Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-29 / 280. szám

o

1990. november 29., csütörtök

X

Aki szegény, az szegény is marad ?

Meg akarom hallgatni Tamás Gáspár Miklós interpellációját a kormányfőhöz: válaszolna arra, miféle kormányátalakítást tervez, hiszen mondta, hogy tervez. Már tizenegy óra van, és írnom is kellene, ezt a glosszát éppen. Ha pedig szól a rádió, és rámzúdul a parlamenti szócsata, itt, ezekben a percekben arról: miért hagyta ki az egyik képviselő felszólalásából a régebben annyit hangoztatott „erkölcs” szót; nos, ha ezt hallgatom, akkor nem tudok írni. Miközben tudom, hogy a parlamenti szócsaták és a képviselők egymást leszólása nem is mindig arról szól, amiről szól; miközben tudom, hogy Mari néni a sarki (nép) büfében két forint híján nem tudja megvenni negyedkiló kenyerét; miközben azt is tudom, hogy a pénzügyi kormányzat a januári „árlöikés” során a gyógyszerárak emelését is „valószínűsítette”, habár azt már másnap a népjóléti kereken cáfolta; miközben azt is tudom, hogy Zsíros néni, az egyedül élő békéscsabai lakos, 4500 forint nyugdíjából 2500 rezsit kifizetve a maradék kétezerből akar, szeretne, reménykedik megélni a következő harminc napig; nos, miközben még so'ktucatnyi példát tudok és tudnak önök is, tisztelt olvasóim, akkor megértik, hogy inkább az írást választom, és ezúttal azt szeretném megfogalmazni, amit arról gondolok, hogy: szegénység. Szó sincs arról, hogy az egykor ezerszeresen „tabu” téma mostanság azért lett központivá, mert egykor ezerszeresen tabu volt. Igen, így, nyíltan, idézőjel nélkül. Az élet emelte ki a nagy egészből, és juttatott (juttat) a szegénységnek egyre nagyobb szeletet a tortából, ami se nem csokoládé, se nem torta. Az élet pedig ettől lesz (lett) szomorú, a negyed kiló kenyérből két szelet levágását kérő idős nénike számára a félelem és rettegés attól, hogy holnapra odajut-e már, hogy csak azt a két szeletet kérje az eladótól, és nem a negyed kilót?

Mondják, a sóhajok és a szenvedések nem hallatszanak az égig, azért is nem orvosolja azokat a mennybéli úgy, ahogy kellene. Azt is mondják, vigasztalásul netán, hogy „segíts magadon, az Isten is megsegít”, de a recept sehol, hogy miként segítsen magán az, aki a legszegényebb, aki csak szegény, aki csak most szegényedik, akiknek a nevében pedig annyi minden elhangzott már (és itt, most nem a Kánaánról van szó!); azt is mondják, hogy az a „háló”, amit szégyenlősen „szociálisnak” (társadalminak) nevezünk szóhasználatunkban, se nem háló se nem szociális, és igazán sosem is volt.

A nagy baj az, tisztelt olvasóim, hogy Mari néni és Gyuri bácsi, azok a Mari nénik és Gyuri bácsik, akiknek már-már semmijük sincsen, ezt a (merjem hinni)

szépen felépítgetett okfejtést nem tudják „kirántani” ebédre vasárnap, és nemcsak azért, mert nincs étolajuk vagy zsírjuk hozzá. Hanem egyszerűen azért, mert a szavak megfoghatatlanok, a szavak elszállnak, a szavak által hordozott gondolat nem süthető meg ebédre, de még vacsorára sem, a szavak nem válthatók át forintra, kenyérpénzre, reménypénzre, így aztán nem is lehet vásárolni velük. De hát képesek-e a szavak (beszédek, ígéretek, óhajok, célok) tárgyiasulni? Át tudnának-e változni valójában kenyérre, tüzelőre, ruhára, szellemi táplálékra, hogy a Mari nénik és Gyuri bácsik ne épüljenek le a biológiai törvényszerűségek ilyetén siettetésével is; át tudnak-e alakulni valamivé, ami elhiteti azzal is, aki a legszegényebb, hogy nincs egyedül ebben a hazában, hogy sokan akarják segíteni, hogy vele együtt képzelik el a jövőt? És nem csak szavakban.

Azt hiszem (sőt tudom!), az a legnagyobb bajunk itt, ebben az országban (mintha mindig is az lett volna!), hogy nem tudunk egyfelé húzni. Persze, jófelé. És ha ezt mondom, szó sincs arról, hogy megint az egy sín, aztán gyerünk! De valamiféle meghatározható két partvonal között és Isten őrizz, hogy sajtóhibaként, „párt”-vonal kerekedjen e szövegben; nos, hogy valamiféle jól meghatározott és elfogadott két „vonal" között igyekezzünk arrafelé, ahová igyekszünk, amit nevezhetünk akárhogyan, csak akkor lesz jó, ha az, aki a legszegényebb is, hívéül szegődik, és önmaga is akarja, hogy ne legyen a legszegényebb. Hogy aki csak szegény, tegyen is azért, hogy ne legyen szegény. Hogy aki még nem szegény, akarja önmagát megállítani a lejtőn, melyen ugyebár felfelé Í6 lehet(ne) kapaszkodni, nem csak lefelé csúszni. Hogy aki egy kicsit gazdag, vagy még gazdagabb, legyen szeme és e6ze a szegénységért tenni, és nem csak szónokolni; hogy aki nagyon gazdag (lett hirtelen), legyen úr a gondolataiban, és legyen úr a eegítőkészségben is, ha már a jó szerencse és más egyebek megemelték azon a bizonyos tagozódási létrán.

Mondják és mondták, ilkszek és ipszilo- nok, régen és most is, hogy nemsokára bejelez a 24. óra, és aztán mi lesz? Mondják ezt úgy is, hogy a huszonnegyedik után már nem lesz mód a cselekvésre, hogy ami utána jön, olyan lesz, mint egy vulkánkitörés: megállíthatatlan. Bizony, azokból csak Pompejiek és Herculaneu- mok lesznek.

Vagy sok a kuka még Magyarországon? Azokra gondolok, amelyekbe egykoron a fél kenyereket dobáltuk, ön is, tisztelt olvasóm, bocsánatáért esedezve.

Sass Ervin

Ma nyílik: kiállítás régi csabai szőttesekből

Millió könny hullt a térítőkre

. á i i 4 é All i * * ♦ i t I M # i & $

í # I M * *4 j j » j 4 4 i I M | M ( *.***• - *, **•••• -* *

Egy régi csabai feliratos szőttes Czeglédi Magda gyűjteményéből Fotó: Gál Edit

„Örök virágok vagytok Ti, én húgaim, / kik erjesztitek rozslisztből a kovászt, / sodorjátok lenből a fonalat, / s nagy, fehér abroszok szélére / virágot, csudát, madarat hímeztek.” Sin,ka István Megzendül az erdő című, „Húgaimnak, a tiszta szemű asszonyoknak” ajánlott verséből választotta az idézetet a békéscsabai Czeglédi Magda. Meghívója a békéscsabai szlovák nemzetiségi klub- házba invitál, ahol ma, 17 órakor nyílik régi csabai szőttesgyűjteményéből kiállítás.

— Már gyerekként is gyűjtöttünk, mind az öten — meséli Czeglédi Magda —, akkoriban • színészképeket Felnőttként is megmaradt bennünk a kedv. Az egyik húgom például üvegtárgyakat gyűjt, a másik a keleti filozófia híve, őt a távol-keleti dolgok érdeklik. Én, mivel Csabán élek, megragadtak a gyönyörű szlovák kézimunkák. Húsz éve vettem az első darabot. A piacról, a bizományikból és ismerőseimtől származnak. Ezekről az öreg nénikről talán elmondhatom, a barátaim voltak ... Sajnos, már meghaltak, de egykor mindegyikük adott egy-egy szőttest. Ma már nehéz lenne az enyémhez hasonló gyűjteményt létrehozni.

— Szavaiból érződik, szereti a kézimunkákat.

— Ha ránézek egynémely darabra, eszembe jut az, aki adta. 80-100 éves szőtteseim, varrottasaim között vannak olyanok, amiket még az édesanyák, a nagymamák készítettek. Nagyon szeretem például a kétsopronyi abroszomat: legjobb barátnőm édesanyja szőtte. A csabai Knyihár Mariska nénit, akitől a legtöbb darabot vettem, s tőle kaptam a tulipános ládát is, sokszor kérdezgettem, mi hogyan készült. Elmondta, ők termesztették

a lent, a kendert, áztatták, tilolták, fehérítették és megszórták. Millió könny hullt a térítőkre. Egész nap a mezőn dolgoztak, de este édesanyjuk négy-öt lámpást gyújtott és kényszerítette lányait, hogy egész éjszaka csinálják a stafírungot. Férjhez különben nem mehettek. Szegények voltak, beleszőtték azokba kevés örömüket és sok bánatukat

— Mekkora gyűjteménye van ma?

— Mintegy 90 szőttes és 30 varrottas. A nemzetiségi klubházban a harmadát mutatják be. A kiállítást azokért vállaltam, akik az abroszokat, törölközőket, szőnyegeket készítették. Lássa más is! Gyönyörű az „egyszerű” földművelő asszonyok, lányok munkája. És hogy lenéztek akkoriban őket! Nem tudom, ezután vajon megbecsülik a földön dolgozó embert?

Sz. M.

Csillagos ég ’90. december

Közeleg a Karácsony, így többekben megfogalmazódik a kérdés: mi lehetett Jézus születésekor a betlehemi csillag? Csillagászati számítások segítségével egy ritka jelenséget találtak a Biblia által jelzett idő közelében. Krisztus előtt 7-ben a Halak csillagképben két bolygó, a Jupiter és a Szaturnusz háromszor is nagyon megközelítette egymást. Először júniusban, maid szeptemberben, végül decemberben. Az antik csilla «hitben a Jupiter mint királycsillag, a Szaturnusz mint a zsidók bolygója, a Halak pedig mint a Messiás csillagképeként ismeretes. A korabeli csillagászpapok ezt a ritka égi látványosságot előre jelezték, és már várták a Messiás eljövetelét. így indulhattak útnak a napkeleti bölcsek is. Mivel több ókori vallásban a leghosszabb éjszakán született a Napisten, és ezt meg is ünnepelték, a keresztény egyház a régi római naptár szerinti téli napfordulóra tette a Jézus születésének ünnepét.

Békéscsabán ezen a napon alig 8 óra 33 percig tart a nappal. December 2-án éjjel teleholdat láthatunk, 9-én hajnalban már utolsó negyed fázisba kerül — éppen C formájúnak látszik. Egy hét múlva, 17-én pedig újhold fázisa lesz, de néhány nap múlva már ismét látszik az esti égen a Hold vékonyka sarlója. 25-én este a Hold első negyedben látszik -— azaz D formája lesz, 31-én éjjel ismét teleholdat láthatunk.

Minden éjszaka megtalálható a vöröses Mars. A Hold 1-ién 2 fokkal alatta halad el. 14—25-e között 2 fokkal a Fiastyúk alatt figyelhető meg, 6-án éjjel a Jupiter, a bolygók óriása látszik 6 fokkal a Hold felett. Távcsőben 40-szeres nagyítással tűnik akkorának, mint a Hold. 18- án az esti szürkületben a Merkúr és a Vénusz bolygó

4-4 fokkal a Hold felett látható. Másnap, 19-én este a gyűrűs Szaturnusz bolygó található 1 fokkal a Hold felett.

December 14-e körül néhány napig több meteorfelvillanást — hullócsillag-jelenséget — láthatunk. Ez a Geminida meteorraj, és több fényes fénycsíkot eredményez. A meteorraj parányi tagjai Földünk pályáját keresztezik. A nagy sebesség- különbség miatt a légkörben- felizzanak, és fényjelenség mellett teljesen elégnek.

A Bika csillagkép 23*óra- kor delel 60 fok magasan. Legfényesebb csillaga az óriás Aldebaran, narancssárga színűnek látszik. Tőle 15 fokra találjuk a Fiastyúkot, amely egy fiatal csillagcsoport. Szabad szemmel 7 csillagát láthatjuk, távcsövön keresztül viszont csillagok százait figyelhetjük meg. Alakja miatt sokan összetévesztik a Kis Göncöllel. 1- ién, a kora esti órákban a Hold elfedi a Fiastyúk halványabb csillagait. Ugyancsak ezen a napon, 21 órakor delel 60 fok magasan a Kos. Zajácz György

Csabai magángyűjteményből

Ex librisek a főiskolán

■ hittan oktatásáról

Az idei tanév első félévében a kisebb településeken a vártnak megfelelően alakult a hittanra jelentkezők száma, a nagyobb lélekszámú helységekben azonban — főként a nagyvárosokban —• kevesebb gyermek jár hittanra annál, mint amenny i re eredetileg számítottak. Sza- lay László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese az MTI munkatársának adott nyilatkozatában ehhez

nyomban hozzátette: arról nincsenek adatok, hogy hány gyermek vesz részt az iskolai hittanórákoni Az állami szervek ugyanis csak a hittanra járó tanulócsoportok számát tartják nyilván, azt is csupán a hitoktatói óra- díjak kifizetése miatt. A legtöbb csoportja a Katolikus Egyháznak van, számuk meghaladja a 17 ezret. Ezt követi g Magyar Református Egyház mintegy 5 ezer, a Magyar Evangélikus Egyház csdknem 1600 tanüLócso- porttaL A többi Magyarországon működő egyház által indított csoportok száma ezeknél jóval kevesebb. Az Izraelita Felekezet például 37, a magyar román ortodox egyház pedig 13 csoportot indított.

Az iskolák túlnyomó többsége igyekszik megtalálni a módot, hogy az órarend szerves részeként iktassa be a hittanórát

A békéscsabai Balogh Fe- rentz közel húsz éve gyűjti az ex libriseket a könyvekbe ragasztható kisgrafiká- kat. Ma már mintegy hatezer darabból álló gyűjteménye van. A gazdag anyagból százhetvenöt ex librist állítottak ki Békéscsabán, a tanítóképző főiskolán.

— Grafikák gyűjtésével kezdtem — mondta kérdésünkre Balogh Ferentz —, az élő magyar művészek munkáiból mintegy négyszázat őrzök otthonomban. Mindig is vonzódtam a művészetekhez, de nem vagyok olyán gazdag, hogy például festmények vásárlására gondolhattam volna. Az ex librisek gyűjtéséhez grafikus barátaim ösztönzésére fogtam. Kis helyen elférnek, és nem kerül sokba ez a szenvedély, A műfaj tulajdonképpen a könyvek iránti szeretetből jött létre, és terjedt el a XIX—XX. században; azért, hogy a könyvtulajdonos ne kézzel vésse be a nevét.

— A tárlaton bemutatott kisgrafikákat technikák, műfajok, témák szerint csoportosították. Említene néhány érdekességet közülük?

— Előrebocsátom, még számtalan témát felvonultathattunk volna — rovarokat. állatokat, szerelmespárokat, űrkutatást ábrázoló ex libriseket —, de a kiállítóhely nagysága ennyire nyújtott módot. Érdekességként említhetem a légi magyar kisgrafikákat, többek között a Békés megyei vo- natkozásúakat. A nemesség, a gazdag polgárság ugyanis már adott a saját könyvjegy elkészíttetésére. Láthatók például a gyulai Mogyorós- sy János, a Weindkheimek, a Bolzák ex librisei. Továbbá figyelemreméltóak az alkalmi lapok, amelyek nem könyvekbe készültek. Küldték egymásnak az emberek ünnepekre — házasságkötésre. karácsonyra — szóló lenyomatokat is. A tárlat egyébként külön részt szentel az úgynevezett érdekességeknek. Van itt egy kis- grafika, amit a művész hároméves kisfia készített, „aláírása” mutatóujjának lenyomata. Szép egy másik ex libris; a szabadságharc bukása után, a felvidéki nemeslány Lengyelországba ment férjhez, öt úgy «ábrázolják, hogy kinéz az ablakon, s szeme előtt, a horizont alján, megjelenik a magyar föld...

— Ex libris-kiállitist nemigen láthattunk még a megyében.

— Csak egyre emlékszem, épp a Népújság szerkesztőségében rendezték úgy húsz éve. Páka György és Mesfcó

Andruskó Károly (Zent*) metszetéről készült nyomot Az ex libris gyakran nemcsak a tulajdonos nevét, hanem érdeklődési körét ia elárulja

Anna munkáiból. A főiskolán dr. Papp Jánosnak, a

magyar tanszék vezetőjének meghívására mutathatom be gyűjteményemet. A célunk az, hogy a felnövekvő pedar gógusnemzedék, de az érdeklődők Is magukkal vihessék a könyv, a grafika szeretetét. Ajánlom mindenkinek azt az igényességeit hogy grafikussal készíttessen magának ex librist. S, ha valaki gyűjtő szeretne lenni, örömmel látom Ku- lich-lakótelepi otthonomban. Szívesen adok tanácsot, hisz az országban baráti kör létezik és klubok műkőinek.

A magángyűjteményből összeállított tárlat december 20-ig tekinthető meg.

Szőke Margit