Békés Megyei Népújság, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-10 / 238. szám
✓ 1990. október 10., szerda „Húsz évig dolgoztam egy sporthetilapnál” (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen szellemben nevelkedett? — Én? Hát magyar szellemben. Sokat köszönhetek apám hatezres könyvtárának. Persze el kellett viselnünk a ránk mért sorsot. A ’40-es évek második felében, amikor kicsik voltunk, a szüléink úgy sétáltattak bennünket az utcán, hogy előtte figyelmeztettek bennünket: „Meg ne szólaljatok magyarul, mert elvisz a rendőr bácsi!’’ „Meg ne szólaljatok magyarul...” — Később megszólalt? — Meg. Egyetemista koromban. A magyarok közül elsőként járhattam hat évig a prágai Károly Egyetem újságíró-népművelő szakára. — Simán felvették? — Dehogy. Előtte egy évig téglát hordtam. Nézze a kezemet. Meg kellett műteni, annyira kikészült. — Megtört? (Későn jövök rá, ez buta kérdés volt.) — Annak idején nagyon kevés magyar diáit tanult Prágában. Kitaláltam, hogy alapítsuk meg a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű egyetemisták és főiskolások szövetségét. Így jött létre tizenegy fővel az Ady Endre Diákszövetség, amely 1964-ben már több mint négyszáz tagot számlált. Minden héten találkoztunk egyszer, vagy az Arco Kávéházban, vagy a Flek Sörözőben; nem hagytuk, hogy a magyar szó kihaljon belőlünk. Mások mellett Németh László és Szász Endre is elfogadta meghívásunkat. — Aztán? — Amikor '64-ben befejeztem az egyetemet, az Oj Szó kikért a kultuszminisztériumtól. Hatvannyolcban aztán írtam néhány cikket azzal kapcsolatosan, hogy nem értek egyet a szovjet bevonulással, minek folytán megbízhatatlannak nyilvánítottak. s — tlzenegynéhány kollégámmal együtt — kirúgtak az Üj Szótól. Megbízhatatlannak nyilvánítva — Hová került? — Szerencsém volt. Egy szlovák nyelvű sporthetilap főszerkesztője alkalmazott. Ha nem akartam éhen halni, el kellett fogadnom az ajánlatát. Húsz évig dolgoztam ott, eljutottam néhány olimpiára is. De képzelje csak el! Két évtizedig a sportról kellett írnom, elsősorban a tornáról, ráadásul szlovákul! Egy árva gzót nem írhattam le magyarul. S bár az alatt az idő alatt jó néhány országos újságírói díjat nyertem, úgy, hogy nem is neveztem* a pályázatokra, egyszerűen csak kiszúrták az írásaimat, nap mint nap azt kedlett hallanom: „örülj, hogy megtűrünk téged!”. „Odafönt" nem is tudták, hogy magyar vagyok, a közvetlen környezetemben viszont annál inkább. Azt tartom a legnagyobb dicsőségemnek, hogy jobban bírtam a nyelvüket, mint ők maguk. Végül meguntam az állandó zaklatást, és beadtam a felmondásomat. Két évig takarítónőként dolgoztam. Figyel az STB — Duray Miklóssal milyen viszonyban volt? — Ő Pozsonyban végezte el az egyetemet, s mivel egyike volt az ottani József Attila Ifjúsági Diákkör alapítóinak, minket, „prágaiakat" megkért arra, hogy adjuk át ez irányú tapasztalatainkat. Hatvannyolcat követően évekig nem találkoztunk, s amikor egyszer összefutottunk a pozsonyi vásárcsarnokban, azt mondta: „Ne haragudj, de ha nem akarod, hogy bajod legyen, menj el, mert engem most is figyel az STB (Státna Bespecnost, vagyis Állami Titkosrendőrség — a szerk.)!” — Ez év június elsejétől ön ismét az Üj Szó újságírója. Ebbéli minőségében hogyan értékeli az immáron képviselő Duray Miklós megnyilvánulásait? — Azt gondolom, hogy kirohanásaival feleslegesen élezi a helyzetet, csakúgy, mint a Chrudinák Alajos és Sugár András nevével fémjelzett Panoráma. Szerintem a szlovákokkal szót lehet érteni más módszerekkel is. Ifibb százezres szlevákság Magyarországon? — Miért jött Békéscsabára? — Annyi mindent összeírtak már nálunk arról, hogy a magyarországi, több százezres (így!) szlovákság kénytelen volt asszimilálódni, hogy elhatároztam, elutazok oda. — Mire jutott néhány napos ittléte alatt? — A felismerésem lényege az, hogy nem lehet összehasonlítani a magyar és a szlovák nemzetiségek alap- helyzetét. Nálunk egy bonyolult magyarságtudat létezik, Önöknél pedig az ősi gyökerekből táplálkozó szlovák kultúra művi úton való fenntartásáról lehet beszélni. Dányi László Az osztrák pénzpiacon Magyar költségek Űjabb jelentős összegű MNB-kötvényt jegyezhetnek keddtől a befektetők az osztrák pénzpiacon — nyilatkozta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese — az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy az MNB képviselői kedden Bécs- ben aláírták österreichische Länderbank szervezésében létrejött félmilliárd schilling összegű MNB-kötvény- ről a megállapodást. A kötvény futamideje 7 év, kamata 10 5/8 (tíz egész ötnyolcad) százalék, és fixkamatozású, a kötvényt 7 év után egy ösz- szegben kell visszafizetni. Az új kibocsátás az MNB tőkepiaci műveleteinek, hitelfelvételi programjának része. Az elnökhelyettes elmondta: idén ez már a második schilling-kötvény kibocsátásunk. A Magyar. Nemzeti Bank 1990 februárjában már kibocsátott. 1 milliárd schilling összegű kötvényt, márciusban egy 300 millió márka értékűt, májusban 200 millió márka összegű kötvényt, október elején pedig újabb 200 millió márka ösz- szegű kötvényt. A jelenlegi félmilliárd schilling összegű kötvénykibocsátás idén már az ötödik, és az osztrák pénzpiacon a második. Ezenkívül az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI) az európai pénzpiacon a világbanki társfinanszírozási program keretében egy 200 millió dollár összegű eurodollár-köt- vényt is kibocsátott. Az idén a Magyar Nemzeti Bank még egy yen-kötvény kibocsátására készül. A yen-kötvény kibocsátását a közeljövőben tervezik, futamidejét nagyon nehéz megbecsülni. Hátralékban a járulék Hiperténiaklub Dr. Kovács Zoltán elérte, hogy » Mányiak vérnyomásmérőt vásároltak Fotó: Kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) — Keressük az okát. Ahány ember, annyiféle in- dolk. Rengeteg most például a kisvállalkozás, nem biztos, hogy mindenkinek induláskor megvan az anyagi fedezete, a járulékot viszont már a belépést követő hónap 15- éig be kell fizetni. — Igen magas a 43 százalék! — Csakhogy azt a termékbe beépítik, és a vevővel, ügyféllel megfizettetik. — De hogyan fordulhat elő a befizetések elmulasztása nagy cégeknél? Jól felszerelt műhellyel, ipari árammal rendelkező bedolgozókat KERESÜNK, KAZÁNHEGESZTÉSRE. „GÁZKAZÁN” jeligére, a békéscsabai hirdetőbe. A KÖRÖS VOLÁN megkezdte használt, nyugati- gyártmányú, különböző méretű SZEMÉLYGÉPKOCSIGUMIKÖPENYEK FORGALMAZÁSÁT. Forgalmazás helye: BÉKÉSCSABA, Kazinczy u. 1—3. VOLÁN-TELEP. Nyitva tartás: munkanapokon. 8—16 óráig, szombaton •8—12 óráig. — Nincs pénzük, nekik is tartoznak, ők is sorban állnak a járandóságukért. De azért valamit hadd jegyezzek meg külön is: sokat romlott az állampolgári járulékfizetési fegyelem. — Milyen lépéseket tesz most a Társadalombiztosítás? — Azokkal a szervekkel, vállalatokkal, munkáltatókkal szemben, akik továbbra sem fizetik meg járulék- hátralékukat, az igazgatóság felszámolási eljárást kezdeményez. A vállalkozók- esetében pedig a vállalkozói igazolvány megvonását kezdeményezzük. T. I. A Vidám Színpad művészeinek fellépőiével OPERETTESTET RENDEZ a szabadkígyós! Vadász Csárda 1990. október 13-in, 20 órai kezdettel. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket! Asztalfoglalás az 56-125-ős telefonon, illetve személyesen a Vadász Csárdában. SZÜRKE LANDESI NAPOSLIBÁK (májalapanyag) a 45. héttől folyamatosan MEGRENDELHETŐK a Tatai Állami Gazdaságnál. 2890 Tata, Toldi M. út 15/A. PL: 5.) Érdeklődni: Juhász Gyula keltetésvezetőnél lehet a (34) 80-299-es telefonszámon, vagy a 27-334-es telexszámon. (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen eredményeket értek el a három év alatt? — Bár ez rövid idő ahhoz. hogy csoda történjen,, a szűrések során bebizonyosodott, hogy munkánk eredménnyel járt A klubtagok körében nem fordult elő infarktus, s felére csökkent az agyvérzések és a bénulások száma. Ügy gondolom, öt-tíz év elteltével lehet igazán eredményekről beszélni, de az említett adatok feljogosítanak arra, hogy. ezt a programot követésre érdemesnek ítéljül^ A klubról a napokban készült egy tévéfelvétel, melyet október 12- én, pénteken az Ablak című műsor előtt láthatnak a nézők. — Ki finanszírozza a klubot, és mennyibe kerül a fenntartása, működtetése? — A községi tanács, a helyi gazdasági egységek igen sokat segítenek: ők adták a helyet, az induláshoz szükséges pénzt A vérnyomásmérőket a klubtagok saját maguk vásárolták. Az egészségügy támogatására is szá- míthacunk, s ma már olyan oktatóanyaggal rendelkezünk, melynek segítségével akár országos klubhálózatot is ki lehetne építeni. Ügy tudom, jelenleg húsz klub működik hazánkban, jó eredményekkel. — Körösladdnyban rendezik meg október 27-én a hipertóniaklubok első országos találkozóját. Mi lesz e találkozó célja? — Elsősorban tapasztalat- csere, és nemcsak az orvosok, hanem a betegek között is, hisz’ a betegséget csak közös erővel lehet leküzdeni. Találkozónk mottója: „Az egészségügy társadalmasítása a társadalom egészségét szolgálja!" G. K. Ki megy el szavazni hatodszor? A demokrácia általános értékei között megkülönböztetett jelentősége van a politikai jogoknak, az állampolgári politikai részvételnek. Gyökeresen átalakult alkotmányjogunk Magyarországon megteremtette a politikai részvétel jogállami kereteit. Az első születésnapjához közeledő köztársasági alkotmány egyik bevezető tétele, hogy a választópolgár a közhatalmat (a parlamenti és a helyi népszuverenitást) választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a hatalom gyakorlásában, a közügyek vitelében. A politikai részvétel jog és nem kötelezettség. A választójogi törvények kimondták: a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Vége tehát a száz százalékos — időnként felkerekített — választásoknak, amelyekre nem ritkán félelemből mentek el az emberek, hiszen a választók névjegyzékéből a hatalom megtudhatta, hogy ki nincs vele. A száz százalékos választásokon a politikai részvétel tartalmi része, az állampolgároknak a közhatalomhoz való viszonya mérhetetlen volt. A köztársaság kikiáltása óta demokratikus és mérhető választásokon vehet részt az egyre fáradó választópolgár. A pártok harsonái s a civil szervezetek csendesebb szólamai egy év alatt a hatodik választásra hívják az állampolgárokat. Az eddigi öt választás (1989 novemberben 58 százalék, 1990 márciusban 65 százalék, áprilisban 45,5 százalék, júliusban 14 százalék, szeptemberben 40 százalék) politikai részvételének átlaga 44,5 százalék, a többségi elv alatt maradt. Elgondolkoztató a rendszerváltás kezdetének két magasabb részvételi mutatója után a fokozatos csökkenés. és különösen mély önvizsgálatra késztető az önkormányzati választások városi részvétlenségi mutatója. Október közepén — remélhetőleg — nem következik, be a negatív csúcs, amely nemzetközileg rendkívül rossz bizonyítvány lenne honi bizalmi közállapotainkról. A választásnapi döntés ugyanis önmagában úgy is megszülethet, hogy a politikától önmagukat távol tartó választópolgárok tömegesen nem mennek el szavazni^. Az önkormányzati választások második fordulójában erősen vitatható rendszer érvényesül: az a jelölt nyeri el a mandátumot. aki a legtöbb szavazatot kapta, függetlenül a résztvevők számától. A politikai szociológia osztályozása szerint vannak politikailag aktív állampolgárok — egy részük támogatja, másik részük ellenzi a fennálló rendszert —, és vannak közömbösek a politika iránt. A közömbösek, a kevéssé informáltak megnyerése minden választás, minden^ választáson induló politikai erő legfőbb célja. Ha ez látványosan sikertelen, akkor bajok vannak a társadalmi ön- szerveződéssel, a politikai bizalommal, akkor kialakulhat a szakadék a politizáló elit és a társadalom között. Számos történelmi-társadalmi oka van ennek a magatartásnak, a jogállam sáncain kívül maradásnak, _s annak, hogy ebben a régióban okkal, ok nélkül évszázadok óta úri huncutságnak minősítettetik a politika. Lehetne boncolni a rosszalló minősítést kiváltó valós okokat, most mégsem ezekről, hanem a bennünk, állampolgárokban meggyökeresedett távolságtartó nehezékekről, bizalmatlansági súlyokról kellene szót váltani. Mert a bizalmatlanságot oldani, az elit felőli szakadékot áthidalni ax egyén felelőssége is. Legkönnyebb persze politikai cselekedeteinkre is feloldozó, önigazoló ideológiákat gyártani. Valahol nem sportszerű az a verseny, ahol mondjuk három versenyzőre háromszáz kritikus (vagy karosszékében kényelmesen hátradőlő ellendrukker) jut, a szurkolók pedig hiányoznak a lelátóról. Az ilyen bizalmi közállapotok nem Balczókat, hanem versenyt feladó megkeseredett veszteseket teremtenek. Bár a versenyzők között sem ártana több, az ügyet alázattal szolgáló, küldetéstudattal rendelkező, Balczó-jellegű egyéniség. Ma a választójog valóban jog és nem kötelezettség. Am a politikai részvétel mindenkori mutatója önmagunk tükre is. Nem lehet egy egész ország vagy egy városközösség kívülálló! A közhöz való — történetileg sokszor Indokolt — tartózkodó állampolgári viszonyulás megváltozása nélkül nem lesz nálunk KÖZ-Társaság. Egy demokratikus köztársaságban nem jogi, hanem általánosan elvárható, morális állampolgári kötelezettség — hatodszor is — a nem feltétlenül igenlő politikai részvétel Kukorelll István „Megbeszélés nélküli...” (Folytatás az 1. Oldalról) megkérdőjelező lépések történjenek. — Az orosházi helyi koalíció sorsáról is szólna? — Antall és Surján úrral együtt nem kötöttük ki azt, hogy a kormánykoalíció kötelezően választási együttműködéssel is járjon. Az volt a szempont: állítson mindenki saját jelölteket, de ha a koalíción belül van egy esélyesebb, akkor azt kölcsönösen támogassuk. A kisgazdapártnak mindig is nyugodt volt a magatartása, ezért a szélsőségeket elítélem. — A kisgazdapárton és a kormánykoalíción belüli — most már akuttá váló — feszültségek egy része nem oldható-e meg olyan módon, hogy Zsíros Géza valamilyen hivatalt kapjon? — Zsíros Géza úrnak felajánlottam egy főosztályvezetői állást a minisztériumban. ö azonban az államtitkársághoz ragaszkodott volna, illetve államtltkár-he- lyettességhez. Megmagyaráztam néki, hogy én még helyettes államtitkárnak is el tudnám fogadni, de a képviselők jogállása ezt nem engedi meg. Hogy a képviselő úr ezt megértette-e, nem tudom. Ami a pártbeli véleménykülönbségeket illeti, azokat a megyei választmányi üléseken és az október végi országos nagyválasztmányon rendezzük majd. » K. A, J.
