Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-04 / 284. szám
1990. december kedd » • ----------------------------------------------------------------------------------------------------Ikn ilUK/lvCj Békési kapcsolatokat is keresnek Másfél éve alakul! a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület 1989. február 25-én Budapesten született a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület. Alapítói vállalták, hogy továbbviszik a száz évvel „ezelőtt megjelent, 1944-ben megszüntetett Protestáns Szemle című folyóirat szellemiségét. (Tulajdonképpen magát a lapot is újraindítanák, de erre eddig — anyagi okok miatt — nem került sor.) Az egyesület elnöke Szentágothai János, al- elnökei Nemes Nagy Agnes és ifj. Bartók Béla. Az érdeklődők tizenkét szakosztály ajánlatai közül választhatnak: teológiai és bölcseleti; irodalmi és nyelvi; történeti ; szociológiai; lélektani; pedagógiai; természettudományi és így tovább. Figyelemmel [kísérhetik ezek programjait, kivehetik részüket az itt folyó munkából. Az egyesületnek ötventa- gú választmánya van. A különböző területek tevékenységeit az intézőbizottság koordinálja. Ez utóbbi soros összejövetelére látogattam el, váltottam néhány szót a rövid múltról, a remélhetőleg hosszú és tartalmas jövőről az intézőbizottság titkárával, Albert Gábor íróval, és három tagjával, Horváth Péter informatikussal, Tő- kéczki László történésszel és Nagy László evangélikus lelkésszel. Magukról kiadott „Krónikájukban” így fogalmaztak másfél évvel ezelőtt: „Nagy — de nem politikai — feladatok várnak ránk: az egyetemes magyar nemzeti kultúra és öntudat ápolása, és erősítése, az egyházi ifjúsági mozgalmak, a remélhetőleg gyarapodó egyházi iskolák és szeretetszolgálat támogatása, válaszkeresés a magyarság időszerű sorskér- déseire, táj- és népismereti tevékenység ..Jól látható szín kívánnak lenni a magyar kultúra palettáján. Ezt szolgálják az irodalmi estek, író-olvasó találkozók, előadások, amelyeken még a külső — nem egyesületi — tagok is általában ingyen vállalják a. fellépést. A siker legjobb illusztrációja a reformáció ünnepére tervezett est. Udvaros Béla rendezésében Darvas 1 ván, Bánffy György, Sunyovszky Szilvia és még néhányan részleteket adtak elő Lessing: Bölcs Náthán című művéből. Az esemény azonban történetesen egybeesett a itaxisblokád első napjával, ennek ellenére a színészek valamennyien eljutottak a helyszínre, nézők is voltak, legalább kilencvenen. Főként értelmiségi tagjaik vannak, bár nem kizárólagosan. Az egyesület nevében viseli a protestáns szót, de ez nem elkülönülést jelent, hiszen vannak különféle felekezetű és nem vallásos tagjaik is. A hivatalos egyházakkal vegyes a kapcsolatuk, nincs közöttük alá- fölérendelési viszony, nincs beszámolási kötelezettség, a gyülekezetek sokszor adnak helyet a szakosztályok rendezvényeinek. A protestantizmus kérdésköre, a protestáns értelmiség múltbéli szerepe legtöbbünk számára homályos. — Bonyolult dolog ez — mondta Tőkéczki László. — Az, hogy bennünket a történelemkönyvek haladó erőknek preferáltak, nem vált feltétlenül előnyünkre. Irodalmi emlékeinkről alig tudnak valamit a mai iskolások. A hiányosságokat nem lehetett pótolni a hittanórákon, amelyekre kevesen jártak az elmúlt évtizedekben. S gondoljunk bele: 1952-től az iskolák államosítása után Magyarországon nyolc katolikus gimnázium maradt, és csak egy református. Arról is beszélt még, hogy mindezeket most felerősíti a szekularizáltság, az egyházaktól való távolság. Az egyesületek a múltban is csatornái voltak az eltávolodás folyamatának, most a keresztény közösségek re- szocializálása a feladatuk. — Igyekszünk kinyitni a kapukat — folytatta. Ez nemcsak felekezetefc között, vallásosak és nem vallásosak, lelkészek és nem lelkészek okán igaz rájuk, hanem földrajzi értelemben is. — Meghívott bennünket a Magyar Protestáns Szabad- egyetem — mesélte Albert Gábor. — A Magyarok Világszövetségének a főtitkára tagja választmányunknak. Ök tulajdonképpen az egyházon és rajtunk keresztül szeretnék megjavítani hazánkban az ázsiójukat. Hogy a külföldnél maradjunk, vannak még kapcsolataink kárpátaljaiakkal, erdélyiekkel. Pillanatnyilag a legnehezebb a Felvidékkel együtt dolgozni. Ő sem elégedett. Megemlítette, hogy összejöveteleikre kevés pedagógus és diák jár. Türelmetlenségük jó szándékú, kevésnek is tudnak örülni. Ahogy Horváth Péter sommázta: — Az is eredmény, ha egy előadás után tízen-tizenket- ten együtt maradunk és elbeszélgetünk. Bár az egyesület a fővárosban alakult, itt zajlanak a lényeges események, a hatszázötven tag nem egész egyharmada vidéki. Vannak szervezeteik Cegléden, Pécsett, Vásárosnaményban, Miskolcon, Debrecenben ... — Nem akarjuk megosztani a vidéket — mondta Nagy László. — Nem akarunk konkurensei lenni a helyben már régebben meglévő, hasonló jellegű szervezeteknek. Olyan együttműködést szeretnénk, amelyből ök és mi is profitálhatunk... Gondoltunk már arra, hogy felvesszük a kapcsolatot ' a Békéscsabai Irodalmi Kávéházzal. Reméljük, sikerül. ... A Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület nem ül kerek évfordulót. Mégis jó volt leülni és ösz- szefoglalni a múltat, felvázolni a terveket. Ezek között legnagyobbszabású — s talán a legtávolibb? — a folyóirat újraindítása. Pillanatnyilag a tagdíjak és a Soros Alapítványtól kapott összeg is kevés ehhez. Pedig milyen jó lenne, hallottam többször is, sokkal több emberhez juthatna el egy-egy előadás anyaga, vitákat lehetne indítani, kiszélesedhetne az a bizonyos közművelődési jelleg... Túljutottak a kezdő lépéseken, de még mindig a kezdeti lendülettel, hittel dolgoznak. Reméljük, így le6z mindig ... • Érdemes odafigyelni rájuk. K. K. Egri levél a Gárdonyi-házból Míg kaptattam föl a Sánc negyedbe, egyre jobban eltűnődtem, meddig él az ember, ha iró, s meddig a hősök? Mire fölértem, megegyeztem magammal abban, hogy ök is, mint minden halandó, addig, amíg emlékeznek rájuk. Gárdonyi Géza és Eger hős csillagai — Dobó és társai — mindaddig élnek, míg a magyar nép. Nem csak a történelem- és irodalomórák — persze azok is — őrzik meg őket: az Egri csillagok, a könyv lapjai viszik igazán tovább az időn e hajdanvolt embereket. Már eddig is nemzedékek nőttek föl rajtq., vésték emlékezetükbe a négyszáz év előtti Magyarország török világát, s a Dobó István és Bornemissza Gergely vezette nagy küzdelmet Eger váráért. A védők hazaszeretetét, elszántságát és győzelmét. S hány és hány gyermek tanulja meg eztán is Dobó esküjét, mint a kisunokám, akitől ezt kaptam egri útra- valóként. így értem a Gárdonyi-házhoz, ahol a középső szobai bejáratot egy hatalmas törzsű, erősen megdőlt, nagyon öreg tamariszkuszfa őrzi. Mindhárom helyiségben az író könyvtára dominál, a közel tízezer kötetnek a megmaradt háromnegyed része. Csak francia és német nyelvű belőle 1500—1500 kötet. Magyar anyaga a XVI. századtól a Gárdonyival kortárs Írók művéig terjed. Sok az angol nyelvű, főként Byron, Dickens, Mark Twain alkotásai és a Shakespeare-kötetek. De itt vannak az orosz klasszikusok is eredetiben, vagy német, francia fordításban. Gárdonyi ugyanis hét(!) nyelvet ismert, beszélt. . A dolgozószobát többszörös átépítéssel tette nagyméretűvé; ennek íróasztalán áll az ódon írógép, amelyen végleges formába kerültek a kéziratok. Itt van a Dankó Pista cimbalma, a másik hangszer, a pianínó meg a hálószobában, mely szintén dolgozóul szolgált. A volt kántortanító sokat hegedült is, ezt idézi az árva hegedűtök, utazásait pedig a vaspántos bőrönd. Ezt vitte magával Konstantinápoly tói Velencén át Párizsig és még sok európai nagyvárosba. A szobák berendezése ízléses és célszerű. A háló nagy keleti szőnyege fakóra kopott, a rézágy, az angol fajansz mosdókészlet, akár a vaskályha, kiállta az időt. Hogy nem kis tehetséggel festett is, azt a falakon látható képei bizonyítják, köztük egy Krisztuskép. Gárdonyi, az uradalmi géplakatos, Ziegler Sándor 1863- ban született fia — több helyen tanult, majd Egerben szerzett tanítói oklevelet. Aztán szerte az országban „hír- lapíróskodott”. Pestről 1897-ben költözött Egerbe, s itt halt meg 1922-ben. Írói munkássága ehhez a negyed évszázadhoz fűződik. A hely szelleme, a történelmi levegő ihlette főműve, az Egri csillagok megírására. A másik két történelmi regénye is kiemelkedő: a Láthatatlan ember és az Isten rabjai. Az utóbbi, ez a szelíd szépségű könyv IV. Béla szentéletű Margit lányáról, mára vesztett népszerűségéből. Méltatlanul, mert csodálatos olvasmány. A házban, mely oly tökéletes tükre egykori gazdájának, szerencsére harmadmagammal jártam. Így volt idő és lehetőség alaposan szétnézni, sőt elgondolkozni. Azon is, hogy milyen sokoldalú, nagy műveltségű ember volt Gárdonyi. Komolyan foglalkozott a történelem, a nyelvészet, a pedagógia, a filozófia, a csillagászat, az állat- és növénytan tudományával. Rengeteget irt, olvasott, sokat festett és: zenélt. Utazott. Titkosírást szerkesztett. Es mennyit levelezett! S neki sem volt több ideje, csak napi 24 órájá, mint nekünk, akik folyton, szinte megszállottan rohanunk, s mégis oly keveset tudunk felmutatni. Vass Márta Ünnepi kavalkád az orosházi művelődési központban — Szabtak, varrtak, ismerkedtek — BMX-„banditák” a parketten —Jógakóstoló jük, kalauzoljon bennünket ebben a nagy kavalkádban. — Rég voltunk ennyien együtt. Ma az ünnep kapcsán — húszéves a ház — meghívtunk mindenkit, aki a két évtized alatt valamilyen kapcsolatba került velünk. Húsz esztendő nagy idő egy ember életében, de egy művelődési intézmény történetében is. E ház falai között számtalan rendezvénynek adtunk helyet, sok száz. ezer embert láttunk vendégül. Napjainkban is közel 70 kiscsoport működik — mondja, de az utolsó mondatokat hallgatva, már az emeleten találjuk magunkat. A klubszobában a Dilidal együttes szórakoztatja a kicsiket, akik izgatottan várják a Télapót. A bélyeg- gyűjtők, a szabás-varrást gyakorlók mellett a díszítő- művészeti szakkör tagjai is elhozták legszebb darabjaikat. — Együtt hímezgetünk 1964 óta — mutat körbe Son- kolyos Károlyné. — Mindig — Laci bácsi már ott van a színpadon, nemsokára kezdődik az előadás! — e szavakkal csitítgatja egy anyuka nyughatatlan kislányát az orosházi Petőfi Művelődési Központban, ahol a fúvósok koncertjével kezdődik az ünnepi nyílt nap. Laci bácsi pedig nem más, mint a zenekar karnagya. K. Tóth László. Az intézmény megbízott igazgatóját. Benéné Szerető Hajnalkát arra kérFinom falatok — jógás módra Még csak „félkészek” a térítők ... van újabbnál újabb feladatunk. Most ide is elhoztuk a félkész térítőkét, kötényeket, hadd haladjon a munka. — Legközelebb a vásárhelyi motívumokat dolgoznánk fel —• kapcsolódik beszélgetésünkbe Urbán Józsefné —, de nem kapunk fonalat. Sütő Andrásné a maga készítette, gyönyörű szűröket igazgatja a fogason, amikor betoppannak az első látogatók, mindannyian férfiak. — Női dolgok ezek, de megnézzük — szól az élenjáró., majd az alapos szemlélődés után „hölgyeim, gratulálunk” köszöntéssel távozik az öt kertbarát. A kíváncsi urakat a Gyopár táncklub bemutatóján pillantjuk meg ismét, de néhány perc múlva már saját portájukon diskurálnak. A Mohácsv Mátyás Kertbarát Klub egyik tagját. Széni Károlyt egy kis beszélgetésre invitáljuk. — A művelődési ház 20 éves. mi jövőre ünnepeljük fennállásunk 30. évfordulóját;'Én 1976 óta ténykedem a klubban. Hogy mit nyújt számomra ez a társaság? Barátokat és szakmai ismereteket. Nem dicsekvésként mondom, de az én kertemre azt mondják: látszik, hogy van gazdája. Miközben az orosháziak Bálint gazdájával beszélgetünk. a koncertteremből pergő ritmusú zene hallatszik, időnként gyerekes kurjonga- tások kíséretében. A parketten akrobatákat is megszégyenítő BMX-„banditák” róják a köröket, tekerik, csavarják kormányaikat. Lassan delet harangoznak, amikor megjelennek az első finom falatok, a jógások jóvoltából. A kóstolón mézes. fűszeres teával, sárgarépa- és céklalével olthatják szomjukat a vendégek, a korgó gyomrúak pedig hús nélküli töltött káposztát falatozhatnak. A jógakóstoló után mi elköszönünk vendéglátóinktól, az igazgatónő az ajtóban még utánunk szól: — Ezzel nem ért véget a mai nap. estére a Dr. Beat együttest várjuk... Csete Hona
