Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-16 / 269. szám
IgNJUkfiM \ 1990. november 16.» péntek Stúdium, vadászoknak is Hol vannak már azok a „régi szép idők”, amikor évtizedekre előre lehetett tervezni a foglalkoztatást. Saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy mennyire felértékelődött a biztos munkahely, a létbiztonságot adó rendszeres jövedelem forrása. Mind többen érezzük a váltás terheit, a különböző kényszer- helyzetek szorítását. Az átképzésben, pályamódosításban a felnőttoktatásnak értelemszerűen megnövekszik a jelentősége. Felismerve ezt a tényt a Békés Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya, a megyei vadászszövetség elnöksége és a Csongrádi Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola tegnap megállapodást kötött a felnőtt vadász,* vadtenyésztői -tagozat indításáról. Nagy Sándor megyei fővadász a következőt mondta a közös elképzelésekről: ‘ — Bárhogyan alakul a vadászati jog hasznosítása, az biztos, hogy a gazdálkodási követelmények csak nőhetnek. A szakemberképzés, -továbbképzés új megoldásokat kíván. A jövő érdekében kell elindítani a vadgazdálkodási szakemberek felnőttképzését is. Terveink szerint a kétéves, „ február közepén-végén induló stúdium vadász, vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítványt ad a sikeres vizsgát tevőknek. Az idő sürget, ezért a jelentkezési határidő január 10-e. Megállapodtunk abban, hogy az elméleti oktatás a csongrádi iskolában lesz, a gyakorlati képzés pedig a megyei vadászszövetség bemutató vadgazdaságában. A tanulók negyedévente két hetet töltenek Csong- rádon. S ami még nagyon fontos, minden érdeklődő jelentkezhet, aki hivatásos vadász akar lenni, függetlenül jelenlegi munkahelyétől. Két kritérium van csupán, a 18 év, illetve a 8 általános iskolai vagy ennél magasabb végzettség. Ez idáig ilyen lehetősége nem volt a Békés megyei vadász szakembereknek, érdeklődőknek, feltételezhető, hogy nagyon • sokan szeretnének beiratkozni. Az eshetőségre felkészülve megállapodtunk az iskola felnőttképzési felelősével, dr. Bozó Jánosnéval és Bonovits István tanár úrral, hogy szükség esetén két osztályt indítanak a Békés megyei jelentkezőknek. L. S. Prompt inkasszó A Szovjet Külgazdasági Bank és a Magyar Nemzeti Bank csütörtöktől kölcsönösen visszaállította a két ország áruforgalmában az utólagos elfogadású inkasz- szó — a prompt inkasszó — fizetési forma alkalmazását. A Magyar Nemzeti Bank november 15-étől ismét teljesíti a szovjet—magyar kereskedelemmel kapcsolatos prompt fizetési megbízatásokat. t Mint ismeretes, a Szovjet Külgazdasági Bank néhány héttel ezelőtt felfüggesztette ezt a korábban jól működő fizetési módot, s ez igen érzékenyen érintette a magyar exportőr vállalatokat. Más fizetési mód alkalmazásával ugyanis lényegesen hosszabb idő alatt jutnak hozzá az árbevételhez. A prompt inkasszó visszaállítása annak ellenére jelentős, hogy most már várhatóan rövid életű lesz. Januártól ugyanis megszűnik az eddig alkalmazott transzferábilis rubelelszámolás, és helyette a két ország a dollárelszámolásra tér át, ami automatikusan megszünteti a KGST rendszerében eddig alkalmazott prompt fizetési módot. Szucsikék a kis büfé kis pultja mögött Fotó: Kovács Erzsébet Egy egészen kiesi vállalkozás, avagy: sült galamb még most sem repül (Folytatás az 1. oldalról) teg édességet, csokoládét, cukorkát, tucatnyi üdítőt, dohányárukat, palackozott söröket, összegezve mindent, amire vevő akadhat. Ráadásul az árainkat a kiskereskedelmi bolti ár alá vittük. — Azóta nem fenyeget a rendönylehúzás veszélye? — Mostani forgalmunk nyereségessé teszi a büfét. — Ha jól következtetek, akkor megoldottnak tekinthető a kiinduló családi feladvány, a feleség helyben foglalkoztatása. — Egyelőre még nincs végleges döntés. Próbaidőnek tekintjük ezeket a hónapokat, a nejem fizetés nélküli szabadságon van még néhány hónapig, de ennek más is oka. Az emeleti részen most fejezzük be az építkezés elmaradt munkáit. Úgyhogy csak délutánonként vagyunk nyitva, hét végén pedig a délelőtti órákban. — Jó néhány vállalkozóval beszélgettem, válameny- nyien kritikával illették a vállalkozások „környezetét”. Nem könnyű az engedélyekét beszerezni, a hivatnlokf ban végigjárni az irodákat, de nem sorolom tovább, önnek milyen tapasztalatai voltak? Sűrű fillért! — Lehet, hogy szerencsés vagyok, de nem panaszkod- hatom. A környezetem segített, ugyanezt mondhatom a hivatalokról, minden a megbeszélések szerint, elfogadható időn belül rendeződött. Természetesen a főálláson kívüli árubeszerzés, az üzlet működtetése rengeteg időt és energiát követel. Késő éjszaka fekszem, hajnalban kelek, de a plusz megterhelést önmagunk vállaltuk. — Tegyük fel, hogy találkozunk néhány év múlva, és újra szó esik az ön büféjéről. Vajon mivel lenne elégedett az akkori beszélgetésünk idején? — Ha az ember ma Magyarországon meg akarja tartani megszokott életvitelét, akkor a korábbinál többet kell teljesítenie. Ez olyan kényszer, ami alól szerintem nincs kibúvó. A számításainkat mi megtaláljuk, ha a feleségemnek nem kell valahol máshol főállást vállalnia, és energiájának többségét a családunk dolgaira fordíthatja. Elvünk, sűrű fillérek inkább, mint ritka forintok, amiből következik, hogy nem tűztük id célul a szupergyors meggazdagodást. — Végül engedjen meg egy kérdést az álmairól. Ahogyan magamat ismerem, ha lenne ilyen néhány négyzetméteres, elfogadhatóan prosperáló üzletem, akkor ábrándoznék a sokkal nagyabbról, fényesebbről, amely lehetőleg a belváros szívében nyílna... — A sült galamb eddig még senkinek sem repült a szájába, és ezután sem log. De ha már a vágyaknál, ábrándoknál tartunk, aikkor annyit elárulhatok, hogy nekem is van egy álmom. Ha a vállalkozás egyszer annyi jövedelmet hoz, hogy bővíteni lehetne, kellene, akkor minden valószínűség szerint igazi francia étterem nyitásával kacérkodnék Gyulán, de ez már valóban egy másik történet lehetne... Lovász Sándor Luxemburg után, Békéscsaba elétt Miért akarnak egyesületet a drámatanárok? Ki emlékszik ma már a Magyar Drámapedagógiai Társaság október 27-ére Budapestre összehívott közgyűlésére? Valószínűleg a legilletékesebbek közül sem sokan, hiszen az egész országra kiterjedő taxissztrájk nyomta rá a bélyegét arra az emlékezetes hétvégére, és amellett eltörpült, vagy egyenesen meghiúsult minden egyéb rendezvény. A rendkívüli állapot ellenére néhányan mégis eljutottak a közgyűlés helyszínére, a körülbelül 250 tagból talán 25, és a jelenlévőkben megfo- .galmazódott egy-két gondodat. nemcsak a belpolitikai hangulattal kapcsolatban, hanem szakmájukra vonatkozóan is. Sztrájk ide, blokád oda, mára bizony "eljárt az idő a központosított szervezetek és programok fölött. Ahol csak lehet, önállósulni kell. elszakadni a fővárostól, hélyoen gondolkodni, kezdeményezni, lépni, mozgolódni. Megyei egyesület kell —mondták a Békés megyei drámapedagógusok is —, és nem azért, mert manapság divatos egyesületeket alakítani ■és megszüntetni, _ hanem azért, mert úgy látják, ez a korszerű és rugalmas tömörülés, ahol jobban mehet a munka. *Az önállósulási vágyon kívül van azonban még egy alapos érv a megyei egyesület mellett. 1992-ben Békéscsaba ad otthont a 6. Európai Gyermekszínjátszó Találkozónak, amelyre neves külföldi szakembereket is várnak. Az eddigi öt találkozót nyugati államokban rendezték, a legutóbbit júliusban, a luxemburgi Ech- temachban: nem akármilyen „premierre” készül tehát hazánk, városunk. Az, hogy éppen Békéscsaba lehet a nemzetközi esemény házigazdája, elsősorban az itt már évek óta eredményesen tevékenykedő drámapedagógusoknak köszönhető. S véleményük szerint a megyei egyesület hatékonyan hozzájárulhat a színjátszó- taláikozó sikeres megszervezéséhez. illetve a rendszeres drámatanári munkához. — Itt annyiféle ember él együtt, és találkozik nap, mint nap: a békéscsabai utcákon érzi az idegen, hogy ez nem Kelet, nem Nyugat, ez Közép-Európa — mondta Richard Finch, angol drámatanár, amikor néhány héttel ezelőtt továbbképzést tartott a főiskolán. Több, mint húsz éve tanít drámát Finch: „Nem Kelet. nem Nyugat” Hollos: „Több pénzt kapnak ..." Fotó: Fazekas Fereno kisgyermekeknek. öt-bat éveseknek, nagyobb diákoknak, felnőtteknek, idős embereknek. tehát a legkülönfélébb korosztályoknak. Hathét esztendeje rendszeresen vezet foglalkozásokat. továbbképzéseket külföldön, Békéscsabán már háromszor járt. — Magyarország jelenleg óriási változásokon megy keresztül, a külföldit egyszerűen lenyűgözik ezek az események. Rendkívül izgalmas helyszín, s bizonyára nagyon hasznos a drámapedagógusok számára, mert minden ilyen forradalmi korszak különös feladatokat ró az Iskolára. A nép számára fontos, hogy megőrizze hagyományait, vállalja múltját — a fájdalmas, sötét részleteket is —, hogy megtalálja a helyét a mai Európában. Nekem meghatározó élmény, hogy láthatom: a magyar népnek ugyanolyan igényel, álmai vannak, mint a franciáknak, a németeknek, az angoloknak. Hogy a magyar gyerekeknek ugyanarra van szükségük, mint bármely más nemzet gyermekének. S a tanárok kötelessége is azonos, dolgozzanak bárhol a világon: kihozni tanítványaikból a lehető legtöbbet, és odaadni nekik a lehető legtöbbet. Ricfiard Finch boldog volt és megnyugodott, amikor megtudta, hogy Békéscsaba rendezi a 6. Európai Gyermekszínjátszó Találkozót. Mint mondta, a magyar drámapedagógusok már bizonyították szaktudásukat és szervezői rátermettségüket. A csendes, családias környezetet kifejezetten alkalmas helyszínnek tartja, kedvezőbbnek bármely zsúfolt nagyvárosnál. Josef Hollos osztrák drá- matánár, itteni kollégái között jól ismert, és minden alkalommal szeretettel fogadott vendég. Csoportjával a legutóbbi kétnapos továbbképzésen a • kommunikáció változatait. lehetőségeit igyekeztek felkutatni és alkalmazni.- Azt keresték, hogyan lehet különböző embereket összehozni, akik más nyelvet beszélnek, eltérő országokból jöttek, vagyis a nemzetek közötti érintkezés, kulturális csere módját próbálták kidolgozni. — Az .Európa tanácsi tagság által könnyebbé válnak a teendők, egyszerűsödik a* együttműködés. Nemrégen Dublinban ülésezett az előkészítő bizottság, ahol egyhangúan . üdvözölték, hogy Békéscsabán lesz két év múlva a színjátszó találkozó. Örömmel mondhatom «1, hogy kijelentették: a legmesszebbmenőkig támogatják a szervezőket, ami any- n.yií jelent, hogy több pénzt kapnak, mint az eddigi rendezők. A másik öröm az, hogy úgy látszik, nagyon sok ország, talán harminc, gyermekei képviseltetik majd magukat — mondta Josef Hollos. Ennyit a rendezvény külföldi fogadtatásáról, és anyagi hátteréről. S ennyi biztató. Am. ami a tartalmi, szervezési Oldalt illeti, ott nyilvánvaló, nem várhatjuk máshonnan a segítséget. Ez a város nagy fába vágta a fejszéjét, olyan fába, amit kár lett volna „kihagyni”. A nagy fa persze lelkesít és kötelez — vagy inkább: lelkesítsen és kötelezzen! Niedzielsky Katalin Varrónők lesznek, is kel dolgoznak? Békéscsabán a Textilipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola nőiruha-készítő szakán minden évben hatvan tanulót vesznek fel és adnak lehetőséget a szakma elsajátításához. Képünkön az első évesek, akik a különböző előkészítő műveleteket és a technológiát sajátítják el Fotó: Gál Edit
