Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-14 / 267. szám

1990. november 14., szerda NÉPÚJSÁG Csendes nap az Országgyűlésben (Folytatás az 1. oldalról) niszterelnökhöz. A képviselő­páros rámutatott, hogy az ország jelenlegi nehéz hely­zetében elodázhatatlan a ..cselekvési preferenciák” ki­jelölése. A lehetséges kitö­rési pontok között az egyik legfontosabbként jelölték meg az oktatást, a kutatást. Kósóné Kovács Magda (MSZP) interpellációjában arról érdeklődött, hogy ter­vezik-e az érdekképviseleti szervek bekapcsolását a pri­vatizációs program elkészí­tésébe, illetve annak végre­hajtásába.' Érdeklődött arról is, milyen eszközök állnak a kormány rendelkezésére a privatizáció során felmerü­lő konfliktusok kezelésére; milyen szerepet szán a kor­mány a privatizációban az Érdekegyeztető Tanácsnak. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter hosszasan elemez­te a privatizáció történelmi jelentőségét, annak stratégiai céljait, makro és mikro szin­tű összefüggéseit, a gazda­ság fejlesztésében játszott szerepét. Az interpelláló képviselőnő nehezményezte, hogy konkrét kérdéseire nem kapott konkrét válaszo­kat, ezért nem fogadta el a miniszteri választ. Mádl Fe- renc válaszát az Országgyű­lés is elutasította, ezért az interpellációt további vizs­gálatra az elnöklő Vörös Vince kiadta a Gazdasági Bizottságnak. Németh Béla (FKgP) a sportrendezvények rend- fenntartásával kapcsolatban interpellált a belügyminisz­terhez. A képviselő feltette a kérdést: kinek a feladata megszüntetni a sportpályák környékén tapasztalható, egyre terjedő huligan'zmust. Cséfalvay Gyula (KDNP) a mezőgazdaság átalakítása ügyében interpellált a föld­művelésügyi miniszterhez. A képviselő felhívta a figyel­met arra, hogy a mezőgaz­dasági kistermelők állandó, nyomasztó termelési és ér­tékesítési gondokkal küsz­ködnek. A kistermelők elke­seredését fokozza, hogy úgy érzik: a földművelésügyi kormányzat nem nyit távla­tot előttük. Az interpellációra vála­szolva Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter közölte, hogy a tárca már kidolgozta a mezőgazdaság jövő .évi közgazdasági fel­tételrendszerének tervezetét. Arra törekszenek, hogy a gazdálkodás feltételeinek alapjait érintő kérdések megvitatásába bevonják az érdekképviseleti szerveket, s a feltételek alakulásáról mi­előbb tájékoztassák magu­kat a termelőket is. Az in­terpellációra adott választ a képviselő és az Országgyű­lés egyaránt elfogadta. Az új magyar Parlament történetében először Hor­váth Vilmos (SZDSZ) horvát nyelven intézett interpellá­ciót a művelődési és köz­oktatási miniszterhez, amely­ben kérte, hogy a televízió — a jelenlegi gyakorlattól eltérően — rendszeresen, ál­landó időpontban sugároz­zon horvát nyelvű műsort. Megkérdezte a minisztert: a művelődési kormányzatnak szándékában áll-e a nemze­tiségeken nemcsak szavak­kal, hanem anyagiakkal, tet­tekkel is segíteni. Andrásfalvy Bertalan mű­velődési és közoktatási mi­niszter részletesen ismertet­te, hogy mely rádióállomá­sok milyen időtartamban su­gároznak horvát, illetve szerb nyelvű műsorokat. Hozzátet­te. hogy a Budapestről su­gárzott programok égy része a határ szélén már nem fog­ható. Elmondta azt is, hogy a televízió pécsi körzeti stú­diójának Nemzetiségi Szer­kesztősége havonta 30 perc­ben, egyszeri ismétlésben Budapestről sugárzott szerb- horvát nyelvű műsort adott. Felhívta a figyelmet atya, hogy 1988-tól a nemzetiségi szövetségek felügyelete, így a nemzetiségi sajtó, tévé, rá­dió ügye is, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal­hoz került. Az interpelláló képviselő igényét egyébként a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium támogatja, és egyetértett azzal, hogy a nemzetiségek kultúrájának fenntartása az ország érde­ke. A választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés elfogadta. Juhász Péter (KDNP) az 1990-ben folyósított 3 szá­zalékos lakáskölcsönök fe­dezete tárgyában a pénzügy- miniszterhez, Hatmni Zol­tán (SZDSZ) a vállalkozás­élénkítő hitelkonstrukciók tárgyában ugyancsak a pénz­ügyminiszterhez intézett in­terpellációt. A miniszteri vá­laszokat az interpelláló kép­viselők és a Parlament egy­aránt elfogadták. Szabó Lukács azt firtatta: a főügyészek körében mikor megy végbe a rendszervál­tás? Györgyi Kálmán leg­főbb ügyész arról tájékoz­tatta a képviselőt és a Há­zat, hogy erre csak az ügyészségi reform megvaló­sításakor kerülhet sor. Hat kérdés Az interpellációkat hat kérdés követte. Közülük nem egy nem először hangzottéi. A tömör, konkrét kérdések- ra alig-alig született ugyan­olyan tömör, konkrét vá­lasz. Például Pál László kér­dése alapján a törvényho­zók megtudhatták, hogy a kormánynak van radikális gazdasági programja, s azt meg kívánja ismertetni mind a Parlamenttel, mind pedig az Érdekegyeztető Tanáccsal, sőt, társadalmi vitára bo­csátja. A Solt Ottiliának adott válaszból pedig ki­tűnt, hogy a sajtóban már ismertté vált elképzeléseket a munkanélküli biztosítási alapról a Munkaügyi Mi­nisztérium dolgozta ki. de azt a Népjóléti Miniszté­riummal még nem egyeztet­ték. Kelemen András állam­titkár szerint a téma kidol­gozása még szakértői tárgya­lásokat igényel. Kiderült az is — Suchman Tamás volt a kérdező —, hogy az eg­zisztencia-alaphoz kapcsoló­dó jogszabályokon most dol­goznak, de hamarosan vé­geznek e munkával. A? interpellációk és kér­dések után — kifogyván a napirendi pontokból — az Országgyűlés befejezte mun­káját. MSZP-sajtótájékoztató a Parlamentben Nem túlzás azt mondani: csőd fenyegeti a magyar Or­szággyűlés törvényhozási munkáját — hangzott el a Magyar Szocialista Párt ked­di, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján. Gál Zol­tán, megbízott frakcióveze­tő, valamint Békési László, Katona Béla, Kása Ferenc, és Vitányi Iván, az Ország- gyűlés és a törvényalkotás helyzetéről, illetőleg Pozsgay Imre távozásáról, és az MSZP hétvégi kongresszu­sáról tette közzé a frakció véleményét. — Pozsgay Imre lemon­dását illetően a frakció meg­ítélése megegyezik a párt ér­tékelésével: sajnáljuk, vesz­teségnek tekintjük, hogy ki­lépett a pártból, s ezzel a frakcióból is — jelentette ki Gál Zoltán. Mint mondta, barátsággal és az együtt­működés kölcsönös szándé­kával váltak el. Bizonyos­nak vélte, hogy a Parla­mentben a szavazások során sok esetben „azonos gombot fognak majd megnyomni”. Ami a frakcióvezető-vá­lasztást illeti, Gál Zoltán beszámolt arról, hogy a kongresszus idején a frakció két alkalommal is ülésezett. Megoszlottak a vélemények a tekintetben, hogy mielőbb válasszanak-e új frakció- vezetőt, vagy nem annyira sürgető a döntés. Végül úgy ítélték, hogy nem szükséges elkapkodniuk a vezetőpót­lást. Már csak azért sem, mert az országban már két hete másfajta kormánystí­lust vázoló ígéretek hangza­nak el. Majd a változások ismeretében határoznak a leendő frakcióvezető sze­mélyéről. A kongresszus egyébként, mint mondta, tetszéssel fogadta a frakció döntését. Kérdésre válaszol­va Gál Zoltán hozzátette: frakcióvezetőként felmerült Horn Gyula, Kovács László, Békési László neve. A hétvégi MSZP-kong- resszust értékelve Gál Zol­tán kijelentette: a képvise­lőcsoport teljes mértékben támogatja a kongresszus ál­lásfoglalásait, irányvonalát és elfogadott programnyilat­kozatát. Készek arra, hogy erejükhöz mérten ezeknek a törvényalkotásban is érvényt szerezzenek. Az Országgyűlés munká­jának értékelésére áttérve szólt arról: egy hónappal ezelőtt a frakció levélben fordult a miniszterelnökhöz és a parlamenti frakcióhoz, majd a házelnökhöz, ' hogy felhívja figyelmüket arra: amennyiben nem történik gyökeres változás a Parla­ment munkájának, illetőleg a kormányzati döntések elő­készítésében, rendkívül sú­lyos helyzet alakulhat ki a törvényhozásban. Sajnálatos módon az ille­tékesek nem időben reagál­tak a kezdeményezésre. Is­mert, hogy a kormány 23 törvényt szándékozik no­vember 15-től december 1- jéig a Tisztelt Ház elé vin­ni, azzal, hogy azokat a Par­lament legkésőbb jövő év ele­jéig elfogadja. — Így éppen a politikai rendszerváltozás­ból fakadó előnyök kerülnek veszélybe — mutatott rá. Hi­szen az időhiány miatt eset­leg megfelelő előkészítés, pártok közötti egyeztetés nél­kül születnek meg súlyos törvények. — Nem a Parlament lesz a felelős azért, ha olyan helyzet áll elő, amelyben nem lesz . képes a megfelelő színvonalú törvények megal­kotására — hangoztatta. A kormánynak el kell gondol­koznia a kialakult helyze­ten: így azon, hogy az ál­lamigazgatási apparátus kö­rében okozott bizonytalanság mennyiben oka az előkészü- letlenségnek: s a határidős javaslatok miért csak a leg­utolsó pillanatban kerülnek a képviselők asztalára. Egy, Pozsgay Imre távozá­sának okát firtató kérdésre Kosa Ferenc kijelentette: a kilépésben megítélése szerint * semmiképpen nem .a párt je­lenlegi állapota lehetett dön­tő. hanem „történelmi lépté­kű, nagyarányú megfontolá­sok határozták meg rninde- nékelőtt cselekedetét”. AKCIÓ! Erzsébet- és Katalin-napra november 15—24. között 40 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLJON SZAKÜZLETEINKBEN! Ajánlatunk: — Revübolt, Gyula, Városház u. 2. — melltartók, női alsónadrágok — egyes női blúzok. — Kötött-divatáru bolt, Gyula Városház u. 4. — hálói ngek széles választékban. AJÁNDÉKOZÁSI GONDJAI MEGOLDÓDNAK, HA BETÉR HOZZÁNK! Figyelem, áramszünet! ÉRTESÍTJÜK a t. lakosságot, hogy hálózatépítési és karbantartási munkák miatt: 1990. november 15-én 6.30—16.00 óráig az alábbi helyeken áramszünetet tartunk: Békéscsaba—Telekgerendás—Csorvás 472 műút melletti majorokban és tanyákban. Tehát nem lesz áram: Fürjesen, FeLsőnyamáson, Telekgenendási Tsz területén, Csorvás-Alsón, Szikesen és Telekgerendás községben, valamint a BÁG itteni telepén sem. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni, AZOK ÉRINTÉSE ÉS MEGKÖZELÍTÉSE ÉLETVESZÉLYES ÉS TILOS! 1 Démász Kirendeltség Békéscsaba Kormánydiktatúra helyett társadalmi konszenzus Göncz érpád nyilatkozata Tokiéban Nem csökkent, ellenkező­leg: fokozódott a magyar demokrácia stabilitása az elmúlt hetek során — je­lentette ki Tokióban Göncz Árpád köztársasági elnök. — A demokrácia eddig a parlamenti pártok működé­sére szorítkozott. Nem ala­kulhattak ki az érdekegyez­tetésre szolgáló mechaniz­musok. Nem volt a kisvál­lalatoknak tényleges érdek- képviseletük. A régi szak- szervezetek hitelüket vesz­tették, az újak pedig még nem voltak elég erősek ah­hoz, hogy tagjaik érdekeit meg tudják védeni — ezt válaszolta a köztársasági el­nök, az Aszahi Simbun tu1 dósítójának kérdésére a taxismegmozdulással és a jövőben várható feszültsé­gekkel kapcsolatban. Göncz kifejtette, hogy a háromnapos engedetlenségi mozgalom — amely szerinte több volt egyszerű sztrájk­nál — felszínre hozta az ér­dekegyeztetési mechanizmu­sok megteremtésének szük­ségességét. — Feltűnő volt — húzta alá —, hogy milyen fegyelmezettséggel vívták meg a bérharcukat a taxi­sok, milyen kiválóan műkö­dött az addig csak névleg létező országos érdekegyez­tető tanács. A háromnapos, kemény tárgyalások során olyan konszenzus született, amely különleges kompro­misszumon alapul. Kiala­kult az érdekegyeztetés mechanizmusa az elmúlt na­pokban. Létrejött a komp­romisszum az áremelés szükségességében, de nem annak mértékében. Mindez előrevetíti annak lehetősé­gét, hogy a gazdasági és tár­sadalmi reformokat az eddi­gi kormánydiktatúrával szemben a társadalmi kon­szenzusra alapozva valósít­suk meg. Ez — mondotta —. háború volt, békés eszkö­zökkel. Reményét fejezte ki, hogy a magyar társadalom felnőt­té válik és felismeri saját érdekeit akkor, amikor szembe kell nézni az újabb megrázkódtatásokkal, hiszen — jelentette ki — a piac­gazdaság bevezetése a vég­sőkig próbára teszi a lakos­ság türelmét. Reform előtt az Akadémia A 'magyar tudomány sors­kérdései, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia megújulása lesz a legfontosabb vitatéma az Akadémia december 3-i és 4-i, rendkívüli közgyűlé­sén. Megbízott szakértők és tudományos közösségek már elkészítették a tudományos kutatásra, minősítésre és to­vábbképzésre vonatkozó ja­vaslatokat, amelyeket egysé­ges koncepcióban összegezve terjesztenek majd a közgyű­lés elé. A közgyűlés felada­ta, hogy ezekről határozzon, és állásfoglalását a kormány, illetve a Parlament elé ter-‘ jessze. E tervek szerint az Aka­démia lemond főhatósági sze­repéről, önkormányzattal rendelkező köztestületté ala­kul át, szabadon, külső be­folyástól ^függetlenül kíván dönteni saját ügyeiben. A közgyűlés javaslatot tesz Akadémiai Intézeti Bizott­ság megalakulására. Ez a testület felügyelné a jövőben a kutatóintézeti hálózatot. A tudományos minősítés ha­laszthatatlan reformjával összhangban az egyetemek­kel közösen, szorgalmazni kívánja a Tudományos To­vábbképző Intézet létrehozá­sát is. Napirendre kerül a hazai tudományos élet leg­főbb gondja, nevezetesen az, hogy egyre kevesebb támo­gatás jut a kutatóintézetek­nek az állami költségvetés­ből, a kutatók bére jelenleg is méltánytalanul alacsony. A rendkívüli közgyűlés előkészítése azt bizonyítja: a tudóstársaság a májusi köz­gyűlés óta eltelt néhány hó­nap alatt nem tétlenkedett. Mindent elkövet azért, hogy saját erejéből megoldja a rá váró feladatokat. Az Akadé­mia készen áll arra is, hogy állást foglaljon nemzeti ér­dekű ügyekben, tanácsaival segítse az ország gondjainak megoldását. TARGONCA CARKER ALKATRÉSZ-FORGALMAZÁS (TOJAl) SZERVIZ — JAVÍTÁS VEVŐSZOLGÁLAT! PERKINS MOTOROK — FÖDARAB-FELÜJlTÁS DÍZEL ÉS ELEKTROMOS TARGONCÁKHOZ, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZERVIZ: ÜZLET: Erzsébeti út 8. Deák F. u. 19. Telefon: (62) 42-133 Telefon: (62) 41-436 Akció! NASHUA 8115 tip. másológép A/3, A/4 MÉRET, FOKOZATMENTES KICSINYÍTÉSI ÉS NAGYÍTÁSI LEHETŐSÉG. RÉGI ÁR: 265 000 Ft ÜJ ÁR: 239 900 Ft. CÍM: IRODAGÉP ELEKTRONIKAI J KISSZÖVETKEZET 5601 BÉKÉSCSABA, SEBES GY. U. 1. SZ. Telefom/Fax: (66) 25-800.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents