Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

lENiUkfiM 1991. január 19., szombat Bumeráng Orosházáról érkezett a segélykérő telefon. A panaszos D. András, akit munkahelyéről elbocsátottak, s több mint félmillió forint értékű anyaghiány megtérítésére köte­lezték. D. András fellebbezett, s kérte a vállalat jogi osz­tályát, vizsgálják meg a számára hátrányos következ­ménnyel járó ítéletet. A vállalat, ahol D. András dolgozik, ugyanolyan belső gondokkal küzd, mint más üzemek. A cég alapvetően szolgáltató jellegű, ahogy mondani szokták, minden be­gyűrűzik, s pénzügyi helyzetük napról napra rosszabb. A vezetés szervezet-korszerűsítésre és'létszámcsökkentés­re kényszerül. Mint megtudtuk, panaszosunk a nem kí­vánatos munkaerők közé tartozik. Hogy miért? Rendsze­res italozás miatt többször szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli fegyelmiben részesült, s legutoljára (tavaly decemberben) végső figyelmeztetésként alapbérének har­minc százalékos csökkentésével sújtották. Munkatársai és vezetői semmi jót nem mondtak róla. Bár munkáját többé-kevésbé elvégzi, de kiszámíthatatlan munkaerőnek tartják a rendszeres alkoholfogyasztás miatt. Ezek után nem mellbevágó a döntés — legalábbis a környezetében —, hogy elsők között tőle kívántak megszabadulni, s nem a megbízható kollégáitól. A történet másként indult. D. András azért kereste fel szerkesztőségünket, hogy az igazgató alkalmatlanságáról s a vállalatnál tapasztalható hanyagságról győzzön meg bennünket. Sok mindent elmondott, csak egy valamit fe­lejtett el közölni, hogy ő sem egészen makulátlan. Erre szokták mondani, más szemében észrevesszük a szálkát is, a sajátunkban viszont a gerenda is megfér. Ha nem tekintünk bele személyi anyagába és nem beszélünk is­merőseivel, akkor ebben a cikkben igazságtalanul kövez­tünk volna meg olyan vezetőket, akik megpróbálnak ren­det teremteni saját portájukon. (Ennek ellenére a válla­lat igazgatója hajlandó a panaszos ügyét még egyszer megbeszélni.) Az esetnek bizonyosan nem egy tanulsága van, de ta­rán legfontosabb az, hogy nézzünk tükörbe, mielőtt másra kígyót-békát kiabálunk. (papp) n tűzoltóság hírei Füstbe ment kolbász — gyűjtés tűzoltó-eszközökre Először a füstre ment, az­tán pedig füstbe ment a fi­nom kolbász, oldalas, még­pedig magával a húsfüstölő- vel együtt. A tél nemcsak a disznóölések, de sajnos, a húsfüstölötüzek időszaka is, mert a füstölőalkalmatossá­got szabálytalanul építik, il­letve figyelmetlenül hasz­nálják. A Békés Megyei Tűz­oltó-parancsnokság tájékoz­tatójában a továbbiakban arra hívja fel a figyelmet, milyen elemi szabályokat kell betartani a hústermé­kek füstölésekor. Az első: a füstölőhelyiség ne legyen éghető szerkezetű, és a töb­bi épülettől megfelelő tá­volságban állítsák föl. A tűz- teret ne a füstölendő élel­miszer alatt alakítsák ki, és magát a húsfüstölést állan­dó felügyelet mellett végez­zék. Az utóbbi hetekben több tűznek volt okozója egy má­sik, nyílt lánggal járó tevé­kenység, a hegesztés is. A lánghegesztő szabálytalan használata miatt keletkezett tűzkár például a Békéscsa­bai Kötöttárugyár kelmerak­tárában és a békéscsabai kórházban is. A szabályokat itt sem árt feleleveníteni: olyan alkalmi tűzveszélyes munkákat, mint például a hegesztés is, csak a létesít­mény vezetője, vagy annak megbízottja előzetes írásbeli engedélye birtokában szabad Végezni. Hegeszteni termé­szetesen csak megfelelő vég­zettséggel és szakvizsgával szabad, s amíg ilyen mun­kát folytatnak tűzveszélyes környezetben, addig állandó felügyeletet köteles biztosí­tani a munka engedélyezője. Nem hiányozhat az alkalmas tűzoltó-felszerelés, -készülék sem a helyszínről. S végül: a hegesztés befejeztével a helyszínt és annak környe­zetét tűzvédelmi szempont­ból át kell vizsgálni. Szintén a megyei tűzoltó- pairancsnokságrál kaptuk a következő tájékoztatást is egy egészen más témában, az emlékezetes budapesti villamosbaleset apropóján. A baleset helyszínén a gyors mentést akadályozta a spe­ciális tűzoltó daruskocsi hiánya. Ezért a Rádiósok Országos Egyesülete által alapított S. O. S. Rádiós Se­gélyhívó Alapítvány kurató­riuma (1027 Budapest, II. kér., Gyorskocsi u. 42.) úgy döntött, hogy — apparátu­sát és támogatóit mozgósít­va — az alapítvány számlá­ját rendelkezésre bocsátja, s a tűzoltósággal egyeztetve, gyűjtést indít a daruskocsi megvásárlásáért, amely kö­rülbelül 70 millió forintba kerül. Az állampolgárok legkisebb összegű adomá­nyait is köszönettel veszik. Az összegek gyűjtésére me­gyénkben is valamennyi ál­lami tűzoltóság — Békéscsa­ba, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas, Szegha­lom —« ikapuügyeleténél .ur­nát helyeztek el. Ugyanitt lehet hozzájutni csekkhez Is, ha valaki nagyobb összegű adományt kíván befizetni (OKHB 216—19122). A vál­lalkozók, iközületek szintén erre a bankszámlára utal­hatják át támogatásukat. Az alapítók elhatározása, hogy a befolyt összegből pénzbeli támogatás semmi­lyen célra nem adható, ab­ból csak a tűzoltóság bal­esetmentési . munkájához szükséges eszközök vásárol­hatók. Az adományokból összegyűlt pénzt az adott megyében használják fel, azt nem koncentrálják a fővá­rosba. Akik segítséget várnak... Fotó: Kovács Erzsébet Sikert lopni életünkbe Nem vallás, nem filozófia, nem életmód — Engem nem igazán győzött meg ez a bevezető előadás — mondja a vállát vonva a nyúlánk, elegáns, szép arcú Kiss Bea. — Sem­mi konkrétumot nem hallot­tunk, csak azt, hogy ez a vi­lág egyik legjobb módszere. De hát, mindenki ezt mond­ja. Az agykontrolos Silva, a testkontrolos Marilyn Dia­mond és az amerikai Durell. Kíváncsi vagyok, a második előadás mennyire tud „rá­venni”, hogy részt vegyek ezen a rövid tanfolyamon? — Én mindenképp rászá­nom azt a pénzt. Ha igaz, hogy csökken ;a stressz- és a félelemérzetem, akkor meg­éri. Arról már mem is beszé­lek, hogy ha emellett még fejleszti az intelligenciámat is, az már főnyeremény — véli Turkai Bálintné. Békés­ről érkezett, hogy részt ve­gyen azon az előadáson, amit szerdán és csütörtökön este tartottak ' Békéscsabán, az ifjúsági házban. Idejét sem tudják, mikor telt meg zsúfolásig a szín­házterem: hatszáz hallgató­ja volt Richard és Gail Dol- bynak, akik Amerikából ér­keztek, azzal a célzattal, hogy transzcendentális me­ditációra (a továbbiakban TM) tanítsák a magyarorszá­gi jelentkezőket. Ki az, aki nem „vevő” ar­ra, hogy megszabaduljon a stressztől,, a feszültségtől? Ki ne szeretné, hogy egy mód­szer növelje az intelligenciá­ját, alkotóképességét, ezzel egyúttal sikert lopva be az életébe? Sokan szeretnénk. Ezért hát a szokásosnál na­gyobb érdeklődés. — Nem győztek meg kül­detésük sikerességéről. Túl sok volt a statisztikai igazo­lásiból. Hatásosabb lett vol­na példákkal bizonyítani — szólítom meg az előadás után Gail Dolbyt, bölcsen mosolyog: — Részt kell venni a fog­lalkozásokon. — Nyugaton is sok ■ min­denben kételkednek az em­berek. Ügy tűnik, Magyar- országon is kellően hitetle­nek — szövi tovább a gon­dolatot Richard Dolby, a‘ férj. — Jártak-e más európai országokban is? — Mi Lengyelországban, a társaink tanítottak Csehszlo­vákiában, Bulgáriában . és a Szovjetunióban is. — Önök tehát Békéscsa­bán vasárnap. hétfőn ás kedden több órás foglalko­záson tanítják meg, hogyan meditálhatunk? Az előadá­sukból tudom, hogy a TM alatt a test a mély pihenés és az ellazulás állapotába ke­rül, miközben az elme na­gyon éberré válik. A pihe­nés és az ellazulás feloldja a szorongást és a fáradtságot. Aki pedig ezt gyakorolja, ha­tározottabb és energikusabb lesz. Elég ez a rövid idő ar­ra, hogy mindezeket elsajá­títsuk? — Olyannyira egyszerű a módszer, hogy semmiféle erőfeszítést, sem koncentrá­ciót nem igényel. A világon hárommillió különböző val- lású és kultúrájú ember ta­nulta már meg. — Önök hangsúlyozták, hogy ezt a módszert csak azok tudják — egyszerűsége ellenére is — elsajátítani, akik részt vesznek a kurzu­son, de nem tudják tovább­adni a megtanultakat. Hogy van ez? — Mondok egy példát —-TM magyaráz türelmesen Gail —, ha ön részt vesz egy vakbél­műtéten, amit esetleg helyi érzéstelenítéssel végig is néz. Gondol-e vajon arra, hogy a műtétet elvégzi a hozzá­tartozóján? Ugye nem? Bo­nyolult, hosszú tanulmány szükséges ahhoz, hogy a mester,. Maharashi Mahesft Yogi által kialakított TM- technikát továbbadjuk ... Agressziók, forradalmak, rablások, munkahelyi konf­liktusok. Stresszek, stressz­helyzetek. Szeretnénk sza­badulni tőlük. Ki így, ki úgy. Ki üdvözíti, ki hitetlenke­dik, de ha néhány emberen segít, akkor érdemes oda­figyelni rá. B. V. Természetesen — védeni! Az Országos Természetvé­delmi Hivatal a Környezet­védelmi és Természetfejlesz­tési Minisztériumban a hé­ten sajtótájékoztatón mutat­kozott be. Tardy János he­lyettes államtitkár, a hiva­tal vezetője többek között arról szólt, hogy az ország területének csaknem 7 szá­zaléka védett, de e területe­ken gyakorlatilag az állami és szövetkezeti mezőgazda­sági üzemek gazdálkodnak, a természetvédelmi főható­ság csak felügyeletet gyako­rol. Szó esett a tájékoztatón arról is, hogy átszervezték a természetvédelem területi irányítását, s hogy a kárpót­lási törvény végrehajtása so­rán védett területeket eleve nem ajánlanak fel a magán- gazdálkodóknak. Az országos információk nyomán kerestük fel dr. Tóth Károlyt, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóját, akitől a bevezetőben emlí­tett aktuális természetvédel­mi témákról kérdezősköd­tünk, megkülönböztetett fi­gyelemmel Békés megyére. — Mindenekelőtt; mely te­rületeket foglalja magában térségünkben a Kiskunsági Nemzeti Park? — Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye teljes terü­letén mintegy 100 ezer hek­tár az országos jelentőségű természetvédelmi terület és a tájvédelmi körzet, beleért­ve a nemzeti parkot — mondta az igazgató. — Bé­késben hozzávetőlegesen 4 százalékot tesz ki az orszá­gos és a megyei védettség alatt álló terület. — A természetvédelem te­rületi irányításának átszer­vezése érintette-e megyén­ket, történt-e itt változás? — A mi térségünkben nincs változás. Erre ott ke­rül sor — Budapest környé­kéről és a nyugati ország­részről van szó —, ahol nincs nemzeti parkközpont. így ez utóbbi helyeken ter­mészetvédelmi igazgatóságo­kat létesítenek, illetve ha­marosan létrehozzák a Fer­tő-tavi Nemzeti Parkot. — Közelebbről milyen fel­adatokat jelent az önök szá­mára a természetvédelmi felügyelet gyakorlása? — Ide tartozik a területek kezelése, a gazdálkodás, a hasznosítás irányítása, to-. A kígyósi kastélypark vábbá a felügyelet, és a tel­jes közigazgatási területen az elsőfokú természetvédel­mi hatósági jogkör gyakor­lása. — — Ez utóbbira ha monda­na egy konkrét példát! — Állást kell foglalnunk például olyan esetekben, amikor gázvezetéket, köves- utat vagy éppen villanyve­zetéket szeretnének termé­Fotó: Gál Edit szetvédelmi területen kiépí­teni. Feltétlenül el kell mon­danom, hiszen ezt korábban1 kértük is belefoglalni a tör­vényjavaslatba: a természet- védelmi területeken nem le­het reprivatizálni és priva­tizálni. Ezt az államtitkár, a minisztérium támogatja, a törvényjavaslat is így foglal állást. Az átszervezéssel két új feladat is hozzánk ke­rült, nevezetesen a tájvéde­lem, valamint az erdőva- gyon-védelem feletti fel­ügyeleti jog. — Mi a véleménye önnek arról a törekvésről, hogy a természetvédelmi főhatóság a felügyelője helyett a tulaj­donosa, kezelője legyen az adott természetvédelmi te­rületnek? — Ez az alfája és ómegá­ja a természetvédelemnek. A nyugati államokban úgy van, hogy megveszi, vagy az állam kisajátítja a termé­szetvédelem alá kerülő te­rületet. Csak nálunk ilyen felemás a helyzet, hogy a terület védelem alatt áll, ugyanakkor a tulajdonosnak élnie kell belőle, gazdálkod­nia kell, a két érdek szinte törvényszerűen ütközik. Ra­dikálisan, jogszabályi bizto­síték kellene, állami, kincs­tári tulajdonba venni, ami védett, mert különben pár évtized múltán ezek a terü­letek egyszerűen eltűnnek, elvesznek mint természeti értékek. — Végezetül még egy kér­dés, ami közvetve összefügg az előbbivel: a természetvé­delmi területek eddigi gya­rapítása helyett az intenzív védelemre kell-e koncent­rálni? — Ez általános megítélés, s természetesen területen­ként kell mérlegelni, érté­kelni és dönteni. Ahol indoJ- költ, ott már zömében meg­történt a védetté nyilvání­tás, de természetesen nem lehet lemondani erről a jö­vőben sem, ha akad még ilyen hely.

Next

/
Thumbnails
Contents