Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-14 / 267. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. NOVEMBER 14., SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM Interpellációk a legkülönbözőbb témakörökből Csendes nap az Országgyűlésben Az építési tilalom1 feloldásának elhalasztása érdekében tett javaslatot az építésügyről szóló törvény módosítására a környezetvédelmi bizottság, valamint Kádár Péter (SZDSZ). Kedden — az érdemi munka megkezdése előtt — a Parlament úgy döntött: az indítványt sürgősséggel tárgyalja majd. Ezután a plenum ott folytatta, ahol hétfőn este abbahagyta: az illetékekről 6zóló törvényjavaslat általános vitájában szót kérők véleményét hallgatta meg. Az öt hozzászóló mindegyike bejelentette: módosító indítványokat kíván benyújtani az előterjesztéshez, ezek egy részét már sokszorosítják, más részük pedig később készül el, írásban. Illeték, illeték, illeték A képviselők többsége a lakásszerzés megkönnyítése érdekében emelt szót, javasolva például, hogy ha a gyermekek együtt laknak a szülőkkel, a szülők halála esetén az első örökölt részvagy lakástulajdon legyen illetékmentes számukra. A javaslatok között szerepelt, hogy lakástulajdon ajándékozása esetén az egyébként járó illetéknek csak a felét kelljen megfizetni. Volt, aki ázt szorgalmazta, hogy ne legyen különbség a lakosság és a különböző ingatlanközvetítő intézmények illetékkötelezettsége vagy -mentessége között. Balás István (MDF) pedig egyenesen azt indítványozta: jelentős mértékben csökkentsék az illetékkulcsokat. Ügy vélte: ez egy matematikailag kiegyensúlyozott előterjesztésben is megoldható, ha a társadalmi szervezeteket, illetve a vízgazdálkodási társulásokat kivonják a teljes személyi illetékmentesség alól, annál is inkább, mert ez erkölcsileg nem igazolható. Emellett javasolta, hogy a gépjárművek illetéke legyen egységesen hat százalék. A képviselő megítélése szerint nem progresz- szív, hanem lineáris kulcsot kell bevezetni, mert a progresszivitásnak elsősorban.ei- kobzó funkciója van. Bár több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Szabad György — a Házbizottság korábbi ' döntésének megfelelően — az általános vitát nem zárta le, csupán elnapolta, mondván: legyen mód további módosítások érlelésébe. Piaci ügyek, fogyasztói érdekvédelem Az Orezággyűlés még a délelőtti órákban megtartotta a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A vitában felszólaló képviselők a már írásban is benyújtott módosító indítványaik közül kiemelték azokat, amelyeket a legfontosabbnak tartottak a magyar piacgazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen törvényjavaslat kapcsán. A vitában többen is foglalkoztak a fogyasztói érdekvédelem kérdésével, így például Ungár Klára azt javasolta, hogy a fogyasztói érdekek sérelme esetén a fogyasztók maguk, egyénileg is „hallathassák hangjukat”, azaz maguk is kezdeményezhessenek jogorvoslatot. hotz Károly ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a jelenlegi jogszabály-csomagból ki kellene hagyni a fogyasztók megtévesztésének tilalmáról szóló paragrafusokat, s a fogyasztók érdekvédelmét egy külön jogszabályban kellene rögzíteni. Az elhangzott észrevéte-* lekre Balsoi István igazságügy-miniszter válaszolt. Elmondta, hogy a versenyjog három legfontosabb részét tartalmazó rendelkezésekhez — köztük a kartelltilalomhoz, a gazdasági erőfölény- nypl való visszaélés tilalmához, valamint a fúziókontrollhoz — érkezett a legtöbb módosító indítvány. Rámutatott, hogy a kartelltilalom a versenyjognak régi szabálya, ugyanakkor a későbbi jogfejlődés eredménye az ezek alóli kivételek és mentességek összegzése. A kivételekre már csak azért is szükség van bizonyos esetekben, mert a gazdasági erők, koncentrálása serkentőleg hathat a műszaki és technikai fejlődésre, illetve a hazai vállalatoknak külpiacokon való megerősödésére. Ezért a jelenlegi törvényjavaslat külföldi példákból átvett mentességeket, kivételeket is tartalmaz. Több képviselő abbéli aggályát fogalmazta meg, hogy a magyar piac sajátosságai folytán a legtöbb szereplő részesedése meghaladja a 30 százalékot, ezért ők állandóan beleütköznek majd ebbe a tilalmi plafonba. Az igazságügy-miniszter ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a törvény a gazdasági erőfölény meglétét önmagában nem tiltja, csupán az azzal való visszaélést. Balsai István utalt arra, hogy számos módosító indítvány érkezett a fúziókontroll részletszabályaihoz. Ezek közül az igazságügy-miniszter elfogadhatatlannak tartotta azokat, amelyek a fúziókontroll alóli kivételek csökkentését szorgalmazták. Hangoztatta: a tőkekoncepció szükségszerű a gazdasági életben, hiszen a műszaki-technikai fejlődés, vagy a megbízható minőség hatalmas anyagi összefogást igényel, s ezek az eredmények a fogyasztók számára is hasznosak. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat ügyében a határozathozatalt a következő ülésen tartják meg. Mi lesz az árakkal? Az árak megállapításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. is lezárva, döntését ugyancsak elnapolta a plénum. Szabó Iván arra figyelmeztetett: a képviselőháznak nagyon alaposan fel kell készülnie a határozatra, hiszen az árak megállapításáról, valamint a tisztesség- telep piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat szorosan összefügg, egymás- .ra épül. Ezért az egyik előterjesztéshez kapcsolódó módosító indítványok elfogadásakor vagy elvetésekor alaposan végig kell gondolni, hogy az milyen következményeket von maga után a másik törvényjavaslatban. A részletes vitában egyébként a hozzászólók főként saját módosító indítványaik szükségességét indokolták. Különösen két passzusról volt szó: az egyik a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb ár megállapítását, a másik a kormány beavatkozási lehetőségét szabályozza. A módosítást kívánók többsége — főként az ellenzéki pártok — ezek elvetését szorgalmazta. A Parlament vita nélkül döntött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban való tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos más kérdésekről szóló országgyűlési határozatról. Ez lényegében azt teszi lehetővé, hogy Magyar- ország az elsők között nyilatkozzon csatlakozási szándékáról. A májusban létrehozott bank az egyedüli pénzintézet, amelynek kizárólagos célja Közép-Kelet- Európa támogatása hitelekkel, garanciavállalással, tőkejuttatással. E határozat után az Országgyűlés — az interpellációkat és a kérdéseket leszámítva — lényegében végzett az e heti ülésére kiszabott penzumával Ám az idő jobb kihasználása érdekében a Házbizottság javaslatot tett arra: az estig rendelkezésre álló időben milyen témákkal foglalkozzanak a képviselők. Az Országgyűlés délután interpellációk és kérdések tárgyalásával folytatta munkáját. Elsőként Bossányi Katalin (MSZP) interpellált a belügyminiszterhez „a feleslegessé vált vagyonellen- őrző bizottságok megszüntetése” tárgyában. Fazekas Zoltán és Király Béla (SZDSZ) az oktatás ügyében interpellált a mi(Folytatás a 2. oldalon) Költségvetési támogatás az óvodásoknak Népszavazás? Népszavazás kiírását követelő országos aláírásgyűjtő akciót szándékoznak kezdeni — az MTI információi szerint — az önkormányzatok dolgozói azért, hogy a Parlament mielőbb tárgyalja meg a már szeptemberben beterjesztett közszolgálati törvényt. A *!1takozó akciót szervező öj .ormányzati (tanácsi) dolgozók szerint célszerű lett volna az önkormányzatok működésével összefüggő gazdasági, személyi és funkcionális kérdéseket egyidejűleg megvitatnia a Parlamentnek. Mivel úgy tűnik, hogy ez' már elmarad, így a 80 ezer tagot tömörítő ön- kormányzati (tanácsi) dolgozók szakszervezete számára csak az a lehetőség marad. hogy felkarolja ezt az aláírásgyűjtő akciót. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium közli: „Az elmúlt napokban fel- bolydult a közvélemény attól a hírtől, hogy a jövő évtől nem támogatják a költségvetésből az önkormányzati óvodákat, e feladatot az önkormányzatokra kívánják hárítani. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium az önkormányzatok kötelező feladatait meghatározó törvénytervezetében a kötelezően ellátandó feladatok közé sorolja az óvodai nevelést is. Ennek megfelelően megállapodott a Pénzügyminisztériummal, hogy 1991- ben az óvodás gyermekek után is normatív támogatást biztosít a költségvetés. Ennek összege gyermekenként 15 000 Ft, amit az önkormányzatok saját bevételeikből egészítenek ki, hiszen az ■ óvodáztatás tényleges költsége gyermekenként ennél több. A tervezett központi támogatás az ez évi támogatásnak — 4180 Ft — több mint háromszorosa.” * * * Az elmúlt napokban többen figyelmeztettek: a költségvetési támogatás csökkenése — ne adj ’Isten meg- , szűnése — veszélybe sodorja az óvodák működését, azok csak a térítési díjak radikális emelésével láthatnák el feladataikat. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban még csak most folyik a jövő évi költségvetés előkészítése, a társminisztériumokkal való egyeztetés. Az óvodák költségvetési támogatásáról azonban már elkészült a Pénzügyminisztérium által is jóváhagyott tervezet. Ezek szerint a jövő évben több mint háromszorosára emelkedik az eddigi juttatás. A félreértést az okozhatta, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény felsorolja ugyan az önkormányzatok feladatai között az óvodai ellátást, ám ez később az önkormányzatok kötelességei között már nem szerepel. Ez a szerkezet azért alakult így ki, mert az óvoda igénybevétele nem kötelező. A helyi önkormányzat így természetesen csak ott köteles a szükséges kiegészítés fedezetét megteremteni, ahol egyáltalán igény van az óvodák fenntartására. ~ „Nagyon érdekes ez a könyv, csak alig bírom tartani...1* Fotó: Gál Edit Menni kéne, menni kéne A moszkvaiak körében végzett közvélemény kutatás adatai azt mutatják, hogy a megkérdezettek 18 százaléka szívesen távozna a Szovjetunióból, ha lenne rá lehetősége. A lehetséges új kivándorlási Jiullám elsősorban a fiatal és a tehetséges, kezdeményezőkészséggel megáldott és intelligens emberekből tevődne össze. Nagy, hiba lenne azonban azt feltételezni, hogy az otthon maradók neki- gyürköznének és „élenjáró munkával” nekilátnának a szovjet törvényhozók által a legutóbbi időkben elfogadott számos rendelet és határozat valóra váltásának. Borisz Grusin tekintélyes szovjet szociológusnak az a véleménye, hogy a szovjet társadalom különleges képződmény,? amely sok ismeretlent rejt magában, s a leginkább az információ hiánya jellemzi. — A törvényhozók az esetek többségében nem voltak tisztában azzal, hogyan fogadják sok esetben még a jó döntéseiket is az emberek — mondja Grusin. — Nem számoltak azzal, milyen társadalmi és szakmai rétegeket kívánnak megcélozni, megnyerni, s azt sem vették figyelembe, hogy döntéseikkel ösztönzően hatnak-e az emberek munkájára. A szociológia egészen mostanáig mostoha tudomány volt, igazán senki sem volt kiváncsi a közhangulatra, mert a valós helyzetet tükröző felmérések a legtöbb esetben a hivatalos, derűs optimizmusnak éppen az ellenkezőjéről szóltak volna. A jelenlegi válságos helyzetben azonban elengedhetetlen a reális helyzetismeret, hogy megelőzhetőek legyenek a társadalmi konfliktusok. (AN) Végre egy jé hir! Oe ... Nőtt a sertésállomány A sertések száma több, a szarvasmarha-, juh- és szárnyasállomány kisebb, mint egy évvel ezelőtt — állapítja meg a KSH legutóbbi. szeptember végi felmérése. Szeptember végén a sertésállomány meghaladta a 9.5 milliót, ami 488 ezerrel, 5,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A sertések 53 százalékát a kistermelők tartják, s állományuk 10 százalékkal gyarapodott egy esztendő alatt. A szarvasmarha-állomány 1.6 millió, 49 ezerrel kevesebb, mint tavaly, s tíz év óta a legkisebb. Bár a kistermelők 18 ezerrel — 6,3 százalékkal — növelték állataik számát, a nagyüzemi állattartásban olyan mértékű volt a csökkenés, hogy összességében 2,9 százalékkal apadt a szarvasmarhaállomány. Visszaesett a nagyüzemi juhtenyésztés is a fogyatkozás egy év alatt 11,8 százalékos volt. .Bár a kistermelők állománya valamelyest gyarapodott, ez csak mérsékelte az országos juhállomány csökkenését. Az állatszámlálók körülbelül 59 millió baromfit, regisztráltak, az egy évvel korábbinál 4 millióval kevesebbet. f _______ K ülöngépen távoztak Kedden a reggeli órákban a Malév különgépén elhagyta az országot az a 33 libanoni és pakisztáni úllarnpol-_ gár, közte 7 gyerntek, akiket az októberi idegenrendészeti akció keretében vettek őrizetbe, mivel nem volt tartózkodási engedélyük. A kiutasított személyek nyolc kommandós és öt rendőr kíséretében utaztak Damaszkuszba. illetve Karachiba. Az akció mintegy 5,5 millió forintba kerül a magyar államnak, de mint az Országos Rend őr-főkapitányság sajtószóvivője hangsúlyozta, hosszabb távú őrzésük, illetve ellátásuk is nagy ösz- szégbe került volna. \
