Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-29 / 280. szám
1990. november 29., csütörtök Tárgyalópartner kerestetik! Urc nélküli munkaadók ahogy egy nemzetközi szakszervezeti képviselő látja Az V. országos munkavédelmi vándorgyűlés vendégeként érkezett Brüsszelből Békés megyébe Victor E. Thorpe közgazdász, a Vegyi- és Energiaipari Dolgozók Nemzetközi Szakszervezetének főtitkárhelyettese. A meglehetősen zsúfolt, kétnapos programja ellenére sikerült néhány perces beszélgetést készítenünk vele. Elsősorban arról érdeklődtünk, miként látja az átalakulóban levő magyar gazdaságot, s mint a nemzetközi szakszervezetek képviselője, hogyan Ítéli meg a hazai munkás-érdekképviseleti szervezetek jelenét és jövőjét. Megváitoztatják-e a Szovjetunió nevét? Az új szövetségi szerződés tervezetét október végén vitatják meg. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának néhány küldötte az ország hivatalos nevének megváltoztatását javasolta. Alapvető érvük, hogy a köztársaságokat nem lehet szocialistáknak nevezni, hiszen nem azok. Az eddigi javaslatok közül három érdemel figyelmet: Független Szocialista Államok ' Szövetsége, Szovjet Független Köztársaságok Szövetsége és Köztársaságok Eurázsiái Szövetsége. A névváltoztatás mögött könnyű észrevenni azt a komoly okot, hogy az egységes föderatív államot konföderációvá, vagy szuverén államok valamilyen közösségévé változtassák. A Legfelsőbb Tanács ülésein uralkodó hangulatból azonban arra következtethetünk, hogy a parlament tagjainak többsége nem kívánja megváltoztatni az ország föderatív berendezését és hivatalos nevét sem. — Az elnevezés véleményem szerint nem elvi kérdés — mondotta Nyikolaj Petrosenko. — Ugyanakkor érthetőek az elnevezés megváltoztatása mellett kardoskodó küldöttek Is, hiszen számos köztársaságban megerősödtek az új nemzeti erők, melyek hatalmi törekvéseik érdekében —< mint az annak idején, a francia forradalomban is látható volt — minden eszközt fel kívánnak használni. A Szovjetunió nevét véleményem szerint nem kell megváltoztatni. — Kedves Thorpe úr, elmondaná néhány mondatban, hogy valójában az On által vezetett nemzetközi szakszervezeti egyesülés milyen szerepet 'tóit be az egyes országok munkavállalói érdekképviseletében? —, Nemzetközi szervezetünk egy olyan világszervezet, amely az egyes országok vegyipari, olajipari, papíripari, valamint az ehhez kapcsolódó iparágak dolgozóinak szakszervezetét egyesíti. Ma már Magyarország is tagjaink sorába tartozik, s ez az Önök számára mindenképpen lehetőség arra, hogy a munkavállalói érdekek képviseletét egy piac- gazdaságban könnyebben és eredményesebben megvalósíthassák Hiszen óriási tapasztalatok állnak mögöttünk, s nekünk, az a feladatunk, hogy segítsük valamennyi országbeli tagszervezetünk munkáját. — Magyarország a legtöbb nyugat-európai, de mondhatnám úgy is, fejlett ország politikusai, közgazdászai számára egy olyan csoda, ahol a rendszerváltás gyorsasága mérföldekben mérhető. Am kevesen látják, hogy a változások, különösképpen egy piacosodó szocialista gazdaságban óriási feszültségeket Indukálnak az emberekben. Bizonytalan a munkahely, a munkanélküliség kezelése gyermekcipőben jár. Emiatt a dolgozók bátortalanok, a az egyes munkahelyi szakszervezetek sem működnek igazán hatékonyan, hiszen a mindennapi megélhetést jelentő munkahely elvesztésének réme ott lebeg mindenkinek a feje felett... — Magyarország valóban egv — nem tudok erre jobb kifejezést mondani — nagyon nagy izgalomban levő terület. Ma már mi is tisztában vagyunk azzal, hogy a szocialista országokban a rendszerváltás óriási ellentmondásokkal jár, s ha nem kellő körültekintéssel történik a gazdasági szerkezet- váltás. annak elsősorban a munkavállalók lehetnek a vesztesei. — A bizonytalanság, a megfoghatatlan jövőkép miatt egyre több ember veszíti el bizalmát, s fogalmazza meg kételyeit a tekintetben, hogy egyáltalán sikeres és törésmentes lehet-e Magyarországon a rendszerváltás. — Én úgy látom, hogy Magyarország lehetőségei ki» mondottan jók ahhoz, hogy a célt sikeresen megvalósítsa. A nagy lehetőségek egyébként mindig nagy problémákat hoznak magukkal. S az is nyilvánvaló, hogy a társadalom egyik felében a változás megértéssel párosul, a másik felében viszont ellenkezést vált ki. — Nálunk a legfőbb gond, hogy a különböző szakszervezetek, illetve munkaadói érdek- képviseletek egyfajta tudathasadásos állapotba kerültek. Hiszen a privatizáció előestéjén tartunk, amely azt a sajátos helyzetet hozta létre, ahol az állam, mint tulajdonos már nem, a vélhető új tulajdonosok még nem jelentek meg. Ugyanakkor egyre többen kételkednek abban, hogy a különböző munkahelyeken belül eredményes lehet-e a munkavállalói érdekképviselet abban az esetben, ha többfajta szervezet van jelen. — A megosztottság teljesen érthető. Számos európai országban, így például_Fran- ciaországban 4-5 nagy szak- szervezeti központ létezik. És én úgy gondolom, hogy ez Magyarországnak is előnye, vagy egy adott kisközösségnek, hiszen a legkülönbözőbb szabad vélemények szinteti- zálódhatnak, s közvetíthetik a dolgozók érdekeit. Azt azonban mindenképpen célszerű elkerülniük, hogy az egyes politikai pártok és az érdekképviseleti szervek között kötődés jöjjön létre. Tudniillik számos negatív nemzetközi tapasztalatunk van arról, amikor a szak- szervezeti érdekképviselet eltolódott a politika felé. Elsődleges szempont legyen mindig a szakszervezetek számára egyfajta távolságtartás a politikától. Victor E. Thorpe: „Magyar- ország egy nagyon nagy izgalomban levő terület” Fotó: Kovács Erzsébet — Mondana-e — természetesen, ha lehet egyáltalán — olyan receptet, amely gyógyír lehet az átmeneti időkben, mind a munkavállalói, mind a magyar társadalom számára addig, amíg a privatizáció be nem fejeződik Magyarországon? — A helyzet valóban rendkívül speciális a kelet-európai országokban, hiszen nincs kézzelfogható tulajdonos. De érdekes jelenség, hogy például Magyarországon most a szakszervezetek elsősorban arra törekszenek, hogy megkeressék a valódi munkaadókat, lett légyen az az állam, vagy bárki más. Azért, hogy egyáltalán legyen tárgyaló partnerük. Egyébként úgy gondolom, Magyarországon a szakszervezeti mozgalomnak igenis vannak hagyományai, amelyekre támaszkodni lehet és kell is, annak ellenére, hogy ez ma nem népszerű dolog. Mert ugyanis a szakma legjobbjai, a kellő gyakorlattal és nemzetközi kitekintéssel bíró szakemberek egy része az egypárti állam idején csak egyetlen szakszervezetben tudott dolgozni. Másik dolog, ami Önök számára hathatósabb változásokat hozhat a dolgozói érdekvédelemben, az a külföldi tőke megjelenése. Hiszen egy nyugat-európai, vagy a világ bármely más országából Magyaror- ságra befektető tulajdonos tökéletesen tisztában van azzal, hogy mekkora súlya van a dolgozóknak, s melyek azok az alapvető nemzetközi követelmények, amelyeknek mindenképpen eleget kell tennie a kollektívákkal szemben. S amíg ez az átmenet tart, addig a kormánnyal is együtt kell működni. — A Békés megyében eltöltött két nap alatt milyen kép alakult ki önben Magyarország délkeleti részéről, arról a térségről, amely köztudomású, hogy az ország egyik legelmaradottabb szeglete? — Magáról a területről kevés tapasztalatom van, hiszen a zsúfolt program miatt igazán körültekinteni nem volt időm. Viszont a konferencián részt vevő emberekkel beszélgetve azt tapasztaltam: nagyon sok fontos, tehetséges, hozzáértő szakembere van ennek a kis országnak. Belőlük egyszerűen sugárzik a szakma szere- tete, * s a 10-20 éves tapasztalataikat felhasználva, igenis képesek arra, hogy egy európai mértékű követelményrendszernek is megfeleljenek. Az éltetni és az alkotni vágyás szelleme árasztotta el a gyulai konferenciát, s úgy gondolom, hogy a változtatás szándéka, a ten- niakarás. minden akadályt legyőzhet. Visszatérve a kérdés második felére, már ami a térség elmaradottságát illeti, arról a következő a véleményem: a határ közelsége egyfajta geopolitikai adottság, amelyet ez a megye, éppen a lehetséges fejlődésével jól kihasználhat, s akár példaértékű is lehet. Rákóczi Gabriella A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ értesíti tagjait, hogy 1990. december 9-én 8—11 óráig tagi vásárt rendez o szövetkezeti tagok részére 1000 Ft vásárlásig 50 százalék kedvezmény! (Az engedmény mértéke maximálisan ötszáz forint) VÁSÁROK HELYE: Gyulán: 1. sz. ABC áruház, Budapest krt. 2. sz. ABC áruház, Nagyváradi út 2. 3. sz. ABC áruház, Gyulavári, Széchenyi u. 55. 4. sz. ABC áruház, Szabadság tér 3—4. Eleken: 40. sz. ABC áruház, Dózsa u. 2. Kétegyházán: 52. sz. ABC áruház, Dózsa u. 28. Dobozon: 61. sz. ABC áruház, Kossuth tér. Lökösházán: 70. sz. ABC áruház, Eleká út 19. Mezőgyániban: 84. sz. Élelmiszerbolt, Árpád u. 39. Geszten: 93. sz. Élelmiszerbolt, Kossuth u. 17. A TAGI VASAKON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELE A TAGSÁGI KÖNYV BEMUTATÁSA Kérjük tagjainkat, hogy tagsági könyveiket a vásárlás időpontjára rendezni szíveskedjenek! TAGKÖNYVEK PÓTLÁSA: Dobozon: 66. sz. Ruházati bolt, Kossuth tér 11. Gyulán: ÁFÉSZ központ ebédlőterme, Árpád u. 2. Lökösházán: 70. sz. ABC áruház, Eleki út 19. Eleken: ÁFÉSZ ügyvezetői iroda, Beloiannisz u. 3. Mezőgyánban: 84. sz. Élelmiszerbolt, Árpád u. 39. Kétegyházán: 56. sz. Ruházati bolt, Dózsa u. 26. Geszten: 93. sz. Élelmiszerbolt, Kossuth u. 17. GYULA ÉS VIDÉKE
