Békés Megyei Népújság, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-19 / 297. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. DECEMBER 19., SZERDA Ara: 5,80 forint XLV. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM Határozatképtelenséggel (is) küzd a Parlament AZ MTI JELENTI: Kedden reggel csaknem negyedórás késéssel kezdhette meg munkáját az Országgyűlés. A 9 óra 06 perckor megtartott jelenlétellenőrzéskor csupán 165-en voltak a teremben, s hosz- szú percek teltek el, amíg határozatképessé vált a Ház. Mint kiderült: a képviselők az újságokért, illetve az Állami Biztosító ajándékcsomagjáért álltak sorba. Az alig több mint kétszáz törvényhozó kedden a vagyonpolitikai irányelvekkel, az adótörvényekkel foglalkozott. A rendkívüli ülésszak ellenére szép számú interpellációt és kérdést is meghallgattak, majd folytatták a költségvetés általános vitáját. Az alig több mint kétszáz •törvényhozó elsőként a jövő évi privatizációt meghatározó vagyonpolitikai irányelvekről tárgyalt. Módi Ferenc tárca nélküli miniszter elöljáróban leszögezte: a tulajdonváltásnak a privatizáció és nem a reprivatizáció, az állami vagyop újraelosztása révén kell megvalósulnia. A kormány az úgynevezett aktív programok keretében 1991-ben mintegy 100 állami nagyvállalat privatizációját indítja meg. A vállalatok által kezdeményezett, úgynevezett spontán privatizációról csupán becslések vannak. A vitában felszólaló Bos- sányi Katalin (MSZP) annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormányzat kapkodó gazdaságpolitikai intézkedései, s az egymásnak ellentmondó megnyilatkozások elbizony- talanították a hazai és a külföldi tőkét. Mint mondta: az MSZP-frakció a vegyes tulajdonú piacgazdaság híve, s a gyorsabb ütemű privatizációt szorgalmazza. Ez ellen hat azonban a vagyonügynökség túlcentralizáltsága, a finanszírozási kérdések tisztázatlansága, s a jogi feltételrendszer hiánya. A képviselő helyesnek tartotta, hogy a privatizációból befolyó összeg 85 százalékát az államadósság törlesztésére fordítják majd, a fennmaradó részt azonban átgondoltabban kellene elosztani, tekintettel a munkanélküliek számának várható növekedésére is. Palotás János (MDF) több javaslatot is tett a törvény- tervezettel kapcsolatban. Kifogásolta, hogy Magyarországon olyan az adórendszer, amely a világon egyedül csak a túlbürokratizált Olaszországban működik. A vállalkozóknak öt évre visz- szamenőleg meg kell őrizniük a bizonylatokat, mert az adóhatóság bármikor kérheti. Így csupán Olaszországból tudnak vásárolni megfelélő pénztárgépeket, s más számviteli berendezéseket. Az adótörvények sorában ezután a magánszemélyek jövedelemadójával foglalkozott a plénum. A vitában hozzászólók — saját módosító indítványuk mellett érvelve — főként a lakosság túlnyomó többségét érdeklő és érintő adótáblázat megváltoztatására, nevezetesen az adóterhek csökkentésére tettek javaslatot. Török Gábor (MDF) például úgy vélte, hogy a megállapított minimumbért, az 5800 forintot nem szabad megadóztatni, így az adózó jövedelmek alsó határát 77 ezer forintban kellene megállapítani. Ez mindössze 8,6 milliárd forintos adóbevételcsökkenést eredményezne. Az interpellációk és a kérdések tárgyalásához csak harmadszori nekirugaszkodásra sikerült hozzákezdeni, mert akkorra vált határozat- képessé a testület... Az interpellációk és a kérdések után a képviselők a személyi jövedelemadó-törvénytervezet részletes vitájával folytatták a munkát. Számos javaslat hangzott . el; legtöbben azzal foglalkoztak, miként lehetne a legszegényebb, illetve a középrétegek adóterheit csökkenteni. ZÄRT ÜLÉSSEL FOLYTATTÁK A személyi jövedelemadó törvénytervezetéről folytatott vita lezárását követően az elnöklő Dörnbach Alajos bejelentette, hogy az Országgyűlés zárt ülése folytatja munkáját. Az azonban nem derült ki, hogy mi szerepel a napirenden. Az alelnök any- nyit közölt, a téma jellege kívánja meg a nyilvánosság kizárását, nehogy államtitkok kerüljenek napvilágra. A plenáris ülés a késő esti órákban folytatódott, ugyanis hétfőn úgy határoztak a képviselők, hogy kedden mindenképpen befejezik a jövő évi költségvetési tervezet általános vitáját. Lapzártakor még tartott az ülés. A zárt ülésről addig nem tájékoztatták a sajtót. Csomagolják a németországi Qulle részére gyártott zoknikat az Angebot Rt. méhkeréki telepén (képünkön). A gyulai székhelyű férfi-, női és gyermekzoknikat készítő részvény- társaság termékeinek negyven-ötven százaléka kerül tőkés exportra Totó: Kovács Erzsébet Lemondott az Előre Spartacus elnöke, elnöksége — Munkanélküli sportolók? (Bővebben a 8. oldalon olvashatnak) leli boltok, üres pénztárcák Csak Palotás vállalta... A gazdaságpolitika leginkább a nyugdíjasokat sújtja Mit mutat a (szorongó) közvélemény kutatása? — A nyugdíjak minimális összegét 1991-ben 8750 Ft-na kellene emelni ahhoz, hogy az idősebb korosztály a beígért áremelések után is meg tudjon élni — mondta Michaletzky Vilmos, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke kedden tartott sajtótájékoztatón Budapesten. Számításaik szerint a lét- fenntartás legkisebb összege az emelkedő élelmiszerárak, a lakbérek, a rezsi-, valamint az egyéb kiadások — karbantartási munkák, ruházkodás — költségeinek nő. vekedése miatt meghaladja majd a 7600 Ft-ot. Ez a teher elsősorban a 70 év feletti, munkát vállalni már nem tudó, kisnyugdíjas réteget sújtja. A kormány felelőssége, hogy ezekről az emberekről gondoskodjon. A jövő évre tervezett áremelések egy része, így az élelmiszerárak és a lakásfenntartás költségeinek emelése a párt gazdasági szakemberei szerint elkerülhető lenne, ha az 1991-es költségvetésbe beiktatott tartalékokat mozgósítanák. A jelenlegi gazdaságpolitika kritikájaként hangzott el az is, hogy igazságtalannak és erkölcstelennek tartják a nyugdíjak (Folytatás a 3. oldalon) Sajtétájékoztató altkapitányságon • A ROMÄNIÄBÖL érkezett BETÖRÖK NÉGYSZER JÁRTÁK A SKÁLASAROKBAN, ÉS MAJDNEM EGYMILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ ÁRUT LOPTAK. • SZÁZEZER FORINTOT, NÉGYSZÁZEZER FORINT ÉRTÉKŰ VALUTÁT ÉS SOKSZOR EKKORA ÉRTÉKŰ LETÉTI JEGYET LOPTAK EL AZ IBUSZ MEGYEI KÖZPONTJÁBÓL. • MÉG NYOMOZNAK A CSORVÄSI OTP-RAB- LÓK UTÁN. — Félnek a népek, elhiheti! Ha már a rendőrség szomszédságában sorra- rendre betörnek Békéscsabán. Hogyan lehet biztonságban az, aki Jamina végén lakik? A hölgy, aki így kifakadt, a Tanácsköztársaság útja azon részén lakik, amely ugyancsak közeli a „Skálasarok” áruházhoz. Nem csoda, hogy félelem él benne. Közismert ugyanis, hogy szeptember óta úgy járnak ide a betörők, mintha albérletben laknának itt, — Mondja, asszonyom, az IBUSZ-betörésről miért nem írt a Népújság egy sort sem? — faggattak bennünket telefonon. Választ ott, akkor nem adhattam. Talán most pótolhatjuk a lemaradást. Tegnap délután hívta tájékoztatóra a sajtó képvise(Folytatás a 3. oldalon) Nem akármilyen évet zárunk az idén. Számtalanszor elhangzott, leírták a sajtóban és egyebütt, hogy 1990 a rendszerváltás esztendeje volt. Sokféle vélekedést ismerhettünk meg az ez évi történésekről, azonban a vélemények mindig esetlegesek. Mit gondolnak valójában az emberek arról, ami velük történt? Ezért is kérdezzük Tamás Pált, a Közvéleménykutató Intézet igazgatóhelyettesét: hogyan változott ebben az esztendőben a hazai közvélemény a különböző események megítélésében? Elsősorban nyilvánvalóan a nagy politikai-társadalmi folyamatok értékeléséről van szó, de természetesen a gazdasági helyzettel kapcsolatos vélemények is igen fontosak. — Mivel magyarázható ez a változás? — Az egyén egyelőre nem látja, hogy mitől van bajban az ország. Azt tudja, hogy gond van, de még nem látja a baj jeleit. Nem tapasztalja például, hogy itt iszonyatos áruhiány lenne. Sőt, azt látja, hogy itt sokkal jobb az ellátás, mint bárhol körülöttünk, a volt szocialista országokban. És ha azt látja, hogy itt van hús bőven, csak neki nem telik rá, akkor azt a következtetést vonja le, hogy ő van bajban, nem az ország. Ebből egy nagyon érdekes társadalom-lélektani következtetés adódik a közvélemény számára. Ha gyakorlatilag van minden a boltokban, nekem pedig abból meglehetősen kevés jut — így az átlagállampolgár —, akkor itt nagyon ügyetlen kormányzás folyik. Vagyis a saját gazdasági helyzetével kapcsolatos elégedetlenség a kormányon, a Parlamenten, a vezető politikai tényezőkön csattan. Ami azután abban mutatkozik meg, hogy például a választópolgár alkalomadtán nem megy el szavazni. Ezt egyébként nagyon jól mutatták azok a vizsgálataink, amelyek szerint tavasz- szal még milliós nagyságrendben támogatták a pártokat az állampolgárok, őszszel meg csak százezres nagyságrendben. De van ennek egy kézzelfoghatóbb mutatója is. Vizsgálataink szerint jelentősen visszaesett a tévé parlamenti közvetítéseinek nézettsége. Ez nem csupán azzal függ össze, hogy a dolog elveszítette „újdonságvarázsát”, hanem inkább azzal, hogy az embereknek elegük van a parlamenti politizálásból. — Érdeklődnek-e az Önök eredményei iránt a nyugati beruházók? A tőke ugyanis mielőtt egy ismeretlen terepre lépne, tájékozódik, hogy mit talál ott. — A nyugati tőkést nem az érdekli, hogy miből tudna itt két darabbal többet eladni, hiszen az egész magyar piac nem nagy. Neki az a fontos, ha itt akarja működtetni a tőkéjét, miféle emberekkel dolgoztathat itt. — Az egyre romló gazdasági helyzet mennyiben járult hozzá az új politikai vezetés tekintélyének csökkenéséhez? — Érdekes tapasztalat, hogy a két dolog között egyelőre nincs közvetlen kapcsolat. Az új politikai vezetés népszerűségének csökkenését a mi ismereteink szerint inkább az okozta, hogy annak működése nem különbözik igazán jelentős mértékben a korábbitól... Hovanyecz László Orosházán a város több pontján láthatjuk az ilyen „átlátszó” buszvárakozókat, melyek sok szempontból praktikusabbak és ízlésesebbek a megszokott korábbiaknál Fotó: Gál Edit
