Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-28 / 303. szám

BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. DECEMBER 28., PÉNTEK - Ara: 5,80 forint XLV. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Tölgyessy kilépett a hallgatásból Hét fő csapás a családokra? Parlamenti vita a költségvetésről Az Országgyűlés ünnep utáni első, csütörtöki munkanap­ját a jövő évi költségvetés részletes vitájával kezdte. Az érdemi munkát megelőzően a képviselők — Szabad György házelnök korábbi figyelmeztetése ellenére mindössze 61 százalékuk volt jelen — döntöttek arról, hogy napirendre tűzik Zsíros Géza (FKgP) önálló indítványát az emberi jo- _ gok és szabadságjogok védelméről szóló római egyezmény' törvényerőre emeléséről. Elvetették azonban, hogy a kép­viselői indítványt sürgősséggel tárgyalja meg a törvényho­zás. A költségvetési vitában felszólalók szinte mindegyi­ke saját módosító indítvá- nyát-indítványait indokolta vagy képviselőtársaiéról mondott véleményt. E javas­latok többnyire a költségve­tés egy-egy részterületéhez kapcsolódtak, benyújtóik egy része a kiadások csökkenté­sét kívánta szolgálni, míg mások keveselltek bizonyos előirányzatokat. Szóba került a társadalombiztosítás, a mezőgazdaság támogatása, többen is beszéltek a költ­ségvetési szervek vállalkozá­si lehetőségeiről, az oktatás­ügy, a környezetvédelem költségvetési vetületeiről, az üzemanyagok fogyasztási adójáról, s téma volt a könyvkiadás helyzete, a mű­velődés, a kultúra, a parla­menti pártok támogatása, a honvédelem is. Hosszú idő után először szólalt fel a plénum előtt Tölgyessy Péter (SZDSZ), aki konkrét példákkal tá­masztotta alá azt a vélemé­nyét, hogy a kormány jelen­legi előterjesztése — a ko­rábbiakhoz hasonlóan — az „osztogató-fosztogató állam” költségvetése. A kiadási ol­dalt elemezve megállapítot­ta, hogy sokhelyütt reflex- szerűen születtek a döntések, ugyanazok a lobbyk, érdek- csoportok, hatalmasságok tudták befolyásolni az elő­irányzatokat, mint eddig. S a bevételi oldalon is a már kiválóan bevált taktikák ér­vényesülése tükröződik. Tölgyessy Péter a költség- vetés egészét úgy ítélte meg, hogy az a sok kisebb mel­lett hét fő csapást fog mér­ni a magyar családokra. Az első, hogy a lakbérek körül­belül 70 százalékkal emel­kednek majd, s legjobb eset­ben is 1500 forinttal nőnek az önálló lakást építők ka­matterhei. A második csa­pásként említette: az alap­vető élelmiszerárak legkeve­sebb 30 százalékos emelését, a harmadikként az energia­árak emelkedését (ez bizo­nyos esetekben elérheti a száz 'százalékot), a negye­dikként az üzemanyagár­(f oly tatás a 3. oldalon) Békéscsabán elkészült a Fiume szállodakomplexum. Kép­összeállításunk la 3. oldalon Telt házak a szállodákban Turisztikai csúcs várható az év utolsó napjaiban ha­zánkban. A nagy fővárosi szállodákban már szinte minden helyet lefoglaltak a szilveszteri ünnepekre, né­hány üres szobát csak az új hotelekben- lehet találni. A karácsortykor legtöbben Gö­rögországból érkeztek Bu­dapestre, szilveszterre azon­ban a vendégek zöme Nyu- gat-Európából jön. Az előrejelzések szerint az év utolsó napjaiban telt ház lesz a Danubius, a Hungar­Hotels és a Pannónia szál­lodáiban, de a többi fővá­rosi hotelben, magán pan­zióban is lefoglalták már a szobák többségét. Legtöbben Olaszországból, Ausztriából és Németországból érkeznek. De várnak vendégeket Svájcból, Angliából, Holr landiából és az Egyesült Ál­lamokból is. A látogatók ál­talában 3-5 napot töltenek el hazánkban. Az év utolsó heteiben az osztrák vendé­gek körében legnépszerűb­bek a Danubius vidéki gyógyszállói voltak. A sár­vári. a hévízi és a bükki hotelekben a szobák 60-70 százaléka már most foglalt, az utolsó napokra pedig szinte teljesen megtelnek e házak is. MNB-kamat a tartalékok után A Magyar Nemzeti Bank 1991. január 1-jétől kamatot fizet a jegybanknál a pénz­intézetek által elhelyezett kötelező tartalékok után. A kamat a mindenkori jegy­banki alapkamat 70 százalé­kának felel majd meg. Mi­vel a jegybanki alapkamat jelenleg 22 százalék, 1991. január 1-jétől ennek megfe­lelően a kötelező tartalékok után fizetett kamat 15,4 szá­zalék lesz. Magyarországon minden egyes üzleti bank az összes betétei 15 százalékát tarta­lékként köteles a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezni. A magyar jegybank eddig semmilyen kamatot nem fi­zetett ezen kötelezően kép­zett tartalékok után. A pénz­intézetek kötelező tartalékai­nak összege 1990. október végén az MNB-nél közel 45 milliárd forintot tett ki. Minisztériumi jövés-menés Keresztes K. Sándor mi­niszter dr. Baráth Etele vi­lágkiállítási kormánybiztost — saját kérésére — 1991. ja­nuár 1-jei hatállyal felmen­tette területfejlesztési he­lyettes államtitkári beosz­tásából. Ugyancsak 1991. ja­nuár 1-jei hatállyal felmen­tette beosztásából dr. Illés Zoltán környezetvédelmi he­lyettes államtitkárt. Dr. Tar­dy Jánost 1990. december 15-i hatállyal az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetőjévé nevezte ki. Hacsak... Vármegye, főispán, feudális kötődések? Remélhetőleg midennek még a gondolatát is elhessegetik maguktól a ma összeülő megyei önkormányzati közgyűlés városi és községi küldöttei. Tudniuk kell ugyan­is, hogy a korszerű' — de sokszor mond­juk! —, európai színvonalú közigazgatás legkevésbé sem tűri el a hatékonyság- romboló kötöttségeket. Az egyetlen átörö­kíthető — igaz, e vidéken soványka — hagyomány: az önkormányzatiság szelle­me. Az a polgártudat, amely sokáig szé­gyellni rendeltetett. S ha akadt az ország e keleti szegletében olyan város, amely, ha akar, sem tudott volna „megszabadul­ni” a lelkekben rejtőző, házakban, utcák­ban, intézményekben, életformában, kul­túrában megtestesülő polgártudatától, ak­kor arról kimondták, hogy reakciós. S ma ez a palackjába vissza-visszagyö- möszölt szellem esélyt kap a szárnyalás­ra. Hacsak... Hacsak a múlt — példánknál maradva — rossz szelleme nem éppen ezt a helyet és időpontot választja kísértése színhe­lyéül. Hacsak a széthúzás, a szalgalelkű- ség, az önös érdek el nem aprózza azt a hatalmas erőt, amely hivatali hatáskörök, visszatartott és kegyként adagolt infor­mációk, parádés vadászatok, pántlikázott pénzek nélkül is valódi esélyt teremt Bé­kés megye városainak, falvainak. Hacsak ezt az összefogást arra nem használják, hogy provinciális gondolatok kétes kime­netelű megvalósításának hencegő, hangos­kodó, gőgös prókátoraivá legyenek. Hacsak... Esélyt és biztosítékokat keresünk ma­gunknak. Ezt is, azt is arra és azért, hogy végre boldoguljunk azon a tájon is, ahol természeti értékeinket soha nem sikerült árukon eladni. S ahol uramék-bátyámék- elvtársamék mindig is saját zsebüket si­mogatva pöndörítettek egyet bajuszukon, s összekacsintották a még hatalmasab­bakkal, mi pedig alulnézetből kezdtük iri­gyelni az elmaradott Szabolcs-Szatmári. Imádkoznunk kellene érte, de már a reménykedésre is alig maradt erőnk, hogy a megyei közgyűlésben ne a régi és az új politikai tényezőik oly fölösen fellel­hető személyi tévedései tükröződjenek majd. Hiszen a politikát, a közigazgatást, a gazdaságot, a kultúrát, s minden mást, ami az emberért van, emberek csinálják. Akik kezébe pedig letesszük a megye sor­sát, érezzék kötelességüknek, hogy szol­gálniuk kell a megye Lakosságát. S ha ad­nak, vagy elvesznek, azonos mércével te­gyék. Ne engedjék meg, hogy a tanme­dence langyos vizében úszkáló városi gye­rekeket attól rázza ki a hideg, hogy eszükbe jut falusi kis társuk, akinek a betűvetés mesterségét tanulva fél szem­mel az aládúcolt iskolafödémre is figyel­nie kell. Ne hagyják, hogy a pöttömnyi falvak alig-nyugdíjból élő öregjei napi tíz deka pairizerükhöz is csak úgy jus­sanak hozzá, ha egy héttel korábban fel­iratkoznak a hűtőgép nélküli vegyesbolt­ban. Ma vezetőket kell választania, s szék­helyet kell keresnie a megye közgyűlésé­nek. Utak találkoznak, s utak válnak el a történelmi időkben. Akárhogy is dön­tenek a küldöttek, feledjék el, hogy a „szép emlékű” megyeszékhelyi megalomá- nia nemrégen sók százmillióért felcico- mázott fellegvárának egy időre urai let­tek. Vegyék úgy, hogy a Körös jegén áll­nak. S akkor talán a bölcs döntéseket is könnyebb lesz meghozniuk. K. A. J. Legnagyobb kedvezmény — Keleten is Alapvetően vállalatköz­pontú lesz 1991-ben a volt szocialista országokkal foly­tatott kereskedelmünk — tá­jékoztatták csütörtökön az MTI munkatársát a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériumában. Mint ismeretes, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár­sasággal, valamint Lengyel- országgal már kétoldalú megállapodás rögzíti a ke­reskedelem feltételeit. Ennek lényege: a nemzetközi ke­reskedelemben szokásos fel­tételek mellett bonyolódik a forgalom, beleértve a legna­gyobb kedvezmény elvének kétoldalú megadását is. A többi volt szocialista ország­gal folytatott tárgyalások so­rán kitűnt: ezekkel az alap­elvekkel általában vala­mennyi kormány egyetért. Ám a részleteket még több ország vonatkozásában nem sikerült konkrét formába önteni. Ennek számos oka van. Bulgáriával és Romá­niával például eddig még azért nem írták alá a szer­ződéseket, mivel nem dol­gozták ki azokat a részlete­ket, amelyek a kétoldalú transzferábilis rubelben folytatott forgalom során keletkezett követelések sor­sát rendezné. Szaknyelven szólva nem írták még alá az úgynevezett likvidációs jegy­zőkönyveket, amelyekben e kérdéseket rögzítik, azaz nem találták meg a követe­léseknek a felek számára el­fogadható kiegyenlítési mód­ját. Alkotmány* ellenesen Hadjárat a dömping ellen Az Alkotmánybíróság ál­lampolgári kezdeményezésre eljárva megállapította, hogy az államigazgatási határoza­tok bírósági felülvizsgálatá­ról rendelkező 1981-ben al­kotott törvény és miniszter- tanácsi rendelet egyes meg­határozásai ellentétesek az 1989-ben módosított Alkot­mány 50. paragrafusának szövegével, ezért azokat 1991. március 31-eá hatály- lyal megsemmisíti. Az Al­kotmánybíróság a Magyar Közlöny 130. számában meg­jelent határozatának indokor lásában rámutatott arra, hogy a ma hatályos Alkot­mány rendelkezése általá­nossá teszi a bíróság jogát a közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzé­sére, ezért alkotmányellenes annak az említett jogszabá­lyok szerinti szűkítése. A vizsgált jogszabályok eseté­ben a jogszabályalkotás mu­lasztást követett el. Az eb­ben megnyilvánuló alkot­mányellenesség megszünteté­se érdekében az Alkotmány- bíróság felhívja a kormányt, hogy 1991. január 31-ig ter­jesszen az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslatot, amely megfelelően szabályoz. Több jogszabály jelent meg a napokban a Magyar Közlönyben, melyek a piac- gazdaság kiépítését segítik elő. Ilyen a dömpingellenes eljárás, amely a hazai ter­melők védelmét szolgálja a tisztességtelen külföldi ver­senytől. Az áruk, szolgálta­tások és anyagi értéket kép­viselő jogok kivitelét, illető­leg behozatalát szabályozó rendelet pedig lényegében a külkereskedelem liberalizá­cióját jelenti. Az első jogszabály ki­mondja, hogy a Magyar Köz­társaság területére behozott külföldi áru kárt okozó, vagy kárral fenyegető döm- pingje esetén dömpingelle­nes eljárás indítható. Ennek alapja: az árösszehasonlítás, a belső piaci ár összevetése a terméknek az exportáló országban a rendes kereske­delmi forgalomban érvénye­sülő árával. A dömpingél- járást a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Miniszté­riuma hivatalból, illetve ké­relemre folytathatja le. A : minisztérium a pénzügymi­niszterrel egyetértésben döm­pingellenes vámot is kivet­het, hogy így akadályozza meg a túlzottan alacsony árat. Ennek mértéke nem lehet magasabb a megálJa-. pított dömpingrésnél, illetve nem lehet több, mint ami az okozott kár kiküszöbölésé­hez, illetve a kárveszély el­hárításához szükséges. A liberalizáció a külkeres­kedelemben majdnem tel­jessé válik, ugyanis a jog­szabály szerint január else­jétől az áruk kiviteléhez és behozatalához az NGKM en­gedélyére — e tevékenységet szabályozó rendeletben fog­lalták kivételével — a to­vábbiakban nincs szükség. Az engedélyköteles termé­kek köre sem az exportban, sem az importban nem túl hosszú. Ám ezentúl is en­gedélyhez lesz kötve többék között a kőolaj, a földgáz, több alumíniumtermék, va­lamint a fegyverek és lősze­rek exportja; emellett im­portengedélyre lesz szükség egyebek mellett a tévéadók, a légi járművek, több alap­anyag, valamint számo6 me­zőgazdasági termék behoza­tala esetében. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents