Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-11 / 290. szám

1990. december 11., kedd fi végén csattant az ostor (Folytatás az 1. oldalról) telével — a képviselők bő egy órán át elemezték kime­rítő részletességgel a nagy­község közrendjének és köz- biztonságának helyzetét. Majd miután a képviselő- testület megszavazta a tele­fonhálózat és a parkolóhe­lyek bővítését, illetve a rend­őrség technikai felszereltsé­gének javítását célzó alapít­vány létrehozását, következ­hetett az önkormányzat szer­vezeti és működési szabály­zatának megtárgyalása. Talán a legnagyobb vitát Janecska István (SZDSZ) ja­vaslata váltotta ki, mivel a képviselő úgy vélte, itt len­ne már az ideje annak, hogy a településen működő vala­mennyi párt vezetői meghí­vót kapjanak a képviselő­testület üléseire, hogy azo­kon tanácskozási joggal részt vehessenek. Födi Anrlrás képviselő, az MSZP helyi vezetője semmiképpen sem tartotta indokoltnak a kör bővítését, Széli Imre képvi­selő (MSZMP) „áthidaló ja­vaslata'’ pedig úgy szólt: kapjanak meghívót a pártok vezetői, de csak akkor szó­lalhassanak fel, ha arra a képviselő-testülettől enge­délyt kapnak. Nem kis rész­ben Kaczkó Mihály polgár­mester érvelésének köszön­hetően végül a testület 12:1 arányban amellett tette le a voksát, hogy a jövőben a pártok vezetői is leülhesse­nek a tanácskozóasztal mö­gé. Ezt követően a polgármes­ter arról szólt, hogy két hét­tel ezelőtt sikerült meggyőz­ni az MDF, az SZDSZ és a független kisgazdapárt nagy- szénási vezetőit arról, hogy nem készül egy diktatórikus szemléletű alpolgármester .megválasztására”, minél­fogva elhárultak az akadá­lyok az együttműködés elől. Egyúttal bejelentette, hogy visszavonja a lemondási nyi­latkozatát, amit a képviselő- testület egyhangúlag el is fogadott. És, ahogyan az máskor is lenni szokott, a végén csat­tant az ostor. Nem hogy fél sem merült idős, „a múltban elévülhetetlén érdemeket szerzett” politikus jelölése az alpolgármesteri posztra, So­vány Pál (SZDSZ) személyé­ben fiatal, agilis, és minden bizonnyal demokráciapárti alpolgármestere lett Nagyszé­násnak. Az önkormányzat jegyzőjévé pedig Szabó La­jost, az igazgatási csoport eddigi vezetőjét nevezték ki. D. L. Döntött a képviselő-testület: Régi—új” jegyző Gyulán A tegnap, a hétfő dél­utáni gyulai önkormányzati testületi ülésen az egyik leg­fontosabb napirendi pont volt a város jegyzőjének megválasztása, illetve kine­vezése. Az ügyrendi bizott­ság elnöke, dr. Lipták And­rás tájékoztatta a testületet arról, hogy öt érvényes pá­lyázat érkezett a polgármes­teri hivatalhoz, s ennek meg­felelően, az öt jelölt közül kell megválasztani a város jegyzőjét. Gyorsan bonyoló­dott a választás, bár az első körben nem dőlt el semmi. Az öt jelölt közül dr. Hor­váth Mihály — a jelenlegi vb-titkár — 13, dr. Luczi József 10, dr. Kovács Imre 2, és dr. Fábry Károly 1 szavazatot kapott. Így újabbf szavazásra került sor. Ekkor már csak a két legtöbb vok­sot kiérdemelt jelölt került fel az új szavazólapra. Vé­gül a testülettől dr. Horváth Mihály kapott bizalmat, aki 15 szavazattal lett a váro6 jegyzője. (Dr. Luczi József 11 voksot kapott.) A következő napirendi pont ugyancsak rövid ideig tartott: a pénzügyi ellenőrző bizottságba választottak egy tagot. A Fidesz frakciója Varga István nyugdíjas fő­könyvelőt javasolta, akit a testület nyílt szavazással el­fogadott. Tájékoztató hangzott el a jövő évi költségvetés terve­zetéről, a képviselők megvi­tatták a szervezeti és műkö­dési szabályzatot. Több be­jelentés is elhangzott, de ezekre már lapzárta után került sor. ' B. O. Számítástechnika nélkül Kamatadó: elhalasztották a döntést HÍD Nem született döntés az Alkotmánybíróság hétfői zárt ülésén abban a kérdés­ben: alkotmánysértő-e a Pénzügyminisztériumnak az a terve, hogy jövőre jelentő­sen megemelnék a lakásépít­kezéseikre korábban folyósí-? tott kedvezményes hitelek kamatlábát. kedden várhatóan ismét összeül az Alkotmánybíró­ság, hogy tovább folytassa a vitát, s lehetőleg meghozza a sokak által nagyon várt döntést. II dollár-külkereskedelemről \ Elsősorban a szabadpiaci kőolajbeszerzések miatt no­vemberben megtorpant a magyar külkereskedelem dollár­aktívumának növekedése. Az elmúlt hónap végéig mint­egy 900 millió dolláros aktívum keletkezett, s ez már csak alig 10 millióval több az október véginél, bár ugyanakkor igaz, hogy tavaly ilyenkor mindössze i400 millió dollár volt az aktívum. A novemberi olajszámla egyébként csaknem 200 millió dollárt tett ki. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában hétfőn elmondták, hogy november végéig a nem rubelel­számolású export értéke 5,84 milliárd dollár volt, 17,4 szá­zalékkal több mint az elmúlt év hasonló Időszakában. Az import 4,94 milliárd dollárt tett ki, s ez 7,9 százalékos emelkedést jelez, ami szinte teljes egészében a kényszerű kőolajimporttal van összefüggésben. A rubelelszámolású export 4,8 milliárd volt, ami 27 százalékos csökkenés az elmúlt évi adathoz képest. A rubelimport közel 20 száza­lékkal csökkent, s 4,99 milliárdot tett ki. A rubelegyenleg 182 milliós passzívumot mutat a tavaly ilyenkor! 400 mil­liós passzívummal szemben. a mezőgazdaságban sem megy (Folytatás az 1. oldalról) előtt nyíló bemutató, melyet a Békés Megyei Teszöv ren­dez, a mezőgazdasági válla­latok, szövetkezetek, a kü­lönböző gazdasági társaságok és a magántermelők részére. Podmaniczki Éva rendszer- szervező tájékoztatása szerint a mezőgazdasági számítás- technika legismertebb cégei vonultatják fel termékeiket az érdeklődőknek. Többek között az Agroorg tervezési­elemzési, pénzügyi-főkönyvi utókalkulációs rendszereket kínál mind a mezőgazdaság­gal, mind az ipari vagy ke­reskedelmi tevékenységgel foglalkozók számára, önálló kiállítóként lesz jelen az Orosházi Állami Gazdaság számítástechnikai csoportja. Ök elsősorban kis teljesítmé­nyű gépekre — Commo­dore—64 — kínálnak olcsó softvereket. Valószínűleg nagy sikere lesz a Földmű­velésügyi Minisztérium piaci információs szolgálati prog­ramjának, amely lehetővé te­szi, hogy a használó IBM— PC számítógéppel az ország különböző zöldségpiaci árait nyomon kövess« a budapesti adatbank segítségével. Ha­sonló kínálattal lesz jelen a MÜSZI Magyar Videotexes rendszerével. A Vénusz Soít- ver Kft. pedig többek között hálótervezési programot kí­nál a vállalatoknak az ész­szerűbb munkaszervezésre, a különböző, de egy időben futó munkafolyamatok ösz- szehangolására. Egyébként a Békés Megyei Teszöv gazdaságilag ónálló számítástechnikai csoportja a jövőben egy-két alkalommal az országos piaci hírek iránt érdeklődők' részére zöldség-, gyümölcs-, vagy például ser­tésfelvásárlási árat tud ad­ni. Mint megtudtuk, egyelő­re ezeket a rendkívül érté­kes piaci információs adato­kat ingyen nyújtják a me­gyei gazdasági élet. szerep­lőinek. I — r&kóczl — | Mítosz születik „Oroszország nemzeti tragédiája Leninnel kezdődött!”, olvasom a Csabai Hírmondó egyik számában. A Newsweekből fordított cikkből egyebek mellett azt is meg lehet tudni, hogy Lenin méltó elődje volt Sztálin­nak, mert 1918-ban az ő személyes parancsára irtatták ki Jekatyerinburgban II. Miklós cáirt és családját. Az írás alaphangját az a mondat adja meg, miszerint re­mélhetően mihamarabb leszámolnak a Szovjetunióban is a Lenin-mítosszal. (Az ám, de melyikkel? Azzal, ame­lyikkel eddig butították a népet, vagy azzal, amelyik most van születőben?) Eszembe jut Itt egy aprócska, itthoni történet, még tíz évvel ezelőttről, A filozopter ifjonti hévvel bizony be­leírta dolgozatába azt a roppant mód elszomorító tényt, hogy Oroszországban már Lenin ideje alatt belegázoltak a demokrácia lelkivilágába. „Országos botrányt” szima­tolva tudományos szélhámossággal vádolták meg. Most meg taláh ugyanazok az emberek acsarkodnak arra, áld azt igyekszik bizonyítgatni, hogy esetleg mégsem a Sátán követe volt Vlagyimir Iljics. Merthogy már ott tartunk, ördög lett az „angyali” bolsevikből. Azért érdekes, hogy E. H. Garr polgári történész, a bolsevik forradalom legkiválóbb kutatója, a cambridge-1 egyetem tanára először az ötvenes években megjelent művében (The Bolshevik Revolution 1917—1923) teljes­séggel másképpen vélekedik a kérdésről. Nem tévedés, mindössze 1, azaz egy mondatat szentel a cári család kivégzésének. S polgári történész létére két oldallal később nem átall előhozakodni egy bizonyos polgári forradalommal, mikor is lenyakazták a királyt, meg megöltek Párizsban háromezer arisztokratát. Tudom, az angolok nem szeretik a franciákat. (dányl) Demonstráció a diákokért (Folytatás az 1. oldalról) A tömeg délután három­kor átvonult az Alkotmány utcába, ahol csatlakozott a más pedagógus érdekvédel­mi szervezetek hívó szavára megjelentekhez. A demonstrációban részt vevők küldötteit Dorhbach Alajos, az Országgyűlés al- elnöke fogadta a Parlament­ben, s átvette tőlük azt a petíciót, amelyet a törvény- hozáshoz címeztek. A delegáció részéről Horn Gábor, a PDSZ ügyvivője el­mondta: az oktatásifgyre, az iskolafenntartásra fordítható pénzeszközök szűkössége mi­att már jövőre a működés- . képtelenné válás fenyegethe­ti az oktatási intézményeket. Éppen ezért tartják elenged­hetetlenül szükségesnek az oktatásügy dologi költségei­nek az inflációval lépést tar­tó, azaz legalább 35 százalé­kos növelését. Emellett kö­vetelik az 1989-ben már el­fogadott bérpolitikai intézke­dések eredeti ütemben tör­ténő végrehajtását. Petíció az Országgyűlés elnökéhez Éppen két éve, 1988 decemberében volt az 1948 utáni magyar történelem első tanártüntetése. Önök közül akkor sokan részt vettek azon a békés demonstráción, váUalva annak minden kockázatát. Mi, pedagógusok reménykedve néztünk a rendszerváltás elé. Bizakodásunk alapjául szolgált, hogy a ma már parlamenti pártként — kormányzati és ellenzéki pozícióban egyaránt — működő szervezetek oktatáspolitikai koncepcióikban kiemelten fejlesztendő területként jelölték meg az oktatásügy egészét. És most ismét itt kell állnunk, immár szinte valamennyi pe­dagógusszervezet, az oktatás különböző rétegeinek és az ország minden régiójának képviseletében. A biztató előzmények után keserűen látjuk, hogy a rendszer- váltás „ellenére” nem történt lényeges változás az oktatásügy­ben, sem a szemléletben, sem az anyagi, pénzügyi helyzet vo­natkozásában, sót olyan kérdésekben Is vissza akar lépni a kor­mányzat, melyekben már az előző hatalom és az akkor még az ellenzék által támogatott érdekképviseletek között konszenzus jött létre. A pedagógusok, az oktatásügy érdekképviseleti szervezetei be­látják az ország nehéz helyzetét, de ennek ismeretében is kö­vetelik: i 1. Az oktatásügy egészére vonatkozóan a dologi költségeknek az inflációval lépést tartó, legalább 35 százalékos növelését. Ez az a minimális többletforrás, mely legalább az alapszolgáltatás szintjén lehetővé teheti az óvodák, iskolák 1991-es működését. Hiszen, gyakorlatilag az intézmények működésére fordítható ösz- szegek nominálisan a négy-öt évvel ezelőtti szinten vannak még ma is. 2. Követeljük az 1989-ben már elfogadott bérpolitikai Intézke­dések eredeti ütemben történő végrehajtását. 3. Kérjük, hogy az Országgyűlés kövessen el mindent az ok­tatásügy egészét érintő, átfogó változások kikényszerítésére. Számunkra nyilvánvaló, hogy az iskolarendszer mély válsága nem egyszerűen pénzkérdés. A jelenlegi nehéz gazdasági körül­mények között talán még inkább szükség van az egész oktatás­ügyet ütfogó változásokra, ideológiai és erkölcsi viták helyett konkrét oktatási koncepcióra. Az oktatásügy egészéért, *az iskolánkért, tanítványainkért és ezzel az ország jövőjéért vagyunk újból az utcán. Nem fenye­getőzni akarunk, hanem a figyelmet felhívni arra, hogy a mo­dem, de legalább alapjaiban működőképes Iskola az elemi fel­tétele a válságból való kilábalásnak. Tizennégyen a megyei önkormányzatban Mint korábban már írtunk róla, a megyei önkormány­zat képviselőit három kör­zetben választják meg. Teg­nap az 1. körzetben 55 kül­dött jelent meg; 23 jelöltet állítottak, s közülük válasz­tották meg a következő, 14 képviselő-testületi tagot: Bencsik Imre (Békésszent- andrás), Cservenák Pál Miklós (Mezőberény), dr. Csiby Miklós (Békés), Dari- da Ferenc (Kondoros), De­meter László (Szarvas), dr. Frankó Károly (Gyomaend- rőd), dr. Kossuth László (Kétsoprony), dr. Kovács Bé­la (Gyomaendrőd), Kökéndy József (Békés), Laurinyecz Pál (Kamut), Lustyik János (Szarvas), Nagy Imre (Kö- röstarcsa), Szabó Endre (Mezőberény), Szatmári Já­nos (Doboz). A másik két küldöttgyű­lés december 12-én, Gyulán és 14-én Orosházán lesz, a megyei önkormányzat ala­kuló ülését pedig várhatóan december 28-án tartják. Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents