Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-19 / 297. szám

o NÉPÚJSÁG 1990. december 19., writ Osztrák nagykoalíciós kormány Ausztriában Megalakult Ausztriában az Osztrák Szocialista Pártból (SPÖ) és az Osztrák Nép­pártból (ÖVP) álló nagykoa-. líció, Franz Vranitzky kan­cellár vezette új kormánya. Tagjai hétfőn délután letet­ték az esküt Kurt Waldheim köztársasági elnök előtt. A két nagy párt kormány­zati szövetségének megújítá­sához és újabb közös kabi­net létrehozásához az októ­ber 7-i parlamenti választá­sok szolgáltak alapul. Eze­ken az SPÖ megtartotta első helyét, a 183 képviselőházi mandátum közül nyolcvanat szerzett, az ÖVP pedig, bár korábbi 77 képviselői .helyé­ből 17-et elvesztett, így is a második legerősebb párt ma­radt. A választások után ezért megint elsősorban egy­másban látták a megfelelő kormányzati partnert, és a nagykoalícióban azt az al­kalmas kormányzati formát, amely a képviselőházban to­vábbra is kétharmadosnál nagyobb többségre, a társa­dalomban pedig a gazdasági és politikai reformok folyta­tásához szükséges széles kö­rű egyetértésre támaszkod­hat. A szociáldemokrata ér­tékeket képviselő SPÖ-nekés a kereszténydemokrata irány­zatú ÖVP-nek több mint két­hónapos tárgyalások során sikerült leküzdenie a kor­mány programjával és ösz- szetételével összefüggő né­zetkülönbségeit, és minden fontos kérdésben közös ne­vezőt kialakítania. A meg­egyezés utolsó akadályát va­sárnap délután hárították el, amikor — ezúttal is a köl­csönös engedmények jegyé­ben — rendezték a kormány­zat még nyitott személyi kér­déseit. Az új osztrák nagykoalíci­ós kormánynak — a kancel­lárral együtt — a korábbi 17 helyett 20 tagja van, azáltal, hogy a pártközi megállapo­dás szerint három új állam- titkári posztot létesítettek. A kabinetben a szocialista pár­tot 10, a néppártot 9 minisz­teri vagy államtitkári rangú politikus képviseli, a husza­dik tag, az igazságügyi mi­niszter, akárcsak elődje, pár- tonkívüli. Többek között megtartotta az előző kor­mányban elfoglalt helyét Franz Vranitzky kancellár, az SPÖ elnöke és Josef Rieg- ler alkancellár, az ÖVP el­nöke, aki egyben a kancellá­ri hivatal minisztere is. Bundeswehr- géppel a Szovjetunióban Kedden hajnalban Hanno­ver mellől két Transall típu­sú szállítógép emelkedett a magasba, a szó szoros értel­mében hasznos teherrel: a két gép összesen 30 tonna gyermekélelmiszert vitt Han­nover szovjet partnervárosá­ba, a Moszkvától 300 kilomé­terre fekvő Ivanovóba. Ugyanezt az utat szerdán újabb két Transall-gép teszi meg ugyancsak 30 tonna élelmiszerrel a fedélzetén. Korábban szó volt arról, hogy a Bundeswehr, légihi- dat létesítve, részt vesz a Szovjetuniónak szánt német élelmiszer elszállításában, de szovjet kérésre elálltak ettől a tervtől. Az élelmiszerek tonnáit vagy szovjet repülő­gépek szállítják vagy német kamionok. Szovjet bocsánatkérés a háborúért és a lelőtt gépért A Szovjetunió — első íz­ben — hivatalosan bocsána­tot kért Szöultól a koreai há­borúért és azért, hogy 1983- ban szovjet katonai gépek le­lőtték a dél-koreai légitársa­ság egyik utasszállító repü­lőgépét. Ezt Cshö Ho Dzsung dél-koreai külügyminiszter közölte kedden a szöuli par­lament külügyi bizottsága előtt, amikor beszámolt Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel' a múlt héten Moszkvában folytatott tárgyalásairól. A Yonhap dél-koreai hír­ügynökség jelentése szerint a külügyminiszter elmondta, hogy Eduard Sevardnadze hivatalosan bocsánatot kért az 1983-ban történt súlyos incidensért, amelynek követ­keztében a gép valamennyi utasa — 269 személy — éle­tét vesztette. Diáktüntetések, letartóztatások Albániában Úthasználati díj Hémetországban Az uj német koalíciós kor­mány megalakulását előké­szítő egyik munkacsoport, a közlekedéssel foglalkozó, hétfőn Bonnban úgy döntött, hogy a jövőben a német és a külföldi állampolgároknak egyaránt díjat keli fizetniük a németországi utak haszná­latáért. A döntést formailag a kormányzásra készülő há­rom párt, a CDU, a CSU és az FDP politikusainak is jó­vá kell hagyniuk. A döntés értelmében a sze­mélygépkocsi ^tulajdono­soknak száz márkát, az au­tóbuszosoknak ezer márkát, a teherautósoknak pedig kétezer márkát kell fizetni­ük évente. A gépjármű-tu- laidonosok szélvédőüvegre ragasztható matricát vehet­nek a pénzen, ezzel igazol­ván. hogy lerótták az illeté­ket, és roboghatnak vagy az autópályákon vagy az ala­csonyabb rendű utakon. Az első bonni híradások nem szóltak arról, hogy az út­használati díj mikortól lesz kötelező. Az úthasználati dijakból évente öt-hat milliárd már­ka fog befolyni az állam­kasszába, amiből elsősorban a keletnémet utakat kíván­ják korszerűsíteni. Számítá­sok szerint a volt NDK út­jaira 127 milliárd márkát kellene költeni, hogy azok elérjék a nyugatnémet szín­vonalat. Az úthálózat rend­ben tartása Németország nyugati részében is 12,5 mil­liárd márkát emészt fel évente. Katasztrofális helyzet a lengyel határon Mintegy ezer radikális di­ák tüntetett hétfő este Tira­nában a politikai foglyok szabadon bocsátását, az el­lenzéki Demokratikus Párt legalizálását, kerékasztal- tárgyalások összehívását és az ellátás javítását követel­ve. A képzőművészeti főis­kola előtt felvonuló fiatalok követelték ezenkívül az al­bán főváros központjában álló Sztálin-szobor eltávolí­tását és helyette Fan Noli, az 1924-es polgári demokratikus forradalom vezetője emlék­művének felállítását. A december 9-én elkezdő­dött tiranai diákmegmozdu­lásokban több mint 60 ezren vettek részt. Két nappal ké­sőbb az Albán Munkapárt vezetése határozatot hozott a többpártrendszer bevezetésé­ről; ennek nyomán alakult meg a Demokratikus Pár.t, amely azonban a parlamenti ratifikálás hiányában még mindig nem számít legális­nak. A zavargások a múlt hét végén kiterjedtek vi­dékre, a többi között Shkod- ra, Elbasan és Dürres váro­sára is. A megmozdulások mintegy 160 résztvevőjét őrizetbe vették, s bíróság elé állítják. Ismét német és szovjet be- vásárlóturisták özönlik el Lengyelországot. A tenger­part környékén szombaton 25 ezer, Slubice városánál 22 ezer német jött át a lengyel oldalra ünnepi bevásárlásra. A lengyel—szovjet hatá­ron ismét tragikus helyzet alakult ki. Ez elsősorban a szovjet turistákat sújtja, mi­vel az átkelni akaróknak csupán egy-két százalékát teszik ki a lengyelek. A nem­régiben megnyitott litván— lengyel határátkelőhelyen, Ogrodnikinál a lengyel olda­lon 12 óra, a szovjet oldalon három teljes nap a várako­zási idő — a kocsisor hosz- sza 7 kilométer. Ugyanilyen a helyzet a terespoli és a medykai átkelőhelyen is. A Goldschmidt család hagyatéka Marc Chagall, a Francia- országba emigrált élő orosz festő egy szép napon bá­rányt festett! Lábaira cipőt húzott, a hátára ültetett egy gall kakast, no meg az Eif- fel-tornyot is odapingálta, a torony „szájába” pedig pi­pát rakott. Aztán pénzre volt szüksége és eladta a képet a belgiumi műgyűjtő Gold- schmidtnek. Később szerette volna visszavásárolni ezt a pipázó-fantasztikus, kék és zöld foltok között ezer szín­ben pompázó alkotást, de hiába: a képet a Gold­schmidt família is nagyon szerette. Csak most került vissza ez a mű, ha nem is Chagallhoz, de a nagyközönséghez: azt követően, hogy Benedict Goldschmidt brüsszeli ban­kár meghalt a hetvenes évek elején, hogy fia még koráb­ban tragikusan életét vesz­tette, és hogy özvegye is örökre lehunyta szemét: most látható a modem mű­vészetek brüsszeli múzeu­mában — amelyet nemsoká­ra be is zárnak, mert ilyen nagy kincs birtokába ju­tott. Igen, az egész múzeumot több mint két hónapra be­zárják a jövő év elején, és ez annak a következménye, hogy Alla Goldschmidt, ma­gára maradva a páratlan gyűjteménnyel, úgy döntött, hogy azt végrendeletében az anyagi nehézségekkel küsz­ködő „modern művészetek múzeumára” hagyja. A kollekciót még férjének apja, az egy személyben mérnök, matematikus, felta­láló és üzletember, Ro­bert Goldschmidt alapoz­ta meg. A 400 darabból álló gyűjtemény, amely szinte vé­gigkíséri századunk festé­szetét. A Goldschmidt csa­lád egyéni ízlése alapján vá­sárolt, támogatott egyes mű­vészeket — a 400 festmény, kollázs, grafika, szobor nem kevesebb, mint 67 művész keze alól került ki, értékét 1 milliárd belga frankra be­csülik — s talán alábecsü­lik. A bankári amíMa nem ke­reskedett a képekkel: csak vásárolt, vásárolt, lehetőleg persze előnyös áron, és a ké­pek a Goldschmidt házas­pár háromszintes brüsszeli Art Nouveau stílusú házá­ban kaptak helyet, a szalon­ban és az összes szobákban. S ami a legfontosabb: csal­hatatlan ízlés vezérelte a Goldschmidt család mindkét nemzedékét: néhány név a sok közül ezt megfelelően érzékeltetheti: a képeket olyan művészek szignálták, mint Braque, Burri, Calder, Chagall, De Chirico, De SmeL James Ensor, Max Emst, Hans Hartung, Paul Klee, Miro, Permeke, Picas­so, Poliakoff, Toulouse- Lautrec, Zadkin stb. Alla Goldschmidt végren­deletében arra kötelezte az adomány címzettjét, a mo­dem művészetek múzeumát, hogy a gyűjtemény egy ré­szét vegye be állandó kdállí- tásáha, a másikat pedig — továbbá a család magánpa­lotáját és bútorait — árve­rezze el egy alapítvány ja­vára, amely Benedict és Álla nevét viseli majd, s amely kizárólag élő kortárs művészek műveinek vásár­lására szolgálhat. így a végrendelet nemcsak gazdagítja a brüsszeli mo­dem • művészetek múzeu­mát, amely eddig is Európa egyik legszebb anyagával rendelkezett, de állandó gya­rapításáról is gondoskodik. A múzeum 58 festményt választott ki (köztük Cha­galltól a már említett pipázó Eiffel-tomyot, továbbá még három megrendítően szép vásznat, James Ensor, a nagy belga szürrealista szá­mos képét, Picasso, De Chi­rico, Paul Klee, Zadkin és mások megannyi pompás művét), 102 grafikát és más­fél tucat szobrot is átvett. Ezek bemutatására szeptem­bertől három emeletet ürí­tettek ki, s mindez a család életét bemutató fotókkal, do­kumentumokkal együtt lát­ható. A siker olyan nagy, hogy a szokásos déli szünet idején is nyitva tart a mú­zeum. Hétfőtől péntekig megte­kinthető az árverés anyaga is, december 12-én került ka­lapács alá a csaknem 250 ki­választott alkotás. Ahhoz, hogy a gigantikus adományt be tudják olvasztani az ál­landó gyűjteménybe, a mú­zeum egész anyagát át kell rendezni. A brüsszeli mo­dem művészeti múzeum nyolc föld alatti szintjét a jövő év elején lezárják és áprilisban nyitják meg újra. Akkortól a pipázó Eiffel-to- rony ismét látható lesz — most már mindig, mindenki számára, aki idelátogat. Tegyük még hozzá, hogy ingyen: ebben a múzeum­ban nem szednek belépődí­jat. Baracs Dénes Új-zélandi hús légi kalandja Nem mindennapi kalan­dok után érkezett meg egy repülőgép-rakomány hús Új- Zélandról Brüsszelbe, mi­után sikerült túlélni egy 6tringer-rakéta támadást, és azt, hogy a Szovjetunióban letartóztassák a személyze­tet — közölték kedden wel- lingtoni tisztségviselők. Az új-zélandi Fortex cso­port egy szovjet Antonov típusú teherszállító gépet bérelt, hogy mintegy 900 000 dollár értékben fagyasztott bárányhúst szállítson Brüsz- szelbe. A gép útvonala nor­mális körülmények között a Közel-Kelet felett vezetett volna, ám az öbölbeli fe­szültség miatt úgy döntöt­ték, hogy most Afganisztán és a Szovjetunió légterét használja a gép. Az Antonovot december 5-én rakodták tele hússal, főleg báránnyal. A gép útja sima volt — egészen addig, amíg el nem hagyta Pakisz­tánt és keresztezte a szov­jet—afgán határt. Akkor a pilóták észrevették, hogy egy amerikai gyártmányú, hőkö­vetéses Stririger-rakéta kö­zeledik feléjük. A Fortex cég egyik vezetője szerint az af­gán kormányellenes erők, a modzsahedek tüzeltek a szál­lítógépre: azért lőtték ki rá a rakétát, mert a bérelt gé­pen szovjet felségjelzés volt. A gép személyzete meg­tett mindent a katasztrófa elkerülésére. Az Antonovot 12 000 méteres magasságba vitték föl, hogy kikerüljenek a rakéta • hatótávolságából. Emiatt sokkal több üzem­anyagot használtak fel, és el is fogyott a kerozinük, ami­kor a terveknek megfelelően leszálltak Taskentben. Ott azonban a repülőtéri hatósá­gok nem voltak hajlandóak az üzemanyagért amerikai dollárt elfogadni, hanem fi­zetés gyanánt 5000 kiló- grammnyi húst követeltek a rakományból. A nagyobb nyomaték kedvéért a sze­mélyzet szovjet tagját fegy­veresek elvezették, míg a többieket a fedélzeten tar­tották fegyverrel .sakkban. Végül is a személyzet egyik új-zélandi tagjának — bár nem beszélt oroszul — sike­rült a mennyiséget lealkud­nia 1200 kilogrammal. Ezután már szinte semmi említésre méltó nem történt a géppel. A tervezett har­mincöt óra helyett ugyan hetven óra elteltével, mégis simán landolt Brüsszelben. Az esetről csak azért most adtak tájékoztatást, hogy ne zavarják az akkor folyó GATT-tárgyal ásókat. A Fortex végül is sikeres­nek ítélte az utat, hiszen százhúsz tonnányi friss hús­sal tudtak megjelenni Brüsz- szel áruházaiban... és az első üzletet — nem várt módon — már Taskentben megkötötték. Sztrájkol a román légitársaság A Tarom román légitársaság szerdától törli nemzetközi jára­tait a repülő személyzet sztrájk­ja miatt — jelentette a Reuter Bukarestből. A béremelést és a kádercserét követelő pilóták és légikísérők már pénteken sztrájkba léptek, de külföldi £épek bérlésével ed­dig sikerült áthidalni a munka- beszüntetést. A légitársaság köz­leménye szerint azonban ha szerdáig sem sikerül megegyezni a sztrájkolókkal, a külföldi já­ratokat is leállítják, mert a vál­lalat tovább nem engedheti meg magának a külföldi gépek éJ személyzet bérlését. ÜEH3EHCKA51 ^^ímtíurterAlljcmtí:^ MEGÖLTÉK, MERT NÉZTE A TÉVÉT Az amerikai Joe Grieco családja kijelentette, hogy Joe-t megölte, mert úgy­mond tönkretette életüket azzal, hogy órákig feküdt a haveron és nézte a tévét. Először kábítószert kevertek az ételébe, de mivel ettől nem halt meg, a felesége re­volverrel vetett véget életé­nek, amíg férje a heverőn feküdt. A FOGAMZÄSGÄTLÖ SZER NEM OKOZ RÄKOT Az Egészségügyi Világ- szervezet közölte, hogy egy nemzetközi tudóscsoport ar­ra az álláspontra helyezke­dett: a fogamzásgátló szer nem okoz rákot. Ezt egy ta­nulmány 'alapján állítják, amelynek elkészítése tíz évig tartott. Ezt az Egészségügyi Világszervezet finanszírozta. E tanulmány szerint a fo­gamzásgátló szer nemcsak hogy nem okoz rákot, hanem csökkenti a rákveszélyt a pe­tefészekben és a méh falán. Az Egészségügyi Világszer­vezet adatai szerint az egész világon 60 millió nő használ fogamzásgátló szert, s közü­lük 40 millió a fejlődő orszá­gokban. NEM CIGARETTÁZHATOTT AZ ŰRBEN Tojohiro Akijama japán újságíró, amikor visszatért az űrből, első szavai ezek voltak: „Adjatok egy ciga­rettát.” Egyesek szerint ez nagy reklám a japán do­hányipar számára. Akijama világűrből küldött jelentésé­ben állandóan arra panasz­kodott, alig bírja ki cigaret­ta nélkül. EGYMILLIÓ FONT STERLING EGY NŐI RUHAÉRT Egy párizsi divattervező a közelmúltban elkészítette a világ legdrágább ruháját. A legfinomabb kelméből var­rott női ruhát 516 brilliáns- kő díszíti, aminek köszönhe­tően egymillió font sterling­re rúgott az ára. Ha valaki azt hinné, hogy nem akadt vevője a ruhának, az téved. Egy hercegnő vásárolta meg, mégpedig az Egyesült Arab Emirátusból. A VILÁG legnagyobb GYERTYÁJA Reinach svájci városban a napokban elkészítették a vi­lág legnagyobb karácsonyi gyertyáját, amely 5,72 mé­ter magas, 400 kilós, átmé­rője pedig 30 centiméter. Ez a gyertya 64 centiméterrel magasabb annál, amely ed­dig a rekordot tartotta. A gyertyát két hétig készítet­ték. ÜJ SZER AZ AIDS ELLEN A Science rangos tudomá­nyos folyóiratban egy cikk jelent meg, amely szerint a Böringer Ingleheim Pharma­ceuticals inc. amerikai gyógyszergyár egy, még kí­sérleti fázisban lévő gyógy­szert készített, amely a labo­ratóriumi kísérletek folya­mán megakadályozta az AIDS-vírusok szaporodását, és kevesebb káros mellék­hatása van, mint az eddigi ilyen orvosságnak. Az új szer nem támadja meg a csontvelőt és a szervezet más sejtjeit. A jövő év ele­jén megkezdik a klinikai kí­sérleteket is. A szer azonban nem hat az AIDS HÍV—2 ví­rusra, 'amely Afrikában okozza ezt a betegséget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents