Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-23 / 301. szám

1996. december 2&, vasárnap ▲ NÉPÚJSÁG o II „menyasszony” hajlik az igenre Hz aradi Jelen és a privatizáció Rövid beszélgetésre kér­tük Nőtáros Lajost, az aradi magyar nyelvű lap, a Jelen főszerkesztőjét, annak okán, hogy ottjártunkkor egy kis házi ünnepségbe csöppen­tünk. — Két nappal vagyunk a lap fennálásának első évfor­dulója előtt. — Első számunk tavaly december 23-án jelent meg, annak eredményeként, hogy megbukott a rezsim — mondta a főszerkesztő. — Lerohantunk a nyomdába, s megjelentettük a Jelent. — Ilyen egyszerű volt? — Lényegében igen. fíem kellett hozzá semmilyen forradalmár allűr. Régen vártuk már a lehetőséget, lé­lekben már mindenki fel volt rá készülve. — Nem volt \semmi akadé­koskodás? — Déli egy körül meg­tudtuk a tévéből, hogy a diktátor elmenekült. A régi magyar nyelvű pártlap fia­talabb munkatársai össze­gyűltek, s egyik kollégánk tíz éve őrizgetett — Ceau- sescu bukásának napjára félretett — „pálinkáját” megittuk. — Volt ideje megérni a pálinkának... — A .nyomda kapuja zár­va volt. Dörömbölésünkre nem *a kapus, hanem az igazgató nyitott ajtót. Meg­kérdezte, mit akarunk. Mondtuk, hogy magyar nyelvű lapot csinálni. Elő­ször megdöbbent. Ismert bennünket, így beengedett, s csak annyit mondott: tessék. — A lappal kapcsolatos akkori reményeik ;valóra váltak? — Ha a társadalomban annyira valósággá formálód­tak volna az egy évvel ez­előtt megfogalmazódott esz­mék — amint azzá lettek a lap tartalmában —, akkor most nem itt állna az or­szág. — Tárgyi feltételeik mesz- sze elmaradnak szellemi tel­jesítményüktől. Hogy tör­hetnek ki ebből? Szóba ke­rült a lap privatizálása? — Gondolkodunk azon, hogy mi módon tudnánk megteremteni a lap anyagi hátterét. Elvben lehetséges a privatizálás, sőt, a külföldi tőke fogadása is. De úgy tű­nik, hogy erre csak a távo­labbi jövőben kerülhet sor. Aradi magyar lapként nehe­zebb reménykednünk az ide­gen tőke érdeklődésében. Kis lap vagyunk, viszonylag kevés olvasóval. — De ha bekopogtatna valaki tőkével a zsebében? — Van egy mondásom: jöjjön már valaki sok pénz­zel! K. A. J. Növekvő amerikai aggodalom a háború miatt Az amerikai tévé- és rá­dióhálózatok borúlátó han­got ütöttek meg pénteken este. miután a kormány il­letékes tagjai arról beszél­tek, hogy növekszik a hábo­rú valószínűsége az Öböl­ben. James Baker külügymi­niszter Washingtonban, Ri­chard Cheney védelmi mi­niszter pedig Szaúd-Arábiá- ban, amerikai csapatok előtt beszélt. Egybehangzóan azt mondták: nincs jele annak, hogy Iraknak szándékában állna a kivonulás Kuvait- ból, vagy akárcsak tárgya­lások megkezdése. Az amerikai várakozáso­kat George Bush elnök elő­ző napi, újabb tárgyalási ajánlata után gyorsan lehű- tötte Szaddám Húszéin iraki államfő nyilatkozata, amely­ben újólag elutasította a ki-, vonulást. A washingtoni aggodalma­kat jelentősen megnövelte Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter váratlan le­mondása. Amerikai kor­mánykörökben attól tarta­nak, hogy utódja nem fogja hasonló mértékben támogat­ni a nyugati politikát az Öbölben, így annál sürge­tőbb a válság mielőbbi meg­oldása. A brit törvényhozás veze­tői — a közhangulat isme­retében — változatlanul sürgetik a válság békés ren­dezését, és óvnak a sok éle­tet követelő háborútól. Sevardnadze és a szovjet sajtó A központi szovjet sajtó változatlanul kiemelten fog­lalkozik Eduard Sevard­nadze lemondásával, s a szombati lapok terjedelmes, nemzetközi visszhang-össze­állításokat közölnek, tükröz- tetve, hogyan fogadta a vi­lág a szovjet külügyminisz­ter döntését. A Pravda szombaton sa­ját kommentárt közölt, el­sősorban azt hangsúlyozva, hogy a szovjet külpolitika a jövőben is változatlan ma­rad. Az írás szerint nincs ok az országon belüli és külföldi aggodalmakra, hi­szen az államfő és a kül­döttkongresszus a korábbi irányvonal folytatása mel­lett foglalt állást. Az SZKP KB központi napilapja vitába száll Se­vardnadze azon — a nyu­gatot „valósággal sokkoló” — állításával, hogy diktatú­ra fenyeget. A Pravda ka­tegorikusan elutasítja egy esetleges hatalomátvétel gondolatát. „Kemény politi­kai küzdelem folyik, s ha Sevardnadzénak az volt a célja, hogy felrázzon, éber­ségre intsen bennünket, ak­kor ezt elérte. A negatív következmények azonban nagyobbak” — állapítja meg a lap, utalva arra, hogy a Nyugat bizalmának megin­gásáért nagy árat kell fi­zetnie az átalakításnak, az egész országnak, hiszen a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap is „újraértékelte a Szovjetuniónak nyújtandó oénzügyi segítséggel kapcso­latos ajánlásait”, s ez érvé­nyes mindaddig, amíg ki nem derül, „ki az igazi gazda” az országban. A szovjet lap bírálja Se- vardnadzét lemondásáért, de elismeri, hogy a miniszter teljes joggal fortyant fel az ellene kibontakozó rágalom­hadjárat kapcsán. „A szov­jet vezetőknek sincs teflon­bevonatuk, nem minden pe­reg le róluk olyan simán”. Hz osztrák könyvbarátok keservei Nem túl jó az osztrák könyvkereskedők közérzete az idei karácsony táján. Ilyen gondjaik talán még soha nem voltak: nem iga­zán roskadoztak a polcok, s voltak konkrét igényekkel érkező vásárlók, akik üres kézzel távoztak. A karácso­nyi roham kezdete — így tartják a kereskedők —, amikor az első nagymama némi tanácstalan keresgélés után odamegy az eladóhoz és kér „valami meseköny­vet” az unokájának. Ez a nap valamikor november legvégén következik el, s ekkorra, íratlan szabályaik szerint — dugig telt rak­tárakkal, gyönyörűen elren­dezett polcokkal, szóval ön­magukat kellető portékával kell várniuk az ajándékot hajszoló tömegeket. Az idén nem így volt. Az ok a hagyományos szállítók, a német kiadók túlterheltsé­gében keresendő, pontosan abban, hogy az öt új tarto­mány, a volt NDK nem várt rohamot indított a német könyvért, legyen az klasszi­kus vagy bármilyen műfa­jú újabb kiadás. Ami leg­alább ilyen rossz: sok szál­lítmány nem érkezett meg a karácsony előtti nagy roham idején, várható viszont, hogy a januári pangás időszakára megtelnek a raktárak, re­ménytelenül eladhatatlan áruval. A német kiadók, ponto­sabban az a négy „nagy”, amelyik az Ausztriába irá­nyuló könyvexport 90 szá­zalékát adja, szállítási ha­táridőit jócskán elhalasztot­ta, s nyugtatgatta ugyan ré­gi üzletfeleit, ám nem is ta­gadta a csúszásokat. Igaz, ezek az osztrák kereskedők eddig meglehetősen el vol­tak kényeztetve. Mert pél­dául, ha a grazi Moser köny­vesbolt tulajdonosa, Alfred Krejci a stuttgarti Köhler und Vollmanntól, vagy a hamburgi Librótól nagyobb tételt rendelt, négy nap múlva már rendezgethette az árut. Most viszont ugyan­ezek a német kiadók nem­csak a szállítási határidő há­rom-négyszeresét „ígérik”, de még azt sem tartják ki­zártnak, hogy a rendéit kö­tetek egy része egyáltalán nem áll majd rendelkezésre. A kiadók két, sőt helyen­ként három műszakban fo­lyamatosan dolgoznak, s kétségbeesetten bizonygat­ják: nem arról van szó, hogy a németek ma már „slamposabbak”, hanem ar­ról, hogy a keleti ország­részben hirtelenül csak min­denki olvasni akar. Ausztria tavaly az akkori NSZK-ból 2,60 milliárd schilling érté­kű könyvet vásárolt, ami az előző évihez képest 13,5 szá­zalékos növekedést jelentett, és az idén, ha a németek állnak az iramot, további 10 százalékkal több találna ve­vőre. Mert mondani se kell: a legtöbb könyvkereskedő ilyenkor, az év utolsó hó­napjában bonyolítja éves forgalmának szinte az egy­negyedét. A németek érthető gond­jai nemcsak a kiadói ki­szállítás túlterheltségére vonatkoznak; a nyomdák se győzték a munkát, de még a papírgyárakból se voltak képesek a megnövekedett ütemben szállítani. Mégis találtak valami megoldást: olasz nyomdák bérmunká­ban igyekeztek a hiányokat pótolni. Végtére is — mi magyarok elképedten hall­gatjuk az érvelést — három hetes szállítási határidő az év egyetlen szakában sem megengedhető... lövőre is jön energia a Szovjetunióból A Mineralimpex jövőre 5,19 milliárd köbméter föld­gázt és 2 millió tonna kő­olajat szerez be a Szovjet­unióból. A földgázszerző­dést a Szojuzgazekszporttal, a kőolajimport-megállapo­dást pedig a Szojuznyefte- ekszporttal kötötte meg a külkereskedelmi vállalat. Minderről Tóth József, a Mineralimpex vezérigazga­tója tájékoztatta az MTI-t, hozzátéve, hogy mindkét energiahordozó világpiaci áron, dollárért érkezik, s az is elképzelhető, hogy továb­bi kőolaibeszerzésre is sike­rül majd szerződést kötni a szovjet partnerrel. Az idén egyébként 6,29 milliárd köbméter földgáz, s mintegyg 4,5 millió tonna kőolaj jött rubelért a Szov­jetunióból, noha kőolajból 6,48 millió tonnára vonatko­zott az 1990. évi szerződés. A hiányzó mennyiséget ezért részben dollárért a Szovjet­unióból, illetve máshonnan kellett beszerezni. Összesen mintegy 1,5 millió tonna kő­olajat vásárolt Magyaror­szág. mintegy 400 millió dol­lárért. A Szovjetunió 1991- re egymillió tonna kőolaj szállítására tett ígéretet az úgynevezett indikativ listán, de a Mineralimpexnek e mennyiség kétszeresére si­került szerződést kötnie. Ez az ország jövő évi igényé­nek mintegy egyharmada, ezért újabb szerződéskötések várhatók. Külügyminisztériumi nyilatkozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIU­MA AZ ALÁBBI NYILATKOZATOT (TETTE KÖZZÉ: „A Magyar Köztársaság — összhangban az ENSZ Alap­okmányával’, a Helsinki Záróokmánnyal!, az EMEÉ to­vábbi dokumentumaival, az érvényes nemzetközi szerző­désekkel, beleértve az Európa tanácsbeli tagsággal járó kötelezettségeket — valamennyi szomszédjával, így Ro­mániával is békés, kiegyensúlyozott kapcsolatokra, köl­csönösen előnyös együttműködésre törekszik minden té­ren. A Magyar Köztársaság fontosnak tairtja, hogy a közép- és kelet-európai térségben végbemenő demokratizálódási folyamat kiegyensúlyozott, stabil körülmények között menjen végbe, az egységesülő Európa keretében minden államban a demokrácia, a piacgazdaság és az emberi jo­gok — beleértve a nemzeti kisebbségek egyéni és kollek­tív jogait — gyakorlásának jogi-intézményi feltételei megteremtődjenek. Az emberi jogok elkötelezett híve­ként Magyarország elsőrendűen- érdekelt a határain kí­vül élő magyarság helyzetének alakulásában. Magyarország eltökélt híve annak, hogyha Romániában élő románok, -magyarok, szászok, zsidók és* mások a fenti elvek szellemében békében, jólétben és szabadságban él­jenek. Üdvözli és támogatja mindazokat a törekvéseket, amelyek a román kormányzat, a politikai erők és a tár­sadalom legszélesebb körei részéről erre irányulnak. Minden olyan lépés és megnyilatkozás, amely a nézet­eltéréseket nem békés eszközökkel, nem tárgyalások út­ján -kívánja rendezni, az állampolgárok különböző kö­zösségeinek jogait nem a jogállam megteremtésével kí­vánja szavatolni, felelőtlen magatartásként értékelhető, s mint ilyen, ellentétes földrészünk egészének érdekeivel. A Magyar Köztársaság kormánya és népe már a ta­valy decemberi temesvári és bukaresti drámai napokban konkrét anyagi és politikai-erkölcsi támogatást nyújtott ahhoz, hogy Romániában a szabadság és az egyenjogú­ság eszméi diadalmaskodjanak, s ezáltal megteremtőd­jenek a két nép tartós megbékélésének a feltételei. Az európai egység, a nemzetközi egyetértés, együttmű­ködés és stabilitás, valamint a demokrácia, a szólás- és gyülekezési szabadság, az emberi jogok intézményes és jogi feltételeinek kialakításában Magyarország továbbra is kész az együttműködésre és arra, hogy e területeken a jövőben is minden segítséget megadjon Romániának.” [iffurterpgemt».^ —MjkímSió­A HOSSZÚ ÉLET TITKA: MEG KELL NŐSÜLNI! A cseh Andrej Drozd nem­régiben ünnepelte 100. szüle­tésnapját, aki szellemileg és fizikailag friss. Vasmunkás volt, a század első felében dohányzott, és ezt valami­kor a második világháború elején hagyta abba. -A likőrt még most sem veti meg. Legkedvesebb étele a para­dicsomleves. Azt mondja, a hosszú élet titka: meg kell nősülni, ,és nem szabad el­válni. KIRÁLYSÍRT TALÁLTAK CIPRUSON A Ciprus déli részében lé­vő Kurion régészeti lelőhe­lyen egy 2500 éves királysírt ástak ki, az eddigi legna­gyobbat, amely az ógörög kultúrához tartozik. Az arany ékszerek díszítése ép­pen olyan, mint a New Yorkban, a Metropolitan Múzeumban őrzött Kurion- ikincsek díszítése. Jóllehet a (királysírt már kirabolták, mégis elég kerámiamarad­ványt, ezüst és arany ék­szert találtak benne. A sír­bolt középső részében lévő terem falai csiszolt kővel vannak burkolva, a terem 4(60 méter magas, 6,2 méter hosszú és 2,75 méter széles. * & <2 <f2-5 <2-S •C2 •5 <2 <1 a <C2 <2 Kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új évet kíván Önnek és családjának a VAN LESZ MŰSZAKI KERESKEDÉS Gyula. Siórét 56 Tel: (66/ 61-167 Békéscsaba - Gyula között a 44-es úton. ti r> ti ti ti ti ti ti ti ti ti ti ÍJ ti [z-kirir ***♦****■*•***£! HAJTÖMEG. A kis Franziska „segít” tartani édesanyja, Syl­via Ziegler sar­kig érő baját, amelyet rek­lámfotózással értékesít a fia­talasszony MTI-fotó mm. ^arátóottm báőár BÉKÉSCSABÁN KRAJCAROS BOLT HELYEN ©VIDEO RECORDER 24500r AUTOMATA MOSÓGÉP 29500.“ !Í>arjitbkí)bes bááárlóinfeat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents