Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-28 / 303. szám

19M. december 28., péntek Szaddám Húszéin a párbeszédről Janajev mégis alelnök lett Irak kész komoly, építő, a kölcsönös tiszteleten ala­puló párbeszédet folytatni az Egyesült Államokkal — jelentette ki az iraki elnök. Országa számos nagykö­vetével folytatott szerdai megbeszélésén Szaddám Húszéin egyidejűleg azzal vádolta Washingtont, hogy arrogáns, és rá akarja kényszeríteni akaratát Irak­ra. Az iraki elnök szerint or­szága ..hazafias humanitá­rius harcot vív az amerikai­ak vezette gonosz, agresszív erők ellen”. Ez a harc — mondta — minden áldozatot megérdemel, és az arabok, valamint az összes muzul­mán támogatását élvezve az iraki nép meghozza ezeket az áldozatokat. A bagdadi külügyminisz­A dél-koreai hatóságok 53 diákot tartóztattak le csütör­tökön azzal a váddal, hogy a rendszer megdöntésére és szocialista forradalom elin­dítására szervezkedtek. A kilencszáz tagot számlá­ló Demokratikus Ifjúsági Szövetség — a rendőrség és a hadsereg biztonsági pa­rancsnokságának közlemé­nye szerint — kormányépü­letek, vállalatok elleni raj­térium cáfolta, hogy a na­pokban hazarendelt nagy­követekkel folytatott kon­zultáció az iraki politika irányának módosítását szol­gálta volna. Irak a hét ele­jén konzultációra hazahívta washingtoni, moszkvai, lon­doni és bécsi nagykövetét, valamint állandó ENSZ- képviselőjét. Egyébként az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának külön­bizottsága, mely az Irak elleni szankciók kérdésével foglalkozik, közzétett je­lentésében azt javasolta a világszervezet tagállamai­nak: 18 országnak nyújtsa­nak azonnali közvetlen tech­nikai, pénzügyi és anyagi segélyt az embargóhoz való csatlakozásuk miatt keletke­zett jelentős veszteségeik el­lensúlyozására. Magyaror­taütéseket szervezett tíz al­kalommal is és erőszakra buzdította a tüntetések részt­vevőit. A szövetség tagjait az ál­lamellenes szervezkedést til­tó nemzetbiztonsági törvény alapján tartóztatták le, akár­csak annak a Dzsamington nevű szervezetnek a tagjait, akiket szerdán vettek őrizet­be. Mint már jelentettük, a szervezet 31 tagját tartóztat­szág nincs az említett or­szágok között. A 18 állam között öt kö- zép-kelet-európai ország — Bulgária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Lengyelország és Románia — szerepel. A töb­biek fejlődő afrikai, ázsiai és latin-amerikai államok. A bizottság megvizsgálta' azokat a jelentéseket, ame­lyeket az említett államok készítettek számára az Irak elleni embargó betartásából fakadó nehézségeikről. A bi­zottság ezeket a gondokat nyugtalanítónak tartja, s ezért kért a 18 ország szá­mára sürgős nemzetközi se­gítséget. Jordánia kérdését koráb­ban tárgyalták, s a Bizton­sági Tanács már külön ha­tározatot hozott a Jordániá­nak nyújtandó segítség ügyében. ták le tegnap azzal a vád­dal, hogy észak-koreai pro­pagandát folytattak és ma­nipulálták az egyetemi diák- szervezeteket. A közlemény szerint a De­mokratikus Ifjúsági Diák­szövetség a legkiterjedtebb baloldali diákszervezet Dél- Koreában és szoros kapcso­latokat épített ki a baloldali munkásszervezetekkel. Rizskov állapota súlyos, de... Nyikolaj Rizskov állapota „súlyos”, de nem rosszab­bodott tovább” — jelentette be csütörtökön a szovjet küldöttkongresszuson Mihail Gorbacsov államfő. A szov­jet miniszterelnök kedden éjszaka kapott szívrohamot. Gorbacsov szerint a leg­jobb orvosok foglalkoznak a beteggel, „éjjel-nappal” vi­gyázzák állapotát. Az ál­lamfő szerdán beszélgetést is folytatott Rizskovval. Vitalij Ignatyenko szovjet elnöki szóvivő újságíróknak adott szerda esti nyilatkoza­tában még úgy fogalmazott, hogy Rizskov állapota „sú­lyosbodott”. A szovjet tö­megtájékoztatás keveset ír a kormányfő állapotáról, mert — mint az Izvesztyija meg is jegyzi — a kórház­ban. a miniszterelnöki tit­kárságon, az illetékes saj­tófőosztályokon megtagadták a tájékoztatást, arra hivat­kozva. hogy ezek az infor­mációk „nem a nyilvános sajtóba valók”. A szovjet küldöttkong­resszus csütörtökön mégis a Szovjetunió alelnökévé vá­lasztotta Gennagyij Janaje- ,vet. Az 53 esztendős politi­kus a délelőtti szavazáson ugyan megbukott, de Mihail Gorbacsov ráerőszakolta akaratát a kongresszusra, s újra jelöltette Janajevet. A délutáni szavazáson a KB- titkár már meg is kapta a szükséges szavazatokat, s így személyével még inkább erő­södött a párt befolyása a legfelsőbb állami vezetés­ben. Gorbacsov valósággal meg­zsarolta a szuperparlamen­tet, s újra jelöltette hívét. — Azt akarom, hogy olyan ember legyen mellettem, aki­ben megbízom e sorsdöntő, nehéz pillanatokban — mondta az elnök, és azzal érvelt, hogy a küldötteknek csak alig negyede — 583 fő — szavazott Janajev ellen (1089-en támogatták, tehát mindössze 31 szavazatra lett volna még szüksége, 107 sza­vazócédula nem is került az urnákba, 113 szavazat pedig érvénytelen volt). Az államfő arról győzköd­te a kongresszust, hogy „ala­posan meg kell vitatni” ja­vaslatát, hiszen még ezen a kongresszuson meg kell vá­lasztani az alelnököt„ — Na­gyon sok káderkérdést kell még megoldanunk a közel­jövőben. Cselekednünk kell, hogy ne pazaroljunk sok időt az új csapat kialakítására — fejtegette .Gorbacsov. Kije­lentette: ez az utolsó lehe­tőség, s a jövőben, ha ez a vezetés nem tud fordulatot hozni, akkor le kell söpörni a politikai küzdőtérről. A kongresszus ezt köve­tően rövid vita után alelnök- ké' választotta Gennagyij Ja­najevet. Az elnök által ki­erőszakolt újabb szavazáson 1237-en szavaztak mellette (a szükségesnél 117 szava­zattal kapott többet), s csak 563-an ellene (az ellenszava­zatok száma hússzal csökkent a délelőtti voksoláshoz vi­szonyítva). A küldöttkongresszus csü­törtökön végleges formájá­ban elfogadta a népszava­zásról szóló törvényt, s új tagokat is választott a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­ba. Valentyin Pavlov szovjet pénzügyminiszter tájékoztat­ta a küldötteket a köztár­saságok _Jövő évi gazdasági megállapodásának kidolgozá­sáról, s felhívta a figyelmet arra, hogy az oroszországi vezetés ellenállása miatt mindeddig nem sikerült megállapodni a költségve­tésről. Gorbacsov államfő ezt úgy értékelte, hogy Jelcinék nemcsak a szövetségi költ­ségvetést, hanem az egész szövetséget akarják megtor­pedózni, s követelte egyes oroszországi törvények be­fagyasztását. Újabb letartóztatások Dél-Koreában Különleges alakulatok a bűnüldözésben Iraki rakétakísérlet A Szovjetunióban is kevés a közrendőr. Országos át­lagban 8 ezer lakosra jut egv rendörjárőr, de vannak olyan térségek is. ahol az arány még ennél is rosszabb. Ezzel szemben a fejlett tő­kés országokban ezer la­kosra jut egy rendőr. — Ilyen alacsony létszám mellett elképzelhetetlen az eredményes harc az utcai bűnözés ellen — mondta a Nóvosztyi munkatársának Eduard Kalacsov vezérőr­nagy. a belügyminisztérium közrendvédelmi főosztá­lyának vezetője. — Éppen ezért be kívánjuk vonni a közrend fenntartásába a különleges alakulatokat is, s a 31 meglévő csoport mel­lé a közeljövőben újabb 30- at kívánunk szervezni. A közbiztonság viszont csak akkor javulhat látványosan, ha a belügyminisztérium hozzájárul a közrendőri ál­lomány 100 ezer fős bővíté­séhez. Irak szerdán újabb raké­takísérletet hajtott végre. A Pentagon szóvivőjének köz­lése szerint a föld—föld tí­pusú rakéta nem hagyta el Irak területét. Amerikai ka­tonai szakértők egyidejűleg közölték, hogy Irak három­féle rakétával rendelkezik. Jang Sang-kun kínai el­nök szerdán Pakingben Dzsá- bir el-Ahmed esz-Szabah ku­vaiti emirt fogadva megerő­sítette: Kína határozottan el­lenzi Kuvait Irak által tör­tént elfoglalását „Kína re­Az egyik szovjet, a másik kettő saját gyártmány. A kilövőállások Bagdadtól nyugatra találhatók. Az arab ország rendelkezik mozgatható kilövőállásokkal is, amelyek révén a több száz kilométer hatótávolsá­gú rakétákkal a Szaúd­méli, hogy a nemzetközi kö­zösség egyre nagyobb politi­kai, diplomáciai és gazdasá­gi nyomást gyakorol Irakra annak érdekében, hogy az feltétel nélkül vonja ki csa­patait Kuvaitból” — idézte Arábiában felsorakozott nemzetközi erőket is tá­madni tudja. AZ Öböl-térségben tartóz­kodó amerikai csapatok egyik felderítő tisztje szer­dai sajtóértekezletén arról számolt be. hogy minden jel szerint Irak nem készül Ku­vait elhagyására. Továbbra is nagy számban érkezik iraki haderő és hadifelsze­relés Kuvaitba. Jangot a kínai sajtó. A kínai kormány és a ki- nai nép együttérez az iraki megszállástól szenvedő ku­vaiti néppel — hangoztatta az államfő. Az emír a tervek sze­rint Lí Peng miniszterelnök­kel és Csiang Cö-min párt­főt itkárrail is találkozik. Moszkva kítmilliárdai kér Moszkva kétmilliárd né­met márkát próbál kölcsön­kérni Bonntól, hogy fizetni tudja tartozását a német vállalatoknak — közölte a Handelsblatt a keleti or­szágokkal foglalkozó német gazdasági hivatal tájékozta­tására hivatkozva. A Szovjetunió a nyáron már kapott ötmilliárd már­kát a bonni kormány által is garantált bankhitelként. Az összeget lejárt hiteleinek törlesztésére fordította. Források szerint az újabb kölcsönt fontolgató bankok újból ragaszkodnak a kor­mány garanciájához. A kuvaiti emír Kínában lz aradi leleabea alvastak © A kirakat marad, legyen, ami lesz! vitását és anti kom m unista­December 14-én a Könyv­terjesztő Vállalat igazgatói irodájában: Herlo Rodica asszony, a vállalat igazgatója: „Mi ki­adtuk a körlevelet de nem erőszakoskodtunk. Ezentúl Marandiuc úr azt teszi, amit jónak lát. Mi figyelmeztet­tük a törvényes előírásokra. Nem, nem szándékozunk tel­bontani a munkaszerződését hiszen nem követett el sem­miféle munkahelyi kihá­gást" Gheorghe Schwarte inspek­tor, aki az aradi kulturális intézményeket koordinálja: „Ragaszkodni kell a törvény betűjéhez és annak érvényt kell szerezni. És érvényt is fogok szerezni neki. A kul­turális intézményekben tilos a politizálás. Marandiuc űr nem is politizál tulajdon­képpen. hanem magánsze­mélyekkel próbál leszámol­ni. Az amtikommunizmus ál­arca alatt magánszemélyeket rágalmaz meg. Marandiuc utolsó azok között akiknek egyáltalán szabadna most politizálni. Nem érdekel sen­kinek a véleménye, ez egy teljességgel maoista gyakor­lat hogy faliújságot szer­kesztünk a város közepén, ahol megkritizáljuk azt, aki nem olvas vörös könyveket Ennek az embernek semmi baja a kommunizmussal, más emberekkel van baja. Kihasználja az emberek nai­ként tetszeleg, holott ő iga­zán nem antikommunista. Sokféleképpen lehet értel­mezni a dolgokat de a kul­turális intézményekben nem szabad politizálni. Nekem ezért nem tetszik ez a do­log." lója űr, a vállalat főköny­velője: ,.Schwartz űr kérte, hogy bontsuk fel a Maran­diuc űr munkaszerződését Erre semmi jogalap nincs. Leltárt követet ahol majd találhatunk valamit Arra nincs semmi jogalapom, hogy leltárt rendeljek el. Mi­ért? Semmi sem indokolja a rendkívüli leltárt”. Schwartz úr, ugyanott: „Ha egyszer mondom, leltárt kell csinálni". lója úr: „ön ad erre írásbeli rendelke­zést? Én nem vállalom a felelősséget”. Schwartz úr: „Igen, adjon egy darab pa­pírt, írásban elrendelem T” lója úr: „Schwartz úr na­gyon haragszik, amiért nem tesszük, amit mond. de hát nekünk is törvényhez kell tartani magunkat”. Schwartz űr: „Napok óta felszólítot­tam, hogy szedje le a kira­katot Ennek az a célja, hogy destabilizálja Aradat Lássa be. egy intézményben mégiscsak kell lennie egy hierarchiának. Amennyiben nem engedelmeskedik bizo­nyos rendel eteknek, viseli a következményeket más módszerekhez kell folyamod­ni. Én nem javasoltam a munkaszerződés felbontását Pedig megtehettem volna, megvan rá a kompetenciám. Ha akartam volna, el tudtam volna érni.” Riporter: Nem gondolja, hogy ez valahogy a cenzúrá­ra emlékeztet? Schwartz úr: „Nem, egyál­talán. Bármiféle művészetet lehet kultiválni az intézmé­nyeinkben, de abban ne le­gyen politika". Riporter: Mégis, a kultú­rának sokrétű kapcsolata van a közélettel és a politi­kával. Hogy lehet akkor po­litikamentes? Schwarte úr: „Transzpa­renseket vinni, ez a szak- szervezetek feladata. A kul­túrának ehhez semmi köze. A kultúra ne politizáljon". Riporter: Ha az a kirakat • művészien és jóízléssel, fan­táziával van berendezve? Schwarte úr: „Politizálni lehet fantáziadúsan, művé­sziesen is. Hogy művészet politikai háttériéi? Ebbe ne bonyolódjunk bele! A tör­vény az törvény' Teljesen egyetértek a kormány hatá­rozatával. A művészet ne politizáljon! Azt mondja rám Marandiuc úr, hogy oeausiszta vagyok. Engem csak a törvény betűje érde­kel! Ne vegye bérbe a kul­turális intézményeket párt­harcok céljaira! A hirtelen érdeklődés, amit a Jelen ta­núsít az ügyben, szerintem egyáltalán nem kulturális, inkább politikai jellegű. Ki­használják az alkalmat, hogy üssenek egyet az NMF- en. Miért támadnak állan­dóan?” Riporter: Kérem, Schwarte űr, beszélgessünk nyugod­tan, senki sem fenyegeti Önt, csak a véleményére va­gyunk kiváncsiak. Schwarte úr: „De igenis fenyegetnek. Csak egyetlen dologtól félek most: a nagy hülyeségek mindig egy hü­lyétől indultak eL Most a sajtó miért tulajdonit jelen­tőséget ennek az ügynek? Ne pártolják Marandiucot, nem érdemli meg. Milyen érdekük fűződik ahhoz, hogy felfújják ezt az ügyet? Ez­zel csak destabilizálnak! Ma azt írja Marandiuc a kira­katba: Le a Fronttal! Hol­nap azt fogja imi: Le a ma­gyarokkal! Holnapután: Le a zsidókkal! Ez ilyen ember! Jobb lenne, ha békén hagy­nák ezt az ügyet, majd mi megoldjuk. Abban a kira­katban személyeket rágal­maznak meg. Én a pozícióm­nak megfeleld magatartást tanúsítok. De mi köze ehhez a Jelennek? Az Adevarul miért nem avatkozik be? Riporter: Az illető szemé­lyek panaszt nyújtottak be rágalom miatt? Schwartz úr: „Nem. de a rágalom akkor is rágalom, kötelességem megvédeni őket. Nem kell megvárnom, amíg panaszt tesznek”. Riporter: Mégis, az Embe­ri Jogok Nyilatkozatában szó van az egyén szabad véle­ménynyilvánítási jogáról is! Schwartz űr: „Igen, de nem a kirakatban. Az utcán mondjon, amit akar.” Herlo igazgatónő: „Van egy alkalmazottunk, akinek be szokták mutatni a kira­katok tervét, akivel megbe­szélik ezt. De kirakatrende­zőnk nincs. Minden kereske­dő maga tervezi a kirakatát Bármit kitehet csak szemé­lyi rágalmazás, pártpropa­ganda ne legyen benne. És természetes«! szem előtt kell tartania elsősorban azt hogy mi könyvet árusító vállalat vagyunk. Mindenfé­le könyvet tartunk és for­galmazunk. Nem érdekel az alkalmazottak politikai ho­vatartozása. Ha a munkahe­lyi szabályzatot nem szegi meg, nem esik semmi bán­tód ása Marandiuc úr felelős azért, amit a kirakatba tett Nem, nem láttam még aki­rakatot de nem hiszem, hogy olyan szörnyű, felhá­borító volna”. Schwartz úr: „Leooausisz- táztak, lekommunistáztak, én csak a forradalom óta. va­gyok itt vezető beosztásban. Igenis, nem akarom, hogy destabilizálják a rendet Ha arról van szó, fel tudom bontani a Marandiuc úr munkaszerződését De én ilyen utasítást nem adtam”. Riporter: Mi a jogalap, milyen cikkely alapján bont­ható fel Marandiuc úr mun­kaszerződése? Schwartz űr: „Mégiscsak műiden munkahelyen létez­nie kell egy hivatali hie­rarchiának és azt tisztelet­ben kell tartani. Azt mond­tam, szedje le a kirakatot Napok óta nem teszi meg. Én felelek itt a kulturális intézményekért Ha minden­ki a saját feje után megyés nem hallgatják meg, amit mondok, akkor mi lesz itt?" Herlo igazgatónő: „Semmi jogalap nincs arra, hogy el­járjunk Marandiuc úr ellen. Egyelőre marad a kirakat Én nem fogom elrendelni a leszedését sem egyéb meg­torlást Marandiuc úr ellen”. Marandiuc űr: „Kará­csonyra szép, új, ünnepi ki­rakatot készítek fenyőfával. De a forradalom évforduló­jáig ezt hagyom”. Végül is, akkor kit zavar a kirakat? *** Az anyag megjelenése előtt megfenyegette Schwartz űr az újság főiszerkesztőjét: ál­lítsa le az anyag megjele­nését ellenkező esetben vi­seli a következményeket. A baljós bejelentés nem tudni pontosan mit takar. Egyelő­re. De tanulságos annak a 16 éves diáknak a nyilatko­zata, akinek egy középma­gas, báránybőr sapkás férfi nagyszünetben az iskola ud­varán pénzt kínált a kirakat betöréséért És nem egyedül neki. A kirakatot azóta be­szedte Marandiuc úr. De az ellene elindult politikai la­vina nem állt meg. Schwartz úr az aradi főispán rendel­kezéseként állítja be ezt az akciót A végkövetkeztetés tehát: Romániában még mindig üldözik és a régi módszerekkel torolják mega kormányon levő párt hiva­talos álláspontjától eltérő véleményeket A hatalom nem nyeli le a kritikát

Next

/
Thumbnails
Contents