — 1962-ben érkeztem Gyulára — emlékezik. — Nem tudom miért, de megmaradtam itt. Ma már hálás vagyok a városnak, amely kenyeret adott a kezembe, és fedelet a fejem fölé. — A kórház 240 orvosa legalább 2 tucatnyi szemléletet képvisel a hedonizmus- tól, a gürcölő típuson át a baloldali vagy vallási indíttatású szociális érzékenységig. Mindezeket összehangolni nem egyszerű. Csupa kispolgári dolog, amit fontosnak tartok: a munkamorál, a tisztességes munka, az, ha valaki valamit elvállal, azt jól végezze el. Elébe kívánok menni az egészségügyben megkövesedett feudális kötöttségek feloldásának. — A vitáim már elkezdődtek a munkaidő megbecsülése miatt. Nehezen mérhető a gyógyítás hatékonysága, de szükség lesz rá, hiszen a társadalombiztosítás csak akkor ad pénzt számunkra. Divat, részben indokolt is manapság az elégedetlenség, amelynek oka az anyagi, erkölcsi elismerés hiánya. Nem árt persze összevetni azt. amit kapunk, azzal, amit cserébe nyújtunk. Számomra ez az időszak az intenzív tanulásé, az intézet eddigi életére vonatkozó ismereteket, dokumentumokat magamévá kell tennem. A döntéselőkészítés, döntéshozatal, ellenőrzés demokratikus módozatait a kollégáimra támaszkodva, a kollektív bölcsesség alapján vezetjük be. Felkértem az igazgató- helyetteseket a további közös munkára, dr. Kovács József az általános. Pintér Miklós professzor a tudományos, dr. Halmai Zoltán, a járóbeteg-rendelést irányító igazgatóhelyettes. Aki rám szavazott, annak bizonyítani szeretném, hogy jól döntött, aki pedig nem, azt a munkában kívánom meggyőzni. Feszültségek és problémák bőven vannak az egészségügyben, ezért sem engedhetjük meg a frakciózást. „BsHnyiság hoz ki a béketűrésből” Az első főorvosi értekezleten elmondtam, hogy 70 mil- li forintnyi a műszer- és egyéb fejlesztési igényünk, de csak 30 millióra van fedezet. Tapasztaltam olyan reflexiót is, hogy „mit érdekel ez bennünket”. Hát, kit érdekeljen — gondoltam, ha nem éppen az osztályok vezetőit. Szeretném őket a decentralizált, osztályos gazdálkodásra biztatni. Ahol megtakarítottak, vagy megtermeltek pénzeket, ott használhassák fel beszerzésre, jutalmazásra. Nem a ha- szonelvűség, hanem az észszerűség vezérel, és ahol lehet vállalkozni, szolgáltatni, élni kell vele. — A röntgenosztályt természetesen nem hagytam el. Szerencsére, igen jó a munkacsoportom. Amit eddig 9 órában végeztem el, most majd 10-12 órában fogom. Nem szeretném, hogy az a vád érjen, túlságosan agilis, ügybuzgó és munkadühben szenvedő az igazgató, beleavatkozik nem rá tartozó dolgokba is. A minimálprog- ramom: működőképesen tartani ezt a hatalmas intézményt a 2000 dolgozóval, 1500- körüli ágyszámmal. Helyzetbe hozni a kollégáimat, szem előtt tartva a megyei kórházi feladatkört, a közkórházi funkciót, és az alapellátás érdekeit. A magánéletem harmonikus, két gyermekem egyetemre, főiskolára jár, a feleségem középiskolai tanár. Soha nem éltünk könnyen, talán ezért tudunk a hétköznapok apró szépségeinek is örülni. Egyetlen dolog hoz ki a béketűrésből, a sunyiság és ‘hazugság. Kórházként is nyitottak vagyunk, készséggel tájékoztatjuk, fogadjuk az embereket, akiknek a pénzéből ez az intézmény létezik, akikért vagyunk. Bede Zsóka Fotó: Kovács Erzsébet
