Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-16 / 269. szám

1990. november 16., péntek Mindenki szörnyethalt Nincs túlélője a szerda este Zürich közelében tör­tént repülőgép-katasztró­fának. Az Alitalia olasz­légitársaság Milánó—Zü­rich közti járatán repülő DC—9-es típusú gépen 40 utas és hatfőnyi személy­zet tartózkodott. A szerencsétlenül járt gép utasainak többsége svájci volt az Alitalia lé­gitársaság Rómában ki­adott utaslistája szerint. Közel tucatnyi olasz ál­dozata — 5-6 utas és a hattőnyl személyzet — van a katasztrófának. Az utaslistán több spanyol vagy esetleg latin-ameri­kai származásra utaló név is szerepel. Hasonlókép­pen ilyen alapod gyanít­ják, hogy a gépen két ja­pán utas is tartózkodott.' A névsor egyelőre még nem teljes. Az AFP francia hírügy­nökség úgy értesült, hogy a DC—9-es kényszerle­szállást kísérelt meg, ami­kor a katasztrófa bekö­vetkezett. Az olasz hatóságok szakértői bizottságot kül­denek a helyszínre, hogy a svájciakkal együtt kö­zösen derítsék ki a bal­eset okát. A gép 1974 óta állt szolgálatban és 1989- ig közel 30 ezer órát töl­tött a levegőben. Olasz légügyi források közölték, hogy a gép Frankfurtból érkezett Mi­lánóba, majd nem sokkal később elindult végzetes zürichi útjára. A svájci rendőrség szó­vivője elmondta, hogy egyelőre nem találták meg a gép repülési ada­tait rögzítő fekete dobozt. A DC—9-es darabokra tört, miután 250 méteres sávban lekaszálta a hegy­oldal fáit, bozótját. A rendőrség teljesen lezár­ta a környéket és az új­ságírókat sem engedik a katasztrófa helyszínére. Szöul, Kék ház A két elnök találkozott Még hatékonyabb szakaszt szeretnénk nyitni országaink együttműködésében és az állampolgáraink közötti kap­csolatokban — mondotta Göncz Árpád köztársasági elnök Ro Te Vu elnökkel folytatott első megbeszélése utáni sajtónyilatkozatában csütörtökön. A legmagasabb állami mél­tóságnak kijáró katonai tisz- téletadással fogadták a Ma­gyar Köztársaság elnökét a dél-koreai vendéglátók. A szöuli elnöki palotában, a „Kék házban”, Ro Te Vu üdvözölte az első ízben Dél- Koreába látogató magyar ál­lamfőt. A magyar és a dél-koreai himnusz elhangzása után Göncz Árpád, aki szerdán érkezett Szöulba, éllépett a három dél-koreai haderőnem díszszázada előtt, majd az elnöki palota halijában az emlékkönyvbe beírta az első magyar államfői sorokat: „Boldog vagyok, hogy ebben a csodás országban'lehetek”. Ezután kezdődött meg az ál­lamfői találkozó, amelyen Göncz pozitívan értékelte az eddigi gazdasági együttmű­ködés eredményeit és azt a hatást, amelyet a két ország kapcsolatfelvételének bátor döntése gyakorolt a Koreai- félsziget helyzetére és atér- - ség biztonságára. Göncz végül tolmácsolta ’ vendéglátóinak a demokrá­cia kipróbált értékeihez visz- szatalált demokratikus Ma­gyarország népének üdvöz­letét, és arról biztosította partnereit, hogy Magyaror­szágban és a magyar népben hű társra, cselekvő, korrekt partnerre találnak nemcsak a közvetlen együttműködés területén, hanem a nemzet­közi kapcsolatok különböző fórumain is. Ro Te Vu elnök sajtónyi­latkozatában méltatta a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételét, amely mint mondta — új utat nyi­tott a világpolitikában és fordulatot hozott a Koreai Köztársaságnak ,a kelet-eu­rópai országokhoz fűződő kapcsolataiban. — A Koreai Köztársaság támogatja és bá­torítja a Magyar Köztársa­ság reformjait, a piacgazda­ság kiépítését — hangsúlyoz­ta Ro Te Vu. A két államfő ^ megállapodott abban, hogy * támogatják a kölcsönös ke­reskedelmet és, hogy még kedvezőbb feltételeket te­remtenek a vegyes vállala­tok számára — fűzte hozzá Ro Te Vu. Új mechanizmus a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban A Szóvivői Iroda közli: a kormány csütörtöki * ülésén újra megvitatta :a Szovjet­unióból érkező fedezet nél­küli forintátutalások kérdé­sét. Ügy határozóit, hogy de­cember 31-ig a Szovjetunió­ból hazánkba áttelepülőt, illetve tartósan itt élő nem magyar állampolgárok szá­mára teljesíti a kifizetése­ket. Ez körülbelül 1,2 mil­liárd forint kifizetését jelen­ti, amelynek elszámolására egy későbbi államközi ren­dezés során kerül sor. . A magyar—szovjet gazda­sági kapcsolatokra vonatko­zik az a döntés is, amellyel a kormány felhatalmazta Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mi­niszterét a kölcsönös gazda­sági kapcsolatok új mecha­nizmusára való áttérés egyez­ményének és a jövő évi ke­reskedelmi megállapodás aláírásával. Ugyancsak hoz­zájárult a kormány az orosz és esetleg más köztársasá­gokkal kötendő kétoldalú megállapodások megkötésé­hez. A kormány egyúttal megbízta Katona Tamás kül­ügyi államtitkárt egy tárca­közi bizottság felállításával, mely bizottság feladata an­nak vizsgálata, hogy miképp lehet a környező országok magyar kisebbségeit a dol­lárelszámolásra való áttérés után is hazai sajtótermékkel ellátni, turizmusuk anyagi feltételeit biztosítani. Sajtótörvény, első olvasat Szélsőséges nézetek is felszínre kerültek Az Országgyűlés Kulturá­lis Bizottsága támogatja a sajtó teljességét átfogó, egy­séges sajtótörvény kidolgo­zását és a Parlament elé ter­jesztését. E döntés mintegy kétórás vita után született meg a bizottság csütörtöki ülésén, hiszen több képvise­lő is amellett érvelt: ne le­gyen külön és részletes saj­tótörvény, hanem több meg­alkotásra vagy módosításra váró törvény — így például versenytörvény, privatizá­ciós törvény. BTK, PTK — vonatkozó részeiben szabá­lyozzák a sajtót érintő kér­déseket. Elsősorban a szabad de­mokrata képviselők vallatták ezt a nézetet, bár a szak­mai szervezetként meghívott Üjságírószövetség vezetői is hasonló álláspontot fogal­maztak meg. Fodor Tamás (SZDSZ) úgy vélekedett az igazságügyi tárca előzetes sajtótörvény-koncepciójá­ról, hogy az nem a sajtósza­badságából. hanem éppen el­lenkezőleg, a sajtó korláto­zásából indul ki. Példaként hozta fel, hogy a tervezet valamennyi pontja valami­lyen tiltást vagy korlátozást fogalmaz meg. Felhívta ezért képviselőtársai figyelmét: a sajtótörvényt ne arra pró­bálják felhasználni, hogy sértett magánemberekként megkíséreljék meg rendsza­bályozni a sajtót. Az egységes, átfogó sajtó- törvény szükségessége mel­lett érvelő MDF-es képvise­lők soraiból Debreczeni Jó­zsef erre úgy reflektált: a sajtószabadság nem azonos az újságírók szabadságával. Hozzáfűzte: a sajtószabadság ennél sokkalta szélesebb körben értelmezendő, neve­zetesén valamennyi állam­polgár nyilvánossághoz való jogát jelenti. Csurka. István pedig egyenesen az SZDSZ, . A csütörtöki ülésen elfo­gadták a Polgári törvény- könyvet módosító törvényja­vaslatot. A módosítás hatá­lyon kívül helyezi az alkot­mány módosítása és a piac- gazdaság kialakulásának ed­digi eredményei miatt el­avult rendelkezéseket. Meg­szűnnek például a társadal­mi tulajdon privilegizált helyzetét biztosító és a szo­cialista együttélés normáira utaló jogszabályok. A kormány elfogadta a koncesszióról -készült tör­vényjavaslatot. a javaslat meghatározza a koncesszió fogalmát, és felsorolja a koncesszió szerződésben át­engedhető kizárólagos álla­mi tulajdon vagy tevékeny­ség formáit. az MSZP és az Űjságirószö- vetség valamilyen titkos ér­dekszövetségét vélte felfe­dezni abban, hogy e szerve­zetek nem igénylik egy új sajtótörvény megalkotását. Mindebből arra a következ­tetésre jutott, hogy a sajtó- törvényt ellenző pártok és szervezetek a jelenlegi vi­szonyokat kívánják konzer­válni a tömegtájékoztatás­ban. A sajtótörvény első olva- satbeli vitája mellett a kul­turális bizottság meghallgat­ta az MTI vezérigazgató» posztjára jelölt Oltványi Ot­tót, aki jelenleg a hírügy­nökség bukaresti tudósítója. A jelölt szakmai életútját és. jövőbeni terveit megismer- ‘ ve a bizottság tagjai nagy többséggel — húszból tizen­heten — támogatták Oltvá­nyi Ottó kinevezését a Ma­gyar Távirati Iroda élére. PÁLYÁZNI felhívás Az Orosházi Városi önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot hirdet a 7. sz. általános iskola Igazgatói állásának betöltésére. Feltételek: — felsőfokú gyógypedagógiai képesítés — 5 év szakmai gyakorlat. A pályázathoz csatolni kell: — a szakképzettséget igazoló okirat másolatát — részletes szakmai önéletrajzot. Fizetés: a hatályos jogszabályok szerint. A pályázatot 1990. december 3-ig lehet benyújtani a városi önkormányzat polgármesteréhez. Cím: 5901 OROSHÁZA, Pf.: 121. VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE, OROSHÁZA Pályázati felhívás! Az Orosházi Városi Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot hirdet a József Attila Általános Iskola igazgatói Állasának betöltésére. Feltételek: — felsőfokú tanári végzettség — 5 év szakmai gyakorlat. A pályázathoz csatolni kell: — a szakképzettséget igazoló okirat másodlatéit — részletes szakmai önéletrajzot. Fizetés: a hatályos jogszabályok szerimit. A pályázatot 1990. december 3-ig lehet benyújtani a városi önkormányzat 'polgármesteréhez. Cím: 5901 IOROSHÁZA, PL: 121. VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE, OROSHÁZA Illetékmentességgel segíteni a lakáshoz jutást! Remport Katalin indítványa a Parlament vitájában A legutóbbi parlamenti ülésen dr. Remport Katalin (MDF), a mezőkovácsházi választókerület képviselője kor­mánypárti és ellenzéki honatyák körében egyaránt elis­merést kiváltó és támogatandó indítványt tett az illeté­kekről szóló törvénytervezet vitájában. A képviselőnő javaslata az örökösödési illeték egy ré­széi érinti. Véleménye szerint azok a — vér szerinti, ne­velt, örökbe fogadott — gyermekek, akik szüleiktől rész­vagy egész tulajdonban lakást, házingatlant örökölnek, s ezzel első lakáshoz jutnak, mentesek legyenek az ille­tékfizetés alól. Ezzel tulajdonképpen egy szociális védő­hálót is kiépítenének azok körében, akik az öröklésig nem.tudtak lakást venni. Kérdésünkre Remport Katalin elmondta: ügyvédként számtalan olyan esettel találkozott, amikor az örökösök kénytelenek voltak eladni a szülők ingatlanát, különben nem tudták volna kifizetni az illetéket. Emiatt nem old­hatták meg a lakásproblémáikat Az indítvánnyal minde­nek előtt az elszegényedő rétegeket kívánnák segíteni. A képviselőnő véleménye szerint, ha a Ház elfogadja a javaslatot, a korábbiaktól eltérő koncepció bevezetésére nyílna lehetőség, amelynek alapján jövőre újabb enged­ményeket érhetnének el az illetékfizetésekben, <1. Közgazdasági horror — magyar mutatószámok Közgazdasági horrornak lehetünk tanúi, ha a magyar gazdaság mulatószámait vesszük figyelembe — ez a vélemény is elhangzott a Koping-Datorg egyik szak­értőjét® azon az eszmecse­rén, amelyet a MTESZ bu­dapesti szervezete és gazda­sági vitafóruma rendezett a szövetség Kossuth téri szék­házában, a magyar gazdaság jövőbeni kilátásairól. Az előadók — köztük Vér­tes . András, a Gazdaságku­tató Intézet igazgatója — rendkívül pesszimistán lát­tatták hazánk gazdasági jö­vőképét. Főként a jövő évi kilátásokat ítélték kedvezőt­lennek: véleményük szerint a magyar gazdaság elmélyü­lő válságával kell számolni a megváltozó külgazdasági körülmények miatt. Mintegy 1,5-2 milliárd dolláros vesz­teséget jelent az országnak a kelet-európai kereskede­lemben kialakuló arányromlás. Ám a belső feltételek sem nevezhetők rózsásnak a gazdasági kibon­takozás szaunára. Nem tisz­tázottak például olyan alap­vető problémák, mint a pri­vatizáció kérdései, a nyo­masztóvá váló költségvetési hiány, amely az előrejelzések szerint mintegy 120-170-180 milliárd forintra is rúghat, szemben a 100 milliárd far rintos előirányzattal. s az inflációs nyomás ugyancsak erősödhet, amelynek mérté­ke a számítások szerint elér­heti a 38-49 százalékot is. Ahhoz, hogy ebből a krí­zishelyzetből kilábalhassunk — hangoztatta az egyik elő­adó —, mindenekelőtt konk­rét stabilizációs kormány- programra van szükség, s a bizonytalansági tényezőkéit, amelyek még jelen vannak a gazdaságban, a minimum­ra szükséges csökkentőd, s mindehhez nélkülözhetetlen a külföldi segítség: Hogy égjenek a lámpák A békéscsabai Démász szakemberei a napokban a város több pontján a meghibásodott közvilágítási lámpákat el­lenőrizték és javították, mint ahogyan ezen a képünkön is ez látható. Fotó: Qál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents