Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-04 / 284. szám

o 1990. december 4., kedd Telefonos betyárvilág A rosszakaratú hívó unatkozik, a zaklatott fúl ideges Csörög a teleron. A mit sem sejtő házi- csűrös tréfát űz vele. Nyugalmat erőlt-ít asszony füléhez emeli a kagylót. Prulty, magára, de alig telik el néhány perc, ismét prutty, h-h-h, pruhaha... — hallja az ar- jelentkezik a „hűséges” telefonbelyár. És tikulátlan hangokat. Ja! — villan át agyán, lássanak csodát! Beszclgcthctnékje támad Hát persze, ismét jelentkezett az ismeretlen az ifjúnak (a hangjából ítélve nem lehet ismerős, aki hetek, sőt hónapok óta gúnyos, több tízegynéhány évesnél). — Unatkozom. Nem tudok magammal mit kezdeni — visítja a kagylóba majd tu­datja a hívott féllel, hogyne számítson békés estére, mi­vel az éjszaka csendjét ő maga töri meg ismételt hí­vásaival. A zaklatott sem rest, be­jelenti rosszakaratú hívóját a Békés Megyei Távközlési Üzem Orosházi Távközlési, Fenntartási Üzemegységénél. Kérvényezi a telefonbetyár hívásainak „lekövetését”. Szerencsére, a zaklató to­vábbra is unatkozik, „leteszi re, csörög éjjel-nappal. A szakemberek sem tétlenked­nek, lekövetik a hívás útját, az eredményt pedig (a kap­csolási számot) közlik a be­jelentővel. Igen ám, de mit tegyen egy telefonszámmal a kezében a panaszos?! A megoldások sokaságában nem válogathat, az már biztos, de vegyük számba azt a keveset, ami még reményt keltő, vagy megnyugtató lehet. 1. Ha szerencséje van az ügyfélnek, akkor rendezi személyesen a dolgot (no nem ökölharc formájában!), békés úton. 2. Előfordulhat azonban, hogy csak a bíróság tud igazságot szolgáltatni. Igen ám, de ez a variáció szám­talan buktatót rejt magában, mert a távközlési üzem — miután értesíti a panaszost a megfigyelés eredményéről —, semmiféle adatot nem szolgáltathat ki. Mivel ma­radandó nyom nincs, ezért bizonyíték sem létezik. Bez­zeg régen! — apellálhat a zaklatott. A rosszakaratú hí­vó állomását leszerelték, és kész, nem volt pardon. El is ment a kedvük a betyár- kodóknak. Ügy látszik, mostanában más szelek fújnak, illetve új rendeletek „rendelkeznek”. Az októberben kiadott utasí­tás értelmében az állampol­gár bizonyítsa 'be igazát, de a műszaki vizsgálat eredmé­nye nélkül, mert ugye, az nem tekinthető bizonyíték­nak. Kinek jó ez? — a köl­tőien csengő kérdésre na­gyon is hétköznapi a válasz. Senkinek. Az üzem dolgo­zóinak azért nem, mert jogi védelmüket a rendelet nem szavatolja, ugyanakkor az ügyfélnek sem kielégítő, mert jogosnak, vélt igazát semmi sem erősíti meg. Ismét egy polgárpukkasz­tó utasítás látott napvilágot akkor, amikor a telefonbe­tyárok büntetlenül megfé­lemlíthetnek, zaklathatnak, zavarhatnak, zsarolhatnak. Az otthoniakba húzódó vét­len állampolgárok pedig ret­tegnek, félnek. Okkal? Min­denki döntse el maga a kér­dést, a következő sorok ol­vasása után: Az asszony egyedül élt. Telefonja gyak­ran megcsörrent, a vonal túl- sú végén azonban csak halk neszezést hallott. Az egyik este végre megszólalt az ide­gen hívó: — Éjjel kettőkor érted jövök!... Cs. I. névjegyét'’ az üzenetrögzítő­Pincerendszer Hejcén Hejce, az ezeréves múltra visszatekintő zempléni kisközség, egyik érdekessége a falut behá­lózó pincerendszer. Minden valamirevaló ház alatt többszintes pince található, amelyben zöldséget, burgonyát, bort tárolnak. A pincék kedvező klímája lehetővé teszi, hogy akár több évig is tárolhassák a különböző termékeket. Képünk László János pincéjében készült, ahol látható a tárolár mesterfoka Ha a külföldi konkurensek is összefognak... Békéscsabán, a Balassi Mű­velődési Központban befeje­ződött az a „Gazdászcsték” címmel fémjelzett program- sorozat, melyet elsősorban a magánkertészek számára ren­dezett a holland Royal Sluis en Groot cég, a Hangya Szö­vetség, valamint a mezőko­vácsházi magánkertészek. Kálmán János és felesége, akik oroszlánrészt vállaltak abban, hogy a Békés megyei kertészek és kertészkedni vágyók színvonalas szakmai előadóktól ismerhessék meg a termelés apró rejtelmeit, mindenképpen eredményes­nek könyvelték el kezdemé­nyezésüket. — Mind a négy alkalom­mal — Mezőkovácsházán, Medgyesegyházán, Gyulán és Békéscsabán — nagyon sok kistermelő vett részt az elő­adásainkon. De legjobban an­nak örülünk, hogy sikerült megmozgatni egy olyan ré­teget, amelyik egyébként ne­hezen mozdul, és nehezen in­formálható — mondja Ko­vács Kálmán. — Ugyanakkor a résztve­vőket talán arról is meg­győztük, hogy milyen sok le­hetőség közül választhatnak ma már fóliázás előtt, akár a fajtát, akár a növényvédő szereket illetően — fűzi hoz­zá Molnár Géza, a holland Royal Sluis cég képviselője. — Mert manapság a kertész­kedés, a zöldséghajtatás csak akkor hoz pénzt a konyhá­ra, ha a bőtermő, jó fajtákat választja a gazda. Az is lé­nyeges, hogy olyan növény- védöszereket alkalmazzon. VESZ, ÉLŰD,TERMELTET Tt| w amelyek minimális ható­anyagot tartalmaznak, tehát megfelelnek a biotermelés elvárásainak. Kardos Gyula, a Szegvári Puskin Tsz főkertésze elő­adóként érkezett a békéscsa­bai „Gazdász estékre”. S mint mondja, ha a külföldi konkurens növényvédős* cé­gek is hajlandóak összefog­ni a hazai kertészet sikeré­ért, akkor ez azt jelenti, hogy Magyarországon ennek az ágazatnak igenis van jövő­je. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdasági ága­zaton belül egyedül a ker­tészet tudta érvényesíteni áraiban az inflációt. Egysze­rűen azért, mert el tudta ad­ni a termés egy részét a jól fizető, nyugati piacokra. Mi, várhatóan a kertészeti ter­mékekkel tudunk ’92-ig az európai igényekhez felnőni. — Ezek szerint a mező- gazdaságon belül a kertészet, a zöldséghajtatás lépéselőny­ben van a többi ágazattal szemben? — Így igaz — mondja Kar­dos Gyula főkertész, majd némi szkepticizmussal meg­jegyzi: — Szakmai művelt­séget lehet szerezni, de mun­kakultúrát csak apa a fiá­nak tud átadni. S ez az tt dolog, ami még hellyel-köz- zel megmaradt a mi szak­mánkban. Sok olyan •salíd- dal találkozom, ahol ezt o bizonyos hagyományláncola­tot sikerült megőrizni. Dg arról is szó esik; az előadások után beszélgetvén, hogy mennyire nehéz ma a kertészeknek tervezni, s mi­lyen óriási magánerő kell addig, amíg nincs árbevétel. Tehát a gondok itt is napi­renden vannak, még akkor is, ha van piac, s olyan ter­mékekkel jelennek meg, amelyek bárhol megállják helyüket. Még mindig nincs agrárkoncepció, a földtör­vény várat magára, szövet­kezeti törvényünk toldozott- foldozott. De legfőképpen a várható infláció tartja bi­zonytalanságban a legjobb termelőket is. — össze kellene fogni a kertészeket, megszervezni a szaktanácsadást, a kereske­delmet. Kiépíteni a legelen- gedhetetlenebb háttér-infra­struktúrát — sorolja a leg­fontosabb tennivalókat a Szegvári Puskin Tsz főker­tésze. — De hogyan, ha nincs gazdasági élettér, ha nincs olyan törvénykeret, amely esélyt adhat a továbblépés­hez? Nyitott, válaszra váró kér­dések. Sürgősen. (rákóczi) Fürkésző szemek a Föld körül Ausztria: —4,8 százalék! AZ OSZTRÁKOK nem­igen tehetnek szemrehá­nyást a kormánynak az or­szág gazdasági tervének si­kertelensége miatt. A gazda­ság egyszerre húz hasznot a kelet-európai országok nyi­tásából és a német egyesülés­ből. Szakértők szerint rá­adásul a Perzsa-öböl válsá­ga is csak igen kis mérték­ben veti vissza nyugati szomszédunk gazdaságát, amely folytatja immár há­rom éve tartó látványos nö­vekedését. az első félévben 4,8 százalékos gazdasági nö­vekedést könyvelhettek el. A kelet-európai országokba irányuló osztrák export ta­valy 10 százalékkal növeke­dett, és akkor még nem esett szó a gombamódra sza­porodó vegyes vállalatokról, amelyek jelentős részben szintén osztrák vállalkozók részvételével jönnek létre. A gazdasági fellendülés másik fontos összetevője a háztar­tások tavalyi jövedelmének mintegy 6 százalékos növe­kedése volt, ami az idén is 4,3 százalékos belső fogyasz­tásnövekedést tesz lehetővé. Telefax a Swissairen A SVÁJCI SWISSAIR lé­gitársaság műhold-összeköt­tetésű telefonnal, illetve te­lefaxszal szándékozik fölsze­relni hosszabb távon közle­kedő repülőgépeit. Minden­képpen ők szeretnének az el­sők lenni a világon ezen a téren. Jelenleg már számos amerikai légitársaság jára­tain áll telefon az utasok rendelkezésére, ezek azon­ban földi rádiórendszerekkel állnak összeköttetésben, kö­vetkezésképpen nem alkal­masak a világ bármely pont­jával történő kapcsolatte­remtésre. 1957. október 4-én a Szov­jetunióból Föld körüli pá­lyára állították a Szput- nyik—1 műholdat. Az embe­riség egy új korszak, az űr- korszak küszöbére lépett. Az azóta eltelt 3'3 év alatt a vi­lág számos országa bekap­csolódott a világűr és boly­gónk kutatásába. Ma már mintegy ötezer mesterséges égitest kering bolygónk kö­rül. Sok olyan műhold van, amely a világegyetem titkait fürkészi, de többségük fel­adata az emberiség minden­napos tevékenységének meg­könnyítése. A tv-híradó végén látható időjárásjelentés is mestersé­ges holdak, úgynevezett me­teorológiai mesterséges hol­dak segítségével készül. De ez csak egy példa a szput- nyikok hétköznapi alkalma­zására. Arthur C. Clarke, az is­mert amerikai fantasztikus író már a ’40-es évek végén felvetette azt a gondolatot, hogy három műhold segítsé­gével a Föld bármely pont­jával lehet összeköttetést te­remteni. A ’60-as évek dere­kán a gondolat valóság lett. így láthattuk például az 1964-es tokiói olimpiát a te­levízión keresztül. A közve­títő lánc egyik szeme egy szputnyik volt. A műholdas televíziózást ma már egyre többen élvezhetjük. A szám­talan műsorszóró műhold azonban nemcsak televíziós és rádiós műsorokat sugároz, hanem lehetővé teszi a te­lefon-, távíró- és telexössze­köttetést is. A mesterséges holdak egyik népes családját az ún. erő- forráskutató műholdak al­kotják. A Föld területeiről olyan különleges felvételeket készítenek, amelyek segítsé­gével feltérképezhetők az adott terület ásványi kincsei, nyersanyagai. Sok szputnyik képeit a mezőgazdaságban tudják hasznosítani. A fotók elárul­ják a haszonnövények érett­ségi fokát, megmutatják azt is, hogy hol kell a kártevők ellen védekezni. A földi térképezés is egy­re inkább égi módszerekre támaszkodik. A részletdús felvételek alapján lehet uta­kat, hidakat tervezni. A ké­pek elárulják a levegő és a vizek szennyezettségét is. Vannak olyan műholdak, amelyek feladata a navigá­ció, azaz hajók, repülőgépek pontos helymeghatározását teszik lehetővé. A békés célú égi szemek mellett számos katonai mes­terséges égitest is van. Eze­ken olyan kamerák vannak, amelyek néhány méteres fel­bontású képeket készítenek. Bármilyen körülmények kö­zött — például felhős terü­leten, éjszaka — képesek a hadititkok kifürkészésére. Lassan már azt is elmond­hatjuk, hogy nincs titok töb­bé a Földön, hiszen a mű­holdak a „vesénkbe látnak”. Orha Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents