Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-23 / 301. szám

NÉPÚJSÁG 1990. december 23„ vasárnap o . Gyula ismét megyeszékhely lesz? Hírt adtunk arról, hogy a gyulai képviselők azt java­solják a megyei önkormány­zat közgyűlésének, hogy Bé­késcsaba megyei jogú város­sá válásával Békés megye székhelye ismét Gyula le­gyen. Az elhatározás hátte­réről kérdeztük dr. Pocsay Gábort Gyula polgármesterét. — A képviselő-testület dönté­se szerint Gyula város vissza kíván térni a XVIII. század ele­jétől hagyományosnak tekinthe­tő megyeszékhelyi jzerepéhez. Milyen érveket tudnak felsorol­ni elhatározásuk mellett? — Gyula nemcsak az em­lített időszakban volt.Békés vármegye székhelye. A ko­rai középkorban volt csu­pán más központja a megyé­nek: Békés. A gyulaiaknak mindig fájt, hogy elkerült innen a megyeszékhely. Ta­gadhatatlan, hogy érzelmi motivációja is van a dolog- mák. A régi gyulaiak soha­sem tudják elfeledni, hogy 1949-ben Szobek András mi­lyen hangsúllyal mondta el azt, hogy „Ha fene fenét eszik is, át kell kerülnie a megyeszékhelynek Békés­csabára”. Ez 1950-ben be is következett. Az új, kommu­nista rezsim nem szerette Gyulát, mert polgári város volt, régi családjaival, tör­ténelmével és azzal a köz- igazgatási szervezettel, amely itt létezett. — Mennyiben? — Békéscsaba ipari nagy­város, közlekedési csomó­pont maradna, s megőrizné az elmúlt évtizedekben szer­zett értékeit. Gyula admi­nisztrációs és szellemi cent­rumként egészítené ki a me­gyét és Békéscsabát. Gyulát olyan kisvárosnak képzel­jük, ahol a megyei önkor­mányzat ülésezik, s itt mű­ködne egy viszonylag kis megyei hivatal. Jelenleg is sóik megyei intézmény tevé­kenykedik itt. Például a megyei kórház, az ügyész­ség, a bíróság és a levéltár. Gyula országos rangja is alátámasztja elképzelésün­ket. A képviselő-testület számolt a következmények­kel is. A megyei közigazga­tási épületek ugyan meg­vannak, de egyik-másikba más intézmények települték. Ezért azzal a feltétellel pá­lyázzuk meg a státuszt, hogy az elhelyezés és a működte­tés költségeit a megyei ön­kormányzatnak kell állnia. Erre persze módja lesz a megyei testületnek, hiszen a megyei tanács ma is épület­tel, vagyonnal, költségvetési részesedéssel rendelkezik. — Megszűnne (tehát az egy központú, erősen centralizált megyei irányítás, s az ügyek a helyi önkormányzatokban dől­nének el? Ez la megyeközpont a megyegyülések itteni megtartá. sát jelentené, kis létszámú ki­szolgáló személyzettel? — Pontosan. Az önkor­mányzati törvény hozza ma­gával ezt a szellemet: az új, demokratikus hjagyarország közigazgatási elveit. A köz­vetlen megyei irányítás el­képzelhetetlen, amikor a he­lyi önkormányzatok nagy­mérvű önállósága valósul meg. — Békéscsaba kérte és meg­kapta a megyei jogú városi cí­met, ezzel a megye egésze mel­lé rendelte magát. >Ezt annak tudatában tette, hogy a lépés következményeivel számolnia kellett. — Szerintem tudatosan és helyesen döntött Békéscsa­ba. Egy központban már ' nem lehet gondolkodni, a politikai hatalom szétterült: ez maga a demokrácia. A két város közötti évtizedes feszültség feloldását is meg­hozhatja az új szereposztás, s a józan ész válik uralko­dóvá. — A békéscsabai megyei válla­latok, Intézmények dolgozóinak nyilvánvalóan biztosítékot kelle­ne kapniuk, hogy nem indul meg munkahelyük áttelepítése Gyulára, azaz nem a presztízs­szempontok lépnek előtérbe. — A megyeszékhelyi tevé­kenység a testület és hiva­tala gyulai működtetését je­lentené. Hangsúlyozom, hogy minden területen az éssze­rűségnek kell munkálkodnia. — A gyulai képviselő-testület — egyedüliként a megyében — nyilvánosságra hozta, (hogy dr. Jeszenszky Géza személyében a megyei önkormányzat elnöki tisztére jelöltet állít. — December 28-án ül ösz- sze a megyei közgyűlés. Kép­telenségnek látszik, hogy ilyen fontos tisztségre ott bedobott nevekből kelljen felelősséggel választani. Ez azzal a veszéllyel is járna, hogy vagy teljesen ismeret­len nevek hangzanak el, vagy pedig egy-egy olyan régi név bukkan fel, amely ugyan nem különösebben népszerű, de ismert. S a küldöttek egy régi, rossz ref­lexnek engedelmeskedve meg is választják. Persze feltételezhető a régi, egy adott politikát kiszolgált ve­zetőkről, hogy józan önmér­séklettől vezérelve nem pá­lyázzák meg a státuszt, így megspórolnak maguknak egy nem kívánatos kudarcot. Gyula dr. Jeszenszky Géza okleveles agrármérnököt je­löli, aki e témában tudomá­nyos fokozattal rendelkezik, s környezetvédelmi ügyek­ben is munkálkodik. — Az egyik részközgyűlésen jelöltként Murányi Miklós neve is elhangzott — A vésztői polgármes­ter, Komáromi úr — úgy hiszem, egy hirtelen ötlettől indíttatva — említette meg a nevét. Nem tudom, hogy mennyi komolysága lehet egy korábbi exponált sze­mély szóba hozásának. Vala­mikor a nyáron Murányi ‘ Miklós maga is úgy nyilat­kozott, hogy a régi rendszer politikájának személyi meg­testesítőjeként levonta a szükséges erkölcsi és politi­kai következtetéseket. Nem hiszem, hogy ezek után vál­lalkozna ilyen kalandorság- ra. — Gondolom, hogy a megyei szuverenitást kifejezően eleve Gyulára hívták össze a közgyű­lést. — A logikus az lenne, ha az új korszak nyitányaként az ősi megyeháza díszter­mébe hívnák össze a tanács­kozást. Nem így. történt. K. A. J. Karácsonyi misekoncert Békéscsabán Formában voltak az ün­nepi hangverseny közremű­ködői pénteken este Békés­csabán, a sportcsarnokban. Nem hallottunk, láttunk egyetlen gyenge produkciót sem.* Érezhetően, komolyan készültek a karácsonyi est sikeréért. Maguk a műsor­számok is, egy zenei fo­lyam részei — a fellépők ajánlataiból Paulik László válogatta össze és fűzte cso­korba — az alkalomhoz il- lőek voltak, azaz a kará­csonynak, a szeretet ünne­pének hangulatát idézték. Nem volt könnyű vállalko­zás a különböző zenei irányzatokat egységes mű­sorrá kovácsolni, de meg­érte a próbálkozást. Olyan egyveleget — annál többet! — láthatott a néző, ami na­gyon is ritka dolog: mise, népzene, blues, rock és a Hiszek egy Istenben ima békésen megfért egymás mellett. A Balassi és Rábai tánc- együttes, Banner Zoltán, a Bartók Béla Vegyeskar, a Békés Banda, a Dobókocka együttes, a Jazz Mine, a Kommandó, a Szilánkok, Kovácsné Timkó Éva és Paulik László szép csokrot nyújtott át — önzetlenül — a nézőnek. Kár, hogy csak keveseknek tehették. Az együttünneplés hangulatá­val így adós maradt a két­ezer személyt befogadó csarnok. Sz. M. SUiiöniudésítás a Vatikánból II. János Pál pápa? Vatikánváros — most, hogy elkészült a program, és közzé is tették, II. János Pál pápa 1991. augusztus 16—20-án teendő magyarországi látogatására, biztos sokakban felmerül a kérdés: hogyan készítik elő az ilyen pápai látogatásokat? jVfennyibe kerül az ilyen út és ki fizeti? Milyen repülőgéppel utazik a pápa? Ki felelős a szervezé­sért? Kik kísérik általában? Kik írják a beszédeit? Ilyen és hasonló kérdések bizonyára tucatjával merülnek fel. Bennem Is felmerül­tek, és megpróbáltam illetékest találni a Vatikánban, aki legalább kíváncsiságom egy részét hajlandó kielégíteni. A vállalkozás nem könnyű, mert a vatikáni tisztségvise­lők általában szófukar emberek. A pápák világát misztérium övezi, melyet gondosan őriznek, igyekeznek fenntartani ma is, noha II. János Pál éppen az a pápa, aki a legmerészebben szakított a hagyo­mányokkal, és igyekezett közvetlen viszonyt kialakítani a külvilággal, köztük a saj­tó képviselőivel. Hogyan utazik N. . FAB/A-u 1 -S T U A' U .y-V-V/P ; PIAZZA S. PIETRO per-5 OTT 1988 Végül Joaquin Navarro Valis, a Szentszék sajtóhivatalának spanyol vezetője — aki korábban maga is újságíró volt — hajlandó volt kötélnek állni, és elmondani egyet, s mást. ö ugyanis elmondhatja, hogy egyike azon keveseknek, akik mindig elkísérik az egyházfőt. B Malév különgépével — II. János Pál mögött 13 éves pápasága alatt ötvenvalahány külföldi út áll már — mondja. — Bejárta az összes földrészt, né­melyiket többször is. Afrikában például hét ízben megfordult. Az utazásoknak kialakult a koreográfiája, és eszerint bonyolódik majd az önök által annyira várt magyarországi út is. Azt hihetnők, hogy egy pápai látogatás lényegében nem különbözik a szokásos ál­lamfői látogatásoktól, már ami a protokollt illeti. Ez azonban nem így van. A probléma ott kezdődik, hogy az egyházi államnak nincs légitársasága és „kormánygépe”, ami­vel általában az államfők utaznak. A ki- allíakullt gyakorlat szerint a pápa az Alitalia olasz légitársaság bérelt különgépével uta­zik, vissza pedig nagyon gyakran a meglá­togatott ország által rendelkezésre bocsátott gépen, így Magyarországról a Malév külön- gépení tér majd haza, Rómába. Szigorúak és az emlékezetes merénylet óta igen szigorúak a biztonsági óvintézkedések. A pápát az olasz biztonsági szolgálat külön csoportja kíséri. Átvizsgálják indulás előtt a repülőgépet az utolsó csavarig. Ugyanígy az ételt, amit visznek magukkal, vagy a lá­togatás alatt fogyasztanak. — Az ételt hogyan vizsgálják? Kóstoló­val? — Nem, vegy vizsgálattal. • Kidolgozott módszerek vannak erre. Természetesen minden személyt is, aki helyet kap a pápai kíséretben, kettős gondossággal megvizsgál­nak. Általában az újságírókkal van baj, hi-, szén a kíséret többi tagja a pápával állan­dón együtt dolgozó ismerős. Mindig ott van a kíséretben az államtitkárság vezetője vagy a Vatikán „külügyminisztere”. A pápa ma­gántitkára, a meglátogatott országba akkre­ditált nuncius és azok, akik a kúriában az illető katolikus egyházzal a kapcsolatot tart­ják, az ügyeket ismerik. Valarffint a pápa orvosa is, a mindennel felszerelt mentőko­csival. ' Az újságíróknak jóelőre jelentkezniük kell, ha el akarják kísérni öszentségét.' Diszkrét tanulmányok és vizsgálat után fogadják el az újak jelentkezését. A pápával általában a Vatikánhoz akkreditált tudósítók utaznak, és őket is jól ismeri már a pápa biztonsá­gáért felelős csoport. Igen nehéz feladat a helybeli mozgás biz­tosítása. őszentsége általában több százez­res, néha milliós tömeg előtt beszél, soka­ság között mozog. A merénylet óta nagyon féltik és a koekázatot rejtő helyeken csakis a golyóálló üveggel ellátott kis fehér jár­művel, az úgynevezett pápamobillal közle­kedhet. Ebben mindenki láthatja, ö mégis védve marad. B pápa is jegyet vált — Ki fizeti az utazásokat? Bár, gondo­lom, a Vatikánnak nem okoz gondot a költ­ség. — Ha arra céloz, hogy számolatlanul áll rendelkezésünkre pénz, akkor téved. A pápai utak költségét gondosan meg kell terveznünk, mindent mérlegelve. Ennek is megvan a felelőse: azelőtt Paul Marcinkus érsek, a vatikáni pénzintézet igazgatójának a feladata volt ez. ő már „nyugdíjba ment” (értsd: felmentették az ismert pénzügyi bot­rány miatt), s j<fi/>nleg Roberto Tucci, je­zsuita atya — aki korábban a vatikáni rá­dió igazgatója volt — látja el ezt a felada­tot. A „Papai Fly” — a pápai különgép — több utasától, így az újságíróktól is hozzá­járulást kérünk. Mindenki, maga a Szent­atya is, az Alitalia szabályos jegyével uta­zik. (A tudósító halk megjegyzése: az a pá­pai repülőiegy minden bizonnyá! az Alitalia reklámkereíe terhére számolódik ...) Szokásos megosztás például, hogy egy-egy pápai tartózkodás költségét fele részben a helyi katolikus egyház, másik felében pedig a kormányzat, az állam fedezi. El tudom képzelni, hogy Magyarországon is így lesz, bár a magyar katolikus egyház helyzete anyagilag talán nem olyan, mint sok gaz­dagabb országban. A Szentatya közelében... Ezeket a sorokat olvasva, nekem is eszembe jut munkám mindmáig egyik legemlékezete­sebb élménye. 1988. nyarán történt... Az egyik nyugat-európai katolikus egyházi szer­vezet révén Plavecz Pál operatőr kollégámmal Rómában jártunk. A Szent István zarándoklat nagyobb eseményeit örökítettük meg, egy hosszabb videofilmen. A jeles eseménysorozat­nak kétszer is főszereplője volt II. János Pál. Először a szokásos heti nagymisén, a Szt. Pé­ter téren, majd egy kifejezetten a magyarok tiszteletére tartott pápai mise alkalmából. Magam is tanúsíthatom, a Szentatya rendkí­vüli biztonsági intézkedések közepette végzi misszióját, szinte lehetetlen a közelébe jutni. Ajánlatosnak látszott tehát akkreditálási iga­zolványt „szerezni” a könnyebb és nyugod- tabb munka érdekében, hiszen a szóban forgó merénylet óta különösen nem viccelnek biz­tonsági emberei. Annak ellenére, hogy tulaj­donképpen nem hivatalos megbízatásnak tet­tünk eleget, viszonylag könnyen kaptunk, szinte korlátlan mozgáslehetőséget biztosító sárga kártyát a Vatikán sajtóirodáján. Ezzel azon a kordonon belül is járhattunk-kelhet- tünk, ahol tényleg csak nagyon kevesek. Sőt. A szemüket rendületlenül jártató civil, amúgy kifogástalanul elegáns, fülhallgatós őrök bizalmatlansága a VI. Pál-teremben rendezett fogadásra már kifejezetten enyhült. Olyannyi­ra, hogy a nehéz kamerát és a képmagnót is cipelő Plavecz Pali derekát maga a biztonság legfőbb embere fogta, amikor a Szentatyától egy méterre, végighátrálta a háromnegyed­órás ceremóniát. Jóllehet, a tervezett rövid in­terjú nem sikerült a végén — a sajtófőnök biztatott, nyugodtan próbálkozzunk, sosem le­het tudni ... Fábián István Kézfogás Üszentságével — Hogyan alakul ki az, hogy ki találkoz­hat a pápával? — Ez nagyon is fontos és időnként ké­nyes kérdés. A nagy tömegtalálkozókon ter­mészetesen mindenki láthatja, hiszen a pá­pa éppen azért utazik, hogy minél több emberhez szólhasson. Nem számít, hogy hí­vő-e valaki, vagy sem. Más a helyzet a protokolláris eseményeken és az egyes cso­portokkal, szervezetekkel rendezett találko­zókon. Ilyenkor szigorúan meghatározott, ki lehet jelen. — Mi a helyzet a televízióval? — Miután ez a média jut el a legtöbb emberhez, természetesen gondot fordítunk arra, hogy megfelelő televíziós forgatócso­portok kísérjék öszentségét és kellő minő­ségű, beállítású felvételek készüljenek meg­nyilvánulásairól. (Navarro Valis tudatosan kerüli a „szereplés” szót, amit pedig na­gyon gyakran emlegetnek II. János Pállal kapcsolatban, aki páratlan „képernyős- személyiség”.) A hav ’ - dik világban a helyi televíziók nagyon gyakran nem képesek el­látni ezt a feladatot. A RAI (az olasz állami televízió) viszont már rendkívül gyakorlott benne, így ők mindig elkísérik a Szent­atyát. Magyar Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents