Békés Megyei Népújság, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-18 / 15. szám

1991. Január 18„ péntek Új vonások a felsőoktatási felvételikben Inkább iskolába, mint segélyért járjon! Egyre több az állástalan fiatal Idén körülbelül 50 ezer fel­vételiző fiatal „rohamozza meg" a főiskolák és az egye­temek kapuit. A felvételizők száma a tavalyihoz képest csak néhány százalékkal emelkedik. Az igazi „robba­nás” — a demográfiai hul­lám növekedése miatt, jövő­re következik be. A Művelő­dési és Közoktatási Minisz­térium számításai szerint 1992-ben 30 százalékkal több fiatal szeretné felsőfokú tan­intézetekben folytatni tanul­mányait mint most. — Mind­erről Láng Péter, a minisz­térium szóvivője számolt be az újságíróknak. A szóvivői tájékoztatón is­mertették az érettségi és a felvételi vizsga rendjében idén bevezetendő új vonáso­kat is. Ezekről egyébként részletes felvilógosításolLat kaphatnak az érdeklődők a „Felsőoktatási felvételi tájé­koztató 1991”, valamint az azt kiegészítő „Felvételi felada­tok és lehetőségek a felső- oktatási intézményekben” cí­mű kiadványokból, amelyek már megérkeztek a könyves­boltokba. A kiadvánnyal kapcsolat­ban a szóvivő érdekességként említette meg, hogy a könyv, idén először — külön feje­zetként — tartalmazza az egyházi felsőoktatási intéz­ményekre vonatkozó tudni­valókat is. A felvételi rendszer jogi keretei azonosak lesznek a tavalyival. Ez azt jelenti, hogy továbbra is csak egy helyre lehet jelentkezni, de két átjelentkezési lehetőség­gel élhetnek a felvételizők. Elutasítás esetén továbbra sem lesz fellebbezésre lehe­tőség, és csak jogszabály- sértés esetén lehet panasszal élni a felsőoktatási intéz­mény vezetőjénél. Jetentős könnyítés viszont, hogy idén már 43 olyan In­tézmény van, amely — meg­határozott teljesítmények esetén, így tanulmányi ver­senyek helyezései alapján — felvételi mentességet kínál a jelentkezőknek. További 18 főiskola, illetve egyetem pe­dig — ugyancsak pontosan meghatározott teljesítmények esetéi — egyik tárgyból ad felmentést. Több felsőoktatási intéz­ményben indulnak új sza­kok. Újdonság például, hogy a tanítóképző főiskolákon ál­talános iskolai idegennyelv­oktatói tanító szakokra le­het jelentkezni. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy ta- voiy, pótlólagos meghirde­téssel, hároméves nyelvokta­tói szak indult az ELTE Böl­csészettudományi Karán, an­gol és német nyelvekből. Idén más felsőoktatási intéz­mények is folytatnak ilyen képzést. Egy — az országban elter­jedt hír tisztázására — a minisztérium szóvivője ki­tért arra is, hogy a kétnyel­vű gimnáziumban érettségi­zett fiatalok is kötelesek fel­vételi vizsgát tenni még a középiskolában tanult nyel­vekből is. Újságírói kérdésre válaszolva pedig elmondta, hogy a kétnyelvű gimnázium nem ad nemzetközi érettsé­git A szóvivői, tájékoztatón Láng Péter ismertette And- rásfalvy Bertalan miniszter nyilatkozatát Beke Kata po­litikai államtitkár lemondá­sával kapcsolatban. A nyilatkozat a követke­zőket tartalmazza: „Beke Kata régi harcosa a magyar iskolaügy megújításának és hálával tartozom, hogy ne­héz időben állt ki mellettem. A minisztériumban azonban sok mindennel meg kell al­kudnunk, mint ahogy az úgy­nevezett békés átmenet együtt jár kompromisszu­mokkal. Azzal, hogy elhagy­ta a minisztériumot, nem az ügyet hagyta el, hanem, hogy egy hasonlattal éljek, más állásba vonult, ahol meggyőződése szerint hasz­nosabban szolgálja az ügyet. Beke Kata nyilatkozatában éppen azokról az akadályok­ról beszélt, melyek mind­annyiunk munkáját még szervezetileg és a múlt örök­ségeként gondolkodásban is lassítják, azt, hogy egyéb­ként mindannyiunk által egy­formán elképzelt, megálmo­dott újításokat végrehajtsuk. Nem szabad feladnunk a harcot a nehéz körülmények ellenére, és én hiszek ab­ban, hogy az oktatás, az új oktatási törvény meg fog fe­lelni a magyar társadalom elvárásainak, azoknak a cél­kitűzéseknek. amelyeket Be­ke Kata is szolgál.” Műveletiéi balygink 105 millió gyerek nem jár iskolába Érdekes cikket közöl a vi­lág oktatási helyzetéről a francia Revolntion lap. Az „Általános képzést minden­kinek” világkonferencia szo­morú és nyomasztó ered­ményről számol be: az em­ber eljutott a Holdra, raké­tákkal elérte a Marsét, ám az utóbbi tíz évben tovább növekedett az iskolázatlan gyermekek száma. Az UNESCO adatai sze­rint 1985-ben 105 millió, 6— 11 éves gyerek nem járt is­kolaibb. Ez azt. jelenti, hogy az ezredfordulóra számuk elérheti a 200 milliót. Nem sokkal jobb a helyzet a fel­nőttek között sem. Földünk minden negyedik lakója kép­zetlen. A szomorú listaveze­tő Ázsia, ahol 660 millió írástudatlant tartanak nyil­ván. Indiában 263, Kínában 229 millió él közülük. Afri­kában 165 miidió, Latin- A meri kában és a Karibi medence országaiban 42 millió, Észak-Amerika ban és Európában pedig 17 millió az írástudatlan. E sötét képnek elsősorban pénzügyi okai vannak. 1972 és 1975 között az alacsony nemzeti jövedelmű országok többségében az oktatásra fordított költségek a nemze­ti jövedelem 13,2 százaléká­ról 7,6 százalékra csökken­tek. Magyarázza ezt a fej­letlen országok nyomasztó adósságterhe és a fegyver­kezés. Pedig Földünkön évente egy katonára 20 ezer dollárt, míg egy gyermek ok­tatására mindössze 350 dol­lárt fordítanak. Az iparilag fejlett országok hadseregeik fenntartására három nap alatt 5,6 milliárd dollárt fordítanak, vagyis éppen annyit, amennyit a Szahará­tól délre fekvő országok 213 millió diákjának egyéves képzésére. A munkanélküliség farka­sa, amivel olyan sokáig rio­gattuk egymást, most már valóban itt ólálkodik közöt­tünk. S úgy jártunk, mint a mesében: nem akarjuk el­hinni, hogy valóban nagy ve­szély fenyeget minket. A bajba került családok persze már bőrükön érzik, mit je­lent a tegnap még biztosnak hitt állás, a havi kereset el­vesztése, ám a közvélemény egésze nemigen tud mit kez­deni e kérdéssel. Úgy fogja fel. mint az influenzajár­ványt: jön, kellemetlen, el­múlik. Nagyobb baj. hogy a szakemberek, a hivatalok sem járnak sokkal előrébb. Az egyre magasabbra szökő adatsorokon kívül arról, hogy az utcára kerültek milyen jövőben bízhatnak, alig esik szó. Iggaszté csodavárás Különösen aggasztó a cso­davárás. ha a mai és leendő fiatal munkanélküliekről van szó. Az elmúlt év végén a munkanélküliek között öt­ször annyi volt a 20 év alat­ti, mint a keresők között, és a nyugati adatok is előre>- vetítik a tömeges ifjúsági munkanélküliség képét. Magyarországon is létezik az a fajta munkanélküliség, amely a megfelelő szakmá­val rendelkező, de a koráb­bi munkahely megszűnésével átmenetileg állás nélkül le­vőket sújtja, ők számíthat­nak arra. hogy előbb-utóbb egv másik vállalatnál az ere­deti, vagy egy aránylag gyor­san kitanulható új szakmá­ban el tudnak helyezkedni. Máris vannak azonban azok az állástalanok, akik szakképzettség, vagy éppen­séggel az elemi iskolai is­meretek hiányában kerültek az utcára, illetve pályakez­dőként még sosem kaptak munkát. Ennek a mind na­gyobb 'létszámú rétegnek már most is alig-alig van, és egy­re csökken az elhelyezkedési esélye. Azaz a munkanélküli se­reg nem egyszerűen azért gyarapszik ma nálunk, mert pang a gazdaság, hanem azért is. mert az iskolából kikerülő fiatalok jelentős ré­sze lényegében semmihez sem ért. Olyan konjunktúra valószínűleg sohasem lesz ebben az országban, amely ennyi ..vattaembert” felszív. Rejlett. analfabttizinus A most felnövő nemzedé­kek megfelelő képzése előbb­re való kellene, hogy legyen, mint a munkanélküliség „ke­zelése”. De legalábbis egy­forma fontosságú mindkét kérdés. Az iskolából ma ki­lépő szakképzetlen, esetleg írni. olvasni tudó tizenéves ugyanis holnaptól csaknem biztosan munkanélküli lesz. Amit ma oktatásra költe­nénk, azt holnap nem kel­lene segélyre fordítani. A szakemberek nyugati ta- Dasztalatokat idézve, arra hívják fel a figyelmet, ha a négyéves középiskolai kép­zésben az érintettek mintegy 90 százaléka részt venne — ez megfelel a fejlett orszá­gok átlagának —, az hazánk­ban évi 8-10 milliárdos több­letkiadással járna. Am ez egyúttal jelentősen csökken­tené a munkanélküliséggel kapcsolatos költségeket, ug­rásszerűen javulna a fiatal nemzedék képzettsége. To­vábbi praktikus ok, amely a mainál hosszabb középisko­lai képzés mellett szól, az a felismerés, hogy a modem munkaszervezetek alig képe­sek hasznosítani a 18 évnél fiatalabbak munkaerejét. Márpedig manapság nálunk az egyes évjáratokban a gye­rekek alig több mint egy- harmada jár négyéves kö­zépiskolába, gimnáziumba vagy szakközépiskolába. Szo­morú tény, hogy a katona­A harmincas-negyvenes években még népszerű kínai írót, Lin Jü-tangot (később Lin Yutang) a háború után felnőtt nemzedék alig "isme­ri. Hazájának hivatalos (maoista) kultúrpolitikája gondoskodott arról, hogy ne­ve, munkássága feledésbe merüljön: reakciósnak mi­nősítették, könyveit mellőz­ték. A negyvenesztendős hallgatáshoz az a tény is hozzásegített, hogy Lin Yu­tang harminc évig az Egye­sült Államokban élt, és csak a hatvanas évek közepén tért vissza Tajvanra. A politikai nyitásba beil­leszkedett, hogy 1987-ben új­ra kiadták eredetileg ango­lul írt Moment in Peking (Pekingi pillanat, magyarul: Egy múló pillanat) című re­gényét A szerző, aki kül­földön híres és elismert lett, végül hazájában is otthonra lelt? Az Egy múló pillanat Kí­na történetéből ragad ki négy évtizedet. Az ország négyezer éves történelméhez képest valóban múló pilla­nat az az időszak, amelyben három család történetét me­séli el a szerző, rajtuk ke­resztül pedig mesterien áb­rázolja a nagy család rend­kívül fontos szerepét, a hie­rarchikus társadalom bo­nyolult kapcsolatrendszerét, illetve a birodalom időtlen­sálnál a csupán nyolc osz­tályt végzettek egyharmada nem tud folyékonyan olvas­ni. Pildáil a finnek IDnnek a nagyszabású kör* oktatási programnak manap­ság nem hogy a körvonalai nem látszanak, még a szük­ségességéről is alig-alig esik szó. A számtalan napi gond szorításában ez tulajdonkép­pen érthető, jóllehet el nem fogadható. Annál kevésbé fo­gadható el. hiszen unos un­t-elán ismert tények, hogy az elmúlt egy-két évtized gaz­dasági csodáit, akár Finnor­szágban, akár a távol-keleti „kistigriseknél”, egy hatal­mas. több évtizedes népok­tatási kampány vezette be. Akkor ezek az országok még igencsak szegények voltak, ám az állam és a szülök fel­ismerték és vállalták a mai áldozatokat a jövőért. Szinte biztos, hogy a ma­gyar közoktatás a hagyomá­nyos elosztási, költségvetési alapon képtelen lenne egy ilyen radikális minőségjaví­tásra. Ezért elkerülhetetlen és sürgető, hogy szakítsunk a már eddig is jórészt a csa­ládok egyéni áldozatvállalá­sára épített „ingyenes” ok­tatás képmutató rendszeré­vel. Ha megfelelő állami tá­mogatással sikerülne kombi­nálni a családok már ma is igen jelentős, privát oktatá­si kiadásait — amely első­sorban a nagyon alacsony hatékonyságú magánórák megvételére szorítkozik —, milliárd okra tehető összegek szabadulnának fel. Ha a gye­rekek iskoláztatására fordí­tott pénz a szülők és társa­dalom számára is beruhá­zásként jelenne meg és meg­felelő — például adózási — kedvezményekkel járna, ak­kor talán már a most felső­tagozatosok legnagyobb ré­szét is megmenthetnénk az alig felmérhető veszélyekkel iáró ifjúsági munkanélküli­ségtől. Pusztai Éva LIN YliTANG ségét, megrendíthetetlensé- gét. Bokszerlázadás, Japán-el­lenes háború, menekülés, ópiumcsempészet, gyermek­rablás, mandzsuvezérek, zsoldoscsapatok, forradalom, szerelem, a császárság bu­kása, hagyomány és modem eszmék viadala: a huszadik század eleji Kína körvona­lazódik a kétkötetes regény olvasója előtt. Lin Yutang „könnyeden tartalmas cseve­géssel, filozófiai pletykálko­dással, érzelmes történelmi anekdotázással” szórakoztat. N. K. Normális vagy ideális? Az áruházban különös szerkezet ejtett rabul mindany- nyiunkat. A gép prüttyögött, sípolt, jelzett, nyomatott és— Nos, volt, akiket elbűvölt, másokat viszont kiábrán­dított. Egy szépasszony például a súlyfelesleg láttán félig aléltan távozott a tett------akarom mondani, a fitthelyről, A leleményes szerkezetet ugyanis FITT névre keresztelte szülőatyja azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a merész vállalkozókat meggyőzze frissességükről, illetve felhívja figyelmüket kondíciójuk megőrzésére. Aznap üde voltam és merész, tettre kész, és mindenre elszánt. Éreztem, engem nem érhet meglepetés. A pénz sem számított, gavalléros mozdulattal megetettem a ma­sinával egy húszast Az utasításnak megfelelően elárul­tam a nagyságomat, a koromat, a nememet stb. A „valla­tás” után megnyomtam a START gombot. A masina kom­putert precizitással és érzéketlen gépi tárgyilagossággal közölte súlyomat, összes ruházatommal és az elfogyasztott ebédemmel együtt, majd megnyugtatott, hogy ez a jóltáp­lált állapot még mindig 7 kilóval kevesebb a normál, de 70 dekával több az ideális súlyomnál. Kétségbe estem. Mit tegyek? Normális vagy ideális legyek? Töprengésre nem maradt időm, a gép folytatta „kivesézésemet". Elárulta kalóriafelhasználásomat, bioritmus-tendenciámat. Nemes egyszerűséggel arcomba vágta tíz napig tartó fizikai tehe­tetlenségemet, passzív magatartásomat. Lelkiekben is kri­tikus napokat jósolt. Sőt! Szellemileg 15 napig tartó, ha­bozó állapotot ígért. Úristen! Ez a Fitt már tud valamit! Én viszont még mindig non tudom, hogy havonta fizessem-e a plusz 1500 forintot, vagy inkább azt a nem létező néhány százezret bapirgáljam össze, ami a lakásom megvételéhez még ép­pen hiánya k. Úgy érzem, tehetetlen vagyok. A lelkem zaklatott, az észérvekből kifogytam. Az agyam oszt, szo­roz, kombinál, dönteni mégis képtelen vagyok. Már csak a lottóban bízom. A masina elárulta a tippet, a következő hét öt bűvös számát Ezért várok — csütörtökig... Cs. L

Next

/
Thumbnails
Contents