Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-28 / 279. szám
1990. november ZS., szerda Békéscsaba megyei jogú város — átalakul a kormány? — Magyarországon vállalkozni bűn Adótörvény-módosítás a jövő héten (Folytatás az 1. oldalról) hangsúlyozta: kemény belső viták árán is, de a megígért határidőre a Ház asztalára kerül az ország jövő évi költségvetése. Ami a feltett kérdéseket illeti, a kormányfő bejelentette: élni kíván a házszabály adta lehetőséggel, miszerint 30 napon belül írásban válaszolhat az interpellációra. Az interpellációk és kérdések után hozott határozatot az Országgyűlés egyes városok megyei jogú várossá nyilvánításáról. Az ország- gyűlési határozat értelmében december 1-jétől megyei jogú várossá válik Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg. A határozat ügyében még a délelőtti órákban megtartott vita során a javaslat előterjesztője, Horváth Balázs elmondta, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései nyomán 21 város „pályázott” a megyei jog elnyerésére. Horváth Balázs belügyminiszter nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy a megyei jogú várossá nyilvánítás semmiféle külön előnnyel nem jár az érintett városok számára: pusztán új jogállásukból adódóan, külön támogatást nem igényelhetnek. Az interpellációk és kérdések után újabb, a külföldiek befektetéséről szóló térvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásába fogott a plénum. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kap- - csolatok minisztere a változtatások között alapvetőnek minősítette az eddigi formális és bürokratikus engedélyezési rendszer eltörlését, a kormány diszkrecionális jogkörének megszüntetését, illetve az adókedvezmények módosítását. Kiemelte, hogy a kormány közvetlen támogatást kíván nyújtani a külföldi tőkével működő vállalkozások számára az infrastruktúra kiépítéséhez, a dolgozók átképzéséhez, az ön- kormányzatok, a vállalkozások tulajdonában levő ingatlanok megvásárlásához. A képviselők gondolataikat az adókedvezmények módosításából kiindulva fogalmazták meg. Majd mindegyikük szóvá tette: a magyar vállalkozókat hasonló elbánásban kellene részesíteni. Gyakorló vállalkozó volt, aki úgy vélekedett, hogy ma MaEgy nem felejtett elképzelés Fontosabbnál fontosabb gazdasági törvénytervezetek sorakoznak a képviselők asztalán. Vannak persze olyanok is, amelyeket a kormány igyekszik eldugni az ellenzéki képviselők elől. Legalábbis ez derűit ki az SZDSZ kora délutáni sajtótájékoztatójából, no meg az is, hogy a törvénytervezetekről a kormány és az ellenzék lassan már csak a sajtón keresztül vitatkozik. A témánál maradva, a sajtótájékoztató után dr. Fu- taki Gézával, az SZDSZ megyei képviselőjével egy, még tavasszal megfogalmazott elképzeléséről beszélgettünk. Arról nevezetesen: várható-e, hogy a készülő adótörvényekbe az elmaradott térségekre — így Békés megyére is — kedvezőbb adókulcsot építenek be? Mint megtudtuk, a jelenlegi elveknek megfelelően — melyek szerint mindenkinek azonos feltételeket kell teremteni az elinduláshoz — most ez nem várható, ám biztató, hogy az elképzelés nem merült o feledésbe. így várható, hogy alkalomadtán javaslatként szerepel a törvényalkotók asztalán. L e. gyarországon vállalkozni bűn. Mások szerint e törvény- javaslat elfogadásakor nem szabad megfeledkezni a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényről sem, amelynek módosítása ugyancsak most vár a törvényhozásra. Éppen a jogszabály-változásokkal összefüggésben hívták fel a figyelmet arra nagyon sok külföldi még vár a befektetéssel, s az adó- kedvezmények módosítása eltérítheti őket ebbéli szándékuktól. Több képviselő úgy ítélte meg, hogy e törvény önmagában nem elegendő. Feltétlenül szükség van a bürokrácia minimálisra csökkentésére, arra, hogy az apparátus ne támasszon érthetetlen és indokolatlan nehézségeket beidegződésből fakadóan, a döntéstől való félelem miatt, vagy saját fontosságát igazolandó. A törvényjavaslat általános vitáját az elnöklő Szűrös Mátyás felfüggesztette, majd a plénum meghallgatta Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztését az adótörvények — Áfa, Szja, vállalkozási nyereségadó — módosításáról. Az államtitkár expozéjában hangoztatta: a kormány középtávú adópolitikában gondolkodik, amely a gazdaság élénkítését, a jövedelem gyarapítását és az adóbevételek növekedését is szolgálja. Ezt egészítik ki a költségvetési kiadások visszaszorítására irányuló törekvések. Hangsúlyozta: elvi, szerkezeti változtatásokra 1992 után kerít sort a kormány, akkor, amikor a már többek által is idézett új számviteli rendszert életbe léptetik. A cél az, hogy a magánszféra térnyerésével párhuzamosan, a társasági adóztatás rendszerére térjen át az ország. Botos Katalin az egyes adónemeket érintő módosítások jelentőségét sorra véve, arra kérte a törvényhozást, hogy a most előterjesztett csomagot fogadják el, úgy, mint egy három évre tervezett adópolitika első fázisát. Palotás János (MDF) kétperces felszólalásában közölte: az Érdekegyeztető Tanács az adótörvényeket még nem vitatta meg. nem foglalt állást arról, hogy egyáltalán vitára bocsáthatóak-e a kormány elképzelései. A képviselő ezért „csúsztatásnak” nevezte az államtitkárnak azt az állítását, miszerint a módosító javaslatok ügyében az érdekképviseletek már állást foglaltak. Kis székfoglalók... Pelcsinszki Boleszlávot, a 4. sz. választókerület országgyűlési képviselőjét kerestük a parlamenti folyosók útvesztőjében, azonban mégsem vele, hanem feleségével és két gyermekével futottunk össze. — A férjemnek egy olasz küldöttséggel napközben váratlanul vissza kellett utaznia Szeghalomba — mondta Pelcsinszki Boleselávné. — Egyedül már jártam a Parlamentben, de a gyerekek először vannak itt. A negyedikes Balázs láthatóan elégedett, volt a tapasztaltakkal, bár a tévében látottaknál kisebbnek találta az épületet. Egy évvel fiatalabb húga, Beáta pedig csillogó szemekkel újságolta: — Láttuk apukám helyét a teremben, bele is ültünk a székébe. A szünetet követően egy órán át figyeltük, hogy mi történik odabent. A vitából ennyi is elég lehetett a két kis Pelcsinszki- nek. Az ott elhangzottakból ítélve, gyerekeknek és gyengébb idegzetűeknek nem javallt a huzamos bent tartózkodás ... k. ». j. Menekültügy: az örömtől a neheztelésig Alig egy éve még kiemelt figyelem és őszinte lelkesedés fogadta az Európa keleti feléből Nyugatra érkező menekülteket. A vasfüggöny leomlását kísérő öröm azonban lassan átadja helyét a neheztelésnek: a Nyugaton élők egyre többet emlegetik a keleti menekültáradat árnyoldalait, és a második világháború óta példátlan bevándorlás miatt egyesek már meghúzzák a vészharangot. Százezrek indulnak útnak a letelepedés reményében a kontinens nyugati országaiba, s az újonnan érkezőknek szállásra, élelemre van szükségük. A fogadó országok állampolgárai úgy érzik, hogy veszélybe kerül a szerintük mindenekelőtt őket megillető munkahelyek egy része. A menekültáradat első számú célországa Németország, földrajzi közelségének és a menekültek iránt hagyományosan liberális politikájának köszönhetően. A menekültközpontok itt túlzsúfoltak, sokszor laktanyák, kihasználatlan raktárak szolgálnak szükséglakhelyül. Egy ENSZ-statisztika szerint tavaly több mint 300 ezren folyamodtak menedékjogért (ez az adat 1983-ban 61 ezer volt), míg ez a szám az idén várhatóan meghaladja a 400 ezret is. Az elmúlt években ugyanakkor milliók vándorolták be illegálisan Nyugat-Európába. Az odaérkező németaikúaknak — számuk az elmúlt években szintén meghaladta a milliós határt — a német hatóságok automatikusan biztosították az állampolgárságot. Az újabb kivándorlási hullám a széteséstől fenyegetett Szovjetunióból indulhat ki. Az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának egyik illetékese, Jonas Widgren szerint szovjet részről 2 és 15 millió közöttire teszik a Nyugat- Európába majdan emigráló szovjetek számát. Jövőre ráadásul tovább romlanak a gazdasági mutatók Kelet-Európábán, ami egyet jelent a Nyugatra igyekvők számának valószínűsíthető növekedésével. Bár a nyugat-európai országok szigorítják bevándorlási törvényeiket és határozottabban lépnek fel az illegális bevándorlókkal szemben, a folyamat megállíthatatlannak tűnik. A kelet-európaiak mellett más országokból is érkeznek menekültek, elsősorban Libanonból, Szudánból, Tunéziából, Algériából, Bangladesből és Srí Lankából. A neheztelés olykor elégedetlenségbe csap át, és szaporodnak a bevándorlókkal szembeni erőszakos cselekedetek. Firenzében nemrég álarcos fiatalok baseball-ütőkkel támadtak meg az utcán afrikai árusokat. Németországban nem egyediek a bevándorlókkal szembeni akciók, különösen a bőrfejűek támadásai ismertek törökök, vietnamiak és mások ellen. Franciaországban a menekültprobléma tükröződik abban is, hogy meglepő népszerűségnek örvend Jean-Marie le Pen szélsőjobboldali Nemzeti Frontja. A Kelet- és Nyugat- Európa között évtizedeken át semleges hidat alkotó Ausztria már 2000 katonát küldött keleti határvidékére, hogy megakadályozza a Magyarországon át érkező románok illegális bejutását az országba. Más európai országok is felkészülnek újabb menekültáradatra. Az északi államok közül Finnország és Norvégia a szovjetek esetleges tömeges érkezése miatt aggódik, bár a kivándorlók többsége valószínűleg Közép- Európa felé veszi útját. A finn hatóságok nem hajlandók semmiféle részletet feltárni, „nagyon érzékenynek” minősítik a kérdést. Norvégia például nagy számú menekülttől tart Kola-félsziget irányából, ahol az élelmiszereket máris jegyre árusítják. Bonnban hivatalos források máris jelezték: Németországban a Szovjetunióból menekülőknek kevés esélyük van a befogadásra, miután a hidegháború lezárása elsodorta a szovjet állampolgárok számára (is) a menedékjog nyújtásának a jogosultságát. John Major az új brit kormányfő John Major lesz Nagy-Bri- tannia új miniszterelnöke, miután a konzervatív képviselők csütörtöki szavazásán a 372 lehetséges szavazat közül 185 szavazatot kapott. Ez ugyan nem a szükséges abszolút többség, de ellenfelei visszaléptek a további küzdelmektől, és támogatásukról biztosították a Thatcher-kor- mány pénzügyminiszterét. A konzervatív parlamenti képviselők kedd dél óta szavaztak a Parlamentben, hogy eldöntsék, ki legyen a múlt csütörtökön leköszönt Margaret Thatcher utódja. A konzervatíwezér-választás ■második fordulójában John Major a szükségesnél kettővel kevesebb voksot kapott, s egy ideig úgy tűnt, csütörtökön újabb fordulót kell rendezni a John Major és a 131 szavazatot kapott Michael Heseltine részvételével.- Azonban röviddel később kiderült, hogy Heselti- ne visszalépett a jelöltségtől, s rögtön utána Hurd is ugyanezt közölte. így a Konzervatív Párt hivatalosan is bejelenthette, hogy harmadik forduló nem lesz, s a jelenlegi pénzügy- minisztert II. Erzsébet királynő szerdán fogja felkérni az új kormány megalakítására. Üj-Zélandon tárgyal Jeszenszky Géza Hétfőn ázsiai és csendesóceáni kőrútjának első állomására, Üj-Zélandra érkezett dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetőjét fogadta Jim Bolger miniszterelnök. Jeszenszky Géza köszönetét fejezte ki azért a hatékony és gyors támogatásért, amelyet Űj- Zéland a 24-ek csoportjának keretében nyújtott Magyar- országnak. Az eszmecsere során a két politikus -a nemzetközi helyzet és a kétoldalú gazdasági együttműködés kérdéseit érintette. Jeszenszky Géza megbeszélést folytatott Don McKinFél sertés kapható 95 Ftkg-os áron. Igény szerint megrendelhető. Érdeklődni: Béke Tsz, KAMUT, Petőfi u. 4. Telefon: 41-111. non miniszterelnök-helyettessel is. A tárgyalópartnerek tájékoztatták egymást a két ország belpolitikai helyzetéről, véleményt cseréltek a nemzetközi élet eseményeiről és a két ország közötti gazdasági együttműködésről. Az új-zélandi fél kedvezően fogadta Jeszenszky Géza javaslatát a kettős adóztatás eltörléséről szóló megállapodás mielőbbi megkötésére. A magyar külügyminiszter személyében először látogat Űj-Zélandra kelet-európai politikus a térségben bekövetkezett változások óta. AKCIÓ! Igazi karácsonyi ajándék az autósoknak! SLIDER 2000 teflonkoncentrátam 25% árengedménnyel, amíg a készlet tart. Címünk: GENERÁL AUTÓSBOLT. BÉKÉSCSABA. Vozárik utca. Telefon: 24-788/20. Az OTP Békési Megyei Igazgatósága értékesítésre kínálja fel az alábbi üzlethelyiségeket: Orosháza, Thököly—Rákóczi u. 1. 2. sz. üzlet 3. sz. üzlet 4. sz. üzlet 5. sz. üzlet 6. sz. üzlet 8. sz. üzlet 9. sz. üzlet 10. sz. üzlet 11. sz. üzlet 12. sz. üzlet 31,41 m2 alapterületű 20.67 m2 alapterületű 22.29 m2 alapterületű 20.67 m2 alapterületű 22.29 m2 alapterületű 20.67 m2 alapterületű 22.29 m2 alapterületű 20.67 m2 alapterületű 22.29 m2 alapterületű 78,49 m2 alapterületű Vételár 2 365 000,— Ft 1 569 000,— Ft 1 694 000,— Ft 1 569 000,— Ft 1 694 000,— Ft 1 569 000,— Ft 1 694 000,— Ft 1 569 000,— Ft 1 694 000,— Ft 5 957 000,— Ft Az üzletek vételára az Áfá-t tartalmazza. Az üzletek várható átadási időpontja: 1991. április hó Bővebb felvilágosítással készséggel áll rendelkezésére az OTP-BANK orosházi fiókja.
