Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-11 / 290. szám

NÉPÚJSÁG 1990. december 11., kedd Watasa Lengyelország elnöke Lech Wai§sa a Lengyel Köztársaság új államfője. Az első nem hivatalos eredmé­nyek szerint a vasárnapi má­sodik választási fordulóban a Szolidaritás vezetője szerez­te meg a szavazatok 77 szá­zalékát, míg az ellenjelölt Stanistew Tymiriskire 23 szá- zalék szavazott. Miközben Gdanskban ün­neplő ezrek gyűltek össze Wat^sa választási központja előtt, a Szolidaritás vezetője első sajtóértekezletén közöl­te, hogy kedden vagy szer­dán nyilvánosságra hozza, kit kíván a miniszterelnöki posztra jelölni. Hangsúlyoz­ta, hogy tisztában van a reá váró feladatok súlyával, az ország előtt álló munka ne­hézségeivel. de bízik benne: ahogy sikerült egy csepp vér nélkül legyőzni a régi rend­szert, ugyanúgy sikerülni fog az új rendszer felépítése is. Első. vasárnap éjszakai tele­víziós nyilatkozatában alá­húzta: mindenkire számít a' lengyel reformok sikerre vi­telének nagy munkájában. VARSÓ: Lech Walesa a Lengyel Köztársaság új államfője. A december 9-én megrendezett választások második fordu­lójában a Szolidaritás vezetője a szavazatok 77 százalékát szerezte meg MTI-fotó Walesa életrajza Lech Walesa 1943. szeptember 29-én született. A szakiskola elvégzése után au­tóvillamossági szerelőként dolgozott, majd 1967-ben a gdanski hajógyárban lett vil­lanyszerelő. 1970 decemberében az üzemi tiltakozó mozgalom egyik vezetője volt, ezért letartóztatták, de hamarosan szabad­lábra helyezték. 1976-ban a kommunista szakszervezet bírálásáért elbocsátották. 1978-ban több társával együtt szabad szak­szervezetei kezdett szervezni és részt vett a tengermelléken számos ellenzéki akció­ban. 1980 augusztusában a gdanski hajógyár­ban létrehozott üzemközi sztrájkbizottság vezetőjévé választották. O írta alá Gdanskban a kormánnyal az . általános sztrájknak véget vető megállapodást, amely új szakaszt nyitott .Kelet-Európa történetében. 1981 szeptemberében a Szo­lidaritás vezetőjévé választották. A hadi­állapot bevezetésekor internálták, szaba­don bocsátása után visszament dolgozni a gdaiíski hajógyárba és tovább vezette az illegalitásba kényszerített Szolidaritást. 1983 októberében Nobel Békedíjjal tün­tették ki. 1988 decemberében létrehozta a személye mellett működő állampolgári bi­zottságot, amely a lengyel ellenzék vezető egyéniségeit tömöritette, majd társelnök­ségével a nevezetes kerékasztal-tárgyalá­sok eredményeként lehetővé vált a Szoli­daritás legális működése, és 1989. június 4-én sor kerülhetett az első, részben sza­bad választásokra Lengyelországban, ame­lyek nyomán korábbi tanácsadóiból ala­kulhatott kormány Lengyelországban. Felesége, Danuta a háztartást vezeti, négy <fia és négy leánya van. Együtt építeni az életképes föderációt Václaw Havel beszéde a szövetségi gyűlésben Václav Havel hétfőn java­solta a csehszlovák szövetsé­gi gyűlésnek, hogy haladék­talanul hozza létre az al­kotmánybíróságot és alkos­son törvényt a népszavazás­ról. A csehszlovák köztársasá­gi elnök drámai hangú be­szédében megállapította, hogy Csehszlovákiát alkot­mányos válság fenyegeti. Emlékeztetett Vladimir Me- ciar szlovák kormányfő azon kijelentésére, hogy arneny- nyiben a szövetségi gyűlés a kompetenciatörvénynek nem azt a változatát fogadja el, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács (a szlovák parla­ment) javasol, akkor a Szlo­vák Nemzeti Tanács ki­mondja: saját törvényei fö­lötte állnak a szövetségi gyűlés törvényeinek. — Ez a' jelenlegi alkotmányos /rend szétrombolását jelente­né, és jogi káoszt teremtene, amivel megkezdődne Cseh­szlovákiának, mint államnak a széthullása — figyelmez­tetett az elnök. Václav Havel ezért azt ja­vasolta, hogy az alkotmány­jogi viták megoldása céljá­ból haladéktalanul hozzák létre az alkotmánybíróságot, és hozzanak törvényt a nép­szavazásról. Ez utóbbi intéz­kedés azt célozná, hogy a politikai szervek közötti megoldhatatlan vita esetén intézményes hangot kapjon a polgárok valódi akarata: így a népszavazás a nép­akarat kinyilvánításának legmagasabb szintű jogi for­mája lenne. Sikeresen földet ért a Szojuz űrhajó Öböl-válság 31 milliárd dollár az amerikai csapatokra Harmincegy milliárd dol­lárba kerülhet az amerikai fegyveres erők állomásozta- tása az Öbölben — még ak­kor is, ha nem tör ki a há­ború. A The New York Times hétfői jelentése sze­rint a Pentagon hamarosan további összegek megszava­zását kéri majd a törvény- hozástól, mivel a költségek egyre nőnek, és a szövetsé­gesek hozzájárulása kisebb a vártnál. Az amerikai kormány ko­rábban több ízben jelezte, hogy a térséget védelmező katonai lépések költségeihez nagymértékben hozzájárul­nak majd az érintett orszá­gok és Washington szövetsé-' gesei. i— Ám most úgy tű­nik, hogy a 31 milliárd dol­lárra becsült kiadásoknak kevesebb, mint a fele folyik majd be a többi államtól, jóllehet közismert, hogy egyedül iSzaúd-Arábia máris 50-60 milliárd dollár több­letjövedelemre tett szert az olajárak emelkedéséből — írta a lap. Hétfőn reggel — moszkvai idő szerint 9 óra 05 perckor — sikeresen földet ért a Szo­juz TM—10 űrhajó, amely- lyel visszatért Akájama To- iehiro újságíró, a világ első japán űrhajósa is. Akij ama Tojehiro, a TBS japán televíziós társaság ri­portere nyolc nappal ezelőtt, múlt vasárnap indult útnak a Mír űrállomás .felé a Szo­juz TM—11 jelzésű űrhajó­val. s annak kéttagú sze­mélyzetével — Viktor Afa- naszjev parancsnokkal és Musza Manarov fedélzeti mérnökkel. A TBS televízió munkatár­sa a világűrben is elsősor­ban riporteri munkát vég­zett. azaz tudósításokat adott a japán televíziónak, emel­lett azonban segédkezett a Szojuz TM—11 és a Mír— Szojuz—TM-—10 űrkomple­xum összekapcsolásában is. Közreműködött az űrállomá­son folytatott tudományos kísérletekben is. Akimaja Tojehiro nyolcna­pos űrutazás után a Mír űr­állomás leváltott személyze­tével, Gennagyij Sztrekalov- val és Gennagyij Manakov- val tért vissza hétfőn reggel a földre. Nosztalgia az NDK utáa Alig tűnt el a történelem süllyesztőjében a „német munkások és parasztok első szocialista állama”, az NDK, máris magasra csapnak a nosztalgia hullámai, amit nyomban meglovagolnak az élelmes kereskedők, utcai árusok. Aki manapság Berlinbe ve­tődik, az a Reichstag, a brandenburgi kapu vagy a — néhai — Checkpoint Charlie határátkelő környékén szin­te lépni sem tud a szuvenír­árusoktól. Békésen megfér­nek egymás mellett a néhai NDK-hadsereg, a légierő és a haditengerészeti flotta készleteiből származó sap­kák — valódi címeres sap­karózsával —, tiszti egyen­ruhák, posztóköpenyek, csiz­mák. Egy árus NDK-kitün- tetésekre specializálta ma­gát, kínálatában megtalálha­tó a Kiváló Űttörővezetőtől a Munka Érdemrendig, az Érdemes Szakszervezeti Ak­tivistától a Hazafias Érdem­éremig szinte minden plees­ni. Az „irodalomnak” szen­telt pulton vevőre vár Erich Honeckemek a Maxwell-ki- adónál megjelent életrajza („Aus meinem Leben” cím­mel), Walter Ulbricht néhai államfőnek a hajdan kötele­ző olvasmányként számon tartott „Túlszárnyalni — de nem utolérni” (ti. a kapi­talizmust) című „klasszikus” műve, vagy éppen a „Szocia­lista üzemgazdaságtan min­denkinek” feliratú kézi­könyv. * A bolhapiacok kínálatánál színvonalasabb és főleg rit­kább tárgyak kerültek árve­résre szombaton Wilmers- dorfban, Nyugat-Beriin egyik elitebb negyedében. Itt való­ban minden darab egyedinek volt mondható — ennél­fogva az árverés résztvevői­nek is mélyebben kellett a zsebükbe nyúlniuk. Az aukció sztárja egy 1962- ben készült, nyitott Csajka gépkocsi volt, amelyet a szov­jet kormány ajándékozott annak idején az NDK-nak. Ebben a nyitott kabriolet- ban fogadta a nemzetvédel­mi miniszter — Heinz Hof­mann. illetve Heinz Kessler badseregtábomok — minden évben az október 7-i nem­zeti ünnepen tartott katonai díszszemlét. A kocsiért, ame­lyet a Bundeswehr mint friss tulajdonos ajánlott fel árverésre, hárman verseng­tek. Végül egy Oldtimer- klub szerezte meg 65 000 márkáért. Ezért a pénzért ma 3 Volkswagen Passat, két 320-as BMW vagy egy négyliteres Mercedes kapha­tó. A kéttonnás Csajkától tö­megét tekintve jócskán el­maradt Walter Ulbricht gép­írásos, aláírással hitelesített önéletrajza. A néhány' oldal szép summát hozott eladójá­nak: egy telefonon licitáló vevő 1400 márkát fizetett a lapokért, amelyek akkurátus pontossággal tartalmazzák a 17 éve eltávozott egykori po­litikus összes hazai és kül­földi kitüntetését — köztük a Kim ír Széntől kapott „A koreai állami zászló érdem­rendet”, és a Sztálingrád hős védőinek járó szovjet kitün­tetést. Egy, a helyszínen licitáló egykori NDK-polgárt, aki 1951-ben szökött át Nyugat­ra, idős fejjel kapott el a gyűjtőszenvedély. Az aukci­ón több ezer márkát fizetett számos ex NDK-politikus ön­életrajzáért. „Számomra ez is emlékezés, egyfajta leszá­molás a múlttal” — mondta vidoran a Wilmersdorfban élő, 63 éves nyugdíjas. A legjobb fogást aligha­nem az a szemfüles berlini csinálta, aki pár hónapja egy szemetes kukából mentette ki az NDK egykori állam­tanácsának épületén lenge­dező zászlót. A 3X3 méteres, piros alapon az NDK címe­rét hordozó lobogó valóságos slágernek bizonyult az auk­ción, s végül 3800 márkáért került új gazdája birtokába. Hiába — szemesnek áll a vi­lág — különösen ilyen sors­fordító időkben, amilyenek az Odera folyó és a Harz- hegység között járnak ta­valy október óta ... Kevés az esély a válság rendezésére lapén lapvélemény á rámán—magyar visznnyrél Semmivel sem javult a magyar kisebbség helyzete a romániai forradalom óta, a két ország kapcsolatai pedig még inkább elmérgesedtek — állapítja meg a határozott véleményalkotástól rendsze­rint tartózkodó japán sajtó egy lapja. A Jomiuri Simbun a kelet­európai változásoknak szen­telt sorozatában hétfőn Ro­mániával foglalkozott. — Bár a falurombolásnak és a lakosság áttelepítésének vé­get vetettek, a gazdasági fronton semmilyen változás nem érzékelhető — írta a lap. Ami a magyar kisebb­ség sorsát illeti, a cikkíró szerint arra, aki Erdélyben magyarként kíván élná, el­lenségként tekintenek. — Nem szolgálják ki a magyarokat az üzletekben, házaik falára „halál” felira­tot mázolnak, fenyegető hangú leveleket küldenek: nekik, telefonhívásokkal zaklatják őket. Állandó ret­tegésben kell élniük. A kom­munista diktatúra ideje alatt kulturális és oktatási téren mindent eltiltottak a ma­gyaroktól, a román forrada­lom után és azután, hogy a magyarok létrehozták politi­kai szervezeteiket és a til­tások megszüntetését köve­telték, a románok vádolni kezdték őket. Ari vetették a szemükre, hogy él akarnak szakadni Romániától, és ez végül véres utcai összeütkö­zésekhez vezetett — írta a Jomiuri Simbun. A lap sze­rint nincs sok esély a vál­ság rendezésére. MOSZKVA: Engedély nélküli árusok kínálják portékáikat a szovjet főváros központjában. Az áruhiány következtében je­lentős mértékben emelkedett a moszkvai feketepiacok for­galma MTL-fotó iffurter^llgemíi.^- Mácmüö DRÁGA VOLT A HOROSZKÓP Egy dél-koreai lapban hir­detés jelent meg, amelyben feltüntetnek egy telefonszá­mot, amelyet fel kell tár­csázni, és az érdeklődő meg­kapja a horoszkópját. Egy idő múlva rengeteg ember protestált, hogy igen nagy összeg szerepel a telefon- számláján. Végül kitűnt, hogy ausztráliai telefon- számról van szó, és az em­berek nem figyeltek fel a hívószámra. TÖBB MINT TÍZMILLIÓ AIDS-FERTÖZÖTT Az AIDS-rő! tartott, sor­rendben harmadik német kongresszuson figyelmeztet­tek arra, hogy az utóbbi idő­ben gyakran lebecsülik e szörnyű betegséget. Az ada­tok szerint a világon több mint tízmillió, Németország­ban megközelítőleg negy­venezer AIDS-szel fertőzött személy van. A megbetege­dések számának növekedése 1987 óta lelassult, ami a szakemberek feltételezése szerint elsősorban a szexuá­lis magatartásban bekövet­kezett-változásokkal magya­rázható. Németország terü­letén a legtöbb fertőzött Nyugat-Berlinben, Frank­furtban, Münchenben, Ham­burgban, Düsseldorfban ás Kölnben van. A volt NDK területén az AIDS nem je­lent nagy problémát. A je­lenlegi adatok szerint a be­teg a kór megjelenésétől át­lag 13,5 hónapig él, ez az időszak 1984-ben még csak négy hónap volt. Mivel gyógyszer még nincs, ezért tovább kell fokozni a meg­előzést. Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy a Dobozi Költségvetési Üzemnél a HASZNÁLTRUHA- ÉRTÉKESÍTÉS 1990. december 13-tól december 21-ig leltározás miatt SZÜNETEL. t

Next

/
Thumbnails
Contents